Bejelentés



Pótor Imre honlapja
"Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség." Fil 1,21.

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









 

TÉTELEK

A MÉHÉSZ SZAKMUNKÁSVIZSGÁN

I./ Írásbeli tételek

1./ Sorolja fel a méhek legfontosabb tulajdonságait, amiket a tenyészanyák kiválasztásakor figyelembe kell venni! /30%/ /Ld. a 18/a tétel!/

T A jó méhanya tulajdonságai. A méhészkedés eredményességét döntően meghatározza az anya petéző - képessége és ivadékai tulajdonsága. Csak a kiváló, sokat petéző anya hozhat létre népes családot.

Az anya a méhcsalád egyetlen tökéletesen fejlett nőnemű tagja.

Az anyatermék /feromonok/ nélkülözhetetlen szabnályozója a család életének: összetartó, szaporításban, fenntartó, stb.

Az anyától függ a méhcsalád minősége (pl, a betegségekkel szembeni ellánmállás).

Az anya nem dolgozik, nem is uralkodik.

Az anya, a munkásálca és a here álca pempője különbözik. Ettől függ, hogy anya fejlődik-e ki belőle vagy más.

A petésen nevelt /Jenter-féle módszer/ anyák - súlyosabbak, fejlettebb a petefészkük:

Az álcából neveltek súlya: 203,8 mg, a petéseké 224,2 mg. A petéből neveltek petecső száma: 315 db. Szebben jobban petézik a petéből nevelt anya.

Az anya petefészke nagy, de viaszmirigye, viaszgyűjtője, garatmirigye nincs.

Az anyát a munkásméhek szájról szájra etetik. Mézet maga is szívogat.

2./ Tervezze meg egy 40 kaptáras méhészet vándoroltatását a 120 kilométernyire lévő akácosba, az előkészítő munkákkal, a vándorlás előtti tennivalókkal, az összes kiadással!

Vegye figyelembe a megelőző, serkentő etetés költségeit is, X - forintos cukorárral, a rakodók Y - forintos órabérével, a teherautó Z - forintos, kilométerenkénti díjával, az egészségügyi vizsgálat díjával együtt! /30%/ -

TVándorlás előtti tennivalók:

1./ Jó vándorkaptár. Szállításra alkalmas legyen. Kapjanak a méhekl elegendő levegőt és ne tudjanak megszökni belőle. Legyen könnyű és jól zárható.

2./ Legyen a kaptárnak menekülő része. Biztonságos rostaszövetel legyen lefedve.

3./ alapos felkészülés: családok előkészítése, vándorlás eszközeit előre elkészíteni, kaptárokat ellenőrizni, szállítóeszköz megrendelése, rakodókról gondoskodás, egészségügyi papírok beszerzése, vándortanyára illetékes önkormányzatnál bejelentkezés, tulajdonostól letelepedési engedély beszerzése. A jó időpont megválasztása.

Vándorlás után mindent szép rendben hagyni a vándortanyán.

Fiktív számokat írok be..... a számításokhoz...!

Serkentő etetést kaptak: 120Ft-os cukorból 3 kg 40 család = 14.400 Ft.

Rakodók órabére 200Ft 6 óra 4 fő = 4.800Ft.

Km-díj 200Ft/km 120 km oda vissza = 48.000Ft

Egészségügyi vizsgálat díja: 40 x 30 Ft = 1.200 Ft. Összesen 68.400Ft,

3./ Írja le a meszesedés terjedésének előzményeit, orvoslását! /20%/

T KÖLTÉSMESZESEDÉS

1./ Jellemzői

A Top lista első három helyén található az atka és noséma kór mellett. Alattomos betegség. Lassan fejti ki hatását. A betegséget a század elején írták le. Manapság ez az egyik legfontosabb betegség.

Kórokozó: gomba! = ascosfera apis. Spórás - így szaporodik. A spórák rendkívül ellenállók, életképesek. Nagy távolságra is elhurcolhatók.

2./ Kórmeghatározás

Kétnemű gomba, hím és nőnemű alkotórészekből áll. Ez a szaporodásánál figyelhető meg jól. Gombafonalai vannak, amik nőnek és szaporodnak. Fonalai vannak mindkét nemű gombának (fehér színű). Ha találkoznak - gomba termőtestek jönnek létre (szürke színű). A termőtestekben spór

a ballonok vannak, amelyek a spórákat tartalmazzák. A spóra tehát hármas védelem alatt található, hármas burok védi, ezért olyan ellenálló.

A kórmeghatározást nem kell laboratóriumban végezni. Könnyű a diagnosztizálás. A betegségre a múmiák jellemzők. Nincs is bejelentési kötelezettség, hiszen minden méhészetben jelen van ez a betegség. Laborba akkor küldünk anyagot, ha kövesedés gyanú lép fel.

3./ Kórfejlődés

a./ A spóra a kezdeti folyamatban bekerül valahonnan; b./ Az álca belébe kerül; c./ kicsirázik; d./ gombafonalak nőnek; e./ átszövik az atka testét; f./ száradás, összehúzódás - múmia lesz az álcából. 26 - 30 nap folyamán lesz az álcából múmia. Ezek fehér színűek kezdetben, aztán a gomba termőtestek kialakulásakor szürkévé válnak. g./ majd terjedni kezdenek.

De ellenkező is lehet ez a folyamat, azaz az álca külsején is tud növekedni a gombafonal, azaz kívülről befelé szövi be az gombafonal az álcát.

4./ Kártétel

A fiasítás elpusztul. Egyre több sejtben történik pusztulás, ami a fenék deszkán, később alsós kijáratú kaptároknál a kaptáron kívül is látható. Ha jó erőben van a család, aztán főképpen ha tisztogató hajlamúak, - akkor kihordják a múmiákat. Ha viszont gyenge a család, - múmia van mindenütt.

A múmia: fehér vagy szürke színű.

Hézagos a fiasítás.

5./ A kór terjesztése

a./ Kutatás nyomán bekerülhet a spóra a családba. A családok egymást fertőzik így el. A méhek terjesztik így a bajt. A kutatást, rablást semmiképpen nem szabad megengedni.

b./ A levegővel is terjedhet a spóra.

c./ Méz is terjesztheti. Ha belekerül a spóra, életképes. Beteg méz etetésével betegséget terjeszthetünk.

d./ A keretek cserélgetésével: télre kivesszük a kerteket, védett helyre tesszük. Más - más családhoz kerül vissza a keret. Ha a keret fertőzött, megfertőzzük vele a nem beteg családot is.

e./ Antibiotikumok szerepe negatív! Ha Neotesolt használunk egyfolytában. Felborul a normális egyensúly: míg a baktériumok elpusztulnak, addig a spórák felfejlődnek. Körültekintően kell alkalmazni tehát a Neotesolt.

6./ Szermaradvány

Mézben - viaszban marad belőle. Ezt a mézexportnál vizsgálják. Az EÚ /Európai Únió/ követelmények rendkívül szigorúak. Pl.: 1998-tól AMITRÁZ tartalmú szerek nem használhatók. FENOL tartalmú anyagok sem lehetnek a mézben. A várakozási időt is be kell tartani.

7./ Védekezés

a./ Nincs is jól használható szer ellene.

Embernél is nehéz a gomba ellen jól hatni. Pl. körömgomba. Nem helyes a humán gyógyászatban alkalmazott szereket felhasználni. Többet árthatunk vele. A kaptárban a szerek teljesen másként viselkednek, mint az emberben.

b./ Egyéb tevékenységek.

b/1./ Takarító hajlamú méhek szaporítása. Meg kell figyelni, hogyan viselkednek a méheink. Hogy hordják ki a múmiákat. Milyen a fiasítás gondozásuk. A jobban takarítók a múmiákat is jobban kihordják. Ugyanis, ha nem alakulhat ki a termőtest, nem is tud szaporodni.

b/2. A kijáró nyílás helye. Alsó kijárós kaptároknál a méhek könnyen kitudják hordani a múmiákat. Míg felső kijárós kaptároknál a múmiák bent maradnak a kaptár aljdeszkáján és felhalmozódik a spóra mennyiség.

b/3. Higiénia.

b/3/1. Nagyon fontos szerepe van a tavaszi itatásnak. A gomba terjed, feldúsulhat a nyílt vízen. A kihordó méhek beleejtik a múmiákat a vízbe, az egészséges család méhei meg felveszik és beviszik a kaptárba.

b/3/2. A kaptár tisztántartása. A kaptárt gyakran kell takarítani. Főleg tavasszal, amikor már rövid ujjú ingben kitakarítható az egész kaptár, a keretek is átforgathatók. De folyamatosan is végezni kell a kaptár takarítást.

b/3/3. Eszközök fertőtlenítése. A fenék deszkák tisztítása. A tartalék fenékdeszkát lánggal megcsapatni, a fenékdeszkát levenni és a lánggal tisztítottat betenni.

b/3/4. Virágpor és méz szerepe. Sok virágporos lépben marad meg a betegség. Mézet csak akkor adjunk a méheknek, ha előtte a mézet 60 Celsius fokon forraltuk. Ezen a hőmérsékleten pusztul el a spóra.

b/3/5. Lépcsere - lépkészlet frissítése. 3 évente lecserélni az egészet, vagy évente az állomány lépkészletének egyharmadát ajánlatos lecserélni. Építtetni kell a méhekkel, új kiépített kereteket kapunk.

b/3/6. Antibiotikumok használata, azaz kerülése. Ajánlatos a Fumerra lepényen kívül mást nem adni.

4./ Hogyan helyezné el méhesét udvarában, lakott területen? /20%/

TAz állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok megtartásával erre alkalmas területen mindenki gyakorolhatja a méhészkedést.

Háztömbök területén nem szabad méhészkedni.

Több lakásos lakóház udvarán vagy kertjében csak az összes lakó és bérlő engedélyével lehet méhészkedni.

A szomszéd ingatlanától: 4 m-re (vagy legalább 2m-re deszkakerítés vagy élősövény létesítésével, közúttól 10 méterre lehet elhelyezni.

A kijárónyílások Keletre vagy Délre nézzenek. Nem helyezném szeles helyre, sem oda, ahol merő napsütéstől szenvednének.

Minél távolabb emberek járta területtől, a légi folyósúlyuk ne keresztezze se a család tagjai, se mások útját.

Vállalkozásgazdálkodási és jogi ismeretek

Írásbeli-  „B” - tételek

1./ A számviteli politika és számviteli törvény célja, hatálya és tartalmi elvei.

2./ Beszámolási és könyvelési kötelezettség és azok kapcsolata. A beszámolók célja. Az áttérés lehetőségei.

3./ A mérlegbeszámoló részei, az egyes részek tartalma.

4./ A helyi adók fogalma és típusai.

5./ A vállalkozások vagyona, a vagyon szerkezete (összetevői) és a leltározás.

6./ Az eredmény - kimutatás célja és az eredmény - megállapítás módja.

7./ A számviteli bizonylatok fogalma, a bizonylati elv és bizonylati fegyelem, a bizonylatok megőrzése.

8./ A számlák fogalma, tartalma és típusai. Számlázás, számlakiegyenlítés.

9./ Az ÁFA fogalma, jellemzői. AZ ÁFA alapja és mértéke. Az ÁFÁ-val kapcsolatos elszámolások.

10./ Az SZJA-ról szóló törvény fogalma, jellemzői. Az SZJA alapja és mértéke, kedvezményei.

11./ A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása és nyilvántartása. Az értékcsökkenés elszámolása lehetőségei, az értékesítés leírás módjai. Hatása a vállalkozás vagyonára és eredményére.

12./ A készletek fogalma, fajtái és nyilvántartásai.

13./ Az áruk fogalma, fajtái, a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi áruk elszámolásai.

14./ A jövedelem - elszámolás alapfogalmai (bér, jövedelem, levonások és a vállalkozást terhelő kötelezettségek). A jövedelem - elszámolás menete.

15./ Az egyéni vállalkozásokból származó jövedelem kimutatása.

16./ A pénz és hitelműveletek elszámolása. A vállalkozás költségvetési kapcsolatai.

17./ A termelési költségek fogalma, csoportosítása. A költségek költség - nemek szerinti elszámolása. Az önköltség fogalma és elvei.

18./ A saját termelésű készletek fogalma, fajtái a méhészetben.

19./ A csőd, felszámolás, végelszámolás kérdésköre a vállalkozásoknál. Azok közti különbség és azonosság.

20./ A vállalkozások válságmenedzselése.

II./ Szóbeli tételek

1./ tétel

1/a./ A mézelő méh kialakulása, ismertebb fajtái. A méhcsalád;

T1./ A  M É H E K T E S T F E L É P Í T É S E

a./ Az állatok törzsfája (családfája)

1. Egysejtűek; 2. Szivacsok; 3. Csalánozók; 4. Férgek; 5. Ízeltlábúak; 6. Puhatestűek; 7. Gerincesek.

b./ Rendszertani csoportok

1. törzs; 2. altörzs; 3. osztály, alosztály; 4. rend, alrend; 5. család, alcsalád; 6. nemzetség; 7. faj, alfaj; 8. változat

c./ A MÉHEK

testfelépítésük alapján

1. /törzs/ ízeltlábúak; 2. /altörzs/ légcsövesek; 3. /osztály/ rovarok; 4. /alosztály/ felsőbbrendű rovarok; 5. /rend/ hártyásszárnyúak; 6. /alrend/ fullánkosok; 7. /család/ a méhek; 8. alcsalád/ mézelő méhek; 9. /nemzetség/ méhek; 10. /faj/ házi méh; 11. alfaj/ vagy (tájfaj) krajnai

Alcsalád még: fadongók, poszméhek, árvaméhek, méhek.

d./ F a j

a faj megnevezést azon állatok esetében használjuk, amelyeknek külső felépítése és alaktani bélyegük megegyezik, egymással szaporodva termékeny utódokat hoznak létre.

A méhek négy fő faja:

1. kisméh vagy törpeméh /apis florea/;

2. nagyméh /ąpis dorsa/;

3. indián méh /apis kelene/;

4. mézgyűjtő /európai, afrikai, keleti méh/ /apis mellifera/.

Az 1 - 3 Ázsiában él, a 4.: Európában, Afrikában, és Keleten él.

e./ FAJTA

a fajon belül kialakult kitenyésztett méh csoportja. Négy legfontosabb fajta:

1. Krajnai méh (Apis mellifera krainica);

2. 2. Olasz méh (apis mellifera licusta);

3. 3. Északi méh (apis mellifica);

4. 4. Kaukázusi méh.

Külső jegyek alapján lehet őket megkülönböztetni egymástól. Ezek: 1. szín; 2. szőrözöttség; 3. szárnyak erezete, mérete; 4. kubitális sejt (a szárnynál (a : b - a T betű aránya); 5. horgok száma (elülső és hátulsó szárnyaknál); 6. szipóka hossza.

2./ A krajnai méh

Hazája: Horvátország, Duna-medence és az Alpok déli része.

Több tájfajtája van: Bánáti; Kárpáti.

Kitinje sötét, kubitális indexe magas: 2,8 - 3,2. Ez a faj tisztaságát mutatja. Ez minél magasabb, annál jobb.

Szipókája hossza: megfelelő: 6,4 - 6,8 mm. Ez fontos a tölcsér alakú virágoknál, pl. a lóherénél.

Mézhólyagja: tágas: 70 - 75 köbmilliméter.

Szárnya szabályosan erezett. Hamar hazaér gyors vihar esetén. Messzire repül - 5 km-es körzetben, de ezért elmegy 7 - 8 km-re is.  Szorgos gyűjtő,

Viaszhozama jó.

Szapora - ez kissé hátránya, hogy elég hamar megrajzik

Jól telel: - viszonylag kevés mézet fogyaszt.

Közepesen szelíd. Időjárástól függően.

Közepesen rabló.

Betegségekkel szemben ellenálló. De a gyomorvésszel szemben nem!

Kár lenne keresztezni!

3./ A MÉHCSALÁD

a./ Általános jellemzésük

A méhek társaságban élő rovarok. Egyedül, társak nélkül életképtelenek.

A méhcsalád tagjai: here (hím ivarú);anya (petét rakó); a dolgozók (munkások).

Ez az ivari háromalakúság magasabb fejlettségi szintet mutat.   /A szarvasbogár - kétalakúság (hím és nőstény); a termeszek, hernyók: négyalakúság (anya, hím, munkások, katonák)/.

b./ AZ ANYA

Nőstény. A család motorja. A családban egy anya él. (Kivételes esetben több is van. Pl. csendes anyaváltás.

Hossza:  16 - 25 mm. Hosszúságát a potrohában elhelyezkedő petefészek okozza.

Szárnya: nem éri végig a test hosszát. Vagy nem nyúlik azon túl.

Mozgása: petéző - lassú, méltóságteljes; a fiatal - fürge, lefut a lépről.

Jelzés: piros, zöld, kék, fehér, sárga (2.000-ben kék a színe).

A petéző anyát udvar veszi körül, csápjukkal azonosítják.

Életkora: a természetben 3 - 5 évig élnek, de van 8 - 9 éves is. Az anya életkora határozza meg a termelési tényezőt, minél fiatalabb, annál többet petézik. Az idős anya: csökken az anyák peterakó képessége.

Ha több éves az anya: több a here, kevesebb a munkások száma, csökken a nektárgyűjtő tevékenység, a teljesítmény. Két évenként érdemes lecserélni általában.

c./ A HERE

Hím ivarú, zömök alakú. Hossza: 15,5 - 18  mm. Fullánkja nincs: (az anyajelölést rajta kell gyakorolni).

Szárnya: a testén túl nyúlik. Tavasztól őszig találhatók, télen hiányoznak.

Számuk 100 - 5.000-ig is lehet /ha ősszel, etetéskor még here van, a családban lévő problémának a jelzése/.

Ősszel augusztusban - hereűzés történik (előbb a kaptár egyik részébe, majd a kaptáron túl, nem engedik őket vissza/.

Életkoruk: két hónap általában. A párzásnál van jelentőségük.

Herenevelés  - gyógyszert állítanak elő a herékből. A herefiasítást a baromfi is szeretik. Sok benne a fehérje.

d./ ÁLANYA

Amikor a munkásméh kezd petézni. Akkor van álanya, ha nincs anya. Több álanya is van a családban.

Potroha rövid.  Petét nem képes a sejt fenekére rakni, hanem a sejtfal oldalára 3 - 4 petét rak. Nehéz az álanyás családot anyásítani, jobb ha átmegy a szomszéd családhoz a család a 24-esNBben.

e./ MUNKÁS - DOLGOZÓ

Télen számuk 8 - 12 ezer, nyáron 60 - 80.000, de 50 - 100 ezerig is lehet.

10.0 méh egy kg. 0,1gr = 1 db méh éhes állapotban.

Test hossza: 12 - 15 mm.

Szárnyaik:   a test végét elérik, de nem nyúlnak túl rajta.

A fiatalok hamvasak: a szőre friss, fiatal.

Az idősek: fényesek, mert szőrzetük nagy részét elvesztették, pl. napraforgón, a legidősebbek: feketék.

Petefészke: csökevényes.

Életkora: a végzett munkától függ. Főhordáskor: 1,5 - 2 hónap. Télen: 5 - 7 hónap.

Tevékenységüket összhangban végzik.

Feladatuk:

a fiasítás etetése; sejtek építése,

szellőztetés;

méz érlelése,

őrködés,

a család védése,

nektár - méz, virágpor, ragasztó /propolis/ gyűjtése;

tisztogatás.

Munkabeosztásuk: nem merev, hanem rugalmas

( kor és fejlettség függvényében).

1./b./ A mézelő virágok részei. A méhlegelő;

T A VIRÁG RÉSZEI

termő

porzók

sziromlevél

csészelevél

vacok

kocsány

A termő részei:

bibe

bibeszál

magház

A porzó része:

porzó

porzószál.

Megporzás: a virágpor a bibére kerül.

T MÉHLEGELŐ

Méhlegelőnek nevezzük a nektárt, édesharmatot, virágport és a propoliszt termelő növények összességét.

Nem tartoznak a méhlegelő fogalomkörébe azok a növények, amelyek virág - felépítése olyan, hogy a nektárhoz nem férnek hozzá, virágporuk értéktelen. Kivétel az édesharmat.

MÉHLEGELŐ JAVÍTÁSA

1./ A szaporítás lehet: a./ ivaros /magról - juhar és akác/; b./ ivartalan: dugványozás (fűz); gyökér (akác); c./ oltás; d./ szemzés.

2./ A megtermékenyítés folyamata: a hím és a nőivarú virág egyesül.

3./ A méhek megporzó tevékenysége: a méh virághű, rendszeresen a megszokott virágra jár, ahová szokott.

4./ Gyűjtőutak száma: 5 - 10 forduló. A virágport gyűjtők nektárt sohasem szállítanak.

A pollencsomók tömege: 15 - 20 mg.

5./ A viráglátogatást befolyásolja: a virág színe, alakja, szerkezete. Legjobban szeretik a narancssárga színű virágokat. Az élénk színű virágokat kedvelik: rózsaszín, lila és a sokszínű.

1./ c./ A meszesedés és kövesedés tünetei, gyógyítási módjai;

T a./ KÖLTÉSMESZESEDÉS

1./ Jellemzői

A Top lista első három helyén található az atka és noséma kór mellett. Alattomos betegség. Lassan fejti ki hatását. A betegséget a század elején írták le. Manapság ez az egyik legfontosabb betegség.

Kórokozógomba! = ascosfera apis. Spórás - így szaporodik. A spórák rendkívül ellenállók, életképesek. Nagy távolságra is elhurcolhatók.

2./ Kórmeghatározás

Kétnemű gomba, hím és nőnemű alkotórészekből áll. Ez a szaporodásánál  figyelhető meg jól. Gombafonalai vannak, amik nőnek és szaporodnak. Fonalai vannak mindkét nemű gombának (fehér színű). Ha találkoznak - gomba termőtestek jönnek létre (szürke színű).  A termőtestekben spóra ballonok vannak, amelyek a spórákat tartalmazzák.  A spóra tehát hármas védelem alatt található, hármas burok védi, ezért olyan ellenálló.

A kórmeghatározást nem kell laboratóriumban végezni. Könnyű a diagnosztizálás. A betegségre a múmiák jellemzők. Nincs is bejelentési kötelezettség, hiszen minden méhészetben jelen van ez a betegség. Laborba akkor küldünk anyagot, ha kövesedés gyanú lép fel.

3./ Kórfejlődés

a./ A spóra a kezdeti folyamatban bekerül valahonnan; b./ Az álca belébe kerül; c./ kicsirázik; d./ gombafonalak nőnek; e./ átszövik az atka testét; f./ száradás, összehúzódás - múmia lesz az álcából. 26 - 30 nap folyamán lesz az álcából múmia. Ezek fehér színűek kezdetben, aztán a gomba termőtestek kialakulásakor szürkévé válnak. g./ majd terjedni kezdenek.

De ellenkező is lehet ez a folyamat, azaz az álca külsején is tud növekedni a gombafonal, azaz kívülről  befelé szövi be az gombafonal az álcát.

4./ Kártétel

A fiasítás elpusztul. Egyre több sejtben történik pusztulás, ami a fenék deszkán, később alsós kijáratú kaptároknál a kaptáron kívül is látható. Ha jó erőben van a család, aztán főképpen ha tisztogató hajlamúak, - akkor kihordják a múmiákat. Ha viszont gyenge a család, - múmia van mindenütt.

A múmia: fehér vagy szürke színű.

Hézagos a fiasítás.

5./ A kór terjesztése

a./ Kutatás nyomán bekerülhet a spóra a családba. A családok egymást fertőzik így el. A méhek terjesztik így a bajt. A kutatást, rablást semmiképpen nem szabad megengedni.

b./ A levegővel is terjedhet a spóra.

c./ Méz is terjesztheti. Ha belekerül a spóra, életképes. Beteg méz etetésével betegséget terjeszthetünk.

d./ A keretek cserélgetésével:  télre kivesszük a kerteket, védett helyre tesszük. Más - más családhoz kerül vissza a keret. Ha a keret fertőzött, megfertőzzük vele a nem beteg családot is.

e./ Antibiotikumok szerepe negatív! Ha Neotesolt használunk egyfolytában. Felborul a normális egyensúly: míg a baktériumok elpusztulnak, addig a spórák felfejlődnek. Körültekintően kell alkalmazni tehát a Neotesolt.

6./ Szermaradvány

Mézben - viaszban marad belőle. Ezt a mézexportnál vizsgálják. Az EÚ /Európai Únió/ követelmények rendkívül szigorúak.  Pl.: 1998-tól AMITRÁZ tartalmú szerek nem használhatók. FENOL tartalmú anyagok sem lehetnek a mézben. A várakozási időt is be kell tartani.

7./ Védekezés

a./ Nincs is jól használható szer ellene.

Embernél is nehéz a gomba ellen jól hatni. Pl. körömgomba. Nem helyes a humán gyógyászatban alkalmazott szereket felhasználni. Többet árthatunk vele. A kaptárban a szerek teljesen másként viselkednek, mint az emberben.

b./ Egyéb tevékenységek.

b/1./ Takarító hajlamú méhek szaporítása. Meg kell figyelni, hogyan viselkednek a méheink. Hogy hordják ki a múmiákat. Milyen a fiasítás gondozásuk. A jobban takarítók a múmiákat is jobban kihordják. Ugyanis, ha nem alakulhat ki a termőtest, nem is tud szaporodni.

b/2. A kijáró nyílás helye. Alsó kijárós kaptároknál a méhek könnyen kitudják hordani a múmiákat. Míg felső kijárós kaptároknál a múmiák bent maradnak a kaptár aljdeszkáján és felhalmozódik a spóra mennyiség.

b/3. Higiénia.

b/3/1. Nagyon fontos szerepe van a tavaszi itatásnak. A gomba terjed, feldúsulhat a nyílt vízen. A kihordó méhek beleejtik a múmiákat a vízbe, az egészséges család méhei meg felveszik és beviszik a kaptárba.

b/3/2. A kaptár tisztántartása. A kaptárt gyakran kell takarítani. Főleg tavasszal, amikor már rövid ujjú ingben kitakarítható az egész kaptár, a keretek is átforgathatók. De folyamatosan is végezni kell a kaptár takarítást.

b/3/3. Eszközök fertőtlenítése. A fenék deszkák tisztítása. A tartalék fenékdeszkát lánggal megcsapatni, a fenékdeszkát levenni és a lánggal tisztítottat betenni.

b/3/4. Virágpor és méz szerepe. Sok virágporos lépben marad meg a betegség. Mézet csak akkor adjunk a méheknek, ha előtte a mézet 60 Celsius fokon forraltuk. Ezen a hőmérsékleten pusztul el a spóra.

b/3/5. Lépcsere - lépkészlet frissítése. 3 évente lecserélni az egészet, vagy évente az állomány lépkészletének egyharmadát ajánlatos lecserélni. Építtetni kell a méhekkel,  új kiépített kereteket kapunk.

b/3/6. Antibiotikumok használata, azaz kerülése. Ajánlatos a Fumerra lepényen kívül mást nem adni.

T b./ KÖVESEDÉS

1./ Jellemzői

Gombás terjedésű. Nem igen találkozunk vele. Spórával szaporodik. Ellenálló képessége igen nagy. A spórák 60 Celsius fokon 30 perc alatt elpusztulnak. Méz hőkezeléssel pusztíthatók el a spórák. A meszesedéshez hasonló.

2./ Kórfejlődés

Spóra, gombafonal, álcát átszövi, álca elpusztul, beszárad, múmia lesz belőle. Hézagos fiasítás alakul ki.  a./ A múmiák zöldes - szürkék !! b./ Az álca teljesen alakját vesztette múmia lesz. c./ Laboratóriumi vizsgálat kell a kór megállapításához.

3./ Védekezés

Nincs igazi védekezés ellene, csak a megelőzésNincs gyógyszer ellene. Higiénia szerepe nem eléggé hangsúlyozandó. Mézzel is terjed.

4./ Tüdőpenész gomba

Embernél is gondot okozhat. Nagy körültekintés. Ajak és orr elé kendőt kell kötni. A gomba spóra komoly gondot okozhat. Nem kötelező bejelenteni.

1./ d./ A keretkészítés, fúrás, drótozás, műlépezés és eszközei;

TA keretfúrás eszközei: ár, keretlyukasztó egy vagy több fejes keretfúró.

Drótozás: A kifúrt keretek drótozásához 0,3 - 0,55 mm horganyzott drótot kell használni. Lehet egy vagy két irányba drótozni. Az egyirányú drótozás előnye a könnyebb műlépolvasztás. A kétirányú viszont erősebben tartja a lépet.

Műlépbeolvasztás eszközei: meleg vas, sarkantyúkerék, elektromos beolvasztó (ezt csak 6 - 24V-al szabad üzemeltetni, lehet transzformátorról vagy akkumulátorról).

2./ tétel

2/a. A méh testrészei. A csápok és működésük;

T a./ A  MÉH  TESTFELÉPÍTÉSE

Benne van az Örösi-féle könyvben.  A méhek testrészei: fej, tor, potroh,

I. FEJ

Pontszem /3 db, a szem felső részén/;

Összetett szem /középen helyezkedik el/;

Két csáp;

Rágók;

Nyelv;

Állkapocs/alsó és felső állkapocs/;

II. TOR

1. előtor, 2. középtor, 3. utótor.

Szárnyak /hártyás, két - két pár (elülső és hátulsó szárny), horgokkal kapcsolódnak össze/;

Lábak /ízeltlábú, 3 pontos feltámasztással, 3 pár: első, középső, hátulsó,/;

Légzőnyílások /3 pár van/;

III. POTROH

Légzőnyílások /hét pár/;

Fullánk;

Potrohszelvények;

A méh testét kívülről mindenütt kitinpáncél borítja. Ez a test szilárd váza. A kitin erősíti a külső részét.

Belül:  az izmok a kitinpáncél belső felületén tapadnak, erednek.

Az egyes testtájak szelvényekből állnak. A potrohon ez különösen is jól látható. A fejen és toron a szelvények összenőttek. A testszelvények száma: 21 db.

T 2/a  /b./ A   CSÁPOK - a szaglás

A csápok 12 ízből állnak. 8 ízen 5 érzékszerve van:

1./ szagló kúp; 2./ hártyás hallás - nyomás érzékelő; 3./ tapintó érzőszőrök; 4./ illatérző - palack alakú ékzékszerv; 5./ A repülés irányítását aJohnston-féle szerv végzi.

a./ A két csáp

belül üreges, üregét finom szövedék tölti ki. Benne vér kering. Itt haladnak keresztül azok az idegek, amelyek az érzősejtek és az  agy kapcsolatát biztosítják.

A csápok végén lévő nyílások közül az érzéksejtek segítségével a méhek szagolni tudnak.  Öt érzékszervük van.

A légnyomás változását is érzékelik. Időjárás változások előtt magatartásuk megváltozik: nyugtalanok és támadnak.

b./ Számos érzéksejttel

és sejtcsoporttal

is rendelkeznek.  Anyánál 1.860 db; munkás méhnél 2.268 db ; herénél 2.600 db az érzéksejtek - sejtcsoportok száma.

Helyük: a test oldalán, szárny tövén, lábakon, a fullánk vajújában és szuronyain találhatók.

2/b./ Nektárforrások. A nektár összetétele;

T A NEKTÁRMIRIGY MŰKÖDÉSE

A nektármirigy a növény felületén olyan sejtek halmaza, amelyek a növény belső szövetéből cukorban gazdag. 10 - 70 %-os váladékot választanak ki, és azt a mirigy nyílásán keresztül a szabadba továbbítják.

A nektármirigy működése nem folyamatos, hol megindul, hol megáll. Környezeti tényező, hőmérséklet, nedvesség, szél, eső, páratartalom befolyásolja. Magyarországon legtöbb növény nektármirigyei 9 - 11 óra és 14 - 16 óra között aktív, azaz akkor termel legtöbbet. Ezen időszakon kívül nem termelnek nektárt.

A nektármirigyek elhelyezkedése:

/1./ Virágon belül;

/2./ A virágon, de kívül, a virág hajtásán, levelén.

T ÉDESHARMAT

A növény levelének és más részeinek kiválasztott, cukros bevonata.

Nem a levegőből csapódik ki, tehát nem harmat.

Rovarok készítik növény a  nedvéből.

Szúró - szívó szárszervükkel a rovarok lefúrnak a nedvszállító edénybe, kiszippantják. Ennek egy részéből táplálkoznak, a többit átalakítják vagy kifecskendezik.

Termelői: levéltetvek, bolhák, kabócák.

A virágon kívüli nektármirigy is termelhet nektárt, mely kijuthat belőle /pl. levél/.

Az édesharmat rossz téli eleség, kristályosodik, sok benne a száraz anyag. Ez a méh szervezetében felgyülemlik és ürítkeznie kell.

A norvégoknál az édesharmat méz a legközkedveltebb és legdrágább méz.

Nektárforrások: a virágpor nektárja (és az édesharmat).

T HOGYAN LESZ A MÉZ ?

n A virágos növény nektárt termel.

n . A nektár asszimilációs termék.

n A nektár cukortartalmát a növények fotoszintézissel alakítják át.

6CO2 + 12H2O  ---   C2H2O6 + 6H2O2 + 6O2

n A nektárt a méhek begyűjtik, átalakítják mézzé.

n Az átalakítás fizikai /víz elpárologtatás/ és kémiai /enzimatikus/ folyamat.

Az érett nektárt viaszfedél borítja.

T NEKTÁR

cukros folyadék. Cukortartalmát a méhek megérzi. Tudják mérni, hogy hány százalékos benne a cukoroldat. Amelyik nagyon híg, arra nem szállnak rá. Facéliáért, repcéért kilométereket repülnek. Gazdaságos munkamegosztás folyik a méheknél. Ha növény nektárjában 97%-is a víz, akkor abból nem gyűjtenek.

Ha ugyanolyan virágzó növény van a közelükben, a közelebbit jobban látogatják.

A nektárt átalakítja a./ fizikailag: víz elpárologtatás; b./ kémiailag: enzimeket ad hozzá a szaharidokat egyszerű, azaz monoszaharidokká alakítják át.

Akácban 5 - 7 % répacukor van. 10% felett is előfordulhat, ha tömegesen omlik be a kaptárba az akácméz. Évente jön Szabolcsba. Eső után tele van a virág vízzel.

T NEKTÁR és a CUKROK

Egy átlagos méhcsalád évente 70 - 90 kg mézet fogyaszt.

1 kg méh felneveléséhez /= kb. 10E méh/ - 1,2 kg mézre van szükség.

1 kg viasz termeléséhez 2,5 - 3 kg méz kell.

A nektárban: édes glukóz, fruktóz, szaharóz van;

Az édesharmatban: maltóz és melittáz van. Amit nem éreznek a méhek édesnek, annak a táplálkozásban nincs jelentőségük, azaz aminek a nektárjában a cukortartalom 1 - 7% között van.

pH érték: 0 -7 -ig savas (foszfor), 7 - 8: semleges; 9 - felfelé lúgos. A méz ezért kissé lúgos hatású! Az egyes tápanyagok lúgosságát, savasságát a méhek jól érzékelik, de a mérgező hatást nem. Ezért sok a mérgezés miatt elpusztult méh. A lúgosból savas kémhatásút a méhek mirigyváladékának hozzáadásával készítenek.

2/c./ Atkabántalom jelei és gyógyítása;

T A VARROA ATKA

1./ Jellemzői

A toplistán szerepel. Alattomos. Az indiai méhen lelték meg először. Hozzánk is elkerült. Magyarországon először 1978-ban Pocsalyban a román határszélen okozott rendkívül nagy kárt. Váratlanul ért bennünket, nem volt rá elég jó gyógyszer.

2./ Kórokozó

Nevei: „varroa jakobson”; „ázsiai nagy méhatka”.

Testfelépítése: lapos testű, gesztenyebarna színű, 4 pár lába van. (A méhtetűnek 3 pár lába van!), testfelépítése harántovális. Lábán korongok vannak: kapaszkodó és tapadókorongok ezek. Lábujjvégeken légzőnyílások találhatók. Mi a nőstényatkákat látjuk: ezek nagyobbak, több is van belőle.

Kártételük: bántják a fiasítást és a kifejlett méheket is.

Az álca vérét szívja; és a kifejlett méhet is szívja.

A vérszívás által az atka a méhek fehérjekészletét csökkenti.

3./ KÓROKOZÁS

a kifejlett atka a sejtbe kerül, majd a méhek lefedik a sejtet. Az atka az álca vérét szívja. Közben szaporodik, a folyamat   során még több atka lesz. Petéket raknak le. Peteszám:  1 - 18-ig rak le petét egy - egy atka. Tavasszal kevés van, nyáron igen megszaporodnak.

A SEJTBEN: van kifejlett atka és vannak kikelők, amelyek valamennyien szívogatják az álcát. Majd kifejlődnek a kis atkák is és amikor a méh  kikerül a sejtből, ezek is kiszabadulnak a sejtből. Minél jobban elszaporodnak, annál  több a kár. Ha sok lesz belőle, a méheket úgy legyengítik, hogy ki se tudnak repülni.

4./ Klinikai tünetek

Ami látszik.  Alattomos. Évek folyamán a család kezelés nélkül elpusztul. A vizsgálat folyamán megállapítható a baj tünete. A baj látszik a fiasításban és a kifejlett méheken is.

Ha az atka látható, akkor már nagy számban vannak jelen. Be kell  avatkozni. Rejtett életmódot folytat. A méh hasi oldalán, hasi szelvényén látható.

a./ A fiasítás vizsgálata:  álcában meglátható az atka. Sötétebb és világosabb színűek.

b./ Kikelt méheknél: ha sok károkozó van: a méheknek kisebb lesz a teste, szárnyuk összezsugorodik. Kaptár előtt a földön mászkálnak. Nagy színt fölött telelni sem tudnak rendesen. 1999-ben Sóstóhegyen október elején több család rajzásba kezdett. Oka a sok atka volt. A nagyon atkával fertőzött családok tavasszal pusztulnak el.

Próbafüstölés: figyelni kell a leesett atkák számát. Papírlapot kell tenni a keretek alá. Ha kezelés nélkül 10 db esik le naponként - ez közepes fertőzöttségre vall; ha 30 körül - az erős fertőzésről tanúskodik.

Kórmeghatározás: a./ helyi vizsgálat végzése; b./ labor vizsgálat ( 30 %-os, ha 100 vizsgált méhből  30 darabon atkák találnak).

5./ T e r j e d é s

Rablás ténye: ha a rablás kialakulhat, meg kell akadályozni, mert elviszik a betegséget. Rablás során nagy mértékű megbetegedés alakulhat ki.  Normál esetben 4% atka cserél gazdát. Rablásnál ez 40% is lehet. Az atka rákapaszkodik a rabló méhre és családjánál fertőz. A legutolsó védekezés, - mikor még kijárnak.

6./ Védekezés

a./ biológiai; b./ fizikai; c./ gyógyszeres

a./ Biológiai

Főleg a herefiasítást részesítik az atkák előnyben. Azért, mert fejlődési ideje hosszabb, ott jobban is tud szaporodni. Célunk ezért: a herefiasítás csökkentése. Minél gyakrabban.

Ezt végezhetjük: a/1. építtető kerettel; a/2. aztán fedelező villával eltávolítás. c./ Vannak atkalehordó hajlamú méhek. Érdemes ezek közül szaporítani. Jóllehet mindennek van ellensége, megpróbálták az atkákat is ezzel a módszerrel pusztítani, hogy ellenségeiket felszaporítanák, de egyelőre ellenségeikként se baktériumot, sem vírust nem találtak.

b./ Fizikai

A hőhatás lehetne. De ez gyakorlatban kivitelezhetetlen. 48 Celsius fokon az atka elpusztul. De a hőhatás 49 - 50 foktól a méheket is károsítja.

c./ Gyógyszeres kezelés

Ezt használjuk a leggyakrabban.

c/1. PORZÓ szerek. Cukor + gyógyszerrel a méhekre szórják. Magyarországon ezt nem alkalmazzák, ilyen nincs forgalomban, de nem is javasolt. Mert a hatóanyag belekerül a mézbe, viaszba szermaradványként.

c/2. PERMETEZŐ szerek. Vizes oldatba kell tenni a hatóanyagot és a méhekre fújni, permetezni. Magyarországon nincs ilyen.

c/3. FÜSTÖLŐSZEREK.

c/3/1. Folbex csík, varrens csík.

c/3/2. Antivar.

Kötöttségekkel használhatók:

1./ Csak ha valamennyi méh a kaptárban van; Este vagy hajnalban. Egy óra hosszáig a kaptárt le kell zárni.

2./ 10. C fok alatt nem használható. Ha a család összehúzódott, telelőfürtben van, a gázok nem jutnak el hozzájuk.

3./ Emberre is veszélyesek. Ha belélegezzük. Mérgező tünetek is jelentkezhetnek. Itatós papírt kell átitatni szerrel.

4./ Csak a kifejlett méheket ölik meg.

5./ Három naponta kell kezelni a családokat. Így minimális atka marad meg.

c/4. PÁROLGÓ szerek.

c/4/1. Hangyasav: nincs engedély a használatára.

c/4/2. Oxálsav: emberre is nagyon veszélyes. Kesztyűben, száj és orrnyílások eltakarásával használható.

A szerek hátránya: a./ Túl magas hőmérsékleten az embert is károsítja; b./ Oxidálódnak a keretdrót, rostaszövet.

c/5. FELSZÍVÓDÓ szerek.

c/5/1. Perizin. Bulgáriából származik. A Bayern cég is gyártja.

Pozitív a használatában: mert 5 Celsius fokig használható, akkor is ha már nincs fiasítás. Ha minden kifejlett atka a méheken van. A hatás 100%-os lehet. 1 hét után ismételni kell a kezelést.

Negatív a használatában: 6 hét a várakozási idő; csak őszi beteleléskor használható. Léputcánként fecskendővel vagy virágpermetezővel kell bevinni a szert. Gyorsan kell csinálni. Van méhelhalás is.

c/6. KONTAKT szerek.

Csíkok és árak különbözők.

c/6/1. Apistan csík: támogatott szer. Fa vagy műanyag lapkán van a hatóanyag.

c/6/2. B a y v a r o l :

c/6/3. Apivar csík.

c/6/4 F l u v  a r o l. A 2 - 4: műanyag csíkok.

c/6/5. Gabon PA. falapon van a szer. Ez impregnált hatóanyag. El kell olvasni minden esetben a használati utasítást.

7./ A SZEREK HASZNÁLA

1./ Rezisztencia alakulhat ki, ha kevesebb gyógyszert adunk a kelleténél. Mert akkor aztán azok az atkák szaporodnak el, amelyek a normál hatóanyagra sem pusztulnak el.

2./ Szermaradvánnyal lehet számolni, ha több gyógyszert adunk:

Mennyi ideig maradjon a kaptárban? Bayvarol pl. 6 hétig. Ha előbb vesszük ki, nem hat eléggé. de hat hét után nem hat. Ha csökken a szertartalom, rezisztencia alakul ki.

3./ Falhasználhatósági idő: ha lejárt, nem használható tovább.

Ne keverjük össze az időpontokat: felhasználási idő és meddig kell bent tartani. Ha lejárt: összegyűjteni, megsemmisíteni.

Csak adott ideig bent tartani: Ha pl. csak 5 hétig hat, ne tartsuk bent 7 hétig, mert ez is rezisztencia kialakulását segíti elő.

4./ Atkapórba: bezsírozott fehér lappal. Így rajta  marad az atka. Lehullott atkák: 20 db a vízválasztó. Akkor a készítmény jól működik.  De másik készítménnyel is kell próbát végezni.

8./ A KÉSZÍTMÉNYEKRŐL

Jól meg kell választani.

Egy évben is több fajtát alkalmazzunk.

Akkor alkalmazzuk főleg, ha nincs vagy kevés a fiasítás.

Szerek váltogatása, ha ne alakulhasson ki rezisztencia. Hatóanyag legyen más: Pl. a Bayvarol és a Gabon PA hatóanyaga ugyanaz. Más - más hatóanyag van a Perizinben, az Amitrázban. Füstölőszer az Antivar, (ez antivar tartalmú, de nem engedélyezett).

Alkalmazni a biológiai védekezést is.

2/d./ Méhlakások készítése, karbantartása;

TA méhlakásokról. Kezdő méhész idegenkedik új kaptár készítésétől. Ez asztalosmesterségbeli tudást és a méhészetben való jártasságot is igényel. A kezdő előbb a méhészkedésben és a fa megmunkálásában növelje tudását, majd kellő felkészültséggel vállalkozzon kaptárkészítésre.

Ahol méhészszakcsoportban közös műhely van: található sok szerszám, kap jó szaktánácsot. Gépi munkát is igénybe kell venni.

A kaptár a méhéstz legdrágább felszerelési tárgya.

Kaptárrendszer: mind a fekvővel, mind a rakodóval lehet eredményesen méhészkedni. Hiba nem a kaptárban, de a családok minőségében keresendő.

Anyaga: fenyő, hárs, fűzfa. Legyen vízálló és ne vetmedjen meg.. A műanyag kaptár is terjed, az üvegszálas változat a legjobb.

NB kaptár: a mi vidékünkön 80%-ban ilyen van. Az Alföld nagy részén is és a Dunántúlon is. Könnyebb a kezelése, jobb a szellőztetése. Olyan vidékre való, ahol jó a tavaszi fejlődés, sok nép van akácra, vándorlásra is hasznosytható nagy családdal.

Rakodó kaptár: főleg a Hunor terjedt el. Gyengébb hordást adó tavaszon és folyamatos hordást biztosító vidékre ilyen való.

Keretméret: NB 42X36.; Hunor: 42X32,5. Keretnek legjobb a hársfa. A kereteket sablonokon szegezzük. Függesztve tároljuk vagy egymásra fektetjük. Huzalozása csak a műlép besütése előtt történik.

Kaptárméret: NB: 15, 18 és 24 keretes. Hunor: 20 db keret. A jól betelelt, népes család fejlődik dinamikusan tavasszal. Két anyával méhészkedni a fekvőben időigényesebb munka.

A kaptár anyaga: deszka, jó a hőtartása, szűkítőket használunk benne. Tetejére lemezt teszünk. Olajfestékkel festjük be a kaptárt, fenekét 3 - 4 évente fáradt olajjal lekenjük. Tartalékcsaládnak az NB-ben 5 kereten van hely.  A kijárónyílás: léputcánként 2 cm.

T b./ A méhlakások karbantartása. Óvni és gondozni kell. A téli időjárás igen megviseli a kaptárokat: festék lepereg, beázások, a tető szigetelése sem mindig kiváló.

Kaptárcsere:Tavasszal a beteg láűdákat ki kell cserélni. Csewre előtt a kaptárt jól fel kell melegíteni! Cserekor a keretrendet megtartjuk.

A beteg kaptár javítása: szög, kalapács, kiégetés, beteg részek cseréje. Bádogtető drótkefézése, fedőfesték. Csak száraz felületet festünk. A kaptáron glettelés festés előtt. Rostakeret generálozása.

3./ tétel

3/a./ A méh szájszervei, ezek működése;

T SZÁJSZERVE

Szájürege nincs. Szájszerve az életmódjához igazodott.

a./ Szívó - nyaló szájszerv

a nektár kiszívására és kinyalására módosult szájszervet szívó - nyaló szájszervnek nevezzük.

b./ Szipókája:

6,5 mm hosszú. 07 - 0,8 mm eltérés is lehet.

1. A nektárt kiszívja a szipókával;

2. Illetve ez a mézhólyagba jut;

3. Otthon kiüríti a sejtbe.

A szipóka belsejében van a nyelv. A kanálka segítségével kitörli a ki nem szívható nektárt. Nyugalmi helyzetben a szipókát a feje alá hajtja.

 

c./ Rágók

A rágó felülete véső szerű, széle sima. Legerősebb a munkásméheké.

A rágóval: a./ aprítják a virágport, 2./ építik a lépeket viaszból és 3./ fegyverként is használják (más méh szárnyát leharapja).

Az erős rágók miatt a kaptárban nem használhatunk újságpapírt, sem pedig hungarocelt (mert felaprítják).

Az anya rágói is nagyok, a foghoz hasonló képletet mutat. Ezzel nyitja fel az anyabölcső fedelét.

A here rágói csökevényesek, gyengén fejlettek, kissé fogazottak.

d./ Az érzékelés

Az állkapcsi tapogató segítségével érzik az ízeket: édes - savanyú - sós.

A mesterséges édesítő szereket nem érzik édesnek /pl. szaharin, szorbit/.

A 4%-os cukortartalmakat nem fogyasztják, mert nem érzik édesnek. A 70 %-on felülit gyűjtik. Az 50%-ost szeretik a legjobban.

e./ A hallás

Valószínűleg hallószerve is van. Egyes hangokra reagál. Ultrahangot is kibocsátanak. A méh hallásvizsgálata kutatás alatt van.

3./ b./ A nektárkiválasztást segítő és gátló tényezők;

TKörnyezeti feltételek hatása a nektárképződésre

/1./ Talaj

Általában minden növény jobban méze a kötöttebb, jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdagabb talajokon.

Kivétel az akác, a somkóró, a kígyószisz és a selyemkóró.

A napraforgó, a repce a homoktalajokon egyáltalán nem mézel - nem érdemes vándorolni.

/2/ Napfény

A növények a napfény energiája segítségével széndioxidból és vízből /CO2 + O2/ szerves anyagokat, cukrokat állítanak elő. Ez az asszimiláció, ellentéte a disszimiláció. Az átalakítás a színtestekben történik.

A nektárképződés a növényekben a napfényhez igazodik és a nap időtartamától, azaz a napfény tartalomtól függ. Tehát több a nektár a napsütéses napokon. (De 35 C fok felett nem.)

Kivételesen a lomb nélküli növényeknél /akác!/ is lehet jelentős a nektárképződés. Pl. a virágokból álló akácfán. A somon és a sáfrányon. Ezek tartalék tápanyaggal rendelkeznek.

3./ Hőmérséklet

A mérsékelten meleg nappal és az éjszaka kedvez a bőséges nektárképződéshez.

A túl meleg és a túl hideg nem kedvező.

4./ Levegő nedvessége

A nagy páratartalom a virág által termelt nektár felhígulását okozza. Eső után nem szabad azonnal pergetni. A túl híg nektárból csak igen nagy többletenergiával tudnak megfelelő mézet készíteni.

Száraz forróság a nektár besűrűsödéséhez vezet. Tudnak a méhek jó minőségű mézet készíteni, de a hozam csökken.

5./ K ö d

A nektárképződés szempontjából kedvezőtlen. Hideg időjárásra utal, nincs jó nektártermelés.

6./ Szél

A gyenge szellő nem zavarja a méheket. Nem árt a virágoknak sem.

A túl erős, forró szél a virágokat kiszárítja, letördeli, megperzselődik és nem fog újra nektározni.

A nagyon erős, hideg szél a virágok megfázását okozhatja. (Meg is fagyhat az akác.)

7./ Virág - szerkezet

A méhek szipókájukat 6,5 - 7,2 mm hosszúra tudják kiölteni, így a hosszú, csöves, zárt virágokban a nektár elérhetetlen.

Kivétel a lucerna, melynek virágszerkezete olyan, hogy oldalról is képesek kiszívni a nektárt anélkül, hogy megtermékenyítenék.

8./ Távolság

Fontos tényező, mert a mézhólyagban tárolt nektár csak 5 km-es távolságra biztosít elegendő energiát.

Minél távolabb van a méhlegelő, annál kevesebb lesz a begyűjtött nektár.

Tehát közelre kell elhelyezni a kaptárokat, pár száz méterre, illetve 1 - 1,5 km-es távolságra.

Nem feltétlenül szükséges a napraforgó szélére, lehet és jobb is egy fasorba vagy erdősorba. Ott nincs olyan nagy meleg.

A tűzű napon tartott méhcsaládok teljesítménye 1 - 5 %-al kisebb, de a kezelésük is nehéz. Délelőtt 10 óráig, délután 4 órától kezelhetők.

9./ Megporzás függése

A vadméhektől függ a lucerna megporzása (részben).

Nem függ a maghozam termése a paprika, bab, borsó, szója, mák esetében a méhek megporzásától. Ezeket a szél porozza be.

10./ Csak a méhek porozzák

Uborka, dinnye, napraforgó, mustár, körte, alma. Az önbeporzás ezeknél elenyésző.

3/c./ A gyomorvész és gyógyítása;

T Az 1950-es években okozott tömeges, járványszerű megbetegedéseket.

Terjedése: egész évben jelen van, a család legyengülésekor szaporodik el. Tavasszal, nedves környezetben. Hőmérséklet szerepe: 30 - 34 C fok.

Kórokozó: véglény. Zander 1909-ben írta le. Spóraképző.

Kórfejlődés: Spóra /táplálkozás, tisztogatás/ emésztőbélbe kerül. Hámsejt - szaporodás. Garatmirigy működését zavarja: pempőtermelés, álcák gondozása.

Tünetek: ürüléknyom (!) mindenütt, méhek mászkálnak, szárnyukat rezegtetik, csomókban csoportosulnak, fűszálakba kapaszkodnak.

Kórmeghatározás: helyben, potroh széthúzása az utolsó gyűrűnél. Laboratóriumban: sprórák kimutatása, fiatal méhek alacsony, idős méhek nagy fertőzöttséget mutatnak, célszerú utóbbiból, kijáró méhekből mintát venni.

Védekezés: megelőzés, jó minőségű élelmet adni (se mézharmat, se híg eleség télire ne maradjon); sok fiatal méhvel teleljünk be, lépcsere (az idős lépekben elszaporodnak a kártevők), kaptár tisztán tartása (égetés is)

Gyógykezelés: langyos szörpben 1:1-es cukorszörpbe keverni a gyógyszert, 0,5 l naponta, vagy gyógylepénybe tenni. Nincs bejelentési kötelezettség.

3/d./ A viaszolvasztás és eszközei;

TViaszolvasztás: főleg novemberi munka, a selejtes lépek kifőzése, már szabadban is lehet végezni. Apróra törni az idős lépeket, esővízbe helyezni, Az áztatóedény zománcos legyen. A zugépítmények, torz lépek nem kerülnek áztatóba

A viasz olvasztása: préseléssel történik. A sonkoly közé szalmát teszünk. Nem szabad túltömni. Egy vedérben felfőzzük a sonkolyt, akkor öntjük a főzőhengerbe. Amikor forr a henger tartalma, akkor megcsapoljuk. Percenként meghúzzuk. Amíg némi viasz van benne, addig főzzük. Ha egy adaggal készen vagyunk, a rostahengert késsel megtisztogatjuk, második adagot készítjük ell. A visszamaradt sonkolyt áztatás után másodszor is kifőzzük.

Eszközei: a,/ Napviaszolvasztó: hatásfoka júliusban is csak 70%-os. b./ A mai viaszolvasztók - viaszcentrifugák - hatásfoka 80%feletti.

4./ tétel

4/a./ A mézelő méh szemei, ezek szerepe;

T LÁTÓSZERV (a méh szeme)

A munkásméh két legfontosabb tényező esetén hagyja el a kaptárt: 1. ha a hőmérséklet 10 Celsius fok felett van; 2. megfelelő fény esetén.

A méh látószerve a szem:

a./ Pontszem /fényt és árnyékot lát vele.;

b./ Összetett szem: egyszerű szemekből áll.

1./ A szem nagysága:

Legkisebb az anya szeme (élete legnagyobb részét a kaptárban tölti/; közepes a munkásé /kint is és bent is él/; legnagyobb szeme a herének van /párzáskor fontos a jó látása. A párzás sikere a jó látásától is függ/.

2./ Látás élessége

az összetett szemben lévő egyszerű szemek számától függ.

/Anya: 4.000 db; munkás 4.500 db; here: 9000 db./

Az egyszerű szemekkel egyenként nem lát teljes képet, csak képrészleteket. A mozaikképekből alakul ki a kép.

3./ Pontszem

Mindhárom egyeden 3 db pontszem is van: ezzel érzékeli a fényt és az árnyékot. Azaz a közeli képet.

4./ Összetett szem

A távoli képeket az összetett szem segítségével látja élesen.

A szemlencséje merev, nem mozog.

5./ Színlátás

A rövidebb hullámhosszú ultraibolya sugarakat is látja. De nem látják a hosszú hullámhosszú vörös fénysugarakat.

Borult időben is meg tudják határozni a nap helyzetét az égbolton. Tájékozódásuk érdekében ez fontos.

Sárga, kék, zöld színt látja, szereti, helyesen használja, felismeri. Kaptár jelölésre használják. Nem szereti viszont a méh a fehér színt! A narancssárgát nagyon szereti. A térlátásuk jobb a színlátásuktól.

TTT

4/b./ A méhesmegporzás és jelentősége;

TMegporzás: a virágpor a bibére kerül.

A méhek megporzó tevékenysége: a méh virághű, rendszeresen a megszokott virágra jár, ahová szokott.

Megporzás függése

A vadméhektől függ a lucerna megporzása (részben).

Nem függ a maghozam termése a paprika, bab, borsó, szója, mák esetében a méhek megporzásától. Ezeket a szél porozza be.

Csak a méhek porozzák

Uborka, dinnye, napraforgó, mustár, körte, alma. Az önbeporzás ezeknél elenyésző.

T A mezőgazdaság nem engedheti meg, hogy a megporzást a véletlenre bízza. Európában a legtöbb országban előnyös a termelőnek és a méhésznek is a szervezett megporzás. Szinte minden országba pénzzel, fuvarral, termékkel és cukorral támogatják a vándorlókat. Kaptáronként 4 - 5 kg cukor. A gazdáknak is tudomásul kell venni, hogy a méhek nem ingyenmunkások. Nem megengedhető, hogy hatalmas méhlegelők kiaknázatlanok maradjanak, közepes termést adjanak a gyümölcsösök, a méhek meg hordás nélkül maradjanak. Csupán az akácra alapozni kevés!

Az alma és a cseresznye is 30%-kal többet hoz, ha a fák közelében méhek vannak.

Kora tavasszal kell megszervezni. Telephely kiválasztása. 8 - 8 család egymástól 200 m-re. Vita elkerülése miatt írásos megállapodást kell kötni a vegyszerezésről (fehérbimbós állapotban, növényzet alja lekaszálása - pitypang, elhelyezendő családszám.

4/c./ A nyúlós költésrothadás és jelei. Tennivalók;

T NYÚLÓS KÖLTÉSROTHADÁS

a./ Kórokozó

Lakteriális /”fenibacillus”/; csillós baktérium (amikor a csillókat elvesztik, összesúrlódnak) ; spóraképző (nagyon ellenálló/. A spóra ellenálló: fertőtlenítőszernek; hőnek is. Miután kiszárad, pörkösödés indul meg.

b./ Kórfejlődés

Spóra váltja ki, ez a fiasításhoz kerül, a lárva emésztő csatornájába jut, ott kicsirázik, baktérium lesz belőle, aztán szaporodik. Ez mérgező, toxikus anyag. Az álcát elpusztítja a baktérium.

A sejt alján a meszes múmia marad. Majd megindul az álca maradványaiban a spórásodás.

c./ Tünetek

Milyen tünetei vannak? A nyúlós költésrothadásnak a gyanúját állapítjuk meg. Ha elváltozás van a fiasításban akkor a legrosszabbra kell gondolni. Szólni kell a méhegészségügyi felelősnek, állatorvosnak, mintavételt követően ezt el kell küldeni az állategészségügyi intézetbe. Ott ők mondják majd meg hitelesen, hogy ez nyúlós költésrothadás-e vagy más betegségről van-e szó.

A tünetek a sejt szintjén mutatkozik először, majd sejtről sejtre, keretről keretre, majd az egész családra kiterjed, majd pedig családról családra terjed.

Minél korábbi stádiumban állapítjuk meg a gyanút, annál kevesebb a kár. Előbb szüntethető meg a baj.

Stádiumok: a lezárt sejt fedele behorpadt, majd az álca elfolyósodik, az álca színe megváltozik (porcelán fehérből sötétedik előbb tejes kávé színű, majd sötét barna lesz).

A maradvány a sejt alján aztán színét veszti, pörkössé válik. Ekkor már legalább 30 napos a folyamat.

A betegség lassan terjed: sejtről sejtre, majd családról családra.

A betegséget maguk a méhek is megérzik: a fedelezést kirágják, így aztán lyukak keletkeznek a fedelezés közepén.

A betegség függ a család állapotától. Ha jó erőben vannak a családok, kitisztítják a sejteket, de később már nem bírnak vele, a sejt alján marad az álca. Kis család nem tudja eléggé jól kitisztogatni a sejtet. Majd pedig hézagos lesz a fiasítás. Ugyanis takarítanak, hogy az anya petézhessen.

Lehet gyorsan terjedő is a betegség:

a./ pergetéskor gyorsan szétvisszük a betegséget;

b./ Rabláskor erős családjaink a közelben levő beteg családoktól betegséget hoznak el.

d./ Terjedése

a./ A spóra eljut az álcához.

b./ Kutatás, rablás ha tömegessé válik. Ügyeljünk arra, hogy állományunkban sose legyen kutatás. A szomszéd méhészet is okozhat gondot, ami miatt rablás alakulhat ki.

c./ Letelepedésnél: vadon élő, kirajzott családok. 1999-ben is nagy rajzás volt. A kirajzott családok berendezkednek, majd megbetegednek, a család „elvérzik”. Erős családjaink pedig haza hozzák a nyúlós költésrothadást. Tavaly Tiszaszalka környékén volt nyúlós költésrothadás. Az ártérben fűzfában vadon élő családoknál kimutatták a nyúlós költésrothadást.

e./ T e r j e d é s

1./ Először lassú, kezdetben nincs nagy gond. Majd aztán egyre több sejt fertőződik meg és végül összeroppan a család. Ott van a fiasítás maradványa is, a tömeg meghalt. Mindig a fiasítást kell vizsgálni, mert ez a legfontosabb.

2./ Rajzással is terjed a betegség. Rajzás előtt tele szívják magukat mézzel, a spórákat is viszik magukkal nagy távolságra is.

3./ Műlépre kell rázni a rajt: így a hozott mézüket fogyasztják el először. Építtetni kell. A nyúlós költésrothadás a felnőtt méheket nem betegíti meg, csak a fiasítást. Az elváltozás csak az álcánál jelentkezik. Kis kárt legyőz a jó erőben lévő család. Általában nehéz megtudni, hogy honnan jön a baj.

4./ A mézzel való etetés is okozhatja a betegség terjedését. A fertőzött méz sok családhoz hozzákerülhet. Inkább mindig cukorsziruppal etessünk.

5./ Keretcserék is segítik a baj terjedését. Pergetéskor a családok más - más kereteket kapnak.

6./ Eltájolás: vándortanyán zsúfoltan vannak elhelyezve.

7./ Adás - vétel: - körültekintően kell eljárni. Csak állatorvosi vizsgálat és igazolás után lehet vásárolni. Eszközök adás - vétele.

a./ Kaptár, pergető: csak fertőtlenítés után használható, kiégetés után lehet igénybe venni. Kipusztult méhészetből inkább semmit se vegyünk.

b./ Kiépített lépek: ne vegyen meg senki. Mivel ezt nem lehet fertőtleníteni. Az öreg lép kórokozók feldúsulását segítheti elő.

c./ Méhanya vásárlás: csak ellenőrzött helyről!

d./ Műlép: ez is lehet spóraterjesztő. Csak engedélyezett helyről vásároljunk. Akkor járnak el helyesen a műlép üzemben, ha 112 Celsius fokon, 1 óráig forralják a viaszt.

f./ Kórmeghatározás

Mikor veszi észre a kórt a méhész? Rendszeresen vizsgálni kell a fiasítást is. Az anya mikor petézni kezd, akkor a fészek középső lépén középen kezdi munkáját, majd fokozatosan tele petézi kerettől keretig az előkészített lépeket. Akác előtt 10 keret fiasítás is van.

1./ A vizsgálatunk helye: ahol kelőben vannak a méhek. Ott lehet maradvány: a fedelezés besüllyedt és a fedelezést kirágták. Gyufával vagy gallyal kell megvizsgálni. Ha baj van, ott van a betegség. Később a széli részeket kell figyelni, az elmaradt sejtek.

2./ Szaga is van a nyúlós költésrothadásnak: bűzös, enyv szagú. Ez már a kaptár felnyitásakor is érezhető. De nem ez a fő jellemző, ezért a fiasításon kell kezdeni. Időnként időt kell szánni a vizsgálatokra.

3./ Mintavétel: A méhész a betegség gyanúját állapítja meg. Az egészségügyi felelősnek kell szólnia. Mintát kell venni, majd a laborra kell bízni, hogy az eredményt megállapítsa.

Mintaküldés: a./ A minta 10x10 cm-es lépminta családonként;

b./ Csomagolás: mivel vannak a lépben élő álcák, ezek párája a mintán maradhat, ne legyen a csomagolás ragadós anyag (pl. hungarocell). Legjobb az újságpapír vagy csomagolópapír. Rá kell írni a minta számát, papírdobozba vagy ládába kell csomagolni. A labornak a csillókat mutatják ki: festik majd tenyésztik őket.

g./ Gyógykezelés

1./ A gyógykezelés tilos! Magyarországon. Ha kezelnénk, csak elényúlna a betegség. 1 pörkben több millió spóra van. Antibiotikum ezzel szemben hatástalan.

Jogszabály határozza meg, hogy mikor beteg a család. Ha tüneteket állapít meg a méhész, aztán a kórokozókat az intézet kimutatja.

2./ Jó tudni, hogy honnan jött és hova került a nyúlós költésrothadás. Hosszú lappangási idővel kell számolni, 6 - 60 napig. Kitől, mit, mikor vásárolt a méhész? Kinek adta kölcsön a pergetőt? A pergetőt kölcsönadás után fertőtlenítve kell üzemelni. Volt-e rajbefogása, merre vándorolt?

h./ Felszámolás

a./ El kell égetni: a kereteket, rostaszöveteket, etetőket, csak a kaptárdoboz maradhat meg. A használation kívüli kaptárokat is el kell égetni. Az eltett takarókat is el kell égetni. Semmi se maradjon meg, ami később fertőzhetne

b./ A családok leölése, lefojtása, majd

c./ a maradványok elégetése történik meg. Ha van biztos laborvizsgálati eredmény.

Az egész állományt kell felszámolni, ki kell irtani, ha 10 családból 1 család fertőzött; ha 20 család alatt 50 % felett fertőzöttek;

20 és 50 család felett: csak a beteg vagy az egész méhészetet ki kell irtani.

100 család felett: minisztériumi hozzájárulás kell a kiirtáshoz.

i/ Kártalanítás

Felértékelés után történik, ha jogosult rá a méhész. Fel kell mérni: hány családja volt, tartozékokat is. A rossz kaptár is megsemmisítendő. Eszközanyagok semmiféle sem maradhat meg. A méz csak hőkezelés után ipari használatra alkalmasak. A hőkezeléskor a spórák elpusztulnak.

j./ Z á r l a t

a./ Helyi zárlat: se ki, se be nem lehet sem méhészeti terméket, sem méheket hozni, vinni.

b./ Községi zárlat: zárlatos helyről sem kijönni, sem oda menni nem lehet. Ha bent rekedt, ott is tartható, zárlat idején a családokat ott kell tartani. Letelepedni nem lehet ott, ahol nyúlós költésrothadás miatt zárlat van. Kivétel, ha van községi zárlat, de helyi nincs, a településen belüli helyre vihetők a méhek. Minden szállítás előtt állatorvosi vizsgálat és engedély kell. 60 napos megfigyelés következik, 2 hetente általános vizsgálatra kerül sor.

k./ Fertőtlenítés

Anyagok, eszközök.

1./ Kaptárt: előbb spaklival jól átkaparni, majd a viaszmorzsákat összegyűjteni, ezt elégetni,

2./ a kaptár faanyagát pedig kiégetni gázlánggal őzbarnára.

3./ Fertőtlenítővel mosni: pergetőt, műanyag hordót, fedelező állványt, fedelező villát, kaptárvasat. Bármelyik lehet fertőzés terjesztő. Mézzel is lehet terjeszteni a betegséget, ezzel leginkább, sőt, tömegesen is!

4./ Kaptár helyét mésszel kell felszórni és beforgatni.

5./ Eszközök tárolási helyét is mésszel kell kimeszelni, fertőtleníteni.

l. Bejelentési kötelezettség

Méhegészségügyi felelősnek, állatorvosnak. Így gyorsan kimutatható a betegség vagy kizárható a fertőzés.

m./ Tapasztalatok megyénk területéről

Az utóbbi 1 - 5 évben ez a betegség fokozatosan terjedt, számuk emelkedett. 1998-ban: 26 méhészetben volt nyúlós költésrothadás; 1999-ben: 21 méhészetben volt. 1999-ben: 326 család kiirtása történt meg. 100-nál /10 méhész/ kártalanítás elutasítása történt.

Mit vizsgálnak?

1./ Bejelentette-e a betegséget a méhész?

2./ Hogy végezte a munkáját /ellenőrizte a méhészetélt 3 hetente?/;

3./ Vezetett-e nyilvántartásokat? Felhasznált gyógyszerek: mikor, milyet, hol használta. Van-e méhészeti kiskönyve?

4./ Mintaküldés történ? A kísérő iratot az állatorvos állította ki, a mintát a méhegészségügyi felelős veszi.

5./ Hogy teljesítette a vándoroltatási előírásokat? Volt-e állatorvosi igazolása, bejelentette e letelepedést a településen, tett-e ki táblát (névvel, címmel) a letelepedés helyén?

6./ A problémás helyekről, fertőzött méhészetekről tájékoztatni kell közérdekből az állatorvost.

7./ Adás - vétel: vett-e beteg kiépített lépeket - hiszen ez a betegség melegágya. Főleg a fészek - kereteknél.

4/d./ A viasz ülepítése, fertőtlenítése;

(Lásd előzményként a 3/d tételt!!!/

T Ülepítés: A kifőzött viaszt ülepítjük meleg takaró, pokróc alatt. A sonkoly pár nap után megpenészesedik. A legfelső részen marad a viasz, alatta a propolisz, majd a virágpor, majd a szennyeződések. A kihűlt viaszkarikák aljáról teljes mértékben lekaparjuk az üledéket. Ez pár nap alatt megpenészedne ott.

Viaszderítés: Pár liter vízben újra felforraljuk az egészet. Görbe késsel az alját megtisztítjuk. Száraz helyben, léceken tároljuk. A sonkolyt el kell ásni, jó tárgya.

Balesetvédelmi előírásokat be kell tartani, a viasz forró, a tűre fröccsent viasz lángba boríthatja a környezetet, gyerekek csak távolról nézhetik a műveletet.

5./ tétel

5/a./ A méh szárnyai. A repülés mechanizmusa;

T A SZÁRNYA

a./ Felépítése

A méhnek két pár szárnya van. A felső szárny nagyobb. Repülés közben együtt mozognak az első és a hátsó szárnyak. A szárnyat háromszög alakú összenőtt hártya alkotja. A szárny erősen szőrös, de ez csak mikroszkóppal látható.

A szárnyakat erek hálózzák be.

Mozgását a torban lévő izmok végzik. Hosszirányú és harántcsíkolt izmok ezek.

Közepes repülésnél kb. 200 körüli rezdülést végez másodpercenként. Nagyobb sebességnél ennek a dupláját.

1km megtételére 1 - 3 perc és 2 mg mézre van szüksége.

Repülés közben 70 mg terhet bír.

A szárny vázát három hosszanti ér képezi.

A kubitális a tenyészállatok fajtabélyeg ellenőrzésénél fontos. A kubitális index a szárny erezetében található T alakú betűt határoló terület hányadosa, ezt a : b - vel fejezzük ki. Az érhiányosság a repülésnél fontos.

Horgok és kapcsok kötik össze a szárnyakat repülés közben.

b./ A méhek repülése

Repülése hasonlít: egy 60 kg-os ember 60 kg-ot cipel 12-14 órán keresztül 20 km-es sebességgel.

70 mg nektárt szállít.

1,5 - 2,7 km távolságban alig látogatják a virágokat.

5 km-es körzeten belül csak 2 km-es körzeten belül tudnak eredményesen gyűjteni nektárt és virágport.

Repülési magasság: 2 - 20 m.

5/b./ A méhek mérgezése. Tennivalók mérgezéskor;

T Tünetek: főleg a kijáró előtt kifejlett méhek elhullása, már nem tudják a mérgezett táplálékot haza vinni. Fiasítás ritka. Hirtelen nagy mennyiségű hulla a kijáró előtt, a kaptárban ingerült viselkedés, szárnyrezegtetés, hanyattfordulás, rángó lábmozgás, hanyattfordulás, bénult állapot, kiöltött szipóka, széterpesztett szárnyak.

Kórmeghatározás: laboratóriumban, mintaküldés (fél liter, növényzetből fél kg), minél előbb, mert a szer elbomlik.

Osztályozás: a./ méhekre kifejezetten veszélyes: toxicitás 100%, hatása 12 órától több, virágokra nem használhatók. b./ méhekre mérsékelten veszélyes: tocicitás 60 - %, szermaradvány hatása 8 óra alati, virágzó kultúrákban szürkülettől 23 óráig használható; c./ méhekre nem veszélyes: toxicitás nincs, szermaradvány sincs, bármikor használható.

Veszélyességet befolyásolja: hatóanyag, koncentráció, kijuttatás (légi uton, elsodródás veszély), időpont, hőmérséklet, életkor (fiatalabbakat inkább).

Gyógyítás: a megmérgezett méheken nem lehet segíteni, bejelentés, kapcsolatfelvétel.

Kártérítés: alapja: kár, jogellenes magatartás;

Kárfelvételi jegyzőkönyv: helyszínen. Bizottság tagjai: Méhész, károkozó, méhegészségügyi felelős, polgármesteri hivatal képviselője. Tartalma: tulajdonos neve, káresemény helyszíne, telephely távolsága a kezelt területtől, kaptárszám, méhcsalád száma, időjárási körülmények, virágzó növények, népesség a kár előtt és után, veszteség, vegyszerezés célja, módja, helyszíne, vegyszer neve, hatóanyaga, dózis.

T Tennivaló mérgezéskor: hatóság értesítése, menekülés 5 km távolságra, gyömölcsösben aljnövényzet lekaszálása permetezés előtt kötelező, főleg a pitypang!

a./ Védekezés - mintavétel, majd a szomszédos méhészek és az egészségügyi felelős felkeresése. Tanúk szerzése, akik igazolják a tömeges elhullást. Azonnali intézkedés. A bizottság gyűjti össze az adatokat. Alapos kárfelmérés. Mit kell a károsultnak bizonyítania? pl. szúnyogirtás volt vagy vegyszeres növényvédelem volt. Ki, mikor, hol, milyen vegyszerrel. A károkozót azonnal értesíteni, kár helyszínére kérni, de jelenléte nélkül is érvényes a jegyzőkönyv. Elég a károsult és két tanú is, ha senki sem tud részt venni a bizottsági kárfelmérésen. Papírzacskóba méhészetenként egy - egy liter méhhullát összegyűjteni, ráírni a mintavétel helyét, idejét, lepecsételni, aláírni a küldeményt. Express - ajánlva küldeni a Megye Állategészségügyi Állomásra. A teljes kárt jegyzőkönyvezni kell. Szemle a vegyszerezett területen is.

A méheket menteni: hullák összegyűjtése, kijáró leszűkítése, legfeljebb egy etetés, hogy vizet kapjanak, kijárók előtti hullák összetakarítása, elégetése, kihalt családok kaptárjai lezárása. Gyógyszerezés: Neo-Tesolból 3 gr/családonként, Fumagillinből 4 gr/cs. Gyors elköltözés, ha a szermaradvány napokig hat. Ha a károkozó írásbeli kártérítést vállal is, a kárfelmérést akkor is el kell végezni. A mérgezési kár nem alku tárgya.

A méhek viselkedése

MÉRGEZÉSKOR

Eldőlnek, nem tudnak felállni. Vergődnek, mozgásuk szaggatott és rendszertelen.

Le is bénulnak, szárnyuk kifordul. Nyelvüket előre nyújtják.

Az anya leáll a petézéssel. Táplálkozásuk hiányos lesz.

Az álcák kifordulnak a sejtből. - Nem takarják a fiasítást sem.

Halottaikat eleinte kihordják.

A családban az összhang megszűnik és a méhek a kaptár egyik sarkába húzódnak.

5/c./ A légcsőatka ártalma és gyógyítása;

T1919-ben fedezték fel. Magyarországon 1964-ben a nyugati határszélen.

Kórokozó: atka (acarapis woodi), széles körben elterjedt, szemmel alig látható, első tori légcső.

Kórfejlődés: légcső, peterakás, kikelt atka a testnedvet szívja, merev légcső, megfulladás. Fiatal méhek!

Tünetek: tél végén, tisztuló repülésnél a legszembetűnőbb. Röpkételenek, mászkálnak, ugrálnak. Jellegzetes: szárnyállás (alsó szárnylemez csavarodott!)

Kórmeghatározás: laborban, mikroszkóp alatt látható a foltos légcső.

Terjedés: méhről méhre, közvetlen érintkezés során (eltájolás, rablás, rajbefogás, adás - vétel).

Gyógykezelés: Folbex! Nincs bejelentési kötelezettség.

5/d./ Műlépöntés, műléptárolás;

T / a./ Műlépkészítés. A műlép olyan viaszlap, amelyen a sejtek alapját kiképezik.

Németországban egy asztalos méhész (I. Mehring) először egy fába faragta ki a sejt formáit. Ez a tárcás módszer.

A műléppel meghatározzuk: milyen irányba és milyen formára építsenek a méhek. Egyébként össze - vissza építenének. A lépkészítésnek jelenleg két formája van:

a./ Hideg hengerléssel: viaszlapot, erre nyomom a mintahengert. Előnye, hogy hajlékony, rideg állapotban sem roppan el, mivel vékonyabb, kevesebb anyag is kell hozzá.

b./ Öntve hengerlés: a meleg viasz a hengerre folyik. Ez a legelterjedtebb.

T /b. / Műléptárolás: a keretbe nem rakott műlépet papírral rétegezve, mérsékelt hőmérsékletű helyiségben, vízszintesen egymásra rakjuk. Minden csomag alatt külön deszka van, így a műlépcsomag a műlépek sarkai megsérülése nélkül megfordíthatók.

A keretbe ragasztott műlép függőlegesen álljon. A műlépet általában nem bántja viaszmoly, de az egér igen!

6./ tétel

6./ a./ A méh lábai, azok szerepe;

A méh LÁBAI

a./ Felépítése

3 pár lába van /az első, a második, és a harmadik torszelvényen/. Összenőttek de ezekben a torszelvényeken vannak rajta.

A lábak nem csupán mozgásszervek, de a rajtuk lévő berendezések segítségével különböző feladatokat is képesek elvégezni.

A lábak állása: a./ az első ferdén; b./ a második merőlegesen, c./ a harmadik hátra - ferdén áll.

Hárompontos felfüggesztés: ez a biztos, stabil járás alapja. /Olyan ez, mint a cipész széke/.

Minden láb 8 egymásba tolódó kitincsőből áll.

A lábak részei: csípő, tompor, comb, lábszár, lábfej.

A lábfej: négy ízből áll. Az utolsó íz karmokban végződik. A karmok között párnácska vagy tapadókorong van. Sima és érdes felületen is jól mozognak. Néhány virágkehely üvegsimaságú, de ki kell jutni abból is!

Valamennyi lábát szőrök borítják: ezzel tisztogatja meg a testét a virágportól és a szennyeződésektől.

b./ A lábak feladatai

Első pár láb: - a csápját és a fejét tisztogatja ezzel. Teste elülső részeit félkör alakú szőrös résszel /fésű/ és a tövis alakú nyúlvány segítségével tisztogatja. Csápjait a tövis alakú nyúlvánnyal a fésűhöz szorítja. Csápját a résben többször is végighúzza.

A második pár lábával: a torán, a potrohán kiálló kitintüske segítségével löki a sejtbe a harmadik lábkosárkáiban lévő virágporcsomókat A harmadik pár láb feladata: virágpor gyűjtésére, szállítására alkalmazkodott. A kosárka - sűrű szőrkoszorúval szegélyezett mélyedés.

6./ b./ A méhekre ártalmas növényvédő szerek;

T Ld. a mérgezésnél írtakat!!!

A növészvédőszerek különböző kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek a méhek életfolyamatait befolyásolják. Vannak: gyomor, légzés, idegre ható mérgek

A mérgezések hatásformái:

1./ Közvetlen lepermetezés. Minden virágzó növényből mérget vesz fel a méh. Vagy tömeges repülési útvonalát permetezik le. A permetezőnek tudni a méhészet jelentéről. Vándorlásnál bejelentési kötelezettség van. A méhekre a roverölő szerek veszélyesek. A gombaölő szerek nem veszélyesek.

2./ A maradékok is mérgezőek rövidebb - hosszabb ideig: Attól függ, milyen gyorsan bomlik le a hatóanyag. Az eső gyorsítja a csökkenést. Az a jó, ha este permeteznek és reggelre már kirepülhetnek a méhek. Baj van, ha a szer hatása 8 vagy több órán túl is hat.

3./ Gázhatás: ez légzőméregként hat a méhekre. Ezt csak laborban mutathatják ki. Pl. Unifosz mint foszforvegyület!

4./ A nektárból felvehetik-e a méhek a növényvédőszert? A nyitott virágon jut bele, de hamar felhigul. De a másik baj: felszívódik a növénybe a méreg és onnan kerülhet a nektárba kivételes esetben! de van ilyen: pl. a Bi 58 is ilyen lucernában, de az almán már nem. A mézharmat viszont bemérgeződhetik és az már mérgező.

5./ A virágpor szennyeződése ritkán fordulhat elé. Pl. a Szevin hatóanyag kukorica ellen USA-ban. Ez nálunk tiltott szer.

6./ Peszticidek hatása a kommunikációs tevékenységre.. A mérgezett méhek orientációs tánca félreinformálja társaikat. Ez a hatás 2 - 5 óra után múlik el.

6/c./ Az enyhe költésrothadás és gyógyítása;

T EURÓPAI KÖLTÉSROTHADÁS

1./ Neve

a./ „Enyhébb költésrothadás”; b./ „Európai költésrothadás” - mivel Európában írták le először. A világon mindenütt előfordul, ahol méhek vannak. Különbséget fejezi ki a nyúlós és az enyhébb költésrothadás között.

A nyúlós: a fedett fiasítás betegsége, a sejtfedél behorpadt, lyukacsos.

Európai: a nyílt fiasítás betegsége. Lefedés előtt jelentkezik tehát.

Magyarországon: az 50-es évek elejétől, kevés mennyiségben. Jelentősége kisebb, mint a nyúlósnak.

2. Kórokozója

Bakteriális eredetű. Több baktérium együttes kártételéről van szó. Ezeknek a baktériumoknak gyakran váltogatják az elnevezésüket.

a./ melisocupos peuma /nehezen tenyészthető/; b./ bacillus alvei /spóratermelő, nem igen ellenálló/, bűzös szagú; c./ Screptocpus fekalis: savkeltő - savanyú szaga van. De nem ez az első a betegségre jellemzők között.

Az álcába kerül, a beleibe jut, felszaporodik. Az álca elpusztul. A pusztulás a befedés előtt történik- Ez tehát a nyílt fiasítás betegsége. Elfolyósodik, majd később itt is pörkösödés alakul ki.

3. Tünetek

a./ Sejt szinten: álca pusztulás, szín változás /fehérből elfolyósodás után - sárga, majd sötétbarna lesz/. A kórokozók magukban is, de több kórokozó egyszerre is kiválthatja a betegséget.

b./ Hézagos a fiasítás - mivel az elhalt fiasításokat kitakarítják a méhek. Egyszerre több álca pusztul el.

4. Mire kell a vizsgálat folyamán figyelni?

a./ A fény a lép - vizsgálatkor a hátunk mögött legyen, hogy pontosan a vizsgált területre essen a fény.

b./ A sejt alján vizsgáljuk, nincsenek-e maradványok? Fölülről látunk jól bele a sejtekbe.

c./ P ö r k - nem tapadt-e a sejt falára? Amit tudnak, ezek közül is kitakarítanak a méhek.

5. Terjedése

Ugyanaz, mint a nyúlósnál, lásd ott részletesen. Tehát: méz szerepe, rajbefogás, rablás, adás - vétel.

6. Bejelentési kötelezettség

Igen ritkán fordul elő és nem is igen súlyos betegség. Könnyen összetéveszthető a nyúlós költésrothadással.

7. Intézkedés

a./ Helyi zárlat elrendelése: - forgalom meggátolása: se méz, se eszköz, se ki, se be. Csak az az ember lehet jelen a betegségnél, akinek feltétlenül jelen kell lennie. Tanulni kell más kárán.

b./ Községi zárlat: ha 3 - 4 méhészettől többen van fertőzés.

c./ Kötelező gyógykezelés: Neotesol - cukorszörpben. Ez az úgynevezett kakasos por. Ezzel a betegség felszámolható. Ez az anya petézését is fokozza. Ha hézagos a fiasítás, de a család elég erős - lehet, hogy enyhe költésrothadással van dolgunk.

6./d./ A mézfedelezés és eszközei;

T Fedelezés: a pergetést megelőző munkaművelet a fedelezés, vagyis a mézes sejtek viaszfedelének eltávolítása. A munka végezhető kézi és gépi úton.

FEDELEZŐ ESZKÖZÖK

a./ Villa: ha felül fogja meg a keretet, belemegy a kezébe.

b./ Fedelező kés: alig elterjedt, alig használt.

c./ Gőzzel fedelezés: fedelező gyalu és felező kés: a forró gőz könnyen, jól használhatóvá teszi a fedelezőt.

d./ A fedelező villa gőzös változata. A gőz balesetveszélyes, ha a cső elszakad.

e./ Elektromos fedelező: a kés élét fűti. Ha túlhevül, tönkre teszi a lépet.

f./ Gépesítéses megoldások:

f/1. Rezgő késes: egy és kétoldalas kivitele is van. Nem elterjedt. Egy embert egyébként is leköt, hátránya, hogy elvágja a fát is.

f/2. Forgó lamellás fedelező gép: Ezt lehet automatizálni. Szalag viszi be a lamellák közé a keretet. Nem viszi szét a keretet. De túl sok viaszt szed le - ez a hátránya. A lépet és a fát is kíméli.

g./ Fiók fedelező: minden lép között forog egy lamella. nem elterjedt.

7./ tétel

7/a./ A méh vérfolyadéka és annak keringése;

T KERINGÉSI rendszer

a./ A méh vére

A vér vérplazmából és vérsejtekből áll.

A vér alig sárga, inkább színtelen folyadék. Vérfestéke nincs. Hiányoznak a vérlemezkék is. Így a méh vére nem alvad meg. Ezért ha a méh teste valahol megsérül, akkor a méh elpusztul. A rosszul beállított méhleseprő gépek sok méhet összetörnek, néhány óra múlva elpusztulnak.

b./ A vérkeringés

A vérkeringés rendszere nyitott. Nincs külön véredényrendszer, nem érpályához kötött, hanem szabad.

A vér a méh teste üregeit tölti ki.

A vér állandóan áramlik. A potrohban lévő csőszív - 5 kamrára oszlik. Oldalnyílásokkal rendelkeznek. Az utolsó kamra zárt.

Az oldalnyílásokban a vér csak a csőszívbe, csak befelé tud áramlani.

A toron áthúzódó főütőéren keresztül a vér a fejbe ömlik és minden szervet körbefolyva salakanyagokkal elölről hátrafelé áramlik.

c./ A vérben háromféle alakos elem van

1./ fehérvérsejtekż

2./ a különleges sejtek;

3./ és a gömbölyű sejtek.

Feladatuk a vérbe került idegen fehérjék, baktériumok elpusztítása.

c./ A v ér fő feladatai

/a./ a tápanyagok elosztása;

/b./ az anyagcsere termékeinek visszaszállítása;

/c./ és a széndioxid kiválasztása.

7./ b./ Koratavaszi méhlegelők és jelentőségük;

T Március elejétől május végéig (Ricsikában pl. vérehulló fecskefű volt korábban). Az év során ebben az időszakban legnagyobb a virágpor fogyasztás a fiasítás miatt.

A korai virágport adó növények szerepe igen nagy (éger, mogyoró, fűzek). Legfontosabb korai virágport adó növények: mogyoró, fűz, kókusz, juharok, szíl, gyermekláncfű, repce.

1./ Mogyoró

Legkorábbi, bőséges virágport adó növényünk. Február végén, március elején virágzik. Fehérje tartalmuk közepes.

Egylaki: egy növényen van a porzó és a termő virág is.

A hím ivarú virágát barkának nevezzük. Már ősszel kifejlődik, ezért virágzik ki kara tavasszal. Nektárt nem termel, mert még hideg van.

2./ Szilfa

Lombosodás előtt virágzik márciusban. Nyírkos, szikes talajokat szereti.

Sok virágport ad. Több fajtája van: mezei, hegyi, édeslevelű.

Érdemes kínai szilt telepíteni, mert augusztusban és szeptemberben nyílik. Telelő virágport ad.

3./ Égerek

A legelső virágok között nyílnak a tél elmúltával. Ontják a virágport. Virágai egylakiak. Egyivarúak. A porzó - barka.

4./ Fűzek

A fehérfűznek van méhészeti jelentősége. Tömegvirágzást biztosít. Bő virágport és nektárt ad, ha nincs olyan hideg. Márciusban - áprilisban nyílik.

Jó idő esetén hasznos fűzre vándorolni. Gyarapodás naponta, ha jó az idő: 0,4 - 3 kg is lehet. De gyakori a 3 - 7 kg is.

Kétlaki, azaz külön növényen van a porzós és külön növényen van a termős virág.

A fűz gyorsan nő.

Nyár elején veszedelmes - édesharmatot termel. A téli eleségnél ez hasmenést okoz.

5./ Mandula

Balaton - Felvidéken van főleg a déli fekvésű lejtőkön. Önmegporzó.

Március és áprilisban virágzik 10 - 12 napig.

Nektárja 15 - 30 %-os cukortartalmú.

6./ Som

Erdőszéleken, kertekben található. A méhek szívesen járják.

20 - 25 %-os cukortartalmú a nektárja (ha nincs hideg).

Bő virágpora van, magas fehérje tartalmú.

Február és márciusban virágzik.

7./ Nyárfa

Március második felében virágzik. Kétlaki, barkája van. Bő virágport ad. Kövér rügyeiről sok propoliszt gyűjtenek.

Mézharmat is képződik a levelein.

8./ Kajszi barack

Rovar megporzású. Március végétől április közepéig virágzik. Virágpora kevés, de értékes nektárt ad. Főleg a Duna - Tisza közén termelik.

9./ Kökény

Erdőszélek, útszélek, mezsgyék, rekettyések cserjéje. Százezrével virít a sok fehér virág-

Március második felétől - április elejéig virágzik. 30 - 35%-os a nektár cukortartalma. Kiváló méhlegelő! A méhek szyívesebben hordják a virágporát, a napi fogyasztást biztosítja.

10./ Piros árvacsalán

Március végétől - április elejéig virágzik. Már +6 C fokban is termel nektárt. Gyűjthet róla. 30 - 60 %-os a nektár cukortartalma.

Virágpora is értékes. Őszi másodvirágzása áldás - virágpora miatt. Hosszú párta csöve miatt nehézkesen gyűjtenek róla. Egy virág 0,2 - 0,6 mg nektárt termel.

11./ Juhar

Április elejétől - május közepéig virágzik. Sok virágport, kevés nektárt ad. Sok fájtája van: zöld, kicsi, mezei, ezüst juhar.

Kétlaki, kevés nektárt ad.

A korai juhar komoly mennyiségű édesharmatot képez, mert a levéltetvek igen kedvelik.

12./ Nyírfák

Csak virágport ad, leveleiről propoliszt gyűjtenek. Édesharmata kevés.

Áprilisban nyílik.

13./ Tölgy

Nektárt nem termel. Áprilistól virágzik. Ricsikában van sok belőle. Növényi eredetű édesharmatot nagy tömegben, a levelek felületén nagy cseppekben van. Van 10 kg-os hordás is belőle.

7./ c./ A májusi vész és gyógyítása;

TNem fertőző betegség.

Bizonytalan a kóroktan. Lehet ez átmeneti vízhiány. A fiatal méhek veszélyeztetettek. Sok virágport fogyasztanak.

Tünetek: kiterjedt fiasítás, tartós hideg, vízgyűjtés akadályozott. Hideg időben a méhek „türelmetlenül toporognak” a kijárónyílásnál. Remegnek. Jellegzetes az ürítkezésük. A kaptár előtt sok a hamvas méh.

Megelőzés - gyógyítás: langyos cukorszörp etetése, permetezése, Fumagillin a nosema miatt.

7/d./ A pergetés módjai és eszközei;

T PERGETŐ

A pergető egy nagyméretű, lassú fordulatú centrifuga.  Pergetéssel vesszük el a lépekből a mézet.

Feltalálója: D. HRUSCKA cseh katonatiszt-méhész. Első példányát 1865-ben mutatták be BRÜNN-ben. Nagyon gyorsan elterjedt a világ méhészei között. Több féle típusa található.

Ez az egyik legfontosabb méhészeti eszközünk. A keretes kaptár felfedezése után 20 évvel fedezték fel a pergetőt. Sok változata van.

Részei: kosár, palást (dob) és meghajtószerkezet.

Anyagai:

a./ tengely (erős acél két végén csapágyazva);

b./ Kosár: (a tengelyre épül, a lépeket rögzíti);

c./ Dob: feladata kicsapódó méz felfogása; Fedele a biztonságos pergetést szolgálja.

d./ Csap: a dob alján a méz leeresztésére szolgál, jól zárható legyen!

e./ Lábak: általában 3 láb van 3 T vasból készül.

Anyagai: fa, vaslemez, horganyzott vaslemez, saválló zománc anyag.

A meghajtó szerkezet fajtái:

a./ kézi: fogaskerekes vagy csigás meghajtás,

b./ elektromos meghajtás: a sok ékszíj miatt nagy a balesetveszély.

Keretelhelyezés:

a./ Féloldalas. Függőleges betétel /féloldalas, 3 - 4 vagy 6 - 8 keretes/. Egyik oldal kipörgetése után fordítás és a másik oldal kipörgetése következik.

b./ Kétoldalú: van sugaras és van köszörűs megoldás. Egyszerre két oldalt lehet vele kipergetni.  Kiskereteknél főleg ezt alkalmazzák. A sugaras előnye, hogy kicsi helyen elfér, vízszintes tengelye van,

A malomkeretes hátránya, hogy a kicsapódó méz visszacsorog a keretre. Nem is terjedt el. Belefér 4 - 8 keret is.

A köszörűs pergető fekvőlépes - vízszintes változata: kétoldalú, sugaras. Nem terjedt el.

c./ Váltva forgatós: A lépet megfordítja, de a forgás irányát nem változtatták meg. Egyik oldalt igen jól kipergeti, mag a másikba elég sok méz benne marad. Nyugaton eléggé elterjedt a sugaras pergető

d./ Fiókos pergető: a teljes fiókot pergetik.

Biztonságtechnikai szabályok betartása: a kézzel hajtott visszüthet, az elektromos /22V-os/ meegüthet. Csak a kosár forgása megállása után lehet a pergetőbe nyúlni.

8./ tétel

8./ a./ Az emésztőrendszer. A mézhólyag és a gyomor;

T A MÉH  EMÉSZTŐCSATORNÁJA

A szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik.

a./ táplálék útja

A szipókával felvett folyékony vagy a rágókkal felaprított táplálék a

/1/ GARATBA kerül. A garat a fejben található. Izomzat veszi körül, amely biztosítja a táplálék felszívódásához szükséges vákuumot (légüres tért) és a táplálék továbbítását. A garatba torkollik a garatmirigy kivezető nyílása. A garat nem vesz részt a táplálék emésztésében.  A felszívott anyag a

/2/ NYELŐCSŐN át a mézhólyagba jut. A nyelőcső tágulásra képes. A

/3/ MÉZHÓLYAG fala erősen ráncolt, vékony kitines hámmal borított. A nektár a mézhólyagban semmivel sem keveredhetik,  mert abban nincsenek mirigyek.  A mézhólyagban zajlik le az a biológiai folyamat, amit invertálásnak nevezünk (cukrok átalakítás). Az invertáz enzim garatmirigy váladékaként a garatba kerül a táplálékhoz. Így az összetett cukrok egyszerű cukrokká bomlanak, szerkezetük megváltozik.  A mézzé való átalakulás akkor kezdődik, amikor a méh enzimeket ad a nektárhoz. Ezt a munkát a munkásméhek végzik. (Mikor a méz a sejtbe került, akkor teszi ezt a munkásméh, hogy enzimeket ad hozzá.)

b./ A mézhólyag szerepe

1./ A folyékony anyagok átmeneti tárolására (pl. nektár).

2./ Biztonsági tartalék, ha a méh hosszabb időt tölt a szabadban, távol van otthonától, akkor a vér cukortartalma fogytán van. Ilyenkor megnyílik a szelep és a táplálék a gyomorba kerül.

1 kg nektár begyűjtéséhez 14.500 db méhnek kell nektárral tele mézhólyaggal haza térni.

c./ Az emésztő csatorna

szakaszai

1. Előbél: garat, nyelőcső, mézhólyag.

2. Középbél: a gyomor

3. Utóbél: bél /vastag és vékony/, végbél.

/1/ A  gyomor alakja hosszúkás, tömlőhöz hasonló. 10 - 12 mm hosszú, tágulékony, belül redőzött.

A gyomorban megy végbe az emésztés, a felszívódás egy része.

/2/ Malpighi edények 100 - 200 db vakon végződő csövecskéből állnak, szabadon lebegnek. A méh vérfolyadékából szűrik ki a bomlástermékeket (pl. víz, só). Enzimeket nem termelnek, nem az emésztésben, de a kiválasztásban vesznek részt.

A bél: vékonybélre és vastagbélre oszlik.

/3/ A maradék tápanyag és a selejtanyagok tovább jutnak a vékonybélbe.

/4/ A vastagbél 7 mm hosszú. Szakasza a Malpighi edények /ehhez hasonló működést végez az emberben a vese/ csatlakozásánál kezdődik. Erősen tágulékony, erre szüksége van, mert 5 hónapig is képesek az ürüléket felhalmozni. (Jobb, ha cukoroldattal etetünk ősszel, mert kevesebb salakanyag gyűlik fel akkor, mintha mézzel etettünk volna).

Az ürülékhólyagban testének 50%-át képes visszatartani káros következmények nélkül. A végbél felszínén víztelenítő mirigyek vannak /vizet párologtatnak el vele/.

d./ A méhek táplálkozása

A méhek táplálékszükséglete az év folyamán nagyon különböző. Legtöbbet a méh és a méhcsalád a petézés idején /április - május hóban/, legkevesebbet télen és amikor a petézés szünetel. Télen mézzel vagy invertált cukorral, cukoroldattal táplálkoznak. Ezek fehérje tartalma kevés.

Virágport a téli hónapokban még a fiatal méhek sem fogyasztanak, mert megkezdődne a garatmirigy működése és a pempő előállítása.

e./ A méhek

természetes táplálkozása

A nektár, a méz, a virágpor és a víz a természetes táplálékuk. A folyékony és szilárd táplálékot fogyaszt.

A méz: szénhidrátokban gazdag, nem tartalmaz fehérjét.

Virágpor: szénhidrátokban szegény, sok fehérjét, zsírt, sókat tartalmaz. A virágport rágójával fogja meg és rágja szét.

A mézet, nektárt és vizet szipókájával szívja fel.

A felvett élelem 25 percig, legtovább 6 óra hosszat maradhat a mézhólyagban.

Az emésztést, a felszívódást kb. 10 enzim segíti. Az emésztés a gyomorban történik meg.

Vízszükséglete éves viszonylatban egy családnak: 20 - 30 liter.

Virágpor kiegészítők: szójaliszt, fölözött tejpor, szárított tojáspor. Ezek sem helyettesítik teljesen a virágport. Legjobban a szabadban hordható elé, míg nincs friss virágpor.

8./ b./ A gyümölcsvirágzás és a méhek;

T Szilva

Április - májusban virágzik. Virágport és nektárt is ad. Tömeges Szatmárban. Permetezni csak fehérbimbós állapotban, sziromhulláskor és utána (lenne) szabad.

Meggy

Április végétől virágzik. 8 - 10 napig virít. 20 - 65 %-os cukortartalmú a nektárja. Idegen megporzású. Virágpora fontos a főhordásra készülő családnak.

Cseresznye

Április közepétől május közepéig virágzik. Fontos a méhek számára, mert ilyenkor már a méz és virágpor fogyasztás magas. Sok a fiasítás.

Őszibarack

Április első felétől virít. 1 virága 4 - 5 napig nektároz - 2,5 - 3 mg  20 - 50 %-os cukortartalmú a nektár.

Méze sötét.

Alma

Vonzza a méhet. Április második felétől május első  felében virágzik. Nagy szerepe van az akác előtti felkészítésben.

Virágport és nektárt is ad.

A lehűlés, erős szél a méhek munkáját korlátozza. A termőbibe korábban érik be, mint a porzó, csak idegen virágporról tud megtermékenyülni, amit a méh tud elvégezni. Ezért fontos a méhek megporzó munkája.

1 - 3 kg tömeggyarapodás várható. Hektáronként 4 - 5 család telepíthető. Homoktalajon nincs jelentős nektárképződés. 25 - 50 %-os a cukortartalom a nektárban.

Permezetésre figyelni kell.

Körte

Nem jelentős, nincsenek nagy, összefüggő körtéseink. Virágpora hatékony, rikító.  Nektárja nem vonzó.

Köszméte

Áprilisban virágzik. 8 - 12 C fokon termel nektárt.  20 - 40 %-os cukortartalmú a nektárja. A tavaszi fejlődést segíti. Hektáronként 30 - 60 dkgot ad családonként.

Ribizli

Virágzási idő: április. 20 - 50 %-os a nektár cukortartalma.

Jelentős a fekete ribizke. Rókaszagú a méze.

8./ c./ A feketekór és a tömlős költésvész. Gyógyításuk.

TFEKETEKÓR: a méhek testéről a szőr eltűnik - fekete szín, fényesek.

A beteg méheket távol kell tartani a kaptártól.

Későbbi elváltozás: röpképtelenség, remegés, pusztulás.

Pusztulás nincs, termelés csökkenés viszont van.

Okozója lehet:

1./ Vagy vírus - ez bénulást eredményez. Az idegszövetet támadja. A mikroszkóp ezt az agyában kimutatja.

2./ Vagy baktérium - vérfertőzést okoz. A vér természetes összetétele felbomlik.

3./ Vagy több betegségből - fiatalon megkopaszodnak, élettartamuk 2 - 3 hét. Már az anya is fertőzött.

Gyógyszer nincs ellene: pankratint és citromlevet vízben permetezünk a családokra.

T TÖMLŐS KÖLTÉSROTHADÁS:

Ritkán előforduló, 1913-ban írták le.

Kórokozó: vírus. Ellenállóképessége változó (mézben majdnem három hét, virágporban áttelel).

Tünetek: befedés után 4 nappal a bábozódás zavara. A lárvából nem lesz báb. A belső szervek elfolyósodnak. Színe megváltozik: fehér - halványsárga - sötétbarna. A sejtfedél besüllyed, lyukassá válik. PÖRK: gondola alakú lesz. Főleg tavasszal fordul elő.

Kórmeghatározás: laborban, mivel a vírusvizsgálat hosszadalmas.

Terjedés: kifejlett méhek terjesztik (garatmirigy) virágpor szerepe.

Védekezés, megelőzés: gyógykezelés nincs, fokozott higiénia (közös méhitatók megszüntetése, lépcsere kiküszöbölése, rablásveszély elkerülése). Nincs bejelentési kötelezettség.

8./d./ Az etetés eszközei;

T ITATÁS - ETETÉS

Itatók és etető berendezések. Tavasszal sok vízre van szükség, idejében. A belső itatók szifonos megoldással működnek. Nagyboconádisoknál ezt nehéz megoldani. Fojtott csepegtetés a szifonos megoldás, fél literes edény szájával lefelé fordítva.  Belül etetőtálca van.

Van tálcás itató is és válus etető is. Cél, hogy nyáron is használható legyen. Rablást ne idézzen elő.

Tálcás - kúpos etető: A szirupot a kúp alól viszi el. A méhcsalád melegíti, mivel a családra van ráhelyezve.

T A szirupbekeverés GÉPESÍTETT eszközei

Az a lényeg, hogy egyformára történjen a bekeverés. Nem kézi eszközzel. Vannak keverőgépek. Keverő tárcsák: beletartja és az felkeveri neki a vizet és összekeveri vele a cukrot. Hálózatról működik a hengeres tartályba beépített mosógép-keverőtárcsa.

Szlovákiában látta: egy nagy tartályban belső épületben készítették el a szirupot, majd csövön, csap segítségével szivattyúval adagolta a méhész a kaptárokba.

9./ tétel

9./a./ A mézelő méh idegrendszere;

T A m é h  IDEGRENDSZERE

felépítése és működése

A méheknek nincs magasabb rendű állatokéhoz hasonló agya.

/1./ A méh idegrendszere áll

a./  fejben elhelyezkedő két fő idegközpontból és

b./ a hasi idegdúcláncból.

a./ Az első idegközpont a méh „agyát” alkotja, a másik az idegdúc.

Ezeket idegszálak kapcsolják össze.

b./ A hasi idegdúcláncot hosszanti idegtörzsnek nevezzük.

1./ A garat   feletti idegdúc

három részre oszlik, ezeket lebenyeknek nevezzük.

Első lebeny: a magasabb rend idegtevékenység központja /pl. látóideg/.

A második lebenyből két ideg a csápokhoz vezet,

a harmadik idegből az ajakhoz vezet.

2./ A garat  alatti dúc

a rágók, az alsó állkapocs és az alsó ajak tevékenységét irányítják.

/2./ A fej, tor, potroh idegdúcai

aa./ A fej idegdúcai: a fej tevékenységét irányítják.

bb./ A tor idegdúcai: a szárnyak, a lábak működését,

cc./ a potroh dúcai az emésztő, légző, nemi szervek működését irányítják.

Az idegdúcok mérete a méhek öregedésével csökken.

Az idegnyúlványok érző és mozgató ágai átszövik a méh egész testét. Szabályozzák az élethez szükséges hormonok termelését szabályozzák.

A hormonok olyan kis mennyiségű vegyi - anyagok, amelyek igen fontos folyamatok megindulását vagy megállítását szabályozzák. Így pl. a látást, mozgást, légzést, emésztést.

9./b./ A repce méhészeti fontossága;

REPCE

A fűz után az első komoly tavaszi méhlegelőnk, amelyre érdemes vándorolni.

Virágzása alatt a méhek rendkívül agresszívak. Így a kezelést le kell szorítani. A letelepedési szabályokat be kell tartani: utak, távolság, röptetési irány. Embert, lót is megtámadnak. Május végéig jó legelő.

Virágpora fehérjében gazdag. Áruvirágpor: ebből lehet leszedni, nagy mennyiségben virágzik 3 - 4 hétig.   A virágok egymás után, folyamatosan nyílnak. 2 - 3 napig nyílik egy - egy virág. 1,2 - 2,2 mg a termése egy - egy virágnak. 30 - 35 %-os a cukortartalom. Amikor a méh leszívja a nektárt, 40 - 50 perc múlva ismét termel nektárt a virág. Hektáronként 50 - 90 kg várható. A gyarapodás 5 kg. Hektáronként 3 család elegendő.

Méze: gyorsan kristályosodik, ha ez belekerül az akácmézbe, mindet kristályossá teszi. Ezt az akácmézet kell először eladni Ennek a méznek alacsony az ára. A virágzása összeér az akácéval. Szennyezi az akácmézet. Kerülni kell az akáclegelő kiválasztásánál a repcetábla közelségét.

Az akácmézben található virágporok közül  a keresztesvirágú virágporok (repce is) aránya nem haladhatja meg a 7%-ot. Ettől több már csak vegyesméz lehet. Az első pergetésű akác vegyesméz lehet. Akkor lesz jó a második pergetés, igazi akácméz.

Nektárja jól hordható, hozzáférhető.

Rablásra hajlamosak ilyenkor a méhek. Az erősek rajzásba kezdenek.

Repcére közepes erősségű családokkal szabad vándorolni, mert az erős megszorul.

Minden más legelőt elhagynak a repcéért. Még 4 - 5 km távolságra is elmegy a repcéért.

Időnként sok a pusztulás, mert nincs annyi erejük a hideg és a szél hatására, hogy a kijáróra szálljanak. A kaptár elé kell tenni kátránypapírt. Ez a nap erejét magába szívja.

Repcén a méhek igen jól építenek. Nem ritka 3 - 6 műlép kiépítése sem.

A repce önmegporzó növény, a méhész nem kap díjat. 1 hektárra 4 - 6 családdal érdemes lepakolni.

9./c./ A méhek hasmenése;

TNem fertőző betegség! Nem terjed ergyxik családról a másikra.

Téli hasmenés: tél végén jelentkezik. Oka a vastagbél idő előtti megtelése.

Okok: nem megfelelő minőségű élelem (magas szárazanyagtartalom, sok emészthetetlen cukor, mézharmattal betelelés, a hosszú tél (nincs lehetpősége tisztuló repülésre); zavart telelés (egér, madár); paralecsapódás (eleség felhigulása).

Tünetek:  duzzadt potroh, télen kirepülnek, folyékony ürülék (kaptáron belül és kívül is, sáűrgásbarna színű!).

Gyógykezelés: Fumagillin etetése, rossz eleség eltávolítása,  jó betelelés, nyugodt telelés.

9/d./ A méz tisztítása, tárolási eszközei, módjai;

T Mézszűrők: a méz szűrése hosszadalmas és nehéz feladat. Legjobb munkát a függőleges és vályus szűrőkkel végezhetjük akkor, ha a szűrőbetétek folyamatosan cserélhetők.

T A méz tárolási eszközei és módjai:

a./ a tároló helyiség - szellős, szagtalan, sötét, tiszta legyen. Napon ne tároljunk.

b./ Olyan edényben (kannák, hordók)-   amitől nem kap szagot. Sem vegyi hatás, sem szennyezés nem éri. Ablakát szúnyogháló védje. Sem bűzös, sem illatos anyagokat ott ne tároljunk (burgonya, hagyma, gyümölcsök).

c./ Mézet kezelni csak az egészségügyi előírásoknak megfelelően lehet (fertőző és bőrbeteg beteg nem bánhat mézzel).

10./ tétel

10./ a./ A méhek légzőszerve, légzése;

T A méhek LÉGZÉSE

a./ A levegő útja

Az oxigén felvétele, a széndioxid leadása a trachea (hajszálcsövek) légző - rendszeren történik.

a./ A légzőnyílásokkal történik,

b./ a légzsákokban folytatódik és

c./ a légcsövekben ér véget.

10 pár légzőnyílás van: 3 pár a toron és 7 pár a potrohon.

A bejutó levegőt a szőrszálak szűrik meg. Belégzés mind a 10 pár légzőnyíláson, kilégzés csak a tor 3 pár légzőnyílásán történik. Percenként 100 - 300 légvételre kerül sor. A légcsövek fokozatosan vékonyodnak, majd a hajszálcsövek végében lévő folyadéknak adják az oxigént és bekerül a sejtekbe.

Porzószerekkel a méheket kezelni tilos! - mert a légzőszerveknek kárt okoznánk.

A légzőnyílások szélén finom kitinöv van, mely elvékonyodik és hangszálként működik.

b./ A levegő szerepe

A belélegzett levegőt rezgésbe hozza, hang keletkezik (a szálak rezgése által). Más - más a zúgásuk. A téli alacsony hangú zümmögés nyugalmat, a magas hangú zúgás a nyugtalanságot, a siránkozó, kesergő hang árvaságot jelez.

Az anyák tütülése, kvákogása rajzást jelez.

Minél melegebb van, annál nagyobb az oxigén felvétel és a széndioxid leadása.

A méhek légzésében a vérnek nincs /!/ oxigén és széndioxid szállító szerepe. Mivel a trachea - rendszeren (hajszálcsövek) jut el és távozik a széndioxid a szabadba.

10./ b./ Az akác, mint legfontosabb mézelőnk;

T Akác

Méze halványsárga, majdnem víztiszta vagy aranysárga. Évek múlva kristályosodik, ha tiszta. Fő nektárforrásunk.

Pillangós virágú. Május második felétől - júniusban virágzik. Virága része: csészék, vitorla, evező. 8 - 14 napig virít.

Sok fajtája van: fehér, korai, késői, stb.

Az ágrügyek fakadása után 5 hétre fehérbimbós, rá 5 - 8 napra kinyílik.

Hőigényes, 16 - 22 C fok meleg kell, hogy kinyíljon, 20 - 15 C fokon bőségesen nektároz. Ha hűvösebb van tovább virágzik. Melegebb időben hamari az elvirágzás (30 fok felett leég, barna színűek a virágai).

A nektár cukortartalma 30 - 65 %. Egy jó fa 7 - 8 kg nektárt termel.

1 hektárra 6 - 10 család, homokos talajon több családot is elbír.

A hordás 40 - 60 dkg/nap kezdődik, majd 1 -2 kg. Ha tömeges virágzás van: 10 - 15/nap, majd 2 - 3 kg és vége.

5 évből egy kiváló.

Területe Magyarországon 300E hektár! Ezt kb. 1Millió méhcsaládot tudna eltartani. ma Magyarországon kb. 600E méhcsalád van.

A minőségi akácméz termeléséhez 8 - 10 érlelési nap kell. Fontos, hogy a víztartalom 19% alá csökkenjen. Ennél magasabb már csak másod vagy harmadosztályú. Ha nagyon híg a méz, csak újra etetés után lehet megfelelő minőségűre sűríteni.

10./c./ Az amőbabetegség és gyógyítása;

TA kiválasztó szervrendszer, a Malpighi csövecskék betegsége. Örösi Pál észlelte először Magyarországon.

Kórokozó: amőba, jól szaporodik 23 - 30 C fok felett, telelő méhekben is.

Kórfejlődés: cyszták - amőba - hámsejtek kórosodása - szerv működési zavara.

Tünetek: főleg tél végén; ürüléknyomok láthatók a kaptárban is, a kaptár előtt röpképtelen, mászkáló méhek. Hasonló a Nosémához!

Kórmeghatározás: csal laborban.

Terjedés: a cyszták révén hónapokig életképes, terjedés a ürülék tisztogatása során.

Okozója: zavarás (nagyvárosok közelsége, folytonos közlekedés).

Gyógykezelés: nincs gyógyszere, higiénia, zavarási körülmények megszüntetése. Lépcsere, kaptár és lépek fertőtlenítése. Nincs bejelentési kötelezettség.

10./ d./ A pollendús akácméz termelése;

T Egy héttel vándorlás előtt elszedni a nyitott fiasítást, a fedettek kikelnek akácig. A nép a kaptár 2/3-át töltse meg, műlépet tenni, hogy legyen elég hely a nektárnak. A műlépes friss két keretet kiépítették, ebben friss peték vannak már akácon és ez akácpor gyűjtésre serkenti a méheket. Ösztönösen kell hordaniuk virágport, hogy meglegyen a virágporkészletük. Ezt az akácról biztosítják! A hamarjában behordott pollenból sok jut a mézbe is, amit hamarosan kipergetünk, mert a virágpor elhelyezkedése még napokig laza!

Az akác fürtvirágzata, a fürt 19 - 20 cm hosszú. Egy - egy virágzatban 15- 20virág van. Az érett virágpor a portokokban fejlődik ki. A portokok a csónakban felrepednek és abban szóródnak szét. A virágpor alakja: háromszög alakú és erősen tapadó. Amíg a méh a nektárt kiszívja a virágból, addig virágporos potroháról bővel jut a bibére. A hüvelytermés 5 - 10 cm hosszú.

Pillangós virágú. Május második felétől - júniusban virágzik. Virága része: csészék, vitorla, evező. 8 - 14 napig virít.

Sok fajtája van: fehér, korai, késői, stb.

Az ágrügyek fakadása után 5 hétre fehérbimbós, rá 5 - 8 napra kinyílik.

Akác virágzáskor: május 15 - 30. (Főleg a hó végén, de átnyúlhat júniusba is.) Akácvirágzást megelőz két héttel szükséges a mézhordáshoz elegendő keretet biztosítani, mézkamra kialakításával:

Közepes a virágpor fehérje tartalma: mogyoró, tölgy, juharok, hárs, akác .

Az eredményes nektárgyűjtéshez tömegvirágzás szükséges (akác, repce, napraforgó).

Ha vándorlunk, olyan akáclegelőt kell választani, ami mellett más elvonó növények (pl. repce) nincsen.

11./ tétel

11./ a./ A viaszmirigyek és termelésük;

T VIASZMIRIGYEK

A lépek anyagát adó viaszt termelik. Csak a munkásméheknél fejlődik ki. A viaszmirigyek párosával helyezkednek el a potroh 3 - 6 hasi lemezein.

Jól látható, viasztükörnek hívjuk.

Felületén préselődik ki a váladéka. Levegővel érintkezve megszilárdul és vékony viasz - lemezkéket alkot.

Lábaikkal továbbítják rágóikhoz, ahol a rágótövi mirigy váladékával összegyúrva lesz a lép építésre alkalmas. /Olyan a működése, mint egy gyár működése!/

Építési alkalom hiányában elszórják.

Főleg éjjel végzik az építést.

10 - 20 napos méheken aktívak e mirigyek.

Tévhit, - hogy a viasztermeléskor a méhek sok energiát használnak fel;

- hogy a főhordást lerontja;

- hogy a méz mennyiségét csökkenti.

Éjszaka a méhek a lépet gyorsabban építik. Hiszen többen vesznek részt az építésben. Építési alkalmat kell adni, de nem kell túlterhelni a méhcsaládokat.

11./ b./ A szöszös és herefélék, mint méhlegelők;

a./ Szöszös bükköny

Akácnyílás végén kezd virágozni két hétig. Gazdasági növényünk, tavasszal és ősszel vetik. Bőven nektároz. Cukorszint: 50%. 1 hektárhoz hoz 3 - 4 kaptár kell. Sok vadméh is járja. Méh nélkül nincs eredményes magfogás. Van csak nektárt, van csak virágport és vegyeset gyűjtő méhcsoport is. Oldalt rágják ki a virágot, onnan szívják a nektárát.

Legtöbbször rozs közé, keverten vetik. Május - júniusban virágzik. Pillangós virágú. Takarmány és gyomnövény is. Magját érdemes megszedni és elszórni. Tömegvirágzást adó növény. Májustól augusztusig virágzik a vadon élő.

b./ Bíborhere

Akác előtt közvetlenül virágzik. A vetési időtől a napsütéses órák számától nyílik, április végétől két hétig. Kaszáláskor sok elpusztul. Előkét alkalmazzanak a gépen, az majd felriasztja a méheket.! Gyümölcsvirágzás és akác közé esik a virágzása. Élelempótló legelő. Nektárja cukortartalma: 20 - 50%.

11./ c./ Az életképtelen kizápult fiasítás;

T Hézagos fiasítás: nem fertőző. Az anya öreg, nem tud petézni. Vagy az anya petefészke beteg. Az álcák éheznek, a fiasítás megfázott vagy túlmelegedett. Túl alacsony hőmérséklet miatt.

A megfázás oka: tavasszal erőteljes fejlődés, majd lehűlés, tűzdelés, vagy mérgezés miatt a takaró méhek száma erősen csökken.

Tünet: hézagos a fiasítás főleg a fészek szélén. Lyukas sejtfedelek láthatók, az álcák színe megváltozik (szürkés, feketés, barnás).

Kórmeghatározás: helyben vagy laborban.

11./d./ Viaszforrásaink;

a./ Lépsejeltezés. Egy műlépre 8 - 10 dk viaszt építenek a méhek. Ha a lép elöregedik, a viasz nem lesz t9öbb benne. Olvasztással nyerik ki belőle a viaszt.

b./ Léptépés: az elöregedett lépekről a sejteket falig lekaparták. De így meg sok betegség maradt a sejtalapon.

c./ Zugépítmények: adják a legjobb viaszt. A méh majdnem minden teret be- és kiépít. Heresejtes lépet építenek. Ez jó atkacsapda is. Ezt elég nap - viaszolvasztóban kezelni.

d./ Fedelezés - jó minőségű viaszt ad. Főleg anyanevelésnél szép bölcsőket nyerhetünk belőle.

e./ Pároztatók lépe, építtetőkeret.

12./ tétel

12./ a./ A háziméh szaporítószerve;

T A MÉH SZAPORÍTÓSZERVE

a./ Az ANYA

ivarszervének felépítése és működése

A méhcsalád nőivarú egyedei. Páros petefészekkel rendelkeznek. Normális működésű csak az anyáé. A munkás petefészke csak akkor kezd petét termelni, ha a méhcsalád hosszú ideig /3 - 4 hét után/ anya nélkül marad és nyitott fiasítás nincs. /Ha nincs anya, zúg a család/.

A petéző munkásméh álanya. Az idősebb álanyás család idővel elpusztul. Anyásítása nehéz. Ki kell rázni, fel kell számolni.

Nőivarú méh vagy anya csak a megtermékenyített petéből fejlődik. Hogy a méh munkás vagy anya lesz, a pete táplálékától függ. Ha méhpempővel etetik, akkor anya lesz. A peték két napig egyformák. - Idősebb korban a petefészek kisebb, a petecsövek száma kevesebb lesz. Jó minőségű anya petéből és nem álcából fejlődik.

Anyában a petefészek a potrohban helyezkedik el /a 6 - 7 potrohszelvény alatt/. Két körte alakú a vékonyabb rész elől, a vastagabb rész hátul helyezkedik el. Csövecskékből állnak, melyben a peték termelődnek. A petecsövek száma 190 - 200 db. A napi petetermelés 1500 - 2000 db. Hibrid esetében (ha keresztezik), 2500 - 3000 db.

Az idősebb álcából nevelt anyák petecsövecskéinek a száma kevesebb /kb. 150 db/.

A petefészekben megtermelt peték a petevezetéken jutnak el a közös petevezetékbe, majd a rövid hüvelybe. És a külső ivarnyíláson át hagyják el a méhanya testét.

Az anya fullánkja segítségével ragasztja a lépsejt aljára a petét.

Az ivarszerv fontos része a magtarisznya, amelynek vezetéke a hüvelybe torkollik.

3 - 8 herével pározva mintegy 6 - 8 millió hímivarsejtet tárol kezdetben /a magtarisznyában, mert évekig él/.

Párzáskor a here ondója (spermája) az anya hüvelyébe - a petevezetéken a magtarisznyába vándorol. A magtarisznyát vékony vezeték köti össze a hüvellyel. Szelep zárja - nyitja. Az anya ösztönétől függ, hogy munkás- vagy herepetét rak (A szakkönyvek szerint persze a sejt nagysága is meghatározó, hogy milyen pete jut bele, ha a heresejt nem nyomja meg a magtarisznyát, az anya meg nem termékenyített hímivarsejtet enged bele és abból here fejlődik). A meg nem termékenyített sejtből here lesz /= szűznemzés/.

b./ A HERE

ivarszervének felépítése és működése

Hím ivarszerv, a potrohban található.

Részei. 2 db here, ondóvezeték, ondóhólyag, ondókilövellő, párzószerv.

A herék belseje ondócsövecskékből áll. Számuk 200 db körüli. Egy kilövellt ondótöltet 50 - 200 Millió spermiumot tartalmaz.

Párzáskor a hímvessző szorosan szorul a hüvelybe, a folyamat befejezése után azt képtelen kihúzni. A párzószerv kiszakad. - A here elvérzik, elpusztul. Az anyából a párzószerv később kiesik. A párzás a levegőben történik. Ezt párzási jelvénynek nevezik, sok esetben látható.

A herék 8 - 10 km-t is repülnek, míg a gyülekezető helyre, a párzóhelyre érkeznek.

12./ b./ Kaszálók és rétek virágai;

Gyermekláncfű /pitypang/

Virága 100 - 200 apró csövecskékből alakult virágzat.

Virágzási idő: április - május. Nektárt és sok virágport ad. Járják is a méhek. A méz gyorsan kristályosodik. Kora délután a virágzat összecsukódik. Eső ellen is így védekezik. 30 - 35 %-os a cukortartalma.

Permetezés - almások alatt !

Somkóró

Fehér és sárga virága van. Júniustól - szeptemberig virágzik. Két éves növény, a legjobb mézelő. Egy éves változata is van.

USÁ-ban a parlagon hagyott területeket kötelező ezzel bevetni.

Rostjából papírt készítenek.

Pillangós virágú. nitrogén gyűjtő, talajjavító (vele a trágyázás is megoldott). Takarmány is.

36%-os cukortartalma van a nektárjának. Kiválóan mézel.

Ezüstfa (olajfűz)

Tévesen hívják ojalfának. Levele a fűzre, termése az olajfa bogyójára hasonlít. Bódító illatú, ezüstös, sárga színű. /Besenyődön Rebike tanító néniéknél volt ilyen fa a kerítés mellett!) Az akác után nyílik. Bő virágport ad.

15 - 30 %-os cukortartalma van a nektárjának. Méze világos - sárga, illatos, zamatos. Hasznos méhlegelő.

Tarlóvirág /tisztesfű/

Egy éves gyomnövény. Június végétől és júliusban nyílik. Régen naponta 5 - 10 kg-os eredményt adott kaptáronként. Méze világos. Régen ez volt a legjobb mézelő növény. Méze jó ízű, világos, nem kristályosodik. Érdemes lenne a magját a tarlóba vetni. 55%-os a cukortartalma a nektárjának.

Selyemkóró /vaddohány/

Jó mézelő gyomnövény. Cukorértéke az akác kétszerese! Július - augusztusban virágzik. Segíti a téli előkészítést.

USA-ban 25 kg-os termést érnek el családonként. De vetik is.

napi 6 - 8 kg is lehet a családonkénti napi gyarapodás.

Virágai gömbalakúak, ernyősek, húsvörösek. Méhfogó, ugyanis a virágokban fogótestek vannak, sokszor a méh a virágon pusztul el, mert a lába beleakad a fogótestbe. - Béklyó!

Lucerna

Pillangós virágú, 33 - 65 %-os a nektár cukortartalma. Méze kellemes ízű. Júliustól szeptemberig virágzik.

Méhfogó, - megfogja a méhet, elkábítja. Oldalról tudja a méh kiszedni belőle a nektárt.

Facélia (mézontófű)

Magjáért és zöld takarmánynak vetik. Kiváló nyári tömegvirágzást adó, ha vetik. A méhészek vetik. Erősen szőrözött, egyéves növény.

Akác után ez a legjobb mézelő növényünk.

Július - augusztusban virágzik, vetési idejétől függően. Vetési idő után 6 hétre virágzik. A talajban nem válogat, csaknem két hónapig ad kiváló méhlegelőt. 28%-os a cukortartalom a nektárjában. A méhek reggeltől estig látogatják.

Japán akác

Sok van településünkön, jól mézel, július második felétől és augusztusban is virágzik.

Sóska borgulya

Május végén virágzik. Virágport és nektárt is ad. Olyan a méze íze, mint a kerti sóskának.

Levendula

A levendula ilatszerek alapanyaga. Méze illatos, gyógyjellegű.

Kakukkfű

50 - 55%-os, méze illatos, drogos gyógyhatású. Vesére különösen is jó hatással van.

Bálványfa

Június végén nyílik, 30 - 80%-os, méze zamatos, virágpora kedvelt.

Baltacim

Méze elsőrendű, nem kristályosodik.

Vadszőlő

Kerítésre felfutó, július - augusztusban virágzik.

Szarvaskerep

Júliusban - augusztusban virágzik 3 héten át. Vámosatyában sok van belőle. Sárga virága van, virágjáért szeretik a méhek, takarmánynövény is. Vizes talajt kedveli. Kevés nektárt ad.

Dohány

Rózsaszín, hosszúcsövű virága van, lándzsás levelei vannak. Július - augusztusban virágzik. Méze kesernyés ízű. Jó telelő méz.

12./c./ A hereméh betegségei;

a./ Varroa atka kór. Előnybe részesíti a herefias sejteket.

b./ Meszesedés: 30 C fok-os hőmérséklet keretek széli részén.

c./ Nosema: gyomorvész - szaporítószervi betegség, sperma - rendellenességek. Párzó - képességüket elvesztik.

A korszerű anyanevelés megkívánja, hogy minél egészségesebb hereállomány legyen minden méhesben! Ez a biológiai egyensúlyhoz szükséges.

12./ d./ Méhesek és vándortanyák elhelyezése;

a./ A méhes helye: a méhek állandó telephelye a méhes. Vándorláskor elfoglalt letelepedési hely a vándortanya. Lehetőleg a forró déli nap időszakában árnyékban legyenek. Közös udvaron csak minden lakó beleegyezésével lehet méhet tartani. Szomszéd telkétől, úttól 10 m-re lehet méhest telepíteni, ha arra van a röbnyílásuk. Ha ennyi hely nincs, 2m-re tömör felröptetőt kell csinálni. Iskolák közelébe ne alakítsunk ki méhest. Éljünk békességben szomszédainkkal. Rosszul elhelyezett méhes gyakran vet véget szomszédok jó békességének.

b./ Előny méhes elhelyésezekor:

- védettség az uralkodó széljárástól; Tavasszal és ősszel érje a napsugár; távolság mocsaras, vizes helyektől, bokros - fás helyen könnyebben hazatalál; könnyű szállíthatóság, közelben legyen a méhészraktár, ne legyen zsúfoltság; van elegendő méhlegelő; vagyonbiztonság; könnyű hozzáférhetőség.

13./ tétel

13./a./ A garatmirigy és termelése;

T GARATMIRIGY

A munkásméhekben fejlődik ki tökéletesen. Csak bizonyos ideig működik. A munkásméh kora szerint alakul.

A fejben helyezkedik el. Páros mirigy.

Az anyában csak akkor találjuk meg, ha a méhanya 3 napnál idősebb álcából nevelődött /gyengén petézik!/.

A garatmirigy sárgás váladéka a pempő. Főleg ezzel táplálják az anyát. Sok benne a fehérje.

A termeléshez bőséges és folyamatos virágporfogyasztás szükséges.

Fehérjében gazdag: a mogyoró és a fűz. Ahol ez hiányzik, ott serkentő etetéssel lehet pótolni. Napi 3 - 5 dl cukorszörp elég neki több héten át.

A dajkaméhek nélküli családoknak ne adjunk túl sok nyitott sejtes keretet, mert pempő hiányában nem tudják gondozni (se takarni nem tudják, sem etetni, hanem rendszerint megfázik). A felesleges fiasítást általában kihordják.

13./ b./ A napraforgó és legeltetése;

Napraforgó

Virágzási ideje: július - augusztus. Idegen megporzású. Virágzata: fészkes és egy fészek 9 - 10 napig virágzik. 1 tányéron 450 - 900 virág van. Hektáronként 30 - 50 kg mézet adhat.

40 - 50 %-os a nektár cukortartalma.

Szeszélyes mézelő, sok méh elpusztul rajta keresgélés közben. Főleg az idősebbek. Sok a ragasztóanyag, ez a méh testére tapad és míg a szőrzetét kefélgeti, leszedik róla a ragacsot, sok szőrszál eltörök, lekopik. A kopasz méh nem tud virágport gyűjteni.

A virág is pusztítja a méhet, de csak a gyűjtőket.

Fiatal méhekkel kell napraforgóra vándorolni. Sok méz3t ad, telelő élelemnek nem jó önmagában. Pótlásnak jó.

Jól mézelő napraforgó fajták: korai: CITOSZÓ 4; BLUMIX;

Igen jó mézelők: a VIKI; U74E;

Közepes: a BARBARA.

Nagy az anyaveszteség, ezért gondoskodni kell tartalékról.

Építtetni csak mértékkel lehet, de igen jó lépeket építenek ki. Szép, jobb, erősebb. Egyszerre csak egy műlépet adjunk be nekik napraforgón. Ha befedik, ne pergessük ki, tavaszig eláll.

13./ c./ Gyógyszerek a méhesben;

A SZEREK HASZNÁLATA

1./ Rezisztencia alakulhat ki, ha kevesebb gyógyszert adunk a kelleténél. Mert akkor aztán azok az atkák szaporodnak el, amelyek a normál hatóanyagra sem pusztulnak el.

2./ Szermaradvánnyal lehet számolni, ha több gyógyszert adunk:

Mennyi ideig maradjon a kaptárban? Bayvarol pl. 6 hétig. Ha előbb vesszük ki, nem hat eléggé. de hat hét után nem hat. Ha csökken a szertartalom, rezisztencia alakul ki.

3./ Falhasználhatósági idő: ha lejárt, nem használható tovább.

Ne keverjük össze az időpontokat: felhasználási idő és meddig kell bent tartani. Ha lejárt: összegyűjteni, megsemmisíteni.

Csak adott ideig bent tartani: Ha pl. csak 5 hétig hat, ne tartsuk bent 7 hétig, mert ez is rezisztencia kialakulását segíti elő.

4./ Atkapórba: bezsírozott fehér lappal. Így rajta marad az atka. Lehullott atkák: 20 db a vízválasztó. Akkor a készítmény jól működik. De másik készítménnyel is kell próbát végezni.

A KÉSZÍTMÉNYEKRŐL

Jól meg kell választani.

Egy évben is több fajtát alkalmazzunk.

Akkor alkalmazzuk főleg, ha nincs vagy kevés a fiasítás.

Szerek váltogatása, ha ne alakulhasson ki rezisztencia. Hatóanyag legyen más: Pl. a Bayvarol és a Gabon PA hatóanyaga ugyanaz. Más - más hatóanyag van a Perizinben, az Amitrázban. Füstölőszer az Antivar, (ez antivar tartalmú, de nem engedélyezett).

Alkalmazni a biológiai védekezést is.

13./d./ A méhek kezelési eszközei;

1./ PERGETŐ

Ez az egyik legfontosabb méhészeti eszközünk. A keretes kaptár felfedezése után 20 évvel fedezték fel a pergetőt. Sok változata van.

Részei: tengely, kosár, dob, csap, meghajtó szerkezet.

A meghajtó szerkezet fajtái: a./ kézi: fogaskerekes vagy csigás meghajtás, b./ elektromos meghajtás: a sok ékszíj miatt nagy a balesetveszély.

Keretelhelyezés:

a./ Féloldalas. Függőleges betétel /féloldalas, 3 - 4 vagy 6 - 8 keretes/. Egyik oldal kipörgetése után fordítás és a másik oldal kipörgetése következik.

b./ Kétoldalú: van sugaras és van köszörűs megoldás. Egyszerre két oldalt lehet vele kipergetni. Kiskereteknél főleg ezt alkalmazzák. A sugaras előnye, hogy kicsi helyen elfér, vízszintes tengelye van,

A malomkeretes hátránya, hogy a kicsapódó méz visszacsorog a keretre. Nem is terjedt el. Belefér 4 - 8 keret is.

A köszörűs pergető fekvőlépes - vízszintes változata: kétoldalú, sugaras. Nem terjedt el.

c./ Váltva forgatós: A lépet megfordítja, de a forgás irányát nem változtatták meg. Egyik oldalt igen jól kipergeti, mag a másikba elég sok méz benne marad. Nyugaton eléggé elterjedt a sugaras pergető

d./ Fiókos pergető: a teljes fiókot pergetik.

2./ KAPTÁRVAS

Állandóan a kezünkben van, mindenre használjuk.

3./ KERETFOGÓ, KERETBAK

Görbe keretfogóval veszik ki a hátulkezelős kaptárokból a lépeket. Míg a keretbakra tesszük kezeléskor a lépet, de pergetéskor is.

4./ LESEPRŐ GARAT

Méhleseprő, motor nélküli. Lerázza a méz, alul nem tud a méh visszamászni.

5./ MÉHLESEPRŐ

Két kefe forog egymással szemben. A török féle szerkezet fúj is. A légáram lent tartja a méheket. Csak lószőrből igazi a kefe. A műanyag kefe a méhet is tönkreteszi.

6./ LEFÚVÓ

Két rakéta porszívó, a gégecső erős légárammal lefújja a méhet. 220 Volttal működtetik. Sok meghibásodási lehetőség áll fenn.

7./ VÉDŐRUHÁK

Szalmakalap és fürdőnadrág a legjobb. Nem mászik be alá a méh. USA: szkafander öltözéket használnak, mert félnek, hogy a méhük bármikor keveredhetik a gyilkos méhvel. Ott tehát kell a védőruha: fejvédő, kalap, fekete tüllel.

8./ FÜSTÜLŐK

Sokféle van. A füsttől meghátrálnak a méhek.

a./ Gyékénybuzogány;

b./ Köcsögbe tettek füstölő anyagot és ezt fújták a méhekre vagy rátettek 5 - 6 darabot 5 - 6 kaptárra, alulról füstölt, teljesen tele lett füsttel a kaptár.

c./ Magyar pumpás füstölő: ez nekünk kiváló;

d./ elektromos: akkor működik, ha egy ember viszi utána a fát...

9./ DRÓTOZÁS

Keretszúró: ár, a kézbe vízhólyagot...

Keretlyukasztó: emelővel működik, 10 - 30 családhoz elegendő is. De 100 - 200 családhoz kevés, mert oda 300 - 400 keret kell.

Keretfúró: állandóan forog, pont a keret közepébe kell fúrni vele. Van több fúrófejes is /4 - 6 fúrófej egyszerre/. Ez manapság a legkorszerűbb nagy méhészetekben.

Drótozás: az a cél, hogy ez a műlépet megtartsa, biztonságosan tartsa. Sok vita van azon, hogy melyik fajta drótozás a legalkalmasabb. A drót elvágása is fontos, hogy hol üti be a szeget a méhész. Van variáció: 4X3, 5X3 vagy 8 függőleges. Az a lényeg: pergetéskor ne szakadjon ki a lép.

10./ MŰLÉPEZÉS

A műlépet vagy a drótok közé kell beilleszteni vagy a függőlegesekre rásütni.

A beolvasztás eszközei:

a./ melegvas, lehetett ez lovas eke kulcsa, amire egy nuttot tettek, ezt felmelegítették. vas;

b./ Sarkantyús kerék. megmelegítve. Ha megsértette a lépet, akkor sok heresejt keletkezett.

c./ Elektromos beforrasztás: 3 - 24 Voltig, transzformátorral, egyirányú szálakat egyszerre vagy mindegyik szálat külön - külön.

11./ MŰLÉPKÉSZÍTÉS

Németországban egy asztalos méhész először egy fába faragta ki a sejt formáit. Ez a tárcás módszer. A műléppel meghatározzuk: milyen irányba és milyen formára építsenek a méhek. Egyébként össze - vissza építenének. A lépkészítésnek jelenleg két formája van:

a./ Hideg hengerléssel: viaszlapot, erre nyomom a mintahengert. Előnye, hogy hajlékony, rideg állapotban sem roppan el, mivel vékonyabb, kevesebb anyag is kell hozzá.

b./ Öntve hengerlés: a meleg viasz a hengerre folyik.

12./ ITATÁS - ETETÉS

Itatók és etető berendezések. Tavasszal sok vízre van szükség, idejében. A belső itatók szifonos megoldással működnek. Nagyboconádisoknál ezt nehéz megoldani. Fojtott csepegtetés a szifonos megoldás, fél literes edény szájával lefelé fordítva. Belül etetőtálca van.

Van tálcás itató is és válus etető is. Cél, hogy nyáron is használható legyen. Rablást ne idézzen elő.

Tálcás - kúpos etető: A szirupot a kúp alól viszi el. A méhcsalád melegíti, mivel a családra van ráhelyezve.

13./ A SZIRUPBEKEVERÉS ESZKÖZEI

Az a lényeg, hogy egyformára történjen a bekeverés. Nem kézi eszközzel. Vannak keverőgépek. Keverő tárcsák: beletartja és az felkeveri neki a vizet és összekeveri vele a cukrot.

Szlovákiában látta: egy nagy tartályban belső épületben készítették el a szirupot, majd csövön, csap segítségével szivattyúval adagolta a méhész a kaptárokba.

14./ FEDELEZŐ ESZKÖZÖK

a./ Villa: ha felül fogja meg a keretet, belemegy a kezébe.

b./ Fedelező kés: alig elterjedt, alig használt.

c./ Gőzzel fedelezés: fedelező gyalu és felező kés: a forró gőz könnyen, jól használhatóvá teszi a fedelezőt.

d./ A fedelező villa gőzös változata. A gőz balesetveszélyes, ha a cső elszakad.

e./ Elektromos fedelező: a kés élét fűti. Ha túlhevül, tönkre teszi a lépet.

f./ Gépesítéses megoldások:

f/1. Rezgő késes: egy és kétoldalas kivitele is van. Nem elterjedt. Egy embert egyébként is leköt, hátránya, hogy elvágja a fát is.

f/2. Forgó lamellás fedelező gép: Ezt lehet automatizálni. Szalag viszi be a lamellák közé a keretet. Nem viszi szét a keretet. De túl sok viaszt szed le - ez a hátránya. A lépet és a fát is kíméli.

g./ Fiók fedelező: minden lép között forog egy lamella. nem elterjedt.

15. MÉZTÁROLÓ EDÉNYEK

Ezeket láttuk Bátorban. Ide tartoznak a kiadagolók is.

14./ tétel

14./ a./ A rágótövi mirigy. A feromonok;

T Rágótövi mirigy

A méh feji részében van. Kivezető nyílása a rágók között található.

Az anyaméhben nagyméretű, a munkásméhekben közepes, a herében kicsi és működésképtelen.

Szerepe van: a viasz, a propolisz képzésben, oldásában, a virágpor nedvesítésében.

A mirigy váladékának segítségével történik

a./ a propolisz feloldása, szétkenése a kaptár belső felületén és a lépsejtek belsejében;

b./ viasz feloldására és beépítésére.

Az anyatermék /feromon/ a rágótövi mirigyekben képződik.

/1./ Ez egy speciális váladék, melyet az anya egész életében termel. Ezt nyalják és adják egymásnak tovább a munkásméhek.

/2./ Ez gátolja a munkásméhek petefészek működését, anyabölcsők építését.

/3./ Jelenléte tartja össze a családot. Nyugodtságot kölcsönöz a családnak.

14./ b./ A lucerna, mint méhlegelő;

Lucerna

Pillangós virágú, 33 - 65 %-os a nektár cukortartalma. Méze kellemes ízű. Júliustól szeptemberig virágzik.

Méhfogó, - megfogja a méhet, elkábítja. Oldalról tudja a méh kiszedni belőle a nektárt.

Takarmánynövényünk, magjáért termelik. Hetekig jó méhlegelő júliusban. Sok a mérgezési per vele kapcsolatban, ha hirtelen kell permetezni. Szeszélyes mézelő. A lucernatermés megduplázódik a méhek megporzó munkája révén, Kössünk írásos szerződést a gazdával, adjon szállítást és szoktató cukor eleséget is.

Virágja oldalról közelíthető meg. 100 távolságban 90%-os a látogatottsága a lucernának. Hektáronként 6 - 10 családot tervezzünk rá. Legyen sok fiatal méh. Az uralkodó szél ne hátulról fújjon, mert a fáradt méheket leszorítja a növények közé. Legyen biztonságos itató - nagy meleg van.

Szoktató eleséget is alkalmazzunk, 1:1-es lucernavirágos szirupot. 2 - 3 dl-es adagokban 8 - 10 napig. Gyarapodás lehet 10 - 30 kg.

A lucernaméz kiváló telelő eleség.

14./c./ Emberegészségügy a méhesben;

Szermaradvány: csak engedélyezett szerek használata. Szükséges esetben, meghatározott időben és mennyiségben.

Füstölőszerek: mérgezés, rákot okoz. Van hatóanyag nélküli rész is a csíkon.

Kontakt szerek: használati utasításaikban foglaltak szerinti használat. Ne együnk és ne igyunk, a mérget használunk. Használjunk védőkesztyűt.

Tüdőpenész (költéskövesedés): védőfelszereléssel kezelni. Fertőzött család felszámolása, égetéssel. Ne hajoljunk kaptárba.

Méhszúrás: allergia, sokk. Gyógyszer: Sandosten, Caltium, Fenistil, Tavegyil.

Virágpor - allergia.

Kullancsok: agyhártyagyulladást okoz. Védoltás. Eltávolítás (ne használjunk zsíros oldatot) minél hamarabb.

Fertőtlenítés: védőfelszerelés, megfelelő készítmény.

14./ d./ A vándorkocsi típusai;

TSzállatható méhesházak: Utánfutókra, pótkocsira, álló vasvázra, lábon álló, guruló méhes-házba, teherautóra épített méhesek, elhelyezett kaptárok összessége. De önjáró kocsik, vontatós szerelvények is vannak.

Találékonysággal minden kaptártípust be lehet építeni a vándorkocsiba.

Előnyei: szállításhoz egy ember is elegendő; az állomány bármikor indulásra készen áll; minden felszerelés a kocsiban van; védettebb mint az álló méhészet; lakható, kis helyen nagy állomány elfér....

Hátrányai: a betegségek gyorsan terjednek benne; hamar nagy rablás alakulhat ki; nagy az anyaveszteség; a szél akadályozza a méhek leszállását; túlzsúfoltság a legelőn; a folyosó túlzsúfolt...

15./ tétel

15/a./ A méh fullánkja, annak fontos szerepe;

A FULLÁNK felépítése és működése

Csokonai szerint: a rózsa szép virágszál, mézet is ad a méh, A méh fullánkja megszúr. Lilla is szép és általa kín gyötör.

a./ A fullánk

A méh fullánkja a potrohban van elrejtve. A munkásméhek és az anya rendelkezik fullánkkal. A here nem.

A munkásméh támadó és védekező fegyvere. /Álanyának segítsége a peterakásban./

Az anya ritkán szúr, más anyákkal szemben fegyverként használja, peterakásnál tojócső gyanánt.

b./ Három fő részből áll

a./ Kitinrészecskékből /melyek körül a fullánk - izmok a legnagyobbak/;

b./ Izmok /a fullánkot mozgatják/;

c./ Méregmirigyek.

A fullánk: vályúból és két szuronyból áll.

Szuronyok száma az anyánál: 3 - 4 db;

munkásméheknél: 10 - 12 db.

A szuronyon fűrészfokszerű, hátrahajló tüskék vannak. Megakadályozzák a szúrt sebből a fullánk visszahúzását. A fullánk izmai a vályút és a szuronyokat egyaránt mozgatják.

Előre - hátra mozognak. Így egyre mélyebbre kerülnek. A kinyílt horgok a visszacsúszást megakadályozzák. Amíg az idegdúc él, beljebb - beljebb ingerli a szuronyokat. Tovább préseli a méreganyagot a sebbe.

2 - 3 mg a méreganyag, amit beprésel a méh a sebbe. Az izgatott méh persze többet is.

A kiszakadás helyén a méhnél nagy seb keletkezik, elvérzik és hamar elpusztul /2 óra - 2 nap/.

Az anya fullánkja nagyobb, mint a munkásé.

A darazsak fullánkján nincsenek horgok.

c./ A méregmirigy

Tömlő alakú, gombaszerű, villásan elágazó. Az anya méreghólyagja nagyobb, mint a munkásméhé.

A hólyag fala rugalmas, tágulásra képes.

A legtöbb mérget a tavaszi méhek termelik. 19 - 21 napos korában csökkenni kezd a méregtermelés. A kikelő méheknél még alig működik a méregtermelés. 29 napos korában felére csökken. Őszhöz közeledve a méregtermelés csökken, télen szünetel.

d./ A méhméreg összetétele

A kígyóméreghez hasonló a hatóanyaga. Kellemes szagú, átlátszóan tiszta. Savas kémhatású.

Térfogata a levegővel érintkezve gyorsan csökken. Beszárad, illetve kristályosodik.

Enzimekből, fehérjéből, amin vegyületekből áll.

Baktériumölő hatású. Fokozatosan kell hozzászoktatás kell minden tavasszal!

e./ Hatása az emberi szervezetre

Fájdalomérzet, viszkető érzés, a szúrás környéke megdagad, gyulladttá, vizenyőssé válik. Égető érzet.

Értágító hatású, a vérnyomás hirtelen leesését idézheti elő.

Ájulást okozhat érzékeny embereknél.

A méhészeknek a védettséget évről - évre meg kell szerezni. - Tavaszi családkezelés folyamán.

Kedvezőtlen a szúrás, ha ideget ért, vagy közvetlenül a vérbe került, illetve a szervezetbe jutó méhméreg mennyisége nagy volt.

A fullánk eltávolítása: körömmel, oldalról történik.

A lovak izzadtsága ingerli a méheket. A méhméreggel szemben ellenanyaggal nem rendelkeznek. Így kevés méhszúrás is halálos lehet. Méhcsaládok telepítése... !!!

A méhméreg - értágító hatásánál fogva főleg ízületi bántalmak gyógyítására felhasználható. - Baktériumölő hatása van.

A szúróhajlam öröklődik. Ezeket az ideges, erős szúró hajlamú családok tovább tenyésztését kerüljük.

Gyógyszer: Forrapin; Venapis; Histamin; Apicolan;

15/b./ A virágpor a méhek táplálkozásában;

T A VIRÁGPOR

A méhek számára nélkülözhetetlen táplálék, mert a fehérjét csak ebből tudják beszerezni. A méhek friss virágport is fogyasztanak, de emésztésének hatásfoka igen alacsony. Jobb a lépek sejtjeiben oxigéntől elzárt, tejsavas erjedéssel tartósítva elraktározott virágpor /sílózás, amit méhkenyérnek nevezünk/.

a./ A virágpor összetétele

Aminósavakat, fehérjét, zsírokat, olajokat, ásvánbyi anyagokat tartalmaz. /A kálium és foszfor fontos a kitinváz kialakulásához).

A mélhcsaládok virágpor igénye igen nagy. Egy kg tömegű méh felneveléséhez (kb. 10 - 12E db) 3,5 kg virágpor szükséges.

Ha kevés a virágpor, csökken a fiasitás. Elmarad a pempőtermelés. Előfordul, hogy felfalják az álcákat, a petéket (kannibálizmus).

A fejlődés érdekében fontos a viágpor kora tavasszal és késő ősszel.

A virágpor fehérje tartalma 7 - 30 % között vűáltozhat.

Alacsony. fűfélék, fenyők, rozs, kukorica.

Közepes: mogyoró, tölgy, juharok, hárs, akác .

Magas: égerfa, repce, körte, facélia, gyermekláncfű.

a./ Március elejétől május végéig (Ricsikában pl. vérheuklló fecskefű volt korábban). Az év során ebben az időszakban legnagyobb a virágpor fogysztás a fiasítás miatt.

A korai virágport adó növények szerepe igen nagy (éger, mogyoró, fűzek). Legfontosabb korai virágport adó növények: mogyoró, fűz, kókusz, juharok, szyíl, gyermekláncfű, repce.

Kései: napraforgó, hóbogyó, vadrózsa, aranyvessző (vadon termő).

Jelentősége: hogy a telelő méhek ezekről a növényekről tudnak virágport gyűjteni a megionduló fiasítás számára.

A mi éghajlatunkon január 20 - március 15 között nem tudnak számottevő mennyiségű virágport gyűjteni. Az őszire vannak utalva.

A telelő méhek számára ezért kell 2 db virágporral telt NB, vagy 4 db fél NB keret. Ha több, az jó.

Virágpor termelésre nem alakalmas mindenféle méhlegeelő. A sárga színű virágport kedvelik a vegyessel szemben az emberek és méhek is.

Legfontosabb virágpor termelést lehetővé tévő növények a virágzás sorrendjében: tölgy, repce, facélia, napraforgó, aranvessző.

Az eredményes nektárgyűjtéshez tömegevirágzás szükséges (akác, repce, napraforgó).

b./ Virágzási szakaszok

1./ Virágzás kezdete (1 - 5%-os);

2./ Elővirágzás (6-25%-os);

3./ Tömegvirágzás (50%-os);

4./ Utóvirágzás (25%-os);

5./ A virágzás vége (1 - 5%-os).

Az optimális mehlegelőt az elő, a tömegviráfgzás és az utóvirágzás biztosítja-

T A VIRÁGPORRÓL..

Elterjedt vélemény, hogy ez virágból való. Sokan úgy vélekednek, hogy mézet gyűjt a méh. A méh nem mézet, hanem nektárt gyűjt. Az átalakító munkát a méh végzi. Pl. van úgynevezett rózsaméz. De eléggé nem ismert, hogy a rózsának nincs nektárja. A méhek csak a virágporát gyűjtik, ezek közül is csak a szimpla virágú rózsának van virágpora.

Fontos tudni, hogy nem minden növénynek van nektárja. De vannak virágportermelők, mint pl. a rózsa, pipacs.

Nem mindegyik virágról gyűjt virágport és nektárt is. Pl. a körte virágjáról 80%-ban virágport, 20%-ban nektárt gyűjt.

A kijáró népességnek kb. 90%-a nektárt, 10%-a virágport gyűjt.

A méh fajsúlya szerint értékeli a virágport. A körte virágpora igen értékes az ember számára is. Egyik méhész idegösszeomlást kapott - csak a körte virágpor segített rajta.

szabad aminosavakat tartalmaz, építő, roboráló anyagokat ad. Fontos, hogyne csak mézet termeljünk.

15/c./ A betegségek megelőzése. A fertőtlenítés és anyagai;

T a./ Betegségek megelőzése:

Jogszabály: üres méhlakásokat: le kell zárni. Lép: szabadon nem lehet, csak zárt helyen; méz - ismeretlen eredetűt nem használhatunk; felszerelés - csak fertőtlenítés után használható; vizsgálatok - 3 hetente, vándoroltatás előtt; bejelentkezés: önkormányzatnál febnruár végén vagy új helyen 8 nap után.

lépcser;

Higiénia: kaptáron belül és kívül is.

Virágpor és méz etetése kerülése;

Rablásveszély kerülése (Méz, atka);

Eszközök fertőtlenítése.

Népes, fiatal egyedekből álljon a család.

Megelőző gyógykezelés.

f./ Fertőtlenítés

Célja: megelőzni a fertőző betegségeket és lekűzdeni a fertőző állatbetegségeket.

Módja: egyszerű - megelőzés, betegség , kórokozók gyérítése; szigorított - célirányosan kórokozók elpusztítása.

Fontos: a fertőtlenítést alapos takarítás előzzön meg; engedélyezett fertőtlenítőszerrel; előírt techonoliával.

Szabályok: egészségügyi, környezetvédelmi, munka- és balesetvédelmi.

Szerek csoportosítása:

a./ lúgok: NA-hidroxid; K - hidroxid; Na-karboná;.

b./ savak: ásványi savak;

szerves savak: citromsav, tejsav, hangyasav;

c./ klórtartalmúak: - klóros mész;

d./ jódtartalmúak: jodoforok;

e./ Formalin.

15/d./ A virágporszedő készülékek;

TA virágport ráccsal vesszük le a méhek kosaráról. A szedők lehetnek külsők és belsők elhelyezésük szerint.

a./ Külső virágporszedők: a kijárónyílás elé csatolódik, minden kaptár esetében felrakható.

Részei: gyűjtőláda, védett, levegőzős tartály, elől szedőrács, csöves hereszöktetők. Kb 250 - 300 db lyuk van a gyűjtőrácson. A nyílás: 4,5 mm.

A gyűjtőládában 3 - 4 nap termése is elfér. Félfordítással kiszedhető a láda tartalma. A belehullott virágpor folyamatosan szárad, de nem eléggé védett az időjárástól.

b./ Belső virágporszedők: a fészek alá kerül, csak a rakodó - rendszerűeknél alkalmazható.

Olyan a nagysága, mint a rakodó fiókja. A széles kijárónyíláson mennek be, onnan fel a hullórácson a a szedőrácson a fészekbe, de közben sok virágpor lehullik 2 - 3 cm peremű fiókba.

A heréknek 4 - 5 db csövecske áll rendelkezésükre, de csak kifelé mehetnek.

Ez a virágporszedő védettebb, többet termel, zavarás nélkül lehet kezelni.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!