Bejelentés



Pótor Imre honlapja
"Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség." Fil 1,21.

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









IX/b. VÁLLALKOZÁSDAZDÁLKODÁSI ÉS

JOGI ISMERETEK

Írásbeli - ( „B” ) tételek

1./ A számviteli politika és számviteli törvény célja, hatálya és tartalmi elvei.

a./ A számviteli politika

/1/ A számvitela gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.

Célja: tájékoztatás számbavétel, megfigyelés, mérés, feljegyzés és bizonylatok alapján.

A számvitel látja el: az anyagi javak áramlásának nyomon követését.

/2/ A számviteli POLITIKA a nemzetközi számviteli standardok alapján került a hazai számvitelbe.

Fogalma: éves beszámolóra és bemutatására kötelez. Erre vonatkozó elvek, szabályok és gyakorlatok. Módszerek és eszközök írásbeli elkészítésére.

Célja: a vállalkozásnál megbízható számviteli rendszer funkcionáljon, valós információkat tartalmazzon a beszámoló. Ez a gazdasági stratégia alapja.

Számviteli politika: 1 évre terjedően, kötelező minden hatálya alá eső vállalatnak, magára nézve kötelezőnek vállalta el, hogy amit vállalt, betartja.

b./ A számviteli törvény CÉLJA

Törvények

BTK - büntető törvények, vállalkozást érintő törvény.

PTK - polgári törvények,

GT - gazdasági törvényhozásról szóló törvény, (1988/6-os) A GT 1988/6. tv. az alapja minden szabályozásnak az államosításnál. A nagyvállalatokat ez alapján privatizálták (Angliában 500 éve működik ez a rendszer.) A vállalkozási formák rendezése a kormány feladata.

Egyéni vállalkozásról szóló törvény.

Adózás rendjéről szóló törvény.

Adóigazolás rendjéről szóló, adórendszer, helyi adók.

Egyéni vállalkozót érinti: BTK, PTK, (Nem érinti a GT.), Egyéni váll. törvény, Adózás rendje, Adóigazgatás.

A Társasvállakozást érintő törvények: BTK, PTK, /Nem érinti az Egyéni vállalkozásról szóló törvény). Gazdasági törvény, Adózás rendje, Adóigazgatás.

Adótörvények

Egyéni váll. Társas váll.

SZJA x x

ÁFA x x

Helyi adók x x

Társasági adók /TAÓ/

és osztalékadó NEM! x

Számviteli törvény NEM! x

A helyi adók: iparűzési, gazdasági, kommunális, telekadó, idegenforgalmi adó.

A törvényeknek összhangban kell lenniük egymással. Ezeket kerettörvényeknek nevezzük. A vállalkozások működését meghatározzák. Az egyéni vállalkozást szabályozza a GT törvény /1988/6-os tv./

14 db alapelv van: pl. Bruttó elve, nettó elve, értékelés, időszakos elszámolás elve.

A törvény célja: hogy a magyar számvitel egységes legyen. Alkalmazkodjon a külföldi számvitelhez is.

c./ A számviteli törvény hatálya és tartalmi elemei

Hatásköre

Nem terjed ki: a cégbíróságon be nem jegyzett külföldi vállalkozásokra, egyéni vállalkozásokra, mezőgazdasági hobbi - kistermelőkre.

Azokra terjed ki, akikre tartozik a társas vállalkozások, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági szervezetekre, melyek -

a./ profit orientált vállalkozások

(nyereségszerzés, vagyongyarapítás alapvető célja);

b./ nonprofit szervezetekre

(társadalomszervezés és közérdekű feladatok ellátása a feladata)

Tartalmi elemei

1./ bizonylati rend és okmányfegyelem;

2./ főkönyvi könyvelés;

3./ mérleg beszámoló;

4./ számlakönyv, pénztárkönyvek - a bizonylatok feldolgozása alapján. Ezeket felrakják a mérlegre, a mérleg beszámoló erről szól.

n a./ könyvvezetési kötelezettség;

n b./ beszámolási kötelezettség;

n c./ számviteli alapelvek megtartása;

n d./ éves beszámolásra kötelezettség.

TTT

2./ Beszámolási és könyvelési kötelezettség és azok kapcsolata. A beszámolók célja.

Az áttérés lehetőségei

a./ Beszámolási és könyvelési

kötelezettség és kapcsolatuk

Beszámoló fogalma: a vállalkozás éves működéséről - vagyoni, pénzügyi, jövedelmi viszonyairól - készített írásos dokumentáció. Tájékoztatási céllal. Egyéni vállalkozókra nem terjed ki. Dec. 31. a beszámoló készítés utolsó napja. Január 1 - december 31. terjedő időszakról.

Egyszeres könyvvitelt készít: egyéni és társas vállalkozó, ha 50Mill alatti az éves nettő árbevétele. (Pénztárkönyv, napófőkönyv - hitelesíttetni kell adóhatóságnál). Van még tárgyi eszköznyilvántartás és gépjármű útnyilvántartáskönyv is. (pl. Betéti társaság).

Kettős könyvvitel: könyvviteli számlás segítségével történik, ezek hitelt érdemlő bizonylatok.

Számvitel

Egyéni vállalkozó - pénztárkönyv vagy főkönyv;

Kieg. tev. egyéni váll. (nyugdíjas) - pénztárkönyv;

Őstermelő :1,5Mill: pénztárkönyv vagy semmit;

250E : bevételi - kiadási vagy semmit;

Adószámmal rendelkező nem vállalkozó (oktató, szerkesztő): bevétel - kiadás kockás füzet.

Számviteli törvény I Jog. szem. nélk. I Jogi személyiségű I

Könyvvez. módja I egyszeres I kettős I

I (naplófőkönyv) I I

Beszámoló készí- I mérleg I mérleg I

tés módja I

Kapcsolatuk: minél nagyobb a vállalkozás, annál alaposabb mérleg kell.

Ha 50Milliót meghaladja: könyvvizsgáló kell.

A legnagyobbaknak pedig: üzleti jelentést is kell készíteni.

Áttérés lehetősége

Egyikből át lehet menni a másikba, ha kinő az egyikből.

Pl. 1,5Mill felett az őstermelő mezőgazdasági vállalkozóvá válik.

b./ A beszámolók célja

Megbízható és valós képet mutasson egységes rendszer alapján !

Fontos, hogy a vállalkozásnak jó legyen. Ha vállalta, hogy vállalkozó legyen, vállalta a számviteli (nyilvántartás és beszámoló) kötelezettséget is. Adózik is. A nyílvántartás megjelenik az adótörvényben is.

Évente egyszer beszámolót készítenek, ezt a taggyűlés fogadja el, amely a jövő évi tervet is elfogadja. Beszámolóhoz szükséges kiegészítő jelentés is.

Részei: 1./ részletes bemutatás; 2./ Konkrét bemutatás; 3./ eredmények közlése

Fő feladata: a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete megállapítása a naptári évben

TTT

3./ A mérlegbeszámoló részei, az egyes részek

tartalma. Az eredmény levezetése

a./ A MÉRLEG

alanyai összege adják a gazdaság vagyonát. Amit egy évben produkál a gazdaság, az a GDP. Mi a GDP vállalkozási szinten. 1 - 9 számlaosztály van.

1, 2, 3, és 4-es számlaosztályok.

Eszköz MÉRLEG Forrás

-------------------------------------------------

1. Befektetett eszközök I 4. Miből származik?

2. Készletek és áruk I jegyzett tőke

3. Pénzeszközök I tőke tartalék

I eredménytartalék

I mérleg szerinti

eredményesség

I Idegen tőke /kölcsön, hitel/

Eszközök = Források

b./ ESZKÖZÖK

1-es számlaosztály. Befektetett eszközök .

a./ immateriális javak (vagyoni jogok, szellem i termékek, kísérleti fejlesztés része);

b./ tárgyi eszközök ( ingatlanok, gépek, járművek, műszaki berendezések);

c./ befektetett eszközök (értékpapírok, bankbetétek).

2-es számlaosztály: Készletek és áruk (forgóeszközök)

a./ készletek (anyagok, áruk, késztermékek);

b./ követelések (vevőktől, áruszállításból);

c./ értékpapírok (saját részvények, kötvények).

3-as számlaosztály: Pénzeszközök - készpénz (aktív időbeli elhatárolások)

c./ FORRÁSOK

4. -es számlaosztály (a forrásnál): miből származik a vagyon?

a./ A Jegyzett tőke: amikor a vállalkozás megalakul, amit bejegyzett a cégbíróság, amit bevisz a vállalkozásba. Mert van egyéni és társas vállalkozás.

b./ Tőke tartalék;

c./ Eredmény tartalék;

d./ Mérleg szerinti eredményesség - ez a tárgyévi tartalé.

Az eszköz és a forrás mindig megegyeznek egymással.

c./ Eredménykimutatás

1./ Egyszerűsített mérleget és 2./ eredmény - levezetés az éves beszámolás legegyszerűbb formája. Ez a beszámoló

a./ a leltárra,

b./ egyszeres könyvvezetésre és

c./ analitikus nyilvántartásokra épül.

TTT

4./ A helyi adók fogalma és típusai

Helyi adók: amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. Azaz a bel- és külterületén egyaránt.

Helyi adók típusai:

I. Vagyoni típusú adók: a./ építményadó; b./ telekadó.

II. Kommunális jellegű adók: a./ magánszemélyek kommunális adója; b./ vállalkozók kommunális adója; c./ idegenforgalmi adó.

III. Helyi iparűzési adó.

IV. Belföldi gépjárművek adója.

I/a. Építményadó: az önkormányzat az illetékességi területén lévő lakás és nem lakás célját szolgáló építmény után szedhet.

Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napjától az építmény tulajdonosa/i./.

Alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Mértéke: max 3%; max 900 Ft/m 2; a helyi önkormányzat határozza meg.

I/b. Telekadó: az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészre vethető ki.

Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján tulajdonos.

Alapja: a telek négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Mértéke: max 3%; max 200Ft/m2;a helyi képviselőtestület határozza meg.

II./ Kommunális adó: a település infrastruktúrája fejlesztésére és környezetvédelem fejlesztésére.

a./ Magánszemélyektől: ha az önkormányzat illetékességi területén lakása vagy telke van (beépítetlen belterületi földrésze).

Fizetésre kötelezett: január 1-én az építmény tulajdonosa, az ingatlan használatára jogosult vagy bérleti joga van rá.

Alapja: építmény, telek vagy bérleti jog.

Mértéke: max 12.000Ft/év.

b./ Vállalkozások kommunális adója: önkormányzat kötelezi, amelynek székhelye, telephelye van az önkormányzat területén.

Fizetésre kötelezett: a vállalkozó.

Alapja: a foglalkoztatottak átlagos létszáma.

Mértéke: max 2.000 Ft/év/fő.

c./ Idegenforgalmi adó. Önkormányzat kötelezi a magányszemélyt, aki az önkormányzat területén sem lakóhellyel nem rendelkezik. Csak egy jogcímen lehet valakitől idegenforgalmi adót szedni.

Alapja és mértéke; személyenként és vendégéjszakánként T max. 300Ft

vagy szállásdíj T max 4%;

vagy az üdülő vagy üdülőterület négyzetmétere T max 900Ft.

III/ Iparűzési adó. Azt a természetes vagy jogi személyt kötelezheti az önkormányzat, aki területén vállalkozási tevékenységet folytat.

Alapja és mértéke: az értékesített termék vagy szolgáltatás nettó árbevétele - csökkentve a beszerzési árral és az alvállalkozók díjával T max 1,7%;

alkalmi jelleggel végzett tevékenységnél a nettó árbevétel T max 5.000 Ft / nap.

IV./ Belföldi gépjárművek adója.

Belföldi jármű tulajdonosa, belföldi forgalmi rendszáma van.

Adó mértéke: 400 - 800 Ft minden megkezdett 100 kg-onként. Önkormányzat állapítja meg.

Motorkerékpár, lakókocsi után: 2.000 - 5.000 Ft/év.

Az önkormányzat egy adótárgy után csak egyféle adót szedhet.

TTT

5./ A vállalkozások vagyona, a vagyon

szerkezete (összetevői) és a leltározás

a./ A vállalkozások vagyona

A vagyoni helyzet az év végén jelenik meg a mérlegben. Ez a tárgyidőszakban az eszközök és források alakulása eredménye.

A tervezett vagyon - előzetes mérlegnek tekinthető.

A vagyon = a vállalat nettó értéke.

A vagyont kifejezi: a tárgyi eszközök, a készletek és a pénz együttesen fejezi ki.

Amilyen vagyonunk van, olyan vállalkozási formát létesíthetünk vele.

b./ A vagyon összetevő

A mérleg, a vagyon két oldala:

Eszköz Vagyon Forrás

Mi a MÉRLEG? - alanyai összege adja a gazdaság vagyonát. Amit egy évben produkál a gazdaság, az a GDP. Mi a GDP vállalkozási szinten. 1 - 9 számlaosztály van.

b./ A vagyon szerkezete (összetevői)

Eszköz MÉRLEG Forrás

-------------------------------------------------

1. Befektetett eszközök I 4. Miből származik?

2. Készletek és áruk I jegyzett tőke

3. Pénzeszközök I tőke tartalék

I eredménytartalék

I mérleg szerinti

eredményesség

I Idegen tőke /kölcsön, hitel/

-----------------------------------------------------

-----------------------------------------------------

4. -es számlaosztály (a forrásnál): MIBŐL SZÁRMAZIK a vagyon?

a./ A Jegyzett tőke: amikor a vállalkozás megalakul, amit bejegyzett a cégbíróság, amit bevisz a vállalkozásba. Mert van egyéni és társas vállalkozás

b./ Tőke tartalék,

c./ Eredmény tartalék,

d./ Mérleg szerinti eredményesség - ez a tárgyévi tartalék.

A vállalkozó saját vagyonából létrehozott tőkével működik; amely nem különbözik a saját vagyontól.

Vagyon = amilye van. A vagyoni helyzet látványosan nem változik.

A vagyon = a bevételből kivonom a forrásokat.

Bevétel Egyenleg Kiadások

-------------------------------------------------

I

I

-----------------------------------------------------

-----------------------------------------------------

c./ A vagyoni helyzet alakulása

Tiszta eredmény: a tőke év eleji és év végi állományának különbsége.

Vagyongyarapodás: ha az eszközök növekedése felülmúlja a kötelezettségek növekedését.

Vagyonvesztés: ha a kötelezettségek növekedése nagyobb az eszközök növekedésénél. A vagyonfelélés is vagyonvesztéshez vezethet.

Eszköz Vagyon Forrás

-------------------------------------------------

1. Árú /végtermékek/ I

2. Eszközök I

3. Tőke (pénz) I

-----------------------

Ebben van a pénzem!

d./ A leltározás

A mérleg készítéséhez leltározást kell készíteni azokról az eszközökről, amelyekről nyilvántartás készül és azokról is, amelyekről nem.

A leltározás módja:

/1/ mennyiségi felvétel számlálással vagy méréssel (pl. árukészlet);

/2/ egyeztetés számlák vagy nyilvántartások összehasonlítása az igazoló okmányok tartalmával (pl. banki számlakivonat).

a./ A leltár részletesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján /december 31./ meglévő eszközeit és forrásait értékben és mennyiségben.

b./ Mire terjed ki?

T Nem anyagi javak; T beruházások; T tárgyi eszközök; T befektetett pénzek (értékpapírok, kölcsönök, banki betét); T készletek (vásárolt és saját termelésű); T követelések (vevőktől, vállalatoktól, stb.); T értékpapírok;T pénzeszközök (házipénztár, rövid lejáratú bankbetét); T hosszú lejáratú kötelezettségek; T rövid lejáratú kötelezettségek.

c./ A leltározás módja:

A leltározás /1/ mennyiségi felvétellel vagy /2/ adategyeztetéssel történik.

TTT

6./ Az eredmény - kimutatás célja

és az eredmény - megállapítás módja

a./ Eredmény - kimutatás célja

annak megállapítása, hogy az eredmény alakulásában milyen szerepet játszik e három fő összetevő:

a./ üzleti eredmény;

b./ pénzügyi műveletek;

c./ a rendkívüli eredmény.

Eredmény - kimutatás pl. ifjú házasoknál :

Bevételek I Kiadások

Szülői adomány I Rezsi

Munkabér I Életfenntartási költségek.

Vállalkozás I Adózás

Kamat I Egészségügy

------------------------------------------------------

Összesen: Összesen:

A kettő különbsége nyereség vagy veszteség.

Eredmény - kimutatás

-------------------------------------------------

9. Bevételek I 5 - 8 számlaosztályok

I /Költségek, kiadások/

5-ös számlaosztályban a KÖLTSÉGEK szerepelnek, azaz: tartozik és követel.

Van a./ költséghely: ahol felmerül, ott több üzletág van nagyvállalkozásoknál. Több telephelye, több gyára van az ország különböző részeiben. Pl. Békésben, Biharban. Én magam vagyok a költségviselő.

Van b./ költségnem: a termelés nyomán - 51; 52; 55; 56 -os számok alatt szerepeltetjük ezeket.

51: Anyagköltség;

52: Bér és járulékok;

55: Értékcsökkenés, amortizáció;

56: Egyéb nem anyagi jellegű költség /pl. ügyvédi költség/.

Minden ugyanaz marad, csak be van fektetve kaptárba, cukorba.

A fenti 1-et és 2-öt elviszem az 5-ös számlaosztályba, vagyis a jegyzett tőkéből vásárolok előbb kaptárt, majd cukrot veszek és lépeket. A pénzem be van fektetve.

Alrendszerek vannak az anyaggazdálkodás rendszerében.

A költségek összevonva jelennek meg év végén.

9-es számlaosztály: Értékesítés bevétele

Tartozik Bevételek

-------------------------------------------------

I Értékesítés bevétele

I (eladtam pl. a mézet)

Az árú késztermék, a piacon eladjuk. Célunk: visszaforgatni az árut pénzbe, majd azt ismét a termelésbe. Eddig elvitte az összes pénzemet, most visszakapom.

Mindent visszakapok: a ráfordítást, a költségeket is és marad egy kis profit is.

Körforgás ez: az eszközök vásárlásától a bevételig. Ez a körforgás a méhészetben évente egyszer- kétszer fordul meg, a folyamatos termelésben sokszor évente.

8-as számlaosztály: Ráfordítás.

Tartozik Ráfordítás Követel

-------------------------------------------------

I - Kamat

I - Adók

I - Egyéb kötelezettségek

I /késedelmi pótlék, bírságok/

A költségek mindig a bal oldalon jelennek meg.

EREDMÉNY-KIMUTATÁS

-------------------------------------------------

Költségek I Bevétel /9-es osztály/

Anyag, bér, I

5-ös osztály I

8-as osztály: I

Ráfordítások I

­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­-------------------------------------------------

A kettő különbsége = a ‘mérleg szerinti eredmény’. Ez a 4-es osztály 4-ik tagja. Jó ha a költségek kevesebb, mint a bevétel. Mert kis foci kis pénz, kis pénz kis haszon.

b./ Eredmény - kimutatás kategóriái

a./ Üzletei tevékenység eredménye - nettó árbevétel.

b./ Adózás előtti eredmény - még nem vettem ki belőle a köteles adókat.

c./ Adózott jövedelem - kivettem az adót belőle.

d./ Mérleg szerinti eredmény. A bevétel és kiadás különbsége. Lásd részletesen a 4. tételben!

TTTTT

7./ A számviteli bizonylatok fogalma, a bizonylati elv és bizonylati fegyelem, a bizonylatok megőrzése

a./ A számviteli bizonylat fogalma

/1/ minden olyan belső és külső okmány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készítettek.

/2/ Olyan okmány, amely rögzíti a vállalkozás eszközeiben és forrásaiban bekövetkezett változásokat.

/3/ Ez a könyvvezetés alapokmánya, dokumentuma. Minden könyvelési tétel bizonylaton alapszik. A bizonylat a gazdasági műveleteket igazoló okmány.

b./ Bizonylati elv - bizonylati fegyelem

Bizonylati elv: minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia.

/1/ Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani.

/2/ Rögzíteni kell a könyvvitelben a vállalkozás összes gazdasági változását.

/3/ A könyvvitelben csak szabályosan kiállított számlát lehet bejjegyezni.

Bizonylati fegyelem: a könyvelés /1/ pontosságára, /2/ megbízhatóságára, és /3/ késedelem - mentességére utaló fogalom.

Sorszámozott kezelés: egy sorszám alatt egy számla van. Időrendben. Alakilag, tartalmilag, formailag (kinek, mikor, miért). Határidő betartása.

Ha megszűnt a vállalkozás, számlatömbjét nem lehet átvenni.

c./ A bizonylatok megőrzése

A megőrzés helye az irattár. Gyorsan visszakereshető legyen; Ha kivesszük az eredeti bizonylatot, arról hiteles másolatot kell a helyére tenni; A beszámoló, főkönyvi kivonat, főkönyvi számlák: 10 évig őrzendők.

Meg kell őrizni a bizonylatokat 5 évig. Amíg nem évül el.

A bizonylatok őrzésével a vállalkozó az irattárkezelőt bízza meg.

TTT

8./ A számlák fogalma, tartalma és típusai.

Számlázás, számlakiegyenlítés

a./ A számlák fogalma, tartalma és típusai

/A/ A számla fogalma: szabvány szerinti bizonylat, mely vagy számlatömbben van más módon előállított. Alkalmas adóigazgatási azonosításra.

/B/ A számla tartalmazza: a számla sorszámát, teljesítés időpontját

1. A számla kibocsátó nevét, címét, adószámát; Ez az ellenőrzést célozza. Az APEH ad adószámot. Az őstermelő is kap adószámot.

2. A vevő nevét,címét

3. A fizetés helye és ideje. Készpénzbeni vagy más formában fizet?

4. Mire irányul a termék? Nem mindegy, hogy mit ad el. A TEAORba be van ez is sorolva. A méhészetnek is van TEAOR száma, ez négyjegyű szám! A tevékenység lehet például műlép termelés; méhészkedés a szolgáltatás; a méz a mezőgazdasági termék.

5. A számla végösszege.

A számla bemutatja, hogy ki mit gyakorol. Ezzel a rendszerbe bekerül vele.

/C/ A számla típusai:

/1/ Egyszerűsített számla: készpénzfizetési számlatömb része, adóigazgatási azonosításra alkalmas.

/2/ Számlát helyettesítő okmány: bármely adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat.

/3/ Nyugta: nyugtatömb része, adóigazgatási azonosításra alkalmas, adóhatóság jóváhagyta.

b./ Számlázás, számlakiegyenlítés

· Számlázás: az eladó vállalkozó vagy társaság az eladott áruról számlát köteles adni, mely tartalmazza az eladó nevét, telephelyét, adószámát, a vevő nevét, a vevő címét, az áru megnevezését, statisztikai besorolását, mennyiségét, egységárát, értékét és az AFÁt.

· Számlakiegyenlítés: Az áru kiegyenlítése történhet készpénzzel (nyolc napon belül) vagy banki átutalással.

TTTT

9./ Az ÁFA fogalma, jellemzői.

Az ÁFA alapja és mértéke.

Az ÁFÁ-val kapcsolatos elszámolások

a./ Az ÁFA fogalma és jellemzői

/1./ ÁFA: az Általános Forgalmi Adó

¨ fogyasztási típusú adó, az értékesítési lánc utolsó szereplője, a fogyasztó fizeti meg. Nem az adóhatóságnak fizeti, hanem az eladónak, aki ezt befizeti az APEH-nak.

¨ Azért forgalmi, mert a termék értékesítéséhez kapcsolódik.

¨ Tulajdonságai:

a./ Általános: mert a nyersanyagtól a késztermékig minden szakaszban jelen van. Minden eladási lépésben tartalmazza az ár az ÁFÁT, melyet az eladó azután megfizet az APEH-nak.

b./ Nettó adó: nem halmozódik fel, mert az eladó az általa befizetendő ÁFÁ-ból levonhatja a beszerzési ár ÁFÁ-ját.

c./ Szektorsemleges: minden vállalkozási formára és magánszemélyre érvényes.

b./ AZ ÁfA alapja és mértéke

Adóalanyai: tertmészetes és jogi személyek és a jogi személyiség nélküli személyek, akik gazdasági tevékenységet végeznek (akár rendszeresen, akár üzletszerűen).

ÁFÁT kell fizetni az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatás és temékimport után.

Mértéke: az adóalap meghatároziott százaléka. Termékek és szolgálgatások legtöbbjénél: 25%;

temékexportnál: 0%;

Az ÁFA törvényben külkön felsorolt termékek és szolgáltatások esetében: 12%-os.

c,/ ÁFA - adómentesség

Lehet: alanyi: személyekre vállalkozásokra vonatkozik. Bizonyos összeghatárhoz kötött (pl. ÁFÁnál évi 2Millió bevétel alatt).

/2/ tárgyi: értékesítések bizonyos körére vonatkozik.

d./ ÁFA visszaigénylés

¨ Ha a beszerzéseket terhelő ÁFA nagyobb, mint az értékesítések után fizetendő, a kettő különbözete visszaigényelhető abban az esetben, ha az adóalany árbevétele meghaladja az alanyi adómentesség értékhatárát /2Millió Ft/;

¨ Akkor is visszaigényelhető az ÁFA, ha tárgyi eszköz beszerzés történt és a beszerzés ÁFÁ-ja 100 Ezer FT-al több, mint a befizetendő ÁFA.

e./ Kompenzációs felár

A mezőgazdasági termelők az ÁFA szerinti adózásban választhatnak, hogy az általános szabályok szerint

a./ eladásaik után ÁFÁT számolnak fel és beszerzéseik után visszaigénylik vagy;

b./ vagy a különleges adózási módot választják. Mely szerint ÁFÁT nem igényelnek vissza, de eladásaiknál kompenzációs felárat kapnak a felvásárláson kívül, amelyet a felvásárló fizet ki. Ezzel az állam átalány formájában ellentételezi a termelő beszerzéseiben kifizetett ÁFÁT.

TTT

10./ Az SZJA-ról szóló törvény fogalma, jellemzői.

Az SZJA alapja és mértéke, kedvezményei

a./ Az SZJA-ról szóló törvény fogalma és jellemzői

Fogalma:Azt az adót, amelyet a kimutatott jövedelem után kell fizetni, jövedelemhez kapcsolódó adónak nevezzük. Az ilyen adó a magánszemélyek jövedelemadója: SZJA.

Jellemzői: magánszemélyek alkotmányos kötelessége, hogy jövedelméből hozzájáruljon a közterhek viseléséhez. A magánszemély ezt az államháztartás javára fizeti be.

A magánszemély minden jövedelme adóköteles.

Az adó általános jellegű: mindenkire kiterjed.

b./ Az SZJA alapja, mértéke és kedvezményei

ALAPJA: a magánszemély jövedelme után fizet adót. Ez a bevétele. Bevételnek minősül: az adóévben megszerzett, tevékenysége ellenértékeként kapott érték.

A jövedelem lehet a bevétel egésze; a bevétel költségekkel csökkentett része.

MÉRTÉKE: egyéni vállalkozó 18%-ot fizet. A magánszemély összevont jövedelmei után sávosan progresszív adót fizet az adótábla szerint: 20% - 42 %-ig.

KEDVEZMÉNYEI:

a./ ha egész évben dolgozott, havi 3.000Ft, azaz 36.000Ft, ez a munkáltatói kedvezmény;

b./ Gyermek után - 4 gyermek esetén havi 2.300Ft;

c./ szellemi tevékenység utáni kedvezmény /25% , max 50E Ft/;

d./ őstermelői kedvezmény: ha tételes költségelszámolást végewz - max. 100E Ft.; 250.000 Ft-ig ha általányadózást választ, nem kell adóznia;

e./ felsőfokú inrtépzményben tanuló - 6.00Ft, max 60E Ft/év.

f./ Közcélú adomány - az adomáény összegének 30%-át vonhatja le összevont adóalapja adójából.

TTT

11./ A TÁRGYI ESZKÖZÖK fogalma, csoportosítása és nyilvántartása.

Az értékcsökkenés elszámolása lehetőségei, az értékesítés leírás módjai.

Hatása a vállalkozás vagyonára és eredményére

a./ Tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása és nyílvántartása

FOGALMA: a Harmincezer forintot meghaladó értékű összegekről egyedi nyilvántartó kartont kell vezetni. Egy évnél hosszabb ideig, több termelési cikluson át szolgálják a vállalkozói tevékenységet.

CSOPORTOSÍTÁS:

a./ Ingatlanok: termőföld, telek, erőd, épületek.

b./ Műszaki berendezések: gépek, járművek;

c./ Beruházások: befektetések, tárgyi eszközök vásárlása, de még nem helyezték őket üzembe.

NYÍIVÁNTARTÁS: az eszköz megnevezése, sorszáma, a beszerzés időpontja, a beszerzési ár, évenkénti értékcsökkenés leírás kulcsa, az eszköz nettó értéke az egyes években.

b./ Az értékcsökkenés elszámolása lehetősége

A tárgyak használat közben veszítenek értékükből. Ezt amortizációnak nevezzük. Ez leírható. Az elszámolt értékcsökkenési leírás kisebb vagy nagyobb mértékben csökkentheti a vállakozás nyereségét. A jogszabály előírjja az amortizáció felső határát.

c./ Az értékleírási kulcs módszerei és

d./ hatása a vállalkozás vagyonára és eredményére

/1/ Lineáris leírás: szerint a tárgyi eszközök elhasználódása évente azonos ütemű a teljes életciklus alatt.

/2/ A gyorsított eljárás: kezdetben nagyobb, később csökkenő mértékű leírást alkalmaznak. Gazdasági hatása: gyorsítja a tőke megtérülését.

/3/ Lassított leírás: a használatbavétel első idejében a leírás az átlagostól kisebb. Lassítja a tőke megtérülését.

/4/ Teljesítményarányos leírás: a leírásakor az eszköz tényleges teljesítményét veszik figyelembe.

TTT

12./ A KÉSZLETEK fogalma, fajtái

és nyilvántartásai

a./ A készletek fogalma

Készletgazdálkodás: alapanyagok, segédanyagok, szerszámok, áruk, kész- és féltermékek a vállalkozás által meghatározott készletek köre.

Megkülönböztetünk

a./ vásárolt készleteket (anyagok, áruk) és

b./ saját termelésű készleteket (félkész termékek, kész termékek).

Összkészlet: a vállalkozás által készletett anyagok teljessége.

Anyagkészleten belül vannak: Eszközeit a vállalkozás csoportosítja.

b./ Fajtái

/a/ Alapanyagok - a késztermékek legfontosabb alkotórészei; Alapanyagok a méhészetben: pl. cukor, kaptárok.

/b/ segédanyagok - elősegítik a késztermékek létrehozását (csomagoló anyagok, kenőanyagok, festékek); Segédanyag mint szerszám pl. a kaptárszolga.

c./ Áruk: késztermékek, amit tovább értékesítünk. /megveszi 100-ért, eladja 130-ért/.

d./ Félkész termékek: amikor kell hozzá tenni még valamit.

e./ Késztermék: pl. a méz (raktárban van, míg el nem adhatom)

c./ Készletek nyilvántartásai

1./ Biztonsági készlet (minimális készlet, amire a folyamatos munkához mindig szükség van. Azonnal pótolni kell, mihelyt valami ebből elhasználódott.)

2./ Jelzőkészlet (ha ezt eléri a készlet, az utánpótlásról azonnal gondoskodni kell).

3./ Átlagkészlet (a folyókészlet fele és a biztonsági készlet egészének összege).

4./ Folyókészlet (az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet).

5./ Maximális készlet (a minimális készlet és a folyókészlet összege.)

6./ Normán felüli készlet (ha a készletnormán felüli készletet meghaladja).

TTT

13./ Az áruk fogalma, fajtái, a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi áruk elszámolásai

1./ Áruk fogalma: késztermékek, amit tovább értékesítünk. /megveszi 100-ért, eladja 130-ért/. Eladási céllal készítjük.

2./Fajtái:

a./ Fogyasztási cikkek: mindennapi termékek, a fogyasztó ott szerzi be, ahol útjába esik, ez a fő szempont, a könnyű beszerezhetőség és nem az ár.

b./ Márkatermékek: a márka elsődleges, az ár másodlagos a vásárlónak. A vevő sokszor ragaszkodik „saját márkájához”.

3./ A kiskereskedelmi és nagykereskedelmi áruk elszámolása:

A marketingközvetítők két nagy csoportját a nagykereskedők és a kiskereskedők alkotják.

A nagykereskedelem a az árukat olyan vevőknek adja el, akik viszonteladásra vagy üzleti felhasználásra vásárolnak. A nagykereskedők elosztáják az árukat a kiskereskedők között. A nagykereskedelmi cég tevékenysége: raktároz, elad, szállít, kockázatot visel, piaci információkat ad, tanácsadó szolgálatot folytat.

A kiskereskedelem az árut közvetlenül a felhasználóhoz juttatja el személyes, nem kereskedelmi felhasználásra.

A kiskereskedelem formái:

a./ bolti kiskereskedelem (pl. szaküzlet és áruház);

b./ bolt nélküli kiskereskedelem ( pl. csomagküldő szolgálat);

c./ kereskedelmi szervezetek: ( pl. áruházlánc, vagy fogyasztói szövetkezetek).

TTT

14./ A jövedelem - elszámolás alapfogalmai (bér, jövedelem, levonások és a vállalkozást terhelő kötelezettségek).

A jövedelem - elszámolás menete

a./ BÉR és bérgazdálkodás- fogalmai

T Alapbér - a munkavállaló keresetének legnagyobb súlyú alkotórésze. Bértarifa és a hierarchiában elfoglalt helye meghatározó

T Bérpótlékok - pl. vezetői vagy éjszakai.

T Prémiumok, jutalmak - kiemelt teljesítmény után jár.

T Kiegészítő fizetés - le nem dolgozott időre járó, pl. szabadságra járó díj.

T Teljesítménykövetelmény - amit az alapbérért el kell végezni.

Bérgazdálkodás: időbér, teljesítménybér.

Bérezési formák: darabbér, teljesítménybér.

Hogy éri el? Kiket vesz fel pl. egy cipőkészítési munkára? Cipészeket, munkanélkülieket akiket majd ő taníttat ki. Annyit vesz fel, amennyire szüksége van. Esetleg a vetélytársaktól elhozza a munkaerőt, átképzi őket.

Lényeges a folyamatosság biztosítása.

Költségnemek az 5-ös költségvetési osztályban vannak:

51. A közvetlen anyag; 52: közvetlen bér. Ez a legfontosabb. Az emberi tényezőn múlik.

Munkaviszony létesítése: szerződéssel, vagy határozott időre, vagy megbízásos

b./ JÖVEDELEM: = a hozam - ráfordítás.

Ha van jövedelem, nő a vagyon. Ha nincs jövedelem, nem nő a vagyon.

A nyereségből kivonom a kiadásokat. Ez a + vagy - megy a vagyonba ismét. Ez egy újrakezdési folyamat. Körforgás a termelés folyamata. A fogyasztó központú társadalomban a piac a meghatározó. Olyat állítok elő, amilyen a piacra kell, amit megvesznek.

Jövőbe való gondolkozás ez. Plaza és Metró: a pénzünkért jön, hogy költsünk el minél többet. Ez körforgás. Cél, hogy amit eladunk, rögtön térüljön meg.

Az egyéni vállalkozásnál a mérleg szerinti jövedelem mindig nulláról kezd. Nincs tehát az egyéni vállalkozónak felhalmozási lehetősége KES = ez a tiszta pénz, a mérleg szerinti eredmény.

Tiszta jövedelem: a mérleg szerinti jövedelemből kivonva az amortizációt.

Ez újra beruházható, fejleszthető.

. A mérleg szerinti eredmény mindig = 0.

Jövedelem: termelési értékből kivonva a termelési költséget.

Vállalat eredménye = Termelési érték - Termelési költség

/V.e = T.é - T.k.

A vállalkozás célja a minél nagyobb nyereség vagy jövedelem elérése.

c./ Levonások:

TB - 11%; Adóelőleg - minimum 20%; munkavállalói járulék - 1,5%. Magánnyugdíjpénztárnak levonás (ha fizeti) 6%;

d./ A vállalkozást terhelő kötelezettségek:

TB járulék - 33%; Nyugdíjjárulék - 5 % -; Magánnyugdíjpénztárnak - 6%; munkaadói járulék - 3%, Munkavállalói járulék - 1,5%; Adóelőleg befizetése - minimum 20%, Egészségügyi hozzájárulás 4.000Ft;

e./ A jövedelem - elszámolás menete:

à Jövedelem: termelési értékből kivonva a termelési költséget.

Vállalat eredménye = Termelési érték - Termelési költség

/V.e = T.é - T.k.

Az elszámolásnak két módja van: a./ egyéni b./ vagy csoportos.

Tiszta jövedelem: a mérleg szerinti jövedelemből kivonva az amortizációt.

Az egyéni vállalkozásnál a mérleg szerinti jövedelem mindig nulláról kezd. Nincs tehát az egyéni vállalkozónak felhalmozási lehetősége. A mérleg szerinti eredmény mindig = 0.

ÁR : az összes kereslet - kínálat viszonya határozza meg az árat, ehhez kell az egyes eladóknak alkalmazkodniuk.

Jövedelem: az ára alakulása határozza meg a termelő vagy eladó jövedelmét.

A kínálati oldalon levők versenye, a magasabb jövedelemre való törekvés ösztönzi a technológia fejlesztését, és az egyre jobb hatásfokú termelést.

Cél a nyereség /társaságnál/ és jövedelem /egyéni vállalkozónál/.

TTT

15./ Az egyéni vállalkozásokból származó

jövedelem kimutatása

Vállalkozás: a./ profit orientált, b./ kockázatot vállal, c./ szükségletet elégít ki, d./ hosszú távú gazdasági szervezet.

Vállalatok: - sokféle szervezet, profit termelés és tőke gyarapítás, termelnek és szolgáltatnak, Ide tartoznak a bankok is.

Jövedelem: Ha a bevételből kivonom a ráfordítást. A kettő különbsége a Jövedelem. A nyereségből kivonom a kiadásokat. Ez a + vagy - megy a vagyonba ismét. Ez egy újrakezdési folyamat. Körforgás a termelés folyamata. Ha ez +, akkor több, ha -, akkor kevesebb.

Egyéni váll. Társas váll.

Költségek

és ráfordítások X X

Adózás előtti jöv. X X

Adó 18% TAO

Adózott jövedelem

20% X X

osztalék

35% X ------- (!)

Mérleg szerinti eredmény: = 0 FT (!!!); Ott mindig plusz!!

Az egyéni vállalkozásnál a mérleg szerinti jövedelem mindig nulláról kezd. Nincs tehát az egyéni vállalkozónak felhalmozási lehetősége. A mérleg szerinti eredmény mindig = 0.

Tiszta jövedelem: a mérleg szerinti jövedelemből kivonva az amortizációt.

Ez újra beruházható, fejleszthető.

A kisvállalkozó viszont mindig zsebbe kell nyúljon, ha be akar fektetni.

à Jövedelem: termelési értékből kivonva a termelési költséget.

Vállalat eredménye = Termelési érték - Termelési költség

/V.e = T.é - T.k.

Jövedelem

Jövedelem = a hozam - ráfordítás.

Ha van jövedelem, nő a vagyon. Ha nincs jövedelem, nem nő a vagyon.

A nyereségből kivonom a kiadásokat. Ez a + vagy - megy a vagyonba ismét. Ez egy újrakezdési folyamat. Körforgás a termelés folyamata. A fogyasztó központú társadalomban a piac a meghatározó. Olyat állítok elő, amilyen a piacra kell, amit megvesznek.

Jövőbe való gondolkozás ez. Plaza és Metró: a pénzünkért jön, hogy költsünk el minél többet. Ez körforgás. Cél, hogy amit eladunk, rögtön térüljön meg.

Az egyéni vállalkozásnál a mérleg szerinti jövedelem mindig nulláról kezd. Nincs tehát az egyéni vállalkozónak felhalmozási lehetősége KES = ez a tiszta pénz, a mérleg szerinti eredmény.

Tiszta jövedelem: a mérleg szerinti jövedelemből kivonva az amortizációt.

Ez újra beruházható, fejleszthető.

. A mérleg szerinti eredmény mindig = 0.

Jövedelem: termelési értékből kivonva a termelési költséget.

Vállalat eredménye = Termelési érték - Termelési költség

/V.e = T.é - T.k.

A vállalkozás célja a minél nagyobb nyereség vagy jövedelem elérése.

TTT

16./ A pénz és hitelműveletek elszámolása.

A vállalkozás költségvetési kapcsolatai

1./ Pénzügyi szolgáltatás: a pénzügyi intézmények által forintban, valutában vagy devizában üzletszerűen végzett tevékenységét pénzügyi szolgáltatásnak nevezzük. Üzletszerű = rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység nyereség és vagyonszerzés céljából.

2./ Bankügyletek: hitelintézetek által végzett pénzműveletek. Ezek: hitel ügyletek, értékpapírok vásárlása.

3./ A hitel pénzeszközök átengedése, előlegezése kamat ellenében. Formái: bankhitel és kereskedelmi hitel.

Bankhitel: pénzhitel vagy kötelezettségvállalási hitel.

Pénzhitel: a hitelintézet fedezet, biztosíték ellenében nyújtja.

4./ 1, 2, 3, és 4-es számlaosztályok.

Eszköz MÉRLEG Forrás

-------------------------------------------------

1. Befektetett eszközök I 4. Miből származik?

2. Készletek és áruk I jegyzett tőke

3. Pénzeszközök I tőke tartalék

I eredménytartalék

I mérleg szerinti

eredményesség

I Idegen tőke /kölcsön, hitel/

-----------------------------------------------------

-----------------------------------------------------

4. -es számlaosztály (a forrásnál): MIBŐL SZÁRMAZIK a vagyon?

a./ A Jegyzett tőke: amikor a vállalkozás megalakul, amit bejegyzett a cégbíróság, amit bevisz a vállalkozásba. Mert van egyéni és társas vállalkozás

b./ Tőke tartalék,

c./ Eredmény tartalék,

5./ A vállalkozás költségvetési kapcsolatai:

Az állam gazdaságpolitikája a gazdaság helyzetétől függően lehet serkentő /expanzív/ vagy mérsékelő /restruktív/. Eszközei a költségvetési politika és a pénzügyi politika.

6./ Az állam és az üzleti vállalkozás kapcsolata

Az üzleti vállalkozás az állam által biztosított és meghatározott tulajdonviszonyok és gazdasági mechanizmus közepette működik. Hatással van a vállalkozásra az állam gazdaságpolitikája, mellyel a keresletet és a kínálatot igyekszik befolyásolni.

A gazdaságpolitika eszközei: a költségvetés - politika /adók, a különböző területek eltérő adóztatása, állami beruházások és a transzfer kiadások (ezek ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek - támogatás?) és a pénzügyi politika a keresetet befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyisége.

TTT

17./ A termelési költségek fogalma, csoportosítása.

A költségek költség - nemek szerinti elszámolása.

Az önköltség fogalma és elvei

a./ A termelési folyamatok szervezése

1./ Lineális szervezet: minden beosztott csak egy vezetőtől kaphat utasítást.

2./ Funkcionális szervezeti forma: a munkamegosztás funkciók alapján történik. A döntéseket a felső vezetés hozza, míg a végrehajtásban a dolgozók több funkcionális szervtől kapnak utasítást.

3./ Divizionális szervezet. Nagyvállalati szervezeti forma. A divíziók („katonai hadosztály”) nagy önállósággal bírnak. Szakterületükön döntési joguk és szakmai apparátusok van.

4./ Mátrix szervezet - ben kettős irányítás érvényesül: a funkcionális vezetőktől , de a termékigazgatók által is. A kettős vezetés azonos súlyú hatáskörrel rendelkezik. Előnye, hogy gyorsan változó környezeti hatások esetén gyorsan képes reagálni.

b./ A nyereségnövelés elvi - gyakorlati lehetőségei

A vállalkozás célja a minél nagyobb nyereség vagy jövedelem elérése.

Módjai:

· /T.é./ termelési érték növelése azonos termelési költségek mellett;

· /T.k./ termelési költség csökkentése - azonos termelési értékkel;

· mind a T.k., mind a T.é. nő, de a T.é. nagyobb mértékben nő;

· mindkettő csökken, de a T.k. jobban csökken;

· a T.k. csökken, a T.é. .

Adott vállalkozástól függ, hogy melyik a járható út.

c./ Gazdálkodási alapfogalmak

à Ráfordítás: a termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében adott idő (egy év) alatt felhasznált anyagi (munkaerő, pénz, eszközök, anyagok) és nem anyagi ( információ) erőforrások összessége.

à Hozam: 1 év alatt előállított termék vagy szolgáltatás értéke.

à Termelési költség: a felhasznált ráfordítások és egyéb kiadások 1 év alatt. Részei: anyag, bér, közteher, amortizáció.

à Önköltség: a termék, illetve szolgáltatás egységére vonatkoztatott ráfordítás.

à Termelési érték: 1 év alatt eladott szolgáltatás vagy termék értéke pénzben. /Ugyanaz mint a hozam, csak pénzben./

à Jövedelem: termelési értékből kivonva a termelési költséget.

Vállalat eredménye = Termelési érték - Termelési költség

/V.e = T.é - T.k.

à Gazdaságosság: T.é. : T.k. = G. Minimum 1 kell, hogy legyen.

d./ Termelési költség csoportosítása

a./ nemük szerint: anyagköltség, bérköltség, közteher, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek;

b./ tartalma szerint: egyszerű vagy összetett;

c./ elszámolása szerint: közvetlen vagy közvetett;

d./ a termelési volumentől függés: állandó vagy változó; A változó lehet arányos, progresszív vagy degresszív.

e./ a termelési folyamattal való kapcsolat szerint: alapköltséges vagy járulékos (azaz mellékköltséges).

e./ Önköltség

A termék illetve a szolgáltatás egységére eső termelési költség.

Számítása:

a./ kiszámítjuk az előállított termék mennyiségét;

b./ összeszámoljuk azokat a költségeket, amelyeket a termék előállításához használtunk fel - ezek a közvetlen költségek;

c./ a közvetett költségek arányos részét is kiszámítjuk;

d./ A két költségfajta összegét elosztjuk a termék mennyiségével.

Az önköltségnek magasabbnak kell lennie az egységárnál, hogy nyereséges legyen a termék.

Több termék esetén a főtermékre számítjuk az önköltséget.

TTT

18./ A saját termelésű KÉSZLETEK fogalma,

fajtái a méhészetben

A mérleg, a vagyon két oldala:

Eszköz Vagyon Forrás

-------------------------------------------------

1. Befektetett /pl. kaptár/ I 4. Jegyzett tőke

2. Készletek, áruk I /1.000egység/

cukor, lép/ I

3. Pénz: 1000egység I

A MÉRLEG Eszköz oldalán /= erőforrások/ vannak:

1. Tárgyi, befektetett eszközök (pl. kaptár, pergető);

2. Készletek - ezek a végtermékek.

3. A pénz.

A Forrás / a másik / oldalon is megjelenik ez.

Mi a MÉRLEG? - alanyai összege adja a gazdaság vagyonát.

Az eszköz és a forrás mindig megegyeznek egymással.

Készletgazdálkodás: alapanyagok, segédanyagok, szerszámok, áruk, kész- és féltermékek

a./ Fogalma

a vállalkozás által meghatározott készletek köre.

Megkülönböztetünk

a./ vásárolt készleteket (anyagok, áruk) és

b./ saját termelésű készleteket (félkész termékek, kész termékek).

Összkészlet: a vállalkozás által készletett anyagok teljessége.

Anyagkészleten belül vannak: Eszközeit a vállalkozás csoportosítja.

/a/ Alapanyagok - a késztermékek legfontosabb alkotórészei; Alapanyagok a méhészetben: pl. cukor, kaptárok.

/b/ segédanyagok - elősegítik a késztermékek létrehozását (csomagoló anyagok, kenőanyagok, festékek); Segédanyag mint szerszám pl. a kaptárszolga.

c./ Áruk: késztermékek, amit tovább értékesítünk. /megveszi 100-ért, eladja 130-ért/.

d./ Félkész termékek: amikor kell hozzá tenni még valamit.

e./ Késztermék: pl. a méz (raktárban van, míg el nem adhatom)

b./ Készletfogalmak

1./ Biztonsági készlet (minimális készlet, amire a folyamatos munkához mindig szükség van. Azonnal pótolni kell, mihelyt valami ebből elhasználódott.)

2./ Jelzőkészlet (ha ezt eléri a készlet, az utánpótlásról azonnal gondoskodni kell).

3./ Átlagkészlet (a folyókészlet fele és a biztonsági készlet egészének összege).

4./ Folyókészlet (az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet).

5./ Maximális készlet (a minimális készlet és a folyókészlet összege.)

6./ Normán felüli készlet (ha a készletnormán felüli készletet meghaladja).

TTT

19./ A csőd, felszámolás, végelszámolás kérdésköre a vállalkozásoknál.

Azok közti különbség és azonosság

A csőd: átmeneti zavarok vannak a vállalkozásban, vissza lehet még ebből jönni válságmenedzselés által.

Felszámolás: a hitelezők indítják a cég ellen. Felírják a tartozásait, aztán mindenki morzsákat kap végül belőle.

Végelszámolás: elég volt, mindenki megy a maga útján. A meglévő, a megmaradt vagyont felosztáják. A cég lényegében megszűnik.

A cégbíróságnél törlik a nevét, a cég eltűnik, piícai máséi lettek.

Különbségek a fogalmak között:

csődnél: a cégbíróságon kívül történik az esemény;

felszámoláskor: a cégbíróság mondja ki a felszámolást; a cégbíróság dönti el

végelszámoláskor: a cég , azaz a taggyűlés mondja ki a felszámolást.

Több évre szól a vállalkozás megtervezése. Sok kis vállalkozás azért megy csődbe, mert nem készített tervet. Meghatározza a vállalkozás

/1/ T céljait és terveit;

/2/ T a bankok ezt kifejezetten igénylik pénzügyi források beszerzése előtt;

/3/ T vállalkozás eladásakor is fontos;

/4/ T fontos a hosszú távú működés megalapozásához.

De cél a nyereség. Ha veszteség van, akkor baj van. Ebből jön a csőd, fizetésképtelenség és jön a fölszámolás.

TTT

20./ A vállalkozások válságmenedzselése

a./ A menedzserek zűrben dolgoznak. A cég nehéz helyzetben van.

A menedzserek: a cég hóhérai. Onnan kell talpra állítani a céget, ahonnan lehet.

Nagy fizetésük van, de cégeket tesznek helyre.

b./ A működő szervezetben a gyulladt részeket eltávolítják, de ettől még működik a gyár.

Ezt - azt leszedik róla. Elbocsátással kell számolni ott, ahol nem volt eremény-

Gyors intézkedés megy végbe.

Veszélyes, ha a válság: lappangós és más ha akut.

TTT












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!