Bejelentés



Pótor Imre honlapja
"Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség." Fil 1,21.

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









 

VÁLLALKOZÁSDAZDASÁGTANI

ISMERETEK

Szóbeli „A” tételek

1./ A nemzetgazdaság fogalma, erőforrásai;

a gazdaság szereplői, kapcsolatuk;

a gazdaság szerkezete

a./ Nemzetgazdaság

egy ország természetes földrajzi, nemzeti határain belüli gazdaság.

Összetevői: szükségletek, javak, szolgáltatások.

a/1. Szükséglet: anyagi és nem anyagi; létfenntartási és nem létfenntartási; biológiai és társadalmi; sokféle lehet és állandóan változó mennyiségben és összetételben.

a/2. Javak: a szükségletek kielégítésére szolgálnak.

a/2/a. Termelési javak : a munka tárgyai - ezekre irányul a munka, hogy szükségletet elégítsenek ki - termék.

a/2/b. Eszközök: a munka eszközei - ezekkel végzik a munkát.

a/2/c. Fogyasztási javak: közvetlenül elégít ki szükségletet.

A javak feloszthatók még:

T szabad javakra /ez korlátlanul áll rendelkezésre /pl. levegő/ és

T gazdasági javakra /melyeket munkával lehet előállítani: nem korlátlan, gazdálkodni kell vele.

b./ A nemzetgazdaság erőforrásai

/termelési tényezők/.

Természeti erőforrások;

emberi munka (szellemi és fizikai);

tőke (gépek, épületek, nyersanyag, energia; pénz, értékpapír);

vállalkozás (szerepe, hogy egységbe szervezi a többi termelési tényezőt, hogy a lehető legjobban működjenek);

információ (a modern korban kerül előtérbe - elektronikus eszközök és hírközlés fejlődése).

c./ A gazdaság szereplői

önálló gazdasági, szervezeti egységek, intézmények.

Jellemzői: birtokosai eszközöknek, forrásoknak; kötelezettséget vállalhatnak; önálló gazdasági tevékenységet végeznek a munka megosztása rendszerében; más gazdasági szereplőkkel ügyleteket bonyolítanak; vagyon mérleget lehet készíteni;

A gazdaság szereplői:

n háztartások: - főleg fogyasztók tevékenysége, de lehet termelő vagy szolgáltató is. Jövedelem-, vagyon- és fogyasztóközösség.

n vállalatok: - sokféle szervezet, profit termelés és tőke gyarapítás, termelnek és szolgáltatnak, Ide tartoznak a bankok is.

n állam: - a kormányzat és intézményei, minisztériumok, hivatalok, önkormányzatok. Vannak profitérdekelt és nem profit érdekelt szervezetei.

n nem profitérdekelt gazdasági egységek: egyesületek, egyházak, stb.

n külföld: azok a külföldi gazdasági szereplők, melyekkel kapcsolatban állunk.

d./ A gazdaság szervezete

A gazdasági egységek tevékenységük szerint csoportosíthatók. Az ENSZ besorolása szerint:

n ág /17 db/ pl. mg, építőipar, oktatás, stb.,

n ágazat /60 db/ pl. a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar;

n alágazat /200 db/;

n szakágazat /300 db/;

A gazdasági szerkezet részeit jellemzi a termelés nagysága, a lekötött eszközök, a foglalkoztatás, a falhasznált energia.

Más szempontok szerint csoportosíthatók pl. tulajdonformák vagy méretnagyság szerint

TTTT

2./ A gazdasági növekedés fogalma, tényezői, típusai. A nemzetgazdaság teljesítményének mérése

a./ A gazdasági növekedés

a javak és szolgáltatások mennyiségének növekedését jelenti, valamint a minőség javulását és a gazdaság modernizálódását is.

Ha a bevételből kivonom a ráfordítást. A kettő különbsége a Jövedelem. A nyereségből kivonom a kiadásokat. Ez a + vagy - megy a vagyonba ismét. Ez egy újrakezdési folyamat. Körforgás a termelés folyamata. Ha ez +, akkor több, ha -, akkor kevesebb.

A jövedelemből lesz: beruházás, megtakarítás, falhasznált osztalék.

A mérleg két oldalán vannak az Eszközök és a Források.

Eszközök: 1. Tárgyi eszközök (pl. kaptár), 2. Végtermékek (pl. méz, virágpor); 3. Készpénz.

A Forrás oldalon: a./ Jegyzett tőke /amivel indítottam a vállalkozást/ és b./ az Idegen tőke /kölcsön, amit a működtetéshez alkalmazok/.

A gazdasági növekedés tényezői: a termelésben felhasznált munkaráfordítások mennyisége, minősége és hatékonysága.

Típusai

· a munkaerő és termelőeszközök mennyiségének növekedéséből adódó gazdasági növekedés;

· a termelőeszközök korszerűsödéséből és hatékonyság növekedéséből; valamint

· a munkaerő képzettségi színvonalának növekedéséből és a jobb munkaszervezésből adódó növekedés.

Hosszú távon az utóbbi kettő érvényesül.

b./ A nemzetgazdaság teljesítményének mérése, mutatói

· GO - Bruttó kibocsátás. Az országban egy év alatt előállított összes termék és szolgáltatás reálértéke.

· GDP - Bruttó hazai termék. mindazon termékek és szolgáltatások értéke, melyek végtermékként hasznosulnak 1 év alatt (tehát további feldolgozás nincs).

· NDP - Nettó hazai termék. Az 1 év alatt előállított össze új hazai termék és szolgáltatás. Vagyis a GDP értékéből levonjuk az amortizációt.

· GNI - Bruttó nemzeti jövedelem. A GDP értékét csökkentik az országból kiáramló jövedelemmel és növekszik a beáramló jövedelemmel.

· NNI - Nettó nemzeti jövedelem. A GNI értékét az amortizációval csökkentik.

TTT

3./ Az állam gazdasági szerepe. Gazdaságpolitika, gazdasági mechanizmus.

Az állam és az üzletei vállalkozás kapcsolata. Az állam, mint vállalat tulajdonos

a./ Az állam gazdasági

szerepe

Körforgásos táblát kaptunk. Erről kell beszélni.

A gazdaság és a politika összefügg. A politikának meghatározó szerepe van a gazdaságban.

Az állam gazdasági szerepe a fenti három területen jelenik meg legfőképpen:

· az állami gazdaságpolitika megvalósítása;

· a nemzetgazdaság zavartalan működésének biztosítása, fejlődéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése;

· a vállalati szférában való részvétel - állami vállalatok.

b./ Az állam tevékenységének

CÉLJA a gazdaságban

· A nemzetgazdaság stabilitásának fenntartása, ez a gazdaság folyamatos működőképességét jelenti. Ehhez biztosítja az intézményi és jogi feltételeket /törvények, hivatalok/.

· Jelenti a gazdaság irányítását is, pl. infláció csökkentése, vagy munkanélküliség csökkentése közvetlen állami beavatkozással.

· Erőforrások célszerű elosztása. Pl. a nem profittermelő területek finanszírozása /természetvédelem, egészségügy/; szociális kiadások, karhatalmi tevékenység költségei.

· Jövedelemelosztás befolyásolása.

c./ Az állam gazdaságpolitikája

a gazdaság helyzetétől függően lehet serkentő /expanzív/ vagy mérsékelő /restruktív/. Eszközei a költségvetési politika és a pénzügyi politika.

d./ A gazdasági mechanizmus

az intézményrendszerekben mutatkozik meg legjobban. Kiket ültet be az állam az intézményekbe.

a különböző a különböző tulajdonviszonyok és gazdasági folyamatok megvalósítási formája. Legjellemzőbb az áru és pénzformájú piaci mechanizmus. Ez a magántulajdonra épül. Állami tulajdonra épül a bürokratikus mechanizmus. A mai gazdaságban mindkettő egyszerre, egymás mellett létezik, a gazdaság működését tehát a piac és az állam gazdaságpolitikája együttesen szabályozza - ezt vegyes - gazdaságnak nevezzük.

e./ Az állam és az üzleti vállalkozás kapcsolata

Az üzleti vállalkozás az állam által biztosított és meghatározott tulajdonviszonyok és gazdasági mechanizmus közepette működik. Hatással van a vállalkozásra az állam gazdaságpolitikája, mellyel a keresletet és a kínálatot igyekszik befolyásolni.

A gazdaságpolitika eszközei: a költségvetés - politika /adók, a különböző területek eltérő adóztatása, állami beruházások és a transzfer kiadások (ezek ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek - támogatás?) és a pénzügyi politika a keresetet befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyisége.

TTT

4./ A vállalkozás erőforrásai és szereplői. A vállalkozás és az állam kapcsolata.

a./ A vállalkozás erőforrásai

Erőforrás: amiből élünk. Amilyen vagyonunk van, olyan vállalkozási formát létesíthetünk vele.

Egyéni vállalkozóra vonatkozik: egyéni vállalkozói törvény, de nem írják elő, hogy tőkéje legyen, hiszen a magántőkéjét vitte be. Ez a tulajdonából nem válik ki.

Egyéni vállalkozói fajták: hangyák, szárnyas hangyák, gazellák, párducok, elefántok.

Társas vállalkozás: a társas vállalkozói törvény vonatkozik rá. Van tőke, közös tőke!

A mérleg, a vagyon két oldala:

Eszköz Vagyon Forrás

-------------------------------------------------

1. Befektetett /pl. kaptár/ I 4. Jegyzett tőke

2. Készletek, áruk I /1.000egység/

cukor, lép/ I

3. Pénz: 1000egység I

A MÉRLEG Eszköz oldalán /= erőforrások/ vannak:

1. Tárgyi, befektetett eszközök (pl. kaptár, pergető);

2. Készletek - ezek a végtermékek.

3. A pénz.

A Forrás / a másik / oldalon is megjelenik ez.

T/ A vállalkozások pénzügyei

A számlaosztályok 1 - 9-ig

Mi a MÉRLEG? - alanyai összege adja a gazdaság vagyonát. Amit egy évben produkál a gazdaság, az a GDP. Mi a GDP vállalkozási szinten. 1 - 9 számlaosztály van.

1-es számlaosztály. A befektetett eszközök: Az eszköz és a forrás mindig megegyeznek egymással.

1, 2, 3, és 4-es számlaosztályok.

Eszköz MÉRLEG Forrás

-------------------------------------------------

1. Befektetett eszközök I 4. Miből származik?

2. Készletek és áruk I jegyzett tőke

3. Pénzeszközök I tőke tartalék

I eredménytartalék

I mérleg szerinti

eredményesség

I Idegen tőke /kölcsön, hitel/

-----------------------------------------------------

-----------------------------------------------------

4. -es számlaosztály (a forrásnál): MIBŐL SZÁRMAZIK a vagyon?

a./ A Jegyzett tőke: amikor a vállalkozás megalakul, amit bejegyzett a cégbíróság, amit bevisz a vállalkozásba. Mert van egyéni és társas vállalkozás

b./ Tőke tartalék,

c./ Eredmény tartalék,

d./ Mérleg szerinti eredményesség - ez a tárgyévi tartalék.

Eredmény - kimutatás

-------------------------------------------------

9. Bevételek I 5 - 8 számlaosztályok

I /Költségek, kiadások/

5-ös számlaosztályban a KÖLTSÉGEK szerepelnek, azaz: tartozik és követel.

Van a./ költséghely: ahol felmerül, ott több üzletág van nagyvállalkozásoknál. Több telephelye, több gyára van az ország különböző részeiben. Pl. Békésben, Biharban. Én magam vagyok a költségviselő.

Van b./ költségnem: a termelés nyomán - 51; 52; 55; 56 -os számok alatt szerepeltetjük ezeket.

51: Anyagköltség;

52: Bér és járulékok;

55: Értékcsökkenés, amortizáció;

56: Egyéb nem anyagi jellegű költség /pl. ügyvédi költség/.

Minden ugyanaz marad, csak be van fektetve kaptárba, cukorba.

A fenti 1-et és 2-öt elviszem az 5-ös számlaosztályba, vagyis a jegyzett tőkéből vásárolok előbb kaptárt, majd cukrot veszek és lépeket. A pénzem be van fektetve.

Alrendszerek vannak az anyaggazdálkodás rendszerében.

A költségek összevonva jelennek meg év végén.

9-es számlaosztály: Értékesítés bevétele

Tartozik Bevételek

-------------------------------------------------

I Értékesítés bevétele

I (eladtam pl. a mézet)

Az árú késztermék, a piacon eladjuk. Célunk: visszaforgatni az árut pénzbe, majd azt ismét a termelésbe. Eddig elvitte az összes pénzemet, most visszakapom.

Mindent visszakapok: a ráfordítást, a költségeket is és marad egy kis profit is.

Körforgás ez: az eszközök vásárlásától a bevételig. Ez a körforgás a méhészetben évente egyszer- kétszer fordul meg, a folyamatos termelésben sokszor évente.

8-as számlaosztály: Ráfordítás.

Tartozik Ráfordítás Követel

-------------------------------------------------

I - Kamat

I - Adók

I - Egyéb kötelezettségek

I /késedelmi pótlék, bírságok/

A költségek mindig a bal oldalon jelennek meg.

EREDMÉNY-KIMUTATÁS

-------------------------------------------------

Költségek I Bevétel /9-es osztály/

Anyag, bér, I

5-ös osztály I

8-as osztály: I

Ráfordítások I

­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­-------------------------------------------------

A kettő különbsége = a ‘mérleg szerinti eredmény’. Ez a 4-es osztály 4-ik tagja. Jó ha a költségek kevesebb, mint a bevétel. Mert kis foci kis pénz, kis pénz kis haszon.

A társasvállalkozást a cégbíróság jegyzi be. Az egyéni vállalkozást 2.000 novemberétől az új kamara jegyzi be.

A vállalkozás magán hordozza az ország gazdasági, politikai, társadalmi vonzatát.

Besorolás: ezzel meghatározzuk -

a./ a gazdasági formát; b./ és a mozgásterünket is.

Egyéni váll. Társas váll.

Költségek

és ráfordítások X X

Adózás előtti jöv. X X

Adó 18% TAO

Adózott jövedelem

20% X X

osztalék

35% X ------- (!)

Mérleg szerinti eredmény: = 0 FT (!!!); Ott mindig plusz!!

Az egyéni vállalkozásnál a mérleg szerinti jövedelem mindig nulláról kezd. Nincs tehát az egyéni vállalkozónak felhalmozási lehetősége. A mérleg szerinti eredmény mindig = 0.

GO: a vállalkozás összes produkálása.

GDP: A vállalkozás összes produkálásából levonva a ráfordításokat (vett cukrot, lépet.

NGP: A GDP csökkentve az amortizációval.

KES = ez a tiszta pénz, a mérleg szerinti eredmény.

Tiszta jövedelem: a mérleg szerinti jövedelemből kivonva az amortizációt.

Ez újra beruházható, fejleszthető.

A kisvállalkozó viszont mindig zsebbe kell nyúljon, ha be akar fektetni.

b./ A vállalkozás szereplői

a./ Belső érintettek: a vállalaton belül tevékenykednek a vállalat és saját céljaik érdekében.

· Három fő csoport: /1/ tulajdonos; /2/ menedzser /vezetők/; /3/ alkalmazottak. Érdekeik részben azonosak, részben nem.

b./ Külső érintettek: a vállalat és környezete közötti kapcsolatot jelentik.

· /1/ Fogyasztók, /2/ versenytársak, /3/ szállítók, /4/ hatóságok, /5/ Érdekképviseleti szervek.

c./ Az állam és az üzleti vállalkozás kapcsolata

A tételnek ez a része a 3-as számú tétel ismeretét feltételezi.

Az állam és a vállalkozás között oda - vissza kapcsolat van.

Az állam biztosítja a fejlődést, a magántulajdon védelmét. De nem engedi, hogy vállalkozások monopóliumokká alakuljanak. A köldökzsinór elv működik.

Az üzleti vállalkozás az állam által biztosított és meghatározott tulajdonviszonyok és gazdasági mechanizmus közepette működik. Hatással van a vállalkozásra az állam gazdaságpolitikája, mellyel a keresletet és a kínálatot igyekszik befolyásolni.

A gazdaságpolitika eszközei: a költségvetés - politika /adók, a különböző területek eltérő adóztatása, állami beruházások és a transzfer kiadások (ezek ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek - támogatás?) és a pénzügyi politika a keresetet befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyisége.

TTT

5./ A piacgazdaság jellemzése. A piac fogalma, elemei, szereplői, a piac működése.

A piac szerepe a gazdaságban.

a./ A piacgazdaság jellemzése

A fogyasztói oldalból indul ki.

Piacon: a gazdaságban lebonyolódó cserék összességét értjük.

Részei: a termelési tényezők piaca: tőkepiac, pénzpiac, munkaerőpiac és a fogyasztói cikkek piaca.

A piac elemei: kereslet, kínálat, ár, jövedelem, verseny.

A piac szereplői és működésük:

T vevő : a keresletet képviseli, vásárlóerejük van;

T eladó ; áruja van, a kínálatot képviseli.

ÁR : az összes kereslet - kínálat viszonya határozza meg az árat, ehhez kell az egyes eladóknak alkalmazkodniuk.

Jövedelem: az ára alakulása határozza meg a termelő vagy eladó jövedelmét.

A verseny a jól működő piacon az eladók versenyét jelenti. Ekkor a kínálat kissé felülmúlja a keresletet.

b./ A piac szerepe a gazdaságban.

A fogyasztó központú társadalomban a piac a meghatározó. Olyat állítok elő, amilyen a piacra kell, amit megvesznek. Az árú késztermék, a piacon eladjuk. Célunk: visszaforgatni az árut pénzbe, majd azt ismét a termelésbe. Eddig elvitte az összes pénzemet, most visszakapom.

Piaci környezet: beszerzés, értékesítés, kereslet, kínálat. Meghatározó a vállalat sikerében.

A kereslet irányítja a kínálatot, ami viszont meghatározza a termelés nagyságát és szerkezetét, a fejlesztések irányát a gazdaságban. A kínálati oldalon levők versenye, a magasabb jövedelemre való törekvés ösztönzi a technológia fejlesztését, és az egyre jobb hatásfokú termelést.

Sok féle lábon kell állni. Harc folyik a piacokért. Ki hol veti meg a lábát.

Minden a piacért megy. Az EU célja, hogy a jelenlegi 15 tagország bővüljön és lehetőség szerint 250M-os piac legyen, ha mindenki bejut az Euba. Az egységes piac kiegyenlítődöttebb kell legyen. Portugália pl. jelenleg kétszer annyit produkál, mint Magyarország, mivel az EU oda vitte a tőkét.

Van termelőpiac és fogyasztópiac.

c./ A marketing

Cél: valahová, ahová el akar a vállalkozás érkezni. A fogyasztásból, a piacból indul ki.

A szervezeti felépítés fontos. A piac a jövőkép alakításában fontos. A piac dönt el mindent.

Marketing: = piaci kapcsolatok, piaci rendszer. Adott cég adott körülmények között hogy jelenik meg.

Mátrixok: a./ BCG - Bostoni - Generál Motors. A jövőkép alakítása, valahová el akar jutni. Milyen lesz a piaci megjelenése.

b./ Meckensi mátrix: a cég hogy helyezi el magát, jogi szabályozás.

Az üzletágak életútjaik folyamán lehetnek, azaz vannak a piacon: sztárok, kérdőjelek, fejőstehenek és döglött kutyák. Ez az erősségek, gyengeségek kategóriája.

d./ Innovációs lánc

körforgás a termelés és az értékesítés folyamán. Részletsebben: a./ marketing; b./ műszaki vagy kutatás fejlesztés; c./ beruházás; d./ termelés; e./ értékesítés.

Az a fontos, hogy milyen a piaci részesedése, piaci növekménye.

TTT

6./ A vállalkozás és a piac. Piacra - lépés, kilépés. A verseny fogalma, gazdasági szerepe.

A gazdasági verseny szabályozása.

a./ A vállalat és a piac

A magyar táradalom kapitalista lett. A pénz, a tőke, a piac az elsődlegesen meghatározó.

A vállalkozás: profitorientált, a piacon jelenik meg, önállóan jelenik meg. A termékével jelenik meg a vállalkozás a piacon. Piac nélkül a vállalkozás nem él meg.

Az a lényeg, hogy amit termel, azt vegyék meg!!!!

A vállalat javadalmat előállító vagy szolgáltatást nyújtó önállóan gazdálkodó szervezeti egység. Környezetével /vásárlók, beszállítók, stb./ árupénz kapcsolatban van.

Az adott gazdasági környezetben, az adott piaci viszonyok között kell működnie (kereslet - kínálat nagysága, szerkezete, konkurencia, állam gazdaságpolitikája, stb./

A piac mutatja meg, hogy milyen a vállalat gazdálkodása, eladhatók-e a termékek és milyen jövedelmet tud elérni.

b./ A piacra - lépés feltételei

/1/ A piacra lépés legfőbb meghatározója, hogy tőkéje legyen. Mert ez erőforráson múlik, hogy lesz-e a munkája nyomán produktum.

/2/ A belépéshez és kilépéshez is kell: eszközállomány.

T meg kell felelni állami előírásoknak /pl. alaptőke/;

T elegendő tőke megléte;

T partnerek /vevők, szállítók/ keresése;

T elosztási csatornák elkutatása vagy kiépítése.

T nehézséget jelenthet a konkurencia ellenállása.

c./ Kilépés a piacról, profitváltás

Nehézségek:

· eszközök eladása, csak áron alul megy;

· a munkaerő átképzése költséges;

· esetleges adósság törlesztése, a bevont idegen tőke terhe.

d./ A piac működési szabályai

A piac is szabályoz. Differenciálja és ösztönzi a vevőket. Ha pl. bizonyos árut termel a piac, a vevők azt veszik meg: pl. holdjáró női lábbeli vagy Árpádkori mokaszin az ezredfordulón.

Ami megy a piacon, azt használjam ki, ha viszont nem megy, hagyjam abba.

e./ A verseny fogalma

Minden eladó igyekszik a másikhoz illetve a vevőkhöz viszonyított pozícióján javítani. Ez a verseny. Jól működő gazdaságban az eladók versenye érvényesül, a kínálat kissé (de nem sokkal) felülmúlja a keresletet. Hiány esetén a vevők vannak versenyben, ami a gazdaság zavarára utal.

A verseny következtében kényszerülnek a termelők egyes piacokat elhagyni, másokra kilépni.

f./ A gazdasági verseny szabályozása

Állami feladat /ezt Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal végzi/, azért van rá szükség, hogy a fogyasztók érdekei ne sérüljenek. Ne alakulhasson ki monopólium, az eladók a versenyben ne alkalmazhassanak tisztességtelen eszközöket /pl. megtévesztő reklám/.

TTT

7./ Az üzleti vállalkozás

jellemzése, küldetése, működési köre, érintettjei.

A vállalkozás célrendszere.

a./ Jellemzése

/1./ Társadalmi szükségletet elégít ki, javakat állít elő vagy szolgáltatást nyújt,

/2./ profitszerzésre törekszik, tőkét halmoz fel, nyereség orientált,

/3./ kockázatot vállal,

/4./ önálló gazdálkodó szervezet.

b./ Küldetése

az, hogy milyen piaci igényeket elégít ki és hogyan akar kielégíteni. A küldetés teljesítéséhez meg kell határozni a működési kört.

c./ Működési kör

a küldetés konkrét formája. Milyen fogyasztási csoportoknak milyen igénylét, milyen módszerekkel akarja kielégíteni. A működési kört a piaci igények változásaihoz kell igazítani.

d./ A vállalat célrendszere

a./ profitszerzés és

b./ tőkegyarapítás.

A gyarapodó tőke a biztosítéka az újabb profit megszerzésének /beruházás, fejlesztés/

a vállalt működlési kör társadalmi

célrendszere (közvetítő) küldetés

Oda - vissza kapcsolat van. A küldetés teljesítése feltétele a vállalt célok elérésének, és a vállalat céljainak elérésével teljesíti küldetését.

Tehát a vállalkozás célja:

· a piac szükségeinek kielégítése,

· maximális profitszerzés mellett,

· melyet a piacon keresztül konkrét termékkel konkrét fogyasztói csoport által képviselt igények szerint teljesít.

e./ A vállalkozás érintettjei

a./ Belső érintettek: a vállalaton belül tevékenykednek, saját céljaik érdekében. TTulajdonosok; T menedzserek /vezetők/; Tmunkavállalók. Részben közösek az érdekeik.

b./ Külső érintettek: személyi kapcsolat a vállalkozás és a környezete között. Ezek: Tfogyasztók; T szállítók; T versenytársak; T állami intézmények, Térdekképviseleti szervek. Sokoldalú kapcsolat.

f./ Innovációs lánc

körforgás a termelés és az értékesítés folyamán. Részletsebben:

a./ ötlet /pl. Árpádkori mokaszin vagy holdjáró papucs/.

b./ marketing - (a piac dönti el, hogy kell- vagy sem);

c./ műszaki vagy kutatás fejlesztés (készítettek belőle prototípust);

d./ beruházás (eszközöket vesznek az előállításhoz); Lásd az 1,2,3,4 számlaosztályt.

e./ termelés;

f./ értékesítés. /Lásd az 5,6,7,9-es számlaosztályokat/

Az a fontos, hogy milyen a piaci részesedése, piaci növekménye.

TTT

8./ Az üzleti vállalkozás környezeti szférái. A műszaki, szociális, ökológiai környezethez való alkalmazkodás vállalati feladatai.

Lényege: a közgazdasági környezet. Ötletünket - ,hogy pl. Árpádkori mokkaszínben járjanak a nők Budapesten is, meg Debrecenben is, meg Vásárosnaményban is - érvényre juttatjuk. Pl. a bűvös kockát Hongongból hoztuk be...

Környezet: ahol végzi a tevékenységét.

Az EU követelményrendszere: környezet és egészségvédelem. A telephelyeket csak így engedélyeztetik.

a./ Társadalmi (szociális) környezet

· tágabb értelemben az egész gazdaság - lásd korábban).

· Szűkebb értelemben: a helyi közösségeket és helyi szervezeteket jelenti: T önkormányzat, T szakszervezet, T kamarák, Talapítványok.

Az érdekegyeztetés helyben könnyebb, mint központilag.

b./ Természeti (ökológiai) környezet

A technika fejlődése révén egyre intenzívebb a kapcsolat a vállalkozás és a természeti környezet között. Ennek eredménye a növekvő környezetszennyezés. A fokozódó környezeti károsodást egyre inkább csökkenteni kell.

c./ A környezethez való alkalmazkodás vállalati feladatai

Az egész közhangulatot természetbaráttá kell tenni.

A külső hatások /externáliák/ részben kedvezőek, részben kedvezőtlenek. A többlethasznot részben vissza kell forgatni a környezet javára. Módszerek:

a./ Hatósági, jogi eszközök, normatívák a környezethez való viszonyra.

b./ Érintettek kössenek ésszerű kompromisszumot.

c./ Az okozott kárt térítse meg az elkövető (pl. környezetbarát technológiák).

TTT

9./ Az egyéni vállalkozás jellemzői. Létrehozásának motivációi, gazdasági, jogi, adminisztratív feltételei. Az egyéni vállalkozás működése és megszűnése.

A 4-es tétel mérvadó!

a./ Az egyéni vállalkozás jellemzői

Szervezeti formája szerint a vállalkozás: egyéni vagy társas.

Egyéni vállalkozás:

¨ belföldi természetes személy által,

¨ saját nevére és kockázatára végzett,

¨ rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenység,

¨ A vállalkozó saját vagyonából létrehozott tőkével működik; amely nem különbözik a saját vagyontól.

¨ Korlátlan vagyoni felelősség terheli.

A vállalkozás létrehozásának indokai:

T haszonszerzés céljából folytatott; T gazdasági tevékenység T törvényes keretek között.

b./ Feltételei

A vállalkozás elindításakor a bejegyzést az Okmányiroda végzi. Adóhatóság adószámot ad. Helyi adókötelezettségek is vannak.

A működés feltétele: áttekinthető elszámolás és adójogszabályok betartása.

Þ állandó lakhely, cselekvőképesség;

Þ nem áll fenn kizáró ok (bírói eltiltás, gazdasági társaságnak nem lehet korlátlan felelősséggel tagja);

Þ vállalkozói igazolvány kell (az önkormányzat / kamara / önmálló szerv ????? adja ki, csak bejelentkezés kell; egyes tevékenységhez viszont hatósági engedély szükséges).

Þ bejelentkezés az adóhatósághoz;

Þ hitelesíteni a nyilvántartási könyveket (pénztárkönyv, eszköznyilvántartás, stb.);

Þ nyilatkozat arról, hogy ÁFA alany-e?

Þ Majd adószámot kap.

c./ Működése

A vállalkozó személyesen köteles részt venni a tevékenységben. A működési területen cégtábla kell. Törvényességi felügyelet: önkormányzat vagy a jegyző. Akárhány főt foglalkoztathat, nem vonható csődeljárás alá. Egyéni céggé alakulhat (cégbírósági bejegyzés), vagy Kft-vé, RT-vé (egyszemélyes).

d./ Megszűnése

Ha visszaadja a vállalkozói igazolványt vagy az önkormányzat visszavonja. Ez akkor történik, ha nem fizet adót, TB járulékot vagy valamilyen törvényes feltétel a működéséhez hiányzik.

TTT

10./ A gazdasági társaságok fogalma, közös vonásai. Az Rt, Kft jellemzői, alapítása, működése, megszűnése.

és

11./ A gazdasági társaságok eltérő vonásai. A Kft, Bt jellemzői, alapítása, működése, megszűnése.

a./ Gazdasági társaságok fogalma, közös vonásaik

/1/ Törvények

BTK - büntető törvények, vállalkozást érintő törvény.

PTK - polgári törvények,

GT - gazdasági törvényhozásról szóló törvény, 1988. 6-os számú törvény

Egyéni vállalkozásról szóló törvény.

Adózás rendjéről szóló törvény.

Adóigazolás rendjéről szóló, adórendszer, helyi adók.

A GT kicsit magyar, kicsit amerikai, kicsit német.

A magyar gazdaság főleg német érdekeltségű berendezkedésileg.

Befektetésileg főképpen: angolszász érdekeltségű.

Számvitele: angolszász, porosz és kicsit magyar.

Adótörvények: fontos, hogy ebben is megfeleljen a külföldi befektető igényeinek. Ez alku kérdése is. Meg kell keresni a középutat.

Mikroszint: a helyi körülmények között is, adókkal együtt is boldoguljon.

Makroszint: a mikroszintet és a makroszintet szintbe hozza.

/2/ A mikrogazdaság

A GT 1988/6. tv. az alapja minden szabályozásnak az államosításnál. A nagyvállalatokat ez alapján privatizálták (Angliában 500 éve működik ez a rendszer.) A vállalkozási formák rendezése a kormány feladata

Egyéni vállalkozót érinti: BTK, PTK, (Nem érinti a GT.), Egyéni váll. törvény, Adózás rendje, Adóigazgatás.

A Társasvállakozást érintő törvények: BTK, PTK, /Nem érinti az Egyéni vállalkozásról szóló törvény). Gazdasági törvény, Adózás rendje, Adóigazgatás.

/3./ Adótörvények

Egyéni váll. Társas váll.

SZJA x x

ÁFA x x

Helyi adók x x

Társasági adók /TAÓ/

és osztalékadó NEM! x

Számviteli törvény NEM! x

A helyi adók: iparűzési, gazdasági, kommunális, telekadó, idegenforgalmi adó.

/4./Mi a gazdasági társaság?

Olyan társas vállalkozás, amely meghatározott gazdasági tevékenységet végez haszonszerzés céljából. A szükséges tőkét a tagok adják össze, mely elkülönül saját vagyonuktól. Lehet nyílt vagy zárt alapítású. Működési alapdokumentum kell. 30 napon belül cégbírósághoz beadni

b./ Közös és eltérő vonásaik

Jogi személyiség: RT és KFT;

Nem jogi személyiség: BT és KKT;

Tagok felelősségvállalása:

RT - a részvény névértékének erejéig;

KFT: a törzsbetét erejéig;

BT: a beltagja korlátlan, a kültagé vagyoni betétje erejéig;

KKT: egyszemélyes és korlátlan.

c./ Részvénytársaság /RT/.

Tőkeegyesítő társaság: min. 20Millió alaptőke kell. Az alapítók által jegyzett részvényekből és a bevitt vagyoni értékekből (apport) áll össze. Ezt a részvényesek nem követelhetik vissza, oszthatatlan, az anyagi stabilitás biztosítéka. Leszállítható vagy felemelhető.

A RT működése elvei

 

A RT működése elvei

T /1/ ALAPTŐKE: min. 20Millió Ft;

T /2/ RÉSZVÉNY: tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Névérték, kibocsátási érték, árfolyamérték... Lehet névre szóló vagy bemutatóra.

TT Fajtái: törzsrészvény - leggyakoribb fajta… elsőbbségi részvények - osztalékelsőség, felszámoláskori, szavazat - elsőbbségi/; dolgozói részvény: - alaptőke maximum 15%-a, korlátozottan forgalomképes; kamatozó részvény - kamatra jogosít; átváltoztatható kötvény - és részvényjegyzeti jogot biztosító kötvény.

Lehet fizikai /papír/ vagy csak értékpapírszámlán nyilvántartott részvény.

TT Tartalmazza: A RT nevét, székhelyét, a részvény adatait /sorszám, sorozat, típus, névérték, kibocsátás ideje, alaptőke nagysága, jogok, az igazgatóság 2 tagjának aláírása, kód/,

T /3/ A RÉSZVÉNYES a részvény tulajdonosa.

Befizeti a kibocsátási értéket, jogai:  részesedik az osztalékból a részvény arányában, részt vehet a közgyűlésen, hozzászólhat, szavazhat a részvény arányában.

T /4/ SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI.

A közgyűlés évente ülésezik, van RT igazgatóság, elnök, felügyelő-bizottság és könyvvizsgáló.

d./ A KFT jellemzői

· Törzstőke: minimum 3Millió Ft. A törzstőkét a tagok adják össze. A Kft kötelezettségeiért a tag nem felel.

· Társasági szerződéssel jön létre. Ez tartalmazza a tagok vagyoni hozzájárulását (pénzbeni és egyéb), a tagok szavazati jogának mértékét, az ügyvezető, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló nevét, a cégjegyzést.

· Megszűnése: a taggyűlés 3/4 többségű szavazata alapján. Zártkörű alapítás.

· Működése: a törzstőke a tagok törzsbetéteiből áll össze.  A törzsbetét min. 100E Ft. A tagoknak ezenkívül üzletrésze van, ami a társaság vagyonából őket megillető rész, eltérő nagyságú lehet. Lehet dolgozói üzletrész is.

· A törzstőke felemelhető vagy leszállítható. A tagok személyes közreműködésre kötelezhetők díjazás ellenében. A tagoknak a törzsbetét arányában az adózott nyereségből osztalék jár.

· Legfőbb irányítója a közgyűlés - min. évente egyszer.

· Ügyvezető a Kft. képviseltét látja el és fele a taggyűlés határozatainak végre

hajtásáért.

· A felügyelő-bizottság és könyvvizsgáló akkor kell, ha a törzstőke több mint 50M Ft és a foglalkoztatottak száma 200 főnél több.

e./ Betéti társaság /BT/

Társasági szerződéssel jön létre üzletszerű közös gazdasági tevékenység folyatatása céljából. Cégjelzésében a BT is szerepel.

Van legalább 1 (vagy több) beltag, korlátlan vagyoni felelősséggel és legalább egy ( vagy több) kültag, aki a vagyoni betét erejéig felelős. A taggyűlésen részt vehet a kültag is, de ő nem jogosult a társaság vezetésére és képviseletére.

Legfőbb szerve a taggyűlés, szótöbbséggel hozza határozatát, (A minősített szótöbbség 3/4-es/

Megszűnése: ha az összes beltag, vagy kültag kiválik a BT-ből. Vagy ha átalakul közkereseti társasággá

f/ Gazdasági társaságok

n Gazdasági társaságok: RT; Kft; Bt; KKt.

n STRATÉGIA: a célkitűzések megfogalmazása. Amit el akar érni erőforrásaival.

Egyéni vállalkozás feltételei: legyen székhely, név, tevékenység köre, fogyasztói kör - ezek alapján kap központi ágazati besorolást.

/a./ A jogi személyiség nélküli: ezek a BT, KKT.

A beltagok korlátlanul felelnek a vagyonért. Közös képviselőjük van.

/b./ Jogi személyiségek: KFT, RT, Szövetkezetek

Közös vállalat, nem profit orientált.

/1/ Mit tartalmaz a TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS?

Székhely, telephely megnevezése, tevékenységi kör, törzstőke, vezetés /menedzsment, ügyvezetők.

Eszköz               Mérleg            Forrás

-------------------------------------------------

1. Tárgyi eszköz I                Aport /2M/

pl. 2 gyár = 2M           I          /eszközökbeni érték

2. Forgó eszköz I Jegyzett tőke

pl. 1.000 kaptár = 1M  I             KES /1M/

vagy pl. szellemi termék I                    /készpénz/

3. 1Millió

Ez a nyitó mérleg.

Kft: 3 Millió a minimum jegyzett tőke; RT: 20 M a minimum jegyzett tőke

Legfőbb szerve: a taggyűlés, ez választja a vezetést és a felügyelő bizottságot.

Stratégia: meghatározza a gyár működését, a pénzének megfelelően ezt hogy alakítom ki.

/2/ A vállalkozások fajtái

Egyéni;    TársasJog. sz. nélk

.;     Jogi szem.

Könyvelése: SZJA;   Számviteli tv.;  Számv.;   Számv. tv

Bevallása: Adóbevallás; Adóbev;  Adóbev;   Adóbev;

Mérleg;      Mérleg

Eredmény levezetés;  Eredm. kimutatá

Kiegészítő jelentés

Üzleti jelentés

A jogi személyiség nélküli (Bt, KKT):  naplófőkönyvet vezet, egyszeres  könyvvitelt vezet.

A jogi személyiségű:

Kft (min. 3M);

RT (min. 20M); Közös vállalat. Kötelező a vagyonfelhalmozás.

Éves árbevallás: 300M alatt és 150 fő alatt.

150M alatt: a./ egyszerűsített éves bevallás és

b./ eredmény-kimutatás kell és

c./ mérleg készítés.

Ezt a cégbíróságnak kell küldeni /!!!!/. Ez tükör a cégről. Bárki megnézheti, ha  megfizeti. Általában megfizethető.

Kötelező beadni: a./ mérleg bevallást, b./ eredmény kimutatást, c./ kiegészítő jelentést, d./ általános jelentés, e./ specifikus tájékoztatás, f./ egyéb tájékoztatás.

300Millió feletti vállalkozások: pl. részvénytársaság.

Kötelező beadni: üzleti tervet, üzleti jelentést.

Alapítványok,  egyesületek: mindkét oldalon hasonló tevékenységi formák találhatók. Itt is komoly döntések sorozata, mint pl. a házasságkötés előtti is.  De itt anyagi ügyletekről van szó.

/3./ A vállalkozás típusát  befolyásoló tényezők

a./ Tevékenységi kör: termékfeldolgozáshoz, forgalmazáshoz előnyösebb a BT, Kft, mint az egyéni vállalkozás.

b./ Alapítóvagyon: törvényes előírás van rá. BT - 20M Ft; Kft - 3M Ft; Legalább fele készpénz, a többi apport (azaz nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, pl. ingatlan, eszköz, találmány, értékpapír, vagyoni értékű jog/.

c./ Felelősség kérdése: Kft-nél csak a vállalkozás vagyonáig felel a tag, BTnél, KKtnél teljes vagyonával felel a tag.

d./ Társak bevonása: tagok személyes közreműködése /a./ kötelező a BTnél, KKTnál; /b./ lehetséges a Kft-nél; /c./ kizárt a RT-nál.

e./ Egyszerűség és olcsóság: ügyvédi költségek, cégbírósági bejegyzés, sok adminisztráció.

Adózási és TB szabályok: melyik forma kedvezőbb.

TTTT

12./ A marketing fogalma, szerepe az üzleti vállalkozásban. A marketing stratégia alapkérdései. Marketing eszközök és ezek alkalmazása.

Marketing = piac. A piachoz kell igazítani a vállalati stratégiát. Elgondolom, hogy mit akarok csinálni a piacon - a lépéseket végiggondolom.

Helyzetem a piacon lehet: uralmi, meghúzódó, közepes. A középen lévők diktálják az iramot, attól veszik az árút.

Eszközök: reklám, sajtó, bemutató, táblás (szendvics) emberek, termékek kiállítása.

a./ A marketing fogalma

fogyasztó és piacorientált szemlélet és módszerek összessége.

b./ A piac szerepe a vállalkozásban

minél előnyösebb és eredményesebb piaci működés biztosítása.

c./ A marketingstratégia alapkérdései

T Kielégíthető szükséglet felmérése: kereslet nagysága, kereslet - kínálat viszonya, várható forgalom és fizetőképes kereslet.

T Külső környezet felmérése: ide tartozik a konkurencia, a szállítók és közvetítők. Tágabb értelemben a társadalom azon változásai, amik előnyösek vagy hátrányosak a vállalkozásra. Lényeges a beszerzési lehetőségek felmérése is.

d./ Marketing eszközök és alkalmazásuk

/1./ Piackutatás: vevők kérdezése, eladók kérdezése, matematikai módszerek.

/2./ Piac szegmentálása: fogyasztók csoportokra osztása életmód, igények, anyagi helyzet, kor, stb., alapján. Így a piacot is részekre lehet bontani. Így választható ki a célpiac.

/3./ Parcionálás: a termék összehasonlítása a versenytársakéval (tulajdonságok, ár tekintetében).

e./ Marketingmix /A 4 P/

Mozaikszó:

H - ely

A - jánlás

T - ermék

Ár

Ez komplex rendszer a marketing tevékenység egészére. Területei:

Produkt:  - termékmarketing. Szükségletek feltárása, új szükségletek felkeltése, a terméknek életciklusa van, márkanév.

Preis: - ármarketing. a lehető legnagyobb nyereség elérése. Számít a forgalom nagysága is. Árengedmények, új termék behatoló vagy lefölöző árpolitika.

Place: - értékékesítési hely: nagy és kiskereskedők, közvetítők.

Promotion: - ajánlás. 1./ Reklámozás; 2./ Közönségtapasztalatok. (a vállalkozás bemutatása); 3./ vásárlás ösztönzés (árengedmény, nyeremények, árminták); 4./ személyes eladás (ügynök - nagy értékű termékek).

TTT

13./ A vállalati stratégia fogalma, tartalma, fajtái,

megvalósítása. A stratégiai tervezés.

a./ Ez a vállalkozás jövőképe.  Arról szól, hogy mit akar csinálni. Hogy lesz képes megfelelni céljainak. Hogy határozza meg a működési körét.  Ha pl. külföldre akar jutni, hogy fejleszti a céget, hogy keres hozzá tőkét.

Humán erőforrást akkor alkalmazok - ha beszéli a nyelvünket;

Üzem, művek: aki jó szakember volt benne.

Pénzügyi kapcsolatok - jól felkészült pénzügyesekkel és megbízható bankkal lépek kapcsolatba.

b./ STRATÉGIA: a CÉLKITŰZÉSEK megfogalmazása. Amit el akar érni erőforrásaival.

Egyéni vállalkozás feltételei: legyen székhely, név, tevékenység köre, fogyasztói kör - ezek alapján kap központi ágazati besorolást.

Stratégia: meghatározza a vállalkozás működését, a pénzének megfelelően ezt hogy alakítom ki.

c./ Stratégia = JÖVŐKÉP. 1. ez az üzleti terv része; 2. stratégiát kell készíteni; 3. stratégiát 2 - 4 évre kell készíteni. /Ezzel szemben az üzleti terv egy vagy fél vagy negyed évre szól./

A piac szabályozza a műszaki fejlesztést is.  Beruházások: megvettek valamit, pl. egy mézfeldolgozó üzemet.

Sok féle lábon kell állni. Harc folyik a piacokért. Ki hol veti meg a lábát.

Cél: helyzet elemzés,  értékelés és megvalósítás. Minden a piacért megy.

d./ Stratégia - mindenkinek ki kell találnia, AMIT Ő TUD JÓL (pl. ezen az expón valaki ún. ‘tökös mézet’ árult. Nevetünk rajta, de ha így elviszik... Vagy valaki Izráelben kaprot termel és télen virágként adja el csokorba kötve Hollandiában.

e./ KONCEPCIÓ - rögzíti a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit.  Amelyik vállalatnak nincs jövőképe, nincs is jövője!

f./ ÖSSZEHANGOLNI: a környezeti lehetőségeket, erőforrásokat, külső és belső környezeti tényezőket.

g./ A stratégia kialakítása módjai:

/1/ Meg kell tervezni módszeresen a jövőt; (nagyvállalatok)

/2/ Majd döntések sorozata következik (kis lépések és nagy lépések - kisvállalkozók);

/3/ Adaptív stratégia - konfliktusos környezetbeni tervezés - kis lépések politikája.

h./ A tervezés folyamatai: /1/ Elemzés /külső környezet és vállalkozás belső helyzete/; /2/  Célok meghatározása; /3/ Stratégia kialakítása; /4/ Stratégiai akciótervek;

i./ A stratégiai tervezés színjei: /1/ vállalati szintű (az egész vállalatra kiterjed); /2/ Üzleti egységek stratégiája; /3/ Funkcionális stratégiák (a vállalat egyes szakmai területeire  célok és fejlesztési irányok).

TTT

14./ A vállalati tervezés fogalma, jelentősége. A tervek fajtái. Az üzleti terv.

a./ A tervezés fogalma

Jövőkép alakítása. Tudnom kell, mit akarok csinálni.

A stratégia sok évre szól és főbb gazdasági csapásirányokat jelöl meg. A stratégia bővebb, a tervezés szűkebb fogalmú.

Pl. szállító vagyok az INTERSPÁNNÁL. Bővítek, veszek egy kamiont, szállítok vele Romániába. Kölcsönt veszek fel, de ez előbb - utóbb megtérül.

Tervezés a méhész közösségben.

Van /1/ Méhész sok ezer, van /2/ Felvásárló és van /3/ Kutatási -. fejlesztési bázis.

Az a baj, hogy ezek egymástól függetlenek. Az a legjobb, ha a céhbe tömörült méhészek végzik a felvásárlást és a kutatást is. Ha nincs egységes fellépés, nincs eredmény elismerés sem.

Csak összefogások nyomán vannak eredmények.

b./ A tervek fajtái

egy tárgyévre szól vagy negyedévre is lehet és kell is tervezni.

c./ Az üzleti terv

Több évre szól. Sok kis vállalkozás azért megy csődbe, mert nem készített tervet. Meghatározza a vállalkozás

/1/ T céljait és terveit;

/2/ T a bankok ezt kifejezetten igénylik pénzügyi források beszerzése előtt;

/3/ T vállalkozás eladásakor is fontos;

/4/ T fontos a hosszú távú működés megalapozásához.

d./ Az üzleti terv  felépítése

1./ Vezetői összefoglaló /az üzleti terv tömör összefoglalása/;

2./ A vállalkozás általános bemutatása /a cég általános bemutatása és tevékenységi köre leírása/;

3./ Termékek és szolgáltatások /fizikai leírás, felhasználhatóság, fejlettségük/;

4./ Marketingterv /hogy befolyásolja a piacot, stratégia bemutatása, konkurencia/;

5./ Működési terv /hogyan fogja előállítani termékeit és szolgáltatásait/;

6./ Vezetőség és szervezeti felépítés /az irányítás módja, személyi állomány, akikkel a tervet végre akarják hajtani/;

7./ Szerkezeti - jogi - tőkeszerkezet /pénzügyi források/;

8./ Pénzügyi terv /tervezett eredmények, milyen megtérülésre lehet számítani/;

Mellékletek: a vezetők szakmai önéletrajza, konkurenciaelemzés, nyereségtervezet.

TTTT

15./ Humánerő gazdálkodás. Munkaerő szükséglet tervezése, biztosítása, munkaviszony létesítése. Bérgazdálkodás. /Teljesítmény, termelékenység, bérezési formák/.

Emberi munkaerővel való gazdálkodás. Jelenti az emberi erőforrás képzését, oktatását, foglalkoztatását.

Legfejlődőképesebb az emberi erőforrás.

Humánpszichológusok, személyzetisek feladata a gazdálkodás az emberi erővel, ennek megtervezése - megfelelő munkakörre megfelelő embereket keresnek, toboroznak.

Bérezési formák: darabbér, teljesítménybér.

Hogy éri el? Kiket vesz fel pl. egy cipőkészítési munkára? Cipészeket, munkanélkülieket akiket majd ő taníttat ki. Annyit vesz fel, amennyire szüksége van. Esetleg a vetélytársaktól elhozza a munkaerőt, átképzi őket.

Lényeges a folyamatosság biztosítása.

Költségnemek az 5-ös költségvetési osztályban vannak:

51. A közvetlen anyag; 52: közvetlen bér. Ez a legfontosabb. Az emberi tényezőn múlik.

Munkaviszony létesítése:  szerződéssel, vagy határozott időre, vagy megbízásos.

Bérgazdálkodás:  időbér, teljesítménybér.

a./ Emberi erőforrás -

gazdálkodás

Fő  területei: munkaerő felvétel, elbocsátás, képzés, továbbképzés. Azaz?

1./ a cég munkaerő szükségletének meghatározása;

2./ a létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel, munkába állítás;

3./ Képzés és továbbképzés;

4./ Szelekció, elbocsátás.

b./ Munkaerő - szükséglet

tervezése

Vannak szellemi és fizikai dolgozók.

T /1./ A termelés normaóra - szükségletén alapuló számítási módszer; Ez jelzi, hogy hány órát kell átlagosan teljesítenie egy főnek.

T/2./ A termelő-berendezések kiszolgálási normáin alapuló számítási módszer (vegyipar, élelmiszeripar használja);

T/3./ A munkakör tervezése és szabályozása (a katonaságról, gyesről visszatérőket is be kell számítani);

c./ Bérgazdálkodás- fogalmai

 

 

T Alapbér - a munkavállaló keresetének legnagyobb súlyú alkotórésze. Bértarifa és a hierarchiában elfoglalt helye meghatározó

T Bérpótlékok - pl. vezetői vagy éjszakai.

T Prémiumok, jutalmak - kiemelt teljesítmény után jár.

T Kiegészítő fizetés - le nem dolgozott időre járó, pl. szabadságra járó díj.

T Teljesítménykövetelmény - amit az alapbérért el kell végezni.

TTT

16./ Gazdálkodás a tárgyi eszközökkel. Beruházás fogalma, fajtái, jelentősége az innovációban. Tárgyi eszközök létesítése, működése, kivonása.

a./ Gazdálkodás tárgyi eszközökkel

A tárgyi eszközökre azért van szükség, hogy termeljenek. A tárgyi eszközöket az 1-es számviteli osztály nevezi meg.

Ezek a vállalkozás termelési eszközei, melyek egy évnél tovább szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Tárgyi eszközök fajtái:

1./ Ingatlanok (termőföld, telek, építmények, gazdasági felszerelések);

2./ műszaki berendezések (gépek, járművek, számítástechnikai eszközök);

3./ beruházások (melyeket még nem helyeztek üzembe, működésüket nem kezdték meg).

Pl. vett valaki egy területet, majd beruházott, üzembe helyezte, elindította a termelést.

b./ A beruházás

Fogalma - új értéket hozunk létre, termelésre fogjuk. A finanszírozás saját vagy idegen tőkéből történik. Működtetés, majd kivonulás.

Fajtái:

1./ Pótló és bővítő beruházás /a régi eszközök helyett újakat veszünk illetve a meglevőket bővítjük. Ez sokszor egymás mellett történik/.

2./ Gazdasági alanyok szerint: kormányzati, önkormányzati, vállalati, háztartási beruházások vannak.

3./ Szerepük szerint: alap, járulékos, kapcsolód beruházás lehet.

4./ Finanszírozás szerint: saját vagy külső forrásból valók.

Címszavak: helyzetelemzés - értékelés - célok meghatározása - döntés előkészítés - döntés.

Terjeszkedés: bővítés. Majd monopol helyzet4et hoz létre.

c./ Tárgyi eszközök létesítése, működetése

A tárgyi eszközök folyamatos működtetése a vállalat er4dményes működésének feltétele. A működtetés fajtái:

1./ Hibajavító karbantartás (ha meghibásodott, akkor javítják ki). Nem ez a legjobb módja az eredményes működtetésnek.

2./ Megelőző karbantartás

T felülvizsgálat; T naptári időszakonkénti karbantartás; T használati idő szerinti karbantartás; T Tervszerű megelőző karbantartás (TMK).

TTT

17./ Készletgazdálkodás: alapanyagok, segédanyagok, szerszámok, áruk, kész- és féltermékek

a./ Fogalma

a vállalkozás által meghatározott készletek köre.

Megkülönböztetünk

a./ vásárolt készleteket (anyagok, áruk) és

b./ saját termelésű készleteket (félkész termékek, kész termékek).

Összkészlet: a vállalkozás által készletett anyagok teljessége.

Anyagkészleten belül vannak: Eszközeit a vállalkozás csoportosítja.

/a/ Alapanyagok - a késztermékek legfontosabb alkotórészei; Alapanyagok a méhészetben: pl. cukor, kaptárok.

/b/ segédanyagok - elősegítik a késztermékek létrehozását (csomagoló anyagok, kenőanyagok, festékek); Segédanyag mint szerszám pl. a kaptárszolga.

c./ Áruk: késztermékek, amit tovább értékesítünk. /megveszi 100-ért, eladja 130-ért/.

d./ Félkész termékek: amikor kell hozzá tenni még valamit.

e./ Késztermék: pl. a méz (raktárban van, míg el nem adhatom)

b./ Készletfogalmak

1./ Biztonsági készlet (minimális készlet, amire a folyamatos munkához mindig szükség van. Azonnal pótolni kell, mihelyt valami ebből elhasználódott.)

2./ Jelzőkészlet (ha ezt eléri a készlet, az utánpótlásról azonnal gondoskodni kell).

3./ Átlagkészlet (a folyókészlet fele és a biztonsági készlet egészének összege).

4./ Folyókészlet (az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet).

5./ Maximális készlet (a minimális készlet és a folyókészlet összege.)

6./ Normán felüli készlet (ha a készletnormán felüli készletet meghaladja).

TTT

18./ A vállalkozások vezetése, szervezete. A termelési folyamat szervezése.

a./ A vállalatok vezetése

A vezető a szervezet tagjait befolyásolja és velük együtt működik a vállalat céljai megvalósításáért.

A vezetők típusai

/1/ Felső vezetők - a vállalat hosszú és középtávú céljait határozzák meg. Ilyenek pl. a RT vezérigazgatója, KFT ügyvezető igazgatója.

/2/ Közép vezetők - közreműködnek a felsőszintű döntések előkészítésében is. Ás végrehajtják a felső vezetés utasításait is. Ilyenek pl. a szövetkezet üzemvezetői.

/3./ Alsó szintű vezetők - közvetlen beosztottaikat irányítják. Ilyen pl. a művezető.

Szakmai tartalom szempontjából van

T /1/ Általános vezető (egy önálló szervezet önálló irányítását végzi) és

T/2/ Funkcionális vezető (egy szakmai csoportot vezet (pl. pénzügyi, vagy számviteli vezető).

A vezetés funkciói

a./ tervezés;

b./ szervezés;

c./ emberek közvetlen irányítása;

d./ koordináció;

e./ ellenőrzés.

b./ A vállalkozások szervezése

két részből áll: 1. Tulajdonosi szervezet és 2. Munkaszervezet.

/1/ A tulajdonosi szervezet alapformáit a társasági törvény határozza meg.

RT-nál ez a közgyűlés, Az igazgatóság és felügyelő - bizottság.

KFT: taggyűlés, ügyvezető és felügyelő bizottság.

/2/ A vállalkozás munkaszervezete függ a vállalakozás méretétől. Szerkezeti jellemzők:

a./ Munkamegosztás - termékek, funkciók és földrajzi elhelyezkedés szerint.

b./ Hatáskörök megosztása - mindenkinek a hatáskörében van döntéshozatali joga.

c./ Koordinációs eszközök - szakmai bizottságok, szabályzatok, tervek, célirányos, személyorientált koordináció.

d./ Konfiguráció - a szervezet megjelenítési formája.

c./ A termelési folyamatok szervezése

1./ Lineális szervezet: minden beosztott csak egy vezetőtől kaphat utasítást.

2./ Funkcionális szervezeti forma: a munkamegosztás funkciók alapján történik. A döntéseket a felső vezetés hozza, míg a végrehajtásban a dolgozók több funkcionális szervtől kapnak utasítást.

3./ Divizionális szervezet. Nagyvállalati szervezeti forma. A divíziók („katonai hadosztály”) nagy önállósággal bírnak. Szakterületükön döntési joguk és szakmai apparátusok van.

4./ Mátrix szervezet - ben kettős irányítás érvényesül: a funkcionális vezetőktől , de a termékigazgatók által is. A kettős vezetés azonos súlyú hatáskörrel rendelkezik. Előnye, hogy gyorsan változó környezeti hatások esetén gyorsan képes reagálni.

TTT

19./ Az üzleti vállalkozás gazdálkodásának eredményessége. Gazdálkodási alapelvek. Ráfordítás, jövedelem. Vagyoni helyzet alakulása./

a./ Eredményesség

Cél a nyereség /társaságnál/ és jövedelem /egyéni vállalkozónál/.

Vállalkozás: a./ profit orientált, b./ kockázatot vállal, c./ szükségletet elégít ki, d./ hosszú távú gazdasági szervezet.

b./ Gazdálkodási alapelvek

Gazdasági alapelv: működtetni az erőforrásokat.

A Mérleg 4-es számú számviteli száma a saját tőkét és az idegen tőkét jelzi. Utóbbi a banknak több százalékos kamatot biztosít.

1, 2, 3, és 4-es számlaosztályok.

Eszköz MÉRLEG Forrás

-------------------------------------------------

1. Befektetett eszközök I 4. Miből származik?

2. Készletek és áruk I jegyzett tőke

3. Pénzeszközök I tőke tartalék

I eredménytartalék

I mérleg szerinti

eredményesség

I Idegen tőke /kölcsön, hitel/

-----------------------------------------------------

-----------------------------------------------------

4. -es számlaosztály (a forrásnál): MIBŐL SZÁRMAZIK a vagyon?

a./ A Jegyzett tőke: amikor a vállalkozás megalakul, amit bejegyzett a cégbíróság, amit bevisz a vállalkozásba. Mert van egyéni és társas vállalkozás

b./ Tőke tartalék,

c./ Eredmény tartalék,

d./ Mérleg szerinti eredményesség - ez a tárgyévi tartalék.

Gazdálkodási alapfogalmak

à Ráfordítás: a termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében adott idő (egy év) alatt felhasznált anyagi (munkaerő, pénz, eszközök, anyagok) és nem anyagi ( információ) erőforrások összessége.

à Hozam: 1 év alatt előállított termék vagy szolgáltatás értéke.

à Termelési költség: a felhasznált ráfordítások és egyéb kiadások 1 év alatt. Részei: anyag, bér, közteher, amortizáció.

à Önköltség: a termék, illetve szolgáltatás egységére vonatkoztatott ráfordítás.

à Termelési érték: 1 év alatt eladott szolgáltatás vagy termék értéke pénzben. /Ugyanaz mint a hozam, csak pénzben./

à Jövedelem: termelési értékből kivonva a termelési költséget.

Vállalat eredménye = Termelési érték - Termelési költség

/V.e = T.é - T.k.

à Gazdaságosság: T.é. : T.k. = G. Minimum 1 kell, hogy legyen.

c./ Ráfordítás

A vállalkozás eszközei két elemcsoportból állnak:

a./ befektetett eszközök ( immateriális javak - szellemi értékek, vagyoni jogok, kísérleti fejlesztési értékek), tárgyi eszközök - ingatlanok, gépek, járművek, , befektetett pénzügyi eszközök - értékpapírok, bankbetétek -); a vállalkozást tartósan szolgálják.

b./ forgóeszközök: ( készletek - anyagok, áruk, késztermékek -; követelések (vevőktől, váltók, jegyzett tőke - ; értékpapírok - kötvények, saját részvények -; pénzeszközök - bankbetétek, csekkek -; - a vállalkozást rövid ideig szolgálják.

Ezt is tanulni kell. Költségek merülnek fel.

A ráfordításoknak két nagy csoportja van

1./ Tartós befektetések - a tárgyi eszközök beszerzésére fordított költekezés. Ez nagy összegű pénzkiadás. Hosszú idő alatt, de megtérülnek.

2./ Folyamatosan történő ráfordítás: nyersanyag, energia, munkaerő vásárlásra.

De cél a nyereség. Ha veszteség van, akkor baj van. Ebből jön a csőd, fizetésképtelenség és jön a fölszámolás.

d./ Jövedelem

Jövedelem = a hozam - ráfordítás.

Ha van jövedelem, nő a vagyon. Ha nincs jövedelem, nem nő a vagyon.

A nyereségből kivonom a kiadásokat. Ez a + vagy - megy a vagyonba ismét. Ez egy újrakezdési folyamat. Körforgás a termelés folyamata. A fogyasztó központú társadalomban a piac a meghatározó. Olyat állítok elő, amilyen a piacra kell, amit megvesznek.

Jövőbe való gondolkozás ez. Plaza és Metró: a pénzünkért jön, hogy költsünk el minél többet. Ez körforgás. Cél, hogy amit eladunk, rögtön térüljön meg.

Az egyéni vállalkozásnál a mérleg szerinti jövedelem mindig nulláról kezd. Nincs tehát az egyéni vállalkozónak felhalmozási lehetősége KES = ez a tiszta pénz, a mérleg szerinti eredmény.

Tiszta jövedelem: a mérleg szerinti jövedelemből kivonva az amortizációt.

Ez újra beruházható, fejleszthető.

. A mérleg szerinti eredmény mindig = 0.

Jövedelem: termelési értékből kivonva a termelési költséget.

Vállalat eredménye = Termelési érték - Termelési költség

/V.e = T.é - T.k.

A vállalkozás célja a minél nagyobb nyereség vagy jövedelem elérése.

e./ Vagyoni helyzet alakulása

Tiszta eredmény: a tőke év eleji és év végi állományának különbsége.

Vagyongyarapodás: ha az eszközök növekedése felülmúlja a kötelezettségek növekedését.

Vagyonvesztés: ha a kötelezettségek növekedése nagyobb az eszközök növekedésénél. A vagyonfelélés is vagyonvesztéshez vezethet-

Eredmény - kimutatás kategóriái

a./ Üzletei tevékenység eredménye - nettó árbevétel.

b./ Adózás előtti eredmény - még nem vettem ki belőle a köteles adókat.

c./ Adózott jövedelem - kivettem az adót belőle.

d./ Mérleg szerinti eredmény. A bevétel és kiadás különbsége. Lásd részletesen a 4. tételben!

TTTT

20./ Az üzleti vállalkozás pénzgazdálkodása. Pénzügyi tervezés, finanszírozás, cash-flow. A vállalkozás pénzügyi kapcsolatai.

a./ A pénzgazdálkodás tartalma

Célja az eredményes gazdálkodás. Pénzeszközök előteremtése, kezelése, pénzügyi műveletek lebonyolítása. A pénzgazdálkodás irányítása, ellenőrzése, vállalati pénzügyek lebonyolítása.

Sosincs elegendő pénzünk. Pénz a vállalkozás működése alapja.

b./ Pénzügyi tervezés,

finanszírozás

A pénzügyi terv magában foglalja: a vagyoni helyzetet, adott időszakban elérendő pénzügyi eredményt, bevétel és kiadás tervezetet, a finanszírozási tervet.

A termékáramlás és a pénzáramlás időben eltér egymástól.

A pénzgazdálkodás a valóságos pénzbevételekhez és a pénzkiadásokhoz kapcsolódik.

Tervezni kell

Nem csak az a fontos, hogy megvegyek egy boltot pl. hanem az is, hogy üzemeltetni is tudjam. Ne csak felépítsek egy hatalmas házat, de tudjam a rezsijét is fizetni. A vágyaink és lehetőségeink találkozzanak egymással. Meg kel azt is tervezni, hogy hogy fogom üzemeltetni az adott létesítményt.

Megtervezni: ha vándorolni megyek a méheimmel, ahhoz előbb - utóbb egy lakókocsi is kell.

Finanszírozás

a szükséges pénzeszközök előteremtése. Pénzforrásokat elő kell teremteni a működéshez és bővítéshez. Van: belső forrás a vállalkozáson belül és külső forrást is igénybe kell venni. Utóbbi: visszafizetési és kamatfizetési kötelezettséggel jár.

c./ A cash-flow (a pénzáramlás)

Ez a „tiszta pénz”, ami a jövedelem után leadózottan megmarad!

A pénzbevételek és pénzkiadások különbségét mutatja.

A pénzáram /cahsflow sémája:

1./ Működésből származó pénzáram.

2./ Befektetésből eredő pénzáram;

3./ Pénzügyi tevékenységből származó pénzáram;

4./ Teljes pénzáram.

d./ A vállalkozás

pénzügyi kapcsolatai

Pénzkapcsolatok a gazdasági szereplőkkel:

1./ Az állammal (különböző jellegű szervek kapcsán);

2./ bakrendszer, pénzintézetek;

3./ Szállítók;

4./ Vevők;

5./ Saját munkavállalóink;

6./ Külgazdasági tevékenység folytán - külföldi partnerekkel.

Kedvezményeket kapok, veszek igénybe. Fizetési haladékot kapok. Majd év végén fizeted ki. Persze kamatokkal együtt!

Ilyen kedvezmény a kompenzációs felár is!

TTTT

 

 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!