Bejelentés



Pótor Imre honlapja
"Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség." Fil 1,21.

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Összesítő a méhésztanfolyamról

 

M  É  H  É  L  E  T  T  A  N

Pull József

1./ A MÉHÉSZET TÖRTÉNETE

Főleg az Örösi könyv alapján adta le ezt az anyagot Pull tanár úr.

1. A  MÉH ELNEVEZÉSE

Linné Károly  svéd tudós először nevezi el a méheket. APIS MELLIFERA - nak nevezte el. Ennek a jelentése  = „mézgyűjtő méh” - 1758-ban kiadott könyvében.

Majd másik elnevezése: APIS MELLIFIKA = ‘mézcsináló méh’. A második világháború után visszatértek a Linné féle elnevezéshez: apis mellifera.

2. FÖLDTERÜLETI KORSZAKOK

Az élőlények maradványai alapján nevezték el ezeket a korszakokat.

YÚjkor - negyedkor:

Y Újkor - harmadkor

Y Középkor

Y Ókor

Y Őskor

Őskor: maradványok nyomai fedezhetők fel. Több millió évesek.

Ókor: Kibontakozik az élet. Megjelennek az élőlények.

Középkor: Hüllők - 20 - 25 méteresek, a korszak végére kipusztultak. Férgek, csigák. A virágos növények is megjelentek.

Harmadkor: Emlősök és a méhekről is van már lelet.

Negyedkor: Az ember is megjelenik.

Időszakok: 1-5: Ókor - Körülbelül 570 millió évvel ezelőtt. ; 6 - 8 Középkor; 9 - 11 Harmadkor; Negyedkor: 12 - 14.

1. Kambrium

2. Szilur

3. Dévon

4. Karbon

5. Pern

6. Triász

7. Júra

8. Kréta

9. Eocén

10. Oligocén

11. Miocén

12. Pliocén

13. Plejsztocén

14. Holocén /ez a jelen korszak/

A táplálkozási lánc elindul. Megjelennek a virágos növények, majd a méh. Tud táplálkozni.

3. A ‘TÖRTÉNELEM ELŐTTI’ (?)  IDŐK

A mi méhünk 8 - 30 millió éve alakult ki: APIS MELLIFERA. Nem fajta, hanem faj, mert vad maradt. Nem lehetett teljesen háziasítani.

A barlangok falán rajzok, sziklarajzok jelentek meg.

Sziklarajz - ARANA barlangban - Spanyolországban, Valencia tartományban. Kb. 16 - 20 ezer évvel ezelőtt rajzolhatták oda. Egy lányt ábrázol, aki a méhektől szedi el a lépeket. A méhek körüldongják.

Az EMBER FELFEDEZI, hogy a méz jó, édes, a lép is fogyasztható. Az egészet megette, a lépet, a petét és lárvát is. Mindet, Ebben bőséges fehérje tartalom van. Mivel gyűjtögető életmódot folytatott: halászatot, vadászatot végzett, szüksége is volt a bő fehérjére.

Letelepedési helyszínei: a nagy folyók mentén: Tigris, Eufrátesz, Jangce, Nílus, Gangesz mentén telepedtek le.

Amit az ember a szabadban talált, amit hasznosnak tartott, azt letelepítette.

8 - 9Ezer évvel ezelőtt áttért az ember a termelésre.

Eszközei kezdetlegesek voltak.

A méheket mesterséges környezetbe betelepítette:

a./ üregekbe, fákba, mesterséges odúkba.

b./ sziklaüregekbe. Pl. a szomolyai nagy kaptárkő: (a hegy üregeibe verte bele a méheket) Felhasználta méhtartásra a fa belsejét, majd mesterséges odúkat is készített.

c./ Agyag: sárból edényeket készített.

d./  Agyagedényeket is készített méz tárolására.

4. ÓKOR

a./ ASSZÍROK

A Tigris középső folyásánál helyezkedtek el. Ékírásos fatáblák - receptek. Gyógyszerek receptjeit leírták. Mézből és méztermékekből gyógyszereket készítettek.

A méhek felhasználása: a./ gyógyszerként; b./ harcok idején - kasokat dobáltak a harcosok közé. Legtöbb mézet Asszíria termelte a Római Birodalomban.

b./ HETTITÁK

Kis- Ázsiában éltek. 3Ezer évvel ezelőtt. Méhészkedni kezdtek.

Szóhasználatukban . nyelvi emlékeikben megmaradt pl. a méh = ‘bi’, méz = ‘milit”, mézbor = ‘metlu’.

C./ ÓKORI EGYIPTOM

Sírköveken méhkasok. Templomaikon méh figurákat találhatunk. A piramisokban mézet találtak agyagedényekben.

Méhészkedést folytattak. Sírköveken: méhkas figura. Piramisokban: méz és mézes süteményeket találtak. Szobrok: viaszból. Alakot ábrázoltak. Domborműveket alkottak. A méhekkel vándoroltak a Nílus felső folyásától Alexandriáig. Éjszaka hajóval, csónakkal vitték a méheket (odúikban).

A mézet balzsamozásra is használták (orvos, pap).Mézet, viaszt és propoliszt is felhasználták erre a célra.

d./ A ZSIDÓK

Egyiptomban virágzott a méhészkedés.

Tejjel és mézzel folyó” földről beszélnek Egyiptomra visszagondolva a menekülő zsidók. 4Móz.  De a szövetségkötéskor az Ígéret Földjét is Isten „tejjel és mézzel folyó földnek” nevezi.

A méhészkedés virágzik, a papság adóztat a méhek után. A váltságdíjat mézben is lehetett fizetni.

Izráel földjén sikeresen méhészkednek és kereskednek. A babiloni fogság után a legsikeresebb a méhészkedés. A Földközi - tenger vidékén kereskednek mézzel és viasszal.

Az Ószövetség a méhek védelmében: 1./ nap és eső ellen, füstölésről is ír.; 2./ A méheket a városfalon túl kellett elhelyezni; 3./ A raj annak a tulajdonába került, akinek a földjére telepedett; A zsidóknál a méz bőséget és jólétet jelképez.

Állítólag az újszülött száját vajas - mézzel kenték be, hogy szép és gazdag legyen.

Szerelmi erőt is tulajdonítottak a méznek: „Szerelmed édesebb, mint a méz.”

Balzsamozásra is használták:

a./ Arisztobuloszt megmérgezték, de hogy haza vihessék, mézbe ágyazva vitték haza.

b./ Heródes király feleségét Mariamnét  7 évig mézes teknőben tartották, hogy szépségét megőrizze.

Süteményt is készítettek mézből.

A méhez ház körül éltek, de vadon, szabadon is.

Keresztelő János: sáskával és erdei mézzel táplálkozott. Ezt nevezték „János diétának”. A lépes, fiasításos lépes mézben sok fehérje volt.

e./ ÓKORI ARAB NÉPEK

A méhek termékeit használták, de gyakorlatlan méhészek voltak.

f./ MUZULMÁNOK

Szent könyvük a KORÁN 16. fejezete ‘A méhek’ címet viseli. „És tanítá az Úr a méhet... lakásod a hegyekben, a fákon legyen...” Majd a kasokról is ír.

A méz más és más színű.

Mézbort is készítettek, kókusztejjel keverték és tengeri hallal. Ez potencianövelő szer volt. Gyógyszerként használták.

g./ AZ ŐSI KÍNA

A méz fontos gyógyszer. Ginzeng - gyökér és méz keveréke: gyógyszer -  a hosszú élet titka.

h./ INDIA

Gyógyszerként használták 1./ a méz és virágpor keverékét. Puha keveréket készítettek, majd ebből golyócskákat gyúrtak. Ez természetes gyógyszer volt, sokáig elállt.

2./ Gyógynövénypor és méz keveréke - ez megkeményedett. A mézet juhsziruppal vagy mogyoróolajjal helyettesítették.

A méhek szabadon éltek - ahol függő lépeket építettek, ezt is leszedték.

Nem alakult ki a kasos méhészkedés.

A mézből adózni kellett. Beszolgáltatni. (Főleg a szabadon függő lépeket szedték beszolgáltatásként.)

Úgy gondolták, hogy majd méhdongás kíséri őket a másvilágon.

i./ PERZSÁK

Nem méhészkedtek - a vadon élő méhcsaládokat  fosztogatták.

Kegyetlenségükben - a keresztre feszítetteket bekenték mézzel, akiket aztán csíptek, martak a rovarok, a darazsak halálra kínoztak.

j./ ÓKORI GÖRÖGÖK

Sokat foglalkoztak a méhekkel és méhészeti termékekkel. Már méhészkedtek. A méz neve: ‘melisma’.

Trójai ásatások - 2.900 éve - mézzel és viasszal átitatott bőrmaradványokat találtak.

Lyuggatott cserépedényeket tártak fel: ebbe a lépet beletették, alá egy másik tálat tettek - így csurgatott mézet kaptak.

j/1. ARISZTOTELÉSZ

A méhanya fontosságát ismeri. A herével párosodik. Tudja, hogy lakóhelyét csak rajzáskor, párosodáskor hagyja el az anya. Tudja, hogy van fullánkja. Ezt ember ellen nem használja.

A dolgozók gyűjtőtevékenységét is megfigyelte.

Ismerte a méhek természetes ellenségeit is.

Tudott a propoliszról is.

j/2 HIPPOKRATÉSZ és tanítványai is

A valódi gyógyítás atyja. Gennyező sebekre, sérülésekre mézet rendelt. Láznál a méz vért hűt és ritkít. Szembajokat is  Szembajokat is gyógyított mézzel. Hígította a mézet vízzel és ecettel.

A görögöknél a mézbort frissítő italnak használták.

Mézeskalácsot mutattak be áldozatként, ez akkor az állat képét mutatta. A görög hajósok is áldoztak mézeskalácsot.

j/3 DEMOKRITOSZ

Igen hosszú életet élt. Mézfogyasztással 109 évig élt. Szerinte: belülről méz, kívülről olaj kell a testnek. 

Kb. 20.000 méhcsaládot sziklahasadékokban + kasokban tartottak.

A görög léces kas: (!) kivehető lépeket tartalmazott.

A kasokkal rendszeresen vándoroltak.

Műrajokat készítettek. A mézeket megkülönböztették, a különböző helyekről származókat.

Legértékesebb mézük volt a kakukkfűméz.

k./ ITÁLIA

Méhészkedtek ők is. Külön piacuk volt a méhészeknek.

A piacon: mézet, viaszt, és méhészeti eszközöket is árultak /pl. agyagból készült méhlakást és kasokat is.

Ismerték a propoliszt is. Gyógyszerként alkalmazták. Ez drágább volt, mint a méz, kenőcsökként használták az orvosok.

Tudták, hogy illatszerekre reagál a méh, de jobb ha nem megy a méhész alkoholosan sem a méhek közé, se méhészkedés előtt fűszerest se egyen.

A mézelszedés - kábítással történt a méhleűzés.

Viaszból táblát, gyertyát, fáklyát készítettek.  A viasztáblákra írtak.

Vándoroltak! Csónakkal vagy öszvérrel vitték a családokat.

Erősítették a családokat fiasításos lépekkel. Sokféle mézes - süteményt készítettek, külön piaca volt ennek Itáliában.

l./ PANNÓNIA

Aquinkum - Óbuda - a központ. Ásatásokat végeztek. Piros és szürke negatív cserépformákat találtak. Ezek süteményesformák, mézeskalácsformák. Ezt felhasználták, tehát annakidején itt is méhészkedést folytattak.

A méhészeti ismereteket átadták a rómaik: a keltáknak, germánoknak, avaroknak, magyaroknak is.

A Római Birodalom bukása a méhészkedésre negatívan hatott.

A barbárok is később méhészkedtek, de ez főleg a méhek kirablásából állt. Vettek el tőlük, nem fosztották ki őket teljesen. Megjegyezték a fákat ahol mézet találtak, hogy ott legközelebb is tudjanak mézet elvenni a méhektől.

m./ NAGY KÁROLY

800 körüli rendelete: minden birtokon kell lennie méhésznek és egy mézbor erjesztőnek.

Adózni kellett - tizedet kellett leadni a mézből is.

Pecséteken, cégjelzéseket találtak méhfigurákat, méhsejteket.

A méheket szigorúan védelmezik: Szászországban a méheket bántók ítélete - kézlevágás vagy halál.

Franciaországban viszont a méhészkedés visszaesett.

Szadizmus - a máglyahalálra ítélt ruháját viasszal bekenték (= jobban éget, jobban fájt).

n. MAGYAR KÖZÉPKOR

Méhvadászat - kifosztották a méhcsaládokat, de nem tették tönkre, csak vettek el tőlük.

1055 - a tihanyi apátság alapító levele: kasokat említenek meg benne.

1067 - Salamon király - házanként adóba egy vedré mézet és 50 liter mézsört kellett beadni.

1075 Géza király - vámot kellett beadni: tizedet a  mézből és viaszból.

A falvakat is beadásra kötelezték: Dömös pl. 90. hektoliter mézsör beszolgáltatás.

A viaszt megbecsülték: viaszpecsétek, volt fél kg-os viaszpecsét is.

Honorius pápa: a kis mise alatt kettő, a nagy mise alatt 4 - 6 viaszgyertya égjen.

Beszolgáltatás kötelező, de kereskedtek is vele, orvosok, patikusok, az egyház vásárolta meg.

Nagy Lajos kilencedet rendelt el a mézbeadás dolgában.

Kereskedelem mézzel és viasszal különösen is - Bécs - Prága - Velence vonalon.

Méhkasok hajigálása a törökökre a nándorfehérvári és székesfehérvári csatákban.

o./ MÁTYÁS KIRÁLY

Fokozta a beszolgáltatást, az adóztatást. Serkentette a méhtartást. Sok mézre és viaszra volt szükség ebben az időben. Jutott bőven fogyasztása és exportra is.

ö./ A 150 ÉVES TÖRÖK OFFENZÍVA KÖVETKEZMÉNYE

A falvak elnéptelenedtek. A menekülő lakosság a kasokat nem vitte magával.

A méhek elvadultak, de ezzel együtt szaporodtak. A méhek lefojtása nem csökkent.

Erdély: 16132 - 1648 Bethlen Gábor és I. Rákóczi György: export fejlődése.

5./ A MÉHÉSZET TÖRTÉNETE

A 17. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG

A török kiűzése után Bécs igen magas adókat vetett ki. A zsoldosok fosztogattak. A méhészek adóterhei nőttek. A tizeden belül 25 dénár hadisarcot is szedtek.

Y 1636 - HORHY MIKLÓS - - első könyve a méhészkedésről Magyarországon. A méhészkedést vagy abbahagyták vagy szabályszerűen végezték. Horhy Rákóczy György méhészmestere. Könyvében túlteng a babonaság (pl. sült tyúkot beteleléskor minden kas alá. Ez az áldozat egyik formája lenne?).

Y 1765 - PERLESZ gróf - méhésztársulatot hoz létre. Ez az első haza méhész szövetség.

Y 1770 - MÁRIA TERÉZIA: a méhészet fellendül. Bécsben méhészeti iskolát alapít. Eltörölte a tizedet.

Y 1771 - TESSEDIK SÁMUEL - evangélikus lelkipásztor  - Szarvason Mezőgazdasági Iskolát szervez. Ez 34 évig működött. Édesanyja mézeskalácsot készít, felesége méhészeti oktató.

Szarvason volt egy 6 holdas kert, 30 kaptár méhvel. Leölés nélküli méhészkedést szorgalmazta /1794/.

Sokat tett Tessedik Sámuel az akác meghonosításáért.

Y 1797 - Keszthelyi Iskola. 8 intézményből állt. Egyik 1798-tól „parasztiskola”. Célja hogy 12 - 15 éves parasztlegények tanfolyam keretében méhészkedni tanuljanak. 16 - 20 tanulót vett fel.

Pethe Ferenc az oktatója - könyvet írt 1814-ben „A méhtenyésztés” címmel.

Aztán a későbbiekben a külföldi, tengerentúli áruk kiszorították a hazai méhészeti termékeket.

Sajnos csak hobby lett a méhészkedés. Manapság ha 4 -5 db kaptár van, azt nevezzük hobby méhészkedésnek.

6. A KAPTÁROS

MÉHÉSZKEDÉS TÖRTÉNETE

Előnye: szétszedhető, beszerezhető, károsodás nélkül kiszedhetők belőle a lépek, a családok állapota áttekinthető.

1./ Félköpűt - 1773 - Tsati Szabó György  - deszkából készített, 2 darabot. Keretnélküli, de középen szétszedhető.

2./ Vereckei kettősköpű - Schihulszki József készítette.

3./ Síneken elmozdíthatókeretes -  Szarka Sándor készítette.

4./ Johann Dzierzon német lelkipásztor   -  felső keretlécekkel. Szétszedhető, be lehet látni a méhek életébe. A két sorban egymás fölött lévő lépeket hátulra nyíló ajtón, lécestől lehetett kiszedni.

5./ Langstroth - 1851 - Igazi keretek!

6./ Grand Miklós: három keretsoros kaptár, 10  - 10 keret soronként. Egy kaptárban volt 31 darab. Előnye: keretes, de hátránya, hogy túl kicsit voltak a keretek.

Aztán ki - ki úgy variálta, ahogy akarta. Térfogata kicsi, kerete apró volt.

7./ Lapozó kaptár - Pohánka-féle. Mint a könyv lapjait, úgy lehetett lapozni.

8. / Sőtér-féle egyetemes kaptár. A keretek aprók, de a térfogata nagyobb, mint a többinek.

9./ Boczonádi.1913. 24 keretes. 42 X 36 -os. Ennek jól utána nézni, amit Zsiga mondott...

7. A MÉHÉSZETI OKTATÁSRÓL

Y 1770 - első méhészeti iskola;

Y 1771 - Tessedik Sámuel - Szarvas.

Y 1882 - Magyar Országos Méhészegyesület első kiállítása (?)

Grand Miklós - vándortanító.

Y 1902 Gödöllő . - először iskola, majd 1942-től kutatóintézet lett, egy hatalmas parkban van. A II. világháborúban az épületek megrongálódtak, a felszerelések megsemmisültek. Majd helyreállították.  1950: átszervezés! 1983-ban méhész - konferencia is volt itt. Jelenleg is méhész - múzeum működik Gödöllőn.

Y 1954 - Nagylengyel - méhészeti szakiskola Tolna megyében. - 1965-ig.

Y 1964 - Zalaapáti - méhész szakiskola. A Hungaronektár működtette.

Y Egri Magyar Méhészek Egyesülete - Öntevékeny szerződéssel kezdte meg a felnőttképzést. Szakmunkásokat képeztek.

Y 1999. Baktalórántháza, Fehérgyarmat, Vásárosnamény KISS ZSIGMOND vezetésével távoktatásos méhész szakmunkásképzés.

8. ŐSI MÉHLAKÁSOK

1./ TÖNK: korhadt fa belsejét alakították ki méhlakássá. Fából faragtak tönköt. Pl. emberfej alakúra. De különböző más formákat is alakítottak ki. Nagy fa, nagy térfogattal rendelkezett. Főleg alkalmasak voltak: a fűz, nyárfa erre a célra.

2./ KÖPŰ: Deszkából, keret nélküli, 4 - 6 deszkát összeillesztett és kijárót csinált a méheknek. Hátul talán szétszedhető volt. Álló vagy fekvő helyzetűek voltak ezek a köpűk. Belsejébe a méhész léceket erősített, hogy ne szakadjon le a lép.

3./ BÖDÖN: ahol kádárok voltak ott kisebb - nagyobb méhlakásokat is készíttettek velük. Hátránya, hogy nehéz volt szétszedni. Az abroncsokat le kellett szedni a bödönről.

4./ KAS: - ahol mód volt rá, ott gyékényből, vesszőből kasokat készítettek. Tél előtt, nagy hideg előtt a kasokat sárral tapasztották be vagy egy másik kast helyeztek rá télire.

Léceket helyeztek belem hogy ne szakadjon ki a lép. Kivettek egyet, majd folyamatosan szedték ki a többi lépet is. A lépek megsérültek. A méhek kezelése nehéz volt.

Dobolva űzték ki a méheket vagy leölték.

Lehetet növelni a térfogatát, fokozatosan alá tettek még egyet vagy deszkával bővítették az egészet.

TTTTT
2./ A  M É H E K

T E S T F E L É P Í T É S E

a./ Az állatok törzsfája (családfája)

1. Egysejtűek; 2. Szivacsok; 3. Csalánozók; 4. Férgek; 5. Ízeltlábúak; 6. Puhatestűek; 7. Gerincesek.

b./ Rendszertani csoportok

1. törzs; 2. altörzs; 3. osztály, alosztály; 4. rend, alrend; 5. család, alcsalád; 6. nemzetség; 7. faj, alfaj; 8. változat

c./ A MÉHEK

testfelépítésük alapján

1. /törzs/ ízeltlábúak; 2. /altörzs/ légcsövesek; 3. /osztály/ rovarok; 4. /alosztály/ felsőbbrendű rovarok; 5. /rend/ hártyásszárnyúak; 6. /alrend/ fullánkosok; 7. /család/ a méhek; 8. alcsalád/ mézelő méhek; 9. /nemzetség/ méhek; 10. /faj/ házi méh; 11. alfaj/ vagy (tájfaj) krajnai

Alcsalád még: fadongók, poszméhek, árvaméhek, méhek.

d./ F a j

a faj megnevezést azon állatok esetében használjuk, amelyeknek külső felépítése és alaktani bélyegük megegyezik, egymással szaporodva termékeny utódokat hoznak létre.

A méhek négy fő faja:

1. kisméh vagy törpeméh /apis florea/;

2. nagyméh /ąpis dorsa/;

3. indián méh /apis kelene/;

4. mézgyűjtő /európai, afrikai, keleti méh/ /apis mellifera/.

Az 1 - 3 Ázsiában él, a 4.: Európában, Afrikában, és Keleten él.

e./ FAJTA

a fajon belül kialakult kitenyésztett méh csoportja. Négy legfontosabb fajta:

1. Krajnai méh (Apis mellifera krainica);

2. 2. Olasz méh (apis mellifera licusta);

3. 3. Északi méh (apis mellifica);

4. 4. Kaukázusi méh.

Külső jegyek alapján lehet őket megkülönböztetni egymástól. Ezek: 1. szín; 2. szőrözöttség; 3. szárnyak erezete, mérete; 4. kubitális sejt (a szárnynál (a : b - a T betű aránya); 5. horgok száma (elülső és hátulsó szárnyaknál); 6. szipóka hossza.

TTT


3./  A KRAJNAI MÉH

Hazája: Horvátország, Duna-medence és az Alpok déli része.

Több tájfajtája van: Bánáti; Kárpáti.

Kitinje sötét, kubitális indexe magas: 2,8 - 3,2. Ez a faj tisztaságát mutatja. Ez minél magasabb, annál jobb.

Szipókája hossza: megfelelő: 6,4 - 6,8 mm. Ez fontos a tölcsér alakú virágoknál, pl. a lóherénél.

Mézhólyagja: tágas: 70 - 75 köbmilliméter.

Szárnya szabályosan erezett. Hamar hazaér gyors vihar esetén. Messzire repül - 5 km-es körzetben, de ezért elmegy 7 - 8 km-re is.  Szorgos gyűjtő,

Viaszhozama jó.

Szapora - ez kissé hátránya, hogy elég hamar megrajzik

Jól telel: - viszonylag kevés mézet fogyaszt.

Közepesen szelíd. Időjárástól függően.

Közepesen rabló.

Betegségekkel szemben ellenálló. De a gyomorvésszel szemben nem!

Kár lenne keresztezni!

TTT
4./ A MÉHEK
KÜLTAKARÓJA ÉS TESTFELÉPÍTÉSE

a./ Általános jellemzésük

A méhek társaságban élő rovarok. Egyedül, társak nélkül életképtelenek.

A méhcsalád tagjai: here (hím ivarú);anya (petét rakó); a dolgozók (munkások).

Ez az ivari háromalakúság magasabb fejlettségi szintet mutat.   /A szarvasbogár - kétalakúság (hím és nőstény); a termeszek, hernyók: négyalakúság (anya, hím, munkások, katonák)/.

b./ AZ ANYA

Nőstény. A család motorja. A családban egy anya él. (Kivételes esetben több is van. Pl. csendes anyaváltás.

Hossza:  16 - 25 mm. Hosszúságát a potrohában elhelyezkedő petefészek okozza.

Szárnya: nem éri végig a test hosszát. Vagy nem nyúlik azon túl.

Mozgása: petéző - lassú, méltóságteljes; a fiatal - fürge, lefut a lépről.

Jelzés: piros, zöld, kék, fehér, sárga (2.000-ben kék a színe).

A petéző anyát udvar veszi körül, csápjukkal azonosítják.

Életkora: a természetben 3 - 5 évig élnek, de van 8 - 9 éves is. Az anya életkora határozza meg a termelési tényezőt, minél fiatalabb, annál többet petézik. Az idős anya: csökken az anyák peterakó képessége.

Ha több éves az anya: több a here, kevesebb a munkások száma, csökken a nektárgyűjtő tevékenység, a teljesítmény. Két évenként érdemes lecserélni általában.

c./ A HERE

Hím ivarú, zömök alakú. Hossza: 15,5 - 18  mm. Fullánkja nincs: (az anyajelölést rajta kell gyakorolni).

Szárnya: a testén túl nyúlik. Tavasztól őszig találhatók, télen hiányoznak.

Számuk 100 - 5.000-ig is lehet /ha ősszel, etetéskor még here van, a családban lévő problémának a jelzése/.

Ősszel augusztusban - hereűzés történik (előbb a kaptár egyik részébe, majd a kaptáron túl, nem engedik őket vissza/.

Életkoruk: két hónap általában. A párzásnál van jelentőségük.

Herenevelés  - gyógyszert állítanak elő a herékből. A herefiasítást a baromfi is szeretik. Sok benne a fehérje.

d./ ÁLANYA

Amikor a munkásméh kezd petézni. Akkor van álanya, ha nincs anya. Több álanya is van a családban.

Potroha rövid.  Petét nem képes a sejt fenekére rakni, hanem a sejtfal oldalára 3 - 4 petét rak. Nehéz az álanyás családot anyásítani, jobb ha átmegy a szomszéd családhoz a család a 24-esNBben.

e./ MUNKÁS - DOLGOZÓ

Télen számuk 8 - 12 ezer, nyáron 60 - 80.000, de 50 - 100 ezerig is lehet.

10.0 méh egy kg. 0,1gr = 1 db méh éhes állapotban.

Test hossza: 12 - 15 mm.

Szárnyaik:   a test végét elérik, de nem nyúlnak túl rajta.

A fiatalok hamvasak: a szőre friss, fiatal.

Az idősek: fényesek, mert szőrzetük nagy részét elvesztették, pl. napraforgón, a legidősebbek: feketék.

Petefészke: csökevényes.

Életkora: a végzett munkától függ. Főhordáskor: 1,5 - 2 hónap. Télen: 5 - 7 hónap.

Tevékenységüket összhangban végzik.

Feladatuk:

a fiasítás etetése; sejtek építése,

szellőztetés;

méz érlelése,

őrködés,

a család védése,

nektár - méz, virágpor, ragasztó /propolis/ gyűjtése;

tisztogatás.

Munkabeosztásuk: nem merev, hanem rugalmas

( kor és fejlettség függvényében)

TTT


5./ A  MÉH  TESTFELÉPÍTÉSE

Benne van az Örösi-féle könyvben.  A méhek testrészei: fej, tor, potroh,

I. FEJ

Pontszem /3 db, a szem felső részén/;

Összetett szem /középen helyezkedik el/;

Két csáp;

Rágók;

Nyelv;

Állkapocs/alsó és felső állkapocs/;

II. TOR

1. előtor, 2. középtor, 3. utótor.

Szárnyak /hártyás, két - két pár (elülső és hátulsó szárny), horgokkal kapcsolódnak össze/;

Lábak /ízeltlábú, 3 pontos feltámasztással, 3 pár: első, középső, hátulsó,/;

Légzőnyílások /3 pár van/;

III. POTROH

Légzőnyílások /hét pár/;

Fullánk;

Potrohszelvények;

A méh testét kívülről mindenütt kitinpáncél borítja. Ez a test szilárd váza. A kitin erősíti a külső részét.

Belül:  az izmok a kitinpáncél belső felületén tapadnak, erednek.

Az egyes testtájak szelvényekből állnak. A potrohon ez különösen is jól látható. A fejen és toron a szelvények összenőttek. A testszelvények száma: 21 db.

TTTTT


6./ LÁTÓSZERV

(a méh szeme)

A munkásméh két legfontosabb tényező esetén hagyja el a kaptárt: 1. ha a hőmérséklet 10 Celsius fok felett van; 2. megfelelő fény esetén.

A méh látószerve a szem:

a./ Pontszem /fényt és árnyékot lát vele.;

b./ Összetett szem: egyszerű szemekből áll.

1./ A szem nagysága:

Legkisebb az anya szeme (élete legnagyobb részét a kaptárban tölti/; közepes a munkásé /kint is és bent is él/; legnagyobb szeme a herének van /párzáskor fontos  a jó látása. A párzás sikere a jó látásától is függ/.

2./ Látás élessége

az összetett szemben lévő egyszerű szemek számától függ.

/Anya: 4.000 db; munkás 4.500 db; here: 9000 db./

Az egyszerű szemekkel egyenként nem lát teljes képet, csak képrészleteket. A mozaikképekből alakul ki a kép.

3./ Pontszem

Mindhárom egyeden 3 db pontszem is van: ezzel érzékeli a fényt és az árnyékot. Azaz a közeli képet.

4./ Összetett szem

A távoli képeket az összetett szem segítségével látja élesen.

A szemlencséje merev, nem mozog.

5./ Színlátás

A rövidebb hullámhosszú ultraibolya sugarakat is látja. De nem látják a hosszú hullámhosszú vörös fénysugarakat.

Borult időben is meg tudják határozni a nap helyzetét az égbolton. Tájékozódásuk érdekében ez fontos.

Sárga, kék, zöld színt látja, szereti, helyesen használja, felismeri. Kaptár jelölésre használják. Nem szereti viszont a méh a fehér színt! A narancssárgát nagyon szereti. A térlátásuk jobb a színlátásuktól.

TTT
7./ SZÁJSZERVE

Szájürege nincs. Szájszerve az életmódjához igazodott.

a./ Szívó - nyaló szájszerv

a nektár kiszívására és kinyalására módosult szájszervet szívó - nyaló szájszervnek nevezzük.

b./ Szipókája:

6,5 mm hosszú. 07 - 0,8 mm eltérés is lehet.

1. A nektárt kiszívja a szipókával;

2. Illetve ez a mézhólyagba jut;

3. Otthon kiüríti a sejtbe.

A szipóka belsejében van a nyelv. A kanálka segítségével kitörli a ki nem szívható nektárt. Nyugalmi helyzetben a szipókát a feje alá hajtja.

c./ Rágók

A rágó felülete véső szerű, széle sima. Legerősebb a munkásméheké.

A rágóval: a./ aprítják a virágport, 2./ építik a lépeket viaszból és 3./ fegyverként is használják (más méh szárnyát leharapja).

Az erős rágók miatt a kaptárban nem használhatunk újságpapírt, sem pedig hungarocelt (mert felaprítják).

Az anya rágói is nagyok, a foghoz hasonló képletet mutat. Ezzel nyitja fel az anyabölcső fedelét.

A here rágói csökevényesek, gyengén fejlettek, kissé fogazottak.

d./ Az érzékelés

Az állkapcsi tapogató segítségével érzik az ízeket: édes - savanyú - sós.

A mesterséges édesítő szereket nem érzik édesnek /pl. szaharin, szorbit/.

A 4%-os cukortartalmakat nem fogyasztják, mert nem érzik édesnek. A 70 %-on felülit gyűjtik. Az 50%-ost szeretik a legjobban.

e./ A hallás

Valószínűleg hallószerve is van. Egyes hangokra reagál. Ultrahangot is kibocsátanak. A méh hallásvizsgálata kutatás alatt van.

TTT


8./ SZAGLÁS

/a   csápok/

A csápok 12 ízből állnak. 8 ízen 5 érzékszerve van:

1./ szagló kúp; 2./ hártyás hallás - nyomás érzékelő; 3./ tapintó érzőszőrök; 4./ illatérző - palack alakú ékzékszerv; 5./ A repülés irányítását aJohnston-féle szerv végzi.

a./ A két csáp

belül üreges, üregét finom szövedék tölti ki. Benne vér kering. Itt haladnak keresztül azok az idegek, amelyek az érzősejtek és az  agy kapcsolatát biztosítják.

A csápok végén lévő nyílások közül az érzéksejtek segítségével a méhek szagolni tudnak.  Öt érzékszervük van.

A légnyomás változását is érzékelik. Időjárás változások előtt magatartásuk megváltozik: nyugtalanok és támadnak.

b./ Számos érzéksejttel

és sejtcsoporttal

is rendelkeznek.  Anyánál 1.860 db; munkás méhnél 2.268 db ; herénél 2.600 db az érzéksejtek - sejtcsoportok száma.

Helyük: a test oldalán, szárny tövén, lábakon, a fullánk vajújában és szuronyain találhatók.

TTT
9./ A MÉH KITINPÁNCÉLJA

A kitin rendkívül ellenálló, de egyben rugalmas is. Az egész rovar fejét ez védi.

a./ Szerkezete többrétegű

1. alaphártya /ez a legbelső réteg/;

2. egyrétegű hámsejtsor (mirigysejtekkel);

3. réteg - Ezt kívülről a./ három rétegű hártya /kutikula/ határolja, benne b./ pigment sejtek (festék tartalmú anyag) található, a melyek a méhek színét határozzák meg.

b./ A fejen, a toron a kitinek összenőttek, szilárd vázat biztosítanak.

c./ A potrohán a kitinszelvények között vékony hártya található. Mozgása igen fontos. Összehúzódás, kinyúlás révén lehetséges a légzés.

A hasi lemezek az atkák búvóhelyei.

TTT


10./ A SZÁRNYA

a./ Felépítése

A méhnek két pár szárnya van. A felső szárny nagyobb. Repülés közben együtt mozognak az első és a hátsó szárnyak. A szárnyat háromszög alakú összenőtt hártya alkotja. A szárny erősen szőrös, de ez csak mikroszkóppal  látható.

A szárnyakat erek hálózzák be.

Mozgását a torban lévő izmok végzik. Hosszirányú és harántcsíkolt izmok ezek.

Közepes repülésnél kb. 200 körüli rezdülést végez másodpercenként. Nagyobb sebességnél ennek a dupláját.

1km megtételére 1 - 3 perc és 2 mg mézre van szüksége.

Repülés közben 70 mg terhet bír.

A szárny vázát három hosszanti ér képezi.

A kubitális a tenyészállatok fajtabélyeg ellenőrzésénél fontos. A kubitális index a szárny erezetében található T alakú betűt határoló terület hányadosa, ezt a : b - vel  fejezzük ki. Az érhiányosság a repülésnél fontos.

Horgok és kapcsok kötik össze a szárnyakat repülés közben.

b./ A méhek repülése

Repülése hasonlít: egy 60 kg-os ember 60 kg-ot cipel 12-14 órán keresztül 20 km-es sebességgel.

70 mg nektárt szállít.

1,5 - 2,7 km távolságban alig látogatják a virágokat.

5 km-es körzeten belül csak 2 km-es körzeten belül tudnak eredményesen gyűjteni nektárt és virágport.

Repülési magasság: 2 - 20 m.

TTTT
11./   A méh LÁBAI

a./ Felépítése

3 pár lába van /az első, a második, és a harmadik torszelvényen/. Összenőttek de ezekben a torszelvényeken vannak rajta.

A lábak nem csupán mozgásszervek, de a rajtuk lévő berendezések segítségével különböző feladatokat is képesek elvégezni.

A lábak állása: a./ az első ferdén; b./ a második merőlegesen, c./ a harmadik hátra - ferdén áll.

Hárompontos felfüggesztés: ez a biztos, stabil járás alapja. /Olyan ez, mint a cipész széke/.

Minden láb 8 egymásba tolódó kitincsőből áll.

A lábak részei: csípő, tompor, comb, lábszár, lábfej.

A lábfej: négy ízből áll. Az utolsó íz karmokban végződik. A karmok között párnácska vagy tapadókorong van. Sima és érdes felületen is jól mozognak. Néhány virágkehely üvegsimaságú, de ki kell jutni abból is!

Valamennyi lábát szőrök borítják: ezzel tisztogatja meg a testét a virágportól és a szennyeződésektől.

b./ A lábak feladatai

Első pár láb: - a csápját és a fejét tisztogatja ezzel. Teste elülső részeit félkör alakú szőrös résszel /fésű/ és a tövis alakú nyúlvány segítségével tisztogatja. Csápjait a tövis alakú nyúlvánnyal a fésűhöz szorítja. Csápját a résben többször is végighúzza.

A második pár lábával: a torán, a potrohán kiálló kitintüske segítségével löki a sejtbe a harmadik lábkosárkáiban lévő virágporcsomókat.

A harmadik pár láb feladata: virágpor gyűjtésére, szállítására alkalmazkodott. A kosárka - sűrű szőrkoszorúval szegélyezett mélyedés.

TTT
12./  A MUNKÁSMÉH BERLSŐ SZERVEI

A méh teste sejtekből épül fel. A sejtek között munkamegosztás van.

/1./ A sejtek feladatai

a./ anyagot termel; b./ érez; c./ összehúzódik; d./ támaszt; e./ összeköt; f./ szaporodásra való.

/2/./ A munkásméh belső szervei

1./ garatmirigy (az ivadék etetésére);

2./ agy;

3./ szív;

4./ mézhólyag;

5./ emésztőbél;

6./ vékonybél;

7./ vastagbél;

8./ Malpighi edények /vese/;

9./ illatmirigy;

10./ rágótövi mirigy /viasz oldására/;

11./ viaszmirigy;

12./ légzőszerv;

13./ fullánk;

14./ méreghólyag és méregmirigy.

TTT
13./ A MÉH

EMÉSZTŐCSATORNÁJA

A szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik.

a./ A  táplálék útja

A szipókával felvett folyékony vagy a rágókkal felaprított táplálék a

/1/ GARATBA kerül. A garat a fejben található. Izomzat veszi körül, amely biztosítja a táplálék felszívódásához szükséges vákuumot (légüres tért) és a táplálék továbbítását. A garatba torkollik a garatmirigy kivezető nyílása. A garat nem vesz részt a táplálék emésztésében.  A felszívott anyag a

/2/ NYELŐCSŐN át a mézhólyagba jut. A nyelőcső tágulásra képes. A

/3/ MÉZHÓLYAG fala erősen ráncolt, vékony kitines hámmal borított. A nektár a mézhólyagban semmivel sem keveredhetik,  mert abban nincsenek mirigyek.  A mézhólyagban zajlik le az a biológiai folyamat, amit invertálásnak nevezünk (cukrok átalakítás). Az invertáz enzim garatmirigy váladékaként a garatba kerül a táplálékhoz. Így az összetett cukrok egyszerű cukrokká bomlanak, szerkezetük megváltozik.  A mézzé való átalakulás akkor kezdődik, amikor a méh enzimeket ad a nektárhoz. Ezt a munkát a munkásméhek végzik. (Mikor a méz a sejtbe került, akkor teszi ezt a munkásméh, hogy enzimeket ad hozzá.)

b./ A mézhólyag szerepe

1./ A folyékony anyagok átmeneti tárolására (pl. nektár).

2./ Biztonsági tartalék, ha a méh hosszabb időt tölt a szabadban, távol van otthonától, akkor a vér cukortartalma fogytán van. Ilyenkor megnyílik a szelep és a táplálék a gyomorba kerül.

1 kg nektár begyűjtéséhez 14.500 db méhnek kell nektárral tele mézhólyaggal haza térni.

c./ Az emésztő csatorna

szakaszai

1. Előbél: garat, nyelőcső, mézhólyag.

2. Középbél: a gyomor

3. Utóbél: bél /vastag és vékony/, végbél.

/1/ A  gyomor alakja hosszúkás, tömlőhöz hasonló. 10 - 12 mm hosszú, tágulékony, belül redőzött.

A gyomorban megy végbe az emésztés, a felszívódás egy része.

/2/ Malpighi edényeK 100 - 200 db vakon végződő csövecskéből állnak, szabadon lebegnek. A méh vérfolyadékából szűrik ki a bomlástermékeket (pl. víz, só). Enzimeket nem termelnek, nem az emésztésben, de a kiválasztásban vesznek részt.

A bél: vékonybélre és vastagbélre oszlik.

/3/ A maradék tápanyag és a selejtanyagok tovább jutnak a vékonybélbe.

/4/ A vastagbél 7 mm hosszú. Szakasza a Malpighi edények /ehhez hasonló működést végez az emberben a vese/ csatlakozásánál kezdődik. Erősen tágulékony, erre szüksége van, mert 5 hónapig is képesek az ürüléket felhalmozni. (Jobb, ha cukoroldattal etetünk ősszel, mert kevesebb salakanyag gyűlik fel akkor, mintha mézzel etettünk volna).

Az ürülékhólyagban testének 50%-át képes visszatartani káros következmények nélkül. A végbél felszínén víztelenítő mirigyek vannak /vizet párologtatnak el vele/.

d./ A méhek táplálkozása

A méhek táplálékszükséglete az év folyamán nagyon különböző. Legtöbbet a méh és a méhcsalád a petézés idején /április - május hóban/, legkevesebbet télen és amikor a petézés szünetel. Télen mézzel vagy invertált cukorral, cukoroldattal táplálkoznak. Ezek fehérje tartalma kevés.

Virágport a téli hónapokban még a fiatal méhek sem fogyasztanak, mert megkezdődne a garatmirigy működése és a pempő előállítása.

e./ A méhek

természetes táplálkozása

A nektár, a méz, a virágpor és a víz a természetes táplálékuk. A folyékony és szilárd táplálékot fogyaszt.

A méz: szénhidrátokban gazdag, nem tartalmaz fehérjét.

Virágpor: szénhidrátokban szegény, sok fehérjét, zsírt, sókat tartalmaz. A virágport rágójával fogja meg és rágja szét.

A mézet, nektárt és vizet szipókájával szívja fel.

A felvett élelem 25 percig, legtovább 6 óra hosszat maradhat a mézhólyagban.

Az emésztést, a felszívódást kb. 10 enzim segíti. Az emésztés a gyomorban történik meg.

Vízszükséglete éves viszonylatban egy családnak: 20 - 30 liter.

Virágpor kiegészítők: szójaliszt, fölözött tejpor, szárított tojáspor. Ezek sem helyettesítik teljesen a virágport. Legjobban a szabadban hordható elé, míg nincs friss virágpor.

TTT
14./  A méhek LÉGZÉSE

a./ A levegő útja

Az oxigén felvétele, a széndioxid leadása a trachea (hajszálcsövek) légző - rendszeren történik.

a./ A légzőnyílásokkal történik,

b./ a légzsákokban folytatódik és

c./ a légcsövekben ér véget.

10 pár légzőnyílás van: 3 pár a toron és 7 pár a potrohon.

A bejutó levegőt a szőrszálak szűrik meg. Belégzés mind a 10 pár légzőnyíláson, kilégzés csak a tor 3 pár légzőnyílásán történik. Percenként 100 - 300 légvételre kerül sor. A légcsövek fokozatosan vékonyodnak, majd a hajszálcsövek végében lévő folyadéknak adják az oxigént és bekerül a sejtekbe.

Porzószerekkel a méheket kezelni tilos! - mert a légzőszerveknek kárt okoznánk.

A légzőnyílások szélén finom kitinöv van, mely elvékonyodik és hangszálként működik.

b./ A levegő szerepe

A belélegzett levegőt rezgésbe hozza, hang keletkezik (a szálak rezgése által).  Más - más a zúgásuk. A téli alacsony hangú zümmögés  nyugalmat, a magas hangú zúgás a nyugtalanságot, a siránkozó, kesergő hang árvaságot jelez.

Az anyák tütülése, kvákogása rajzást jelez.

Minél melegebb van, annál nagyobb az oxigén felvétel és a széndioxid leadása.

A méhek légzésében a vérnek nincs /!/ oxigén és széndioxid szállító szerepe. Mivel a trachea - rendszeren (hajszálcsövek) jut el és távozik a széndioxid a szabadba.

TTT
15./ KERINGÉSI rendszer

a./ A méh vére

A vér vérplazmából és vérsejtekből áll.

A vér alig sárga, inkább színtelen folyadék. Vérfestéke nincs. Hiányoznak a vérlemezkék is. Így a méh vére nem alvad meg. Ezért ha a méh teste valahol megsérül, akkor a méh elpusztul. A rosszul beállított méhleseprő gépek sok méhet összetörnek, néhány óra múlva elpusztulnak.

b./ A vérkeringés

A vérkeringés rendszere nyitott. Nincs külön véredényrendszer, nem érpályához kötött, hanem szabad.

A vér a méh teste üregeit tölti ki.

A vér állandóan áramlik. A potrohban lévő csőszív - 5 kamrára oszlik. Oldalnyílásokkal rendelkeznek. Az utolsó kamra zárt.

Az oldalnyílásokban a vér csak a csőszívbe, csak befelé tud áramlani.

A toron áthúzódó  főütőéren keresztül a vér a fejbe ömlik és minden szervet körbefolyva salakanyagokkal elölről hátrafelé áramlik.

c./ A vérben háromféle alakos elem van

1./ fehérvérsejtekż

2./ a különleges sejtek;

3./ és a gömbölyű sejtek.

Feladatuk a vérbe került idegen fehérjék, baktériumok elpusztítása.

c./ A  v ér fő feladatai

/a./ a tápanyagok elosztása;

/b./ az anyagcsere termékeinek visszaszállítása;

/c./ és a széndioxid kiválasztása.

TTT
16./ A m é h  IDEGRENDSZERE

felépítése és működése

A méheknek nincs magasabb rendű állatokéhoz hasonló agya.

/1./ A méh idegrendszere áll

a./  fejben elhelyezkedő két fő idegközpontból és

b./ a hasi idegdúcláncból.

a./ Az első idegközpont a méh „agyát” alkotja, a másik az idegdúc.

Ezeket idegszálak kapcsolják össze.

b./ A hasi idegdúcláncot hosszanti idegtörzsnek nevezzük.

1./ A garat   feletti idegdúc

három részre oszlik, ezeket lebenyeknek nevezzük.

Első lebeny: a magasabb rend idegtevékenység központja /pl. látóideg/.

A második lebenyből két ideg a csápokhoz vezet,

a harmadik idegből az ajakhoz vezet.

2./ A garat  alatti dúc

a rágók, az alsó állkapocs és az alsó ajak tevékenységét irányítják.

/2./ A fej, tor, potroh idegdúcai

aa./ A fej idegdúcai: a fej tevékenységét irányítják.

bb./ A tor idegdúcai: a szárnyak, a lábak működését,

cc./ a potroh dúcai az emésztő, légző, nemi szervek működését irányítják.

Az idegdúcok mérete a méhek öregedésével csökken.

Az idegnyúlványok érző és mozgató ágai átszövik a méh egész testét. Szabályozzák az élethez szükséges hormonok termelését szabályozzák.

A hormonok olyan kis mennyiségű vegyi - anyagok, amelyek igen fontos folyamatok megindulását vagy megállítását szabályozzák. Így pl. a látást, mozgást, légzést, emésztést.

TTT
17./ A méhek

MIRIGYRENDSZERE

A méhek mirigyrendszere fejlett. A mirigyek száma igen nagy. A mirigyek összerendezettsége biztosítja az életfolyamatok szabályozottságát. /Olyan, mint egy vegyigyár/.

a./ Az emésztőrendszerhez kapcsolódó mirigyek

1./ garatmirigy /páros/;

2./ rágótövi mirigy /páros/;

3./ agy mögötti mirigy /páros/;

4./ alsó ajakmirigy /= állkapocsmirigy/ (páratlan);

5./ vastagbél mirigyek.

1./ Garatmirigy

A munkásméhekben fejlődik ki tökéletesen. Csak bizonyos ideig működik. A munkásméh kora szerint alakul.

A fejben helyezkedik el. Páros mirigy.

Az anyában csak akkor találjuk meg, ha a méhanya 3 napnál idősebb álcából nevelődött /gyengén petézik!/.

A garatmirigy sárgás váladéka a pempő. Főleg ezzel táplálják az anyát. Sok benne a fehérje.

A termeléshez bőséges és folyamatos virágporfogyasztás szükséges.

Fehérjében gazdag: a mogyoró és a fűz. Ahol ez hiányzik, ott serkentő etetéssel lehet pótolni. Napi 3 - 5 dl cukorszörp elég neki több héten át.

A dajkaméhek nélküli családoknak ne adjunk  túl sok nyitott sejtes keretet, mert pempő hiányában nem tudják gondozni (se takarni nem tudják, sem etetni, hanem rendszerint megfázik). A felesleges fiasítást általában kihordják.

2./ Rágótövi mirigy

A méh feji részében van. Kivezető nyílása a rágók között található.

Az anyaméhben nagyméretű, a munkásméhekben közepes, a herében kicsi és működésképtelen.

Szerepe van: a viasz, a propolisz képzésben, oldásában, a virágpor nedvesítésében.

A mirigy váladékának segítségével történik

a./ a propolisz feloldása, szétkenése  a kaptár belső felületén és a lépsejtek belsejében;

b./ viasz feloldására és beépítésére.

Az  anyatermék a rágótövi mirigyekben képződik.

/1./ Ez egy speciális váladék, melyet az anya egész életében termel. Ezt nyalják és adják egymásnak tovább a munkásméhek.

/2./ Ez gátolja a munkásméhek petefészek működését, anyabölcsők építését.

/3./ Jelenléte tartja össze a családot. Nyugodtságot kölcsönöz a családnak.

3./ Agy mögötti /tarkó mirigy/

Szőlőfürt alakú. Anyánál és munkásméheknél találjuk. A hímeknél csökevényes.

Termékével kenik át a méhek bepetézés előtt a lépet.

A mirigy zsírdús váladékot termel, kémhatása semleges, enzime nincs.

Ha pempőhöz is keveredik, gátolja a nyelv szőrének összetapadását.

4./ Alsó ajakmirigy /torok mirigy/

Mind a három egyedben megtalálható, álca korban is megvan.

Szövőmirigy váladékából selyemfonalak húzhatók. A lárva ennek segítségével gubót sző.

Váladéka oldja az ikrás mézet, a kristálycukrot, nedvesíti a virágport, a nyelv szőrzetét.

Használják e mirigy váladékát a  lépek építésénél is.

Élete végéig működik.

5./ Vastagbél mirigy

A vastagbél különböző felületén találhatók. Élettani szerepe a bélsár víztartalmának csökkentése. Az ürüléknek több hónapon keresztül bomlás nélküli visszatartása.

b./  EGYÉB mirigyek

a./ Illatmirigy /Nasanov - 1883/

Csak a munkásokban fejlődik ki.  Az utolsó potrohgyűrű részén található. 500 - 600 db hosszúkás mirigysejtből áll. A sejtek illatos váladékot termelnek.

A kifolyt váladékot a méhek szárnyaik rezegtetésével párologtatják el, erős szaganyagok segítségével tudják azonosítani a méhek a kaptár környékét. Jelzi a raj helyét és összetartja a rajt. Tevékeny anyajelző.

Megjelöli a vizet, a nektár és a virágpor helyét, a kijárónyílást és a kaptár helyét is.

Az ember is érzi.

b./ Viaszmirigyek

A lépek anyagát adó viaszt termelik. Csak a munkásméheknél fejlődik ki. A viaszmirigyek párosával helyezkednek el a potroh 3 - 6 hasi lemezein.

Jól látható, viasztükörnek hívjuk.

Felületén préselődik ki a váladéka. Levegővel érintkezve megszilárdul és vékony viasz - lemezkéket alkot.

Lábaikkal továbbítják rágóikhoz, ahol a rágótövi mirigy váladékával  összegyúrva lesz a lép építésre alkalmas.  /Olyan a működése, mint egy gyár működése!/

Építési alkalom hiányában elszórják.

Főleg éjjel végzik az építést.

10 - 20 napos méheken aktívak e mirigyek.

Tévhit, - hogy a viasztermeléskor a méhek sok energiát használnak fel;

- hogy a főhordást lerontja;

- hogy a méz mennyiségét csökkenti.

Éjszaka a méhek a lépet gyorsabban építik. Hiszen többen vesznek részt az építésben. Építési alkalmat kell adni, de nem kell túlterhelni a méhcsaládokat.

c./ Lábvégi mirigy /Arnhat - féle mirigy/

Az anyánál fejlett, de megtalálható a munkásméheknél is.

Mirigyváladéka gátolja az anyabölcsők építésének ösztönét és feromonokat termel.

d./ Háti  mirigy /tegrális mirigy/

Fiatal anyáknál fejlett. Terméke segítséget nyújt a dolgozók számára az anya felismeréséhez.

e./ Feromonok

Mirigyváladékok, olyan váladékok, amelyek viselkedési formát, reagálásokat, fejlődési jelenségeket váltanak ki.

Ha több anya van, riasztó hatású az anya számára.

Az anyák indokolatlan fogdosása szaguk megváltoztatásához vezethet és leölik az anyát a méhek.

Heréknél a rágótövi mirigy termeli a feromonokat. A gyülekezető helyre /párosodásra/ vonzza a heréket. Elrepül 10 - 12 km-re is.

f./ Kosevnyikov mirigy /1899/

Riasztó feromont termel. Veszélyt jelez, támadásra ingerel.

g./ Alkalikus mirigy /Dufoure/

Szerepe: a peték odaragasztása.

TTT
18./ A FULLÁNK

felépítése és működése

a./ A fullánk

A méh fullánkja a potrohban van elrejtve. A munkásméhek és az anya rendelkezik fullánkkal. A here nem.

A munkásméh támadó és védekező fegyvere.  /Álanyának segítsége a peterakásban./

Az anya ritkán szúr, más anyákkal szemben fegyverként használja, peterakásnál tojócső gyanánt.

b./ Három fő  részből áll

a./ Kitinrészecskékből /melyek körül a fullánk - izmok a legnagyobbak/;

b./ Izmok /a fullánkot mozgatják/;

c./ Méregmirigyek.

A fullánk:  vályúból és két szuronyból áll.

Szuronyok száma az anyánál: 3 - 4 db;

munkásméheknél: 10 - 12 db.

A szuronyon fűrészfokszerű, hátrahajló tüskék vannak. Megakadályozzák a szúrt sebből a fullánk visszahúzását. A fullánk izmaivályút és a szuronyokat egyaránt mozgatják.

Előre - hátra mozognak. Így egyre mélyebbre kerülnek. A kinyílt horgok a visszacsúszást megakadályozzák. Amíg az idegdúc él, beljebb - beljebb ingerli a szuronyokat. Tovább préseli a méreganyagot a sebbe.

2 - 3 mg a méreganyag, amit beprésel a méh a sebbe. Az izgatott méh persze többet is.

A kiszakadás helyén a méhnél nagy seb keletkezik, elvérzik és hamar elpusztul /2 óra -  2 nap/.

Az anya fullánkja nagyobb, mint a munkásé.

A darazsak fullánkján nincsenek horgok.

c./ A méregmirigy

Tömlő alakú, gombaszerű, villásan elágazó. Az anya méreghólyagja nagyobb, mint a munkásméhé.

A hólyag fala rugalmas, tágulásra képes.

A legtöbb mérget a tavaszi méhek termelik. 19 - 21 napos korában csökkenni kezd a méregtermelés. A kikelő méheknél még alig működik a méregtermelés. 29 napos korában felére csökken. Őszhöz közeledve a méregtermelés csökken, télen szünetel.

d./ A méhméreg összetétele

A kígyóméreghez hasonló a hatóanyaga. Kellemes szagú, átlátszóan tiszta. Savas kémhatású.

Térfogata a levegővel érintkezve gyorsan csökken. Beszárad, illetve kristályosodik.

Enzimekből, fehérjébőlamin vegyületekből áll.

Baktériumölő hatású. Fokozatosan kell hozzászoktatás kell minden tavasszal!

e./ Hatása az emberi szervezetre

Fájdalomérzet, viszkető érzés, a szúrás környéke megdagad, gyulladttá, vizenyőssé válik. Égető érzet.

Értágító hatású, a vérnyomás hirtelen leesését idézheti elő.

Ájulást okozhat érzékeny embereknél.

A méhészeknek a védettséget évről - évre meg kell szerezni. - Tavaszi családkezelés folyamán.

Kedvezőtlen a szúrás, ha ideget ért, vagy közvetlenül a vérbe került, illetve a szervezetbe jutó méhméreg mennyisége nagy volt.

A fullánk eltávolítása: körömmel, oldalról történik.

A lovak izzadtsága ingerli a méheket.  A méhméreggel szemben ellenanyaggal nem rendelkeznek. Így kevés méhszúrás is halálos lehet. Méhcsaládok telepítése... !!!

A méhméreg  - értágító hatásánál fogva főleg ízületi bántalmak gyógyítására felhasználható.  - Baktériumölő hatása van.

A szúróhajlam öröklődik. Ezeket az ideges, erős szúró hajlamú családok tovább tenyésztését kerüljük.

Gyógyszer: Forrapin; Venapis; Histamin; Apicolan;

TTT
19./ A MÉH

SZAPORÍTÓSZERVE

a./  Az ANYA

ivarszervének felépítése és működése

A méhcsalád nőivarú egyedei. Páros petefészekkel rendelkeznek. Normális működésű csak az anyáé. A munkás petefészke csak akkor kezd petét termelni, ha a méhcsalád hosszú ideig /3 - 4 hét után/ anya nélkül marad és nyitott fiasítás nincs. /Ha nincs anya, zúg a család/.

A petéző munkásméh álanya. Az idősebb álanyás család idővel elpusztul. Anyásítása nehéz. Ki kell rázni, fel kell számolni.

Nőivarú méh vagy anya csak a megtermékenyített petéből fejlődik. Hogy a méh munkás vagy anya lesz, a pete táplálékától függ. Ha méhpempővel etetik, akkor anya lesz. A peték két napig egyformák.   - Idősebb korban a petefészek kisebb, a petecsövek száma kevesebb lesz. Jó minőségű anya petéből és nem álcából fejlődik.

Anyában a petefészek a potrohban helyezkedik el /a 6 - 7 potrohszelvény alatt/. Két körte alakú a vékonyabb rész elől, a vastagabb rész hátul helyezkedik el. Csövecskékből állnak, melyben a peték termelődnek. A petecsövek száma 190 - 200 db. A napi petetermelés 1500 - 2000 db.  Hibrid esetében (ha keresztezik), 2500 - 3000 db.

Az idősebb álcából nevelt anyák petecsövecskéinek a száma kevesebb /kb. 150 db/.

A petefészekben megtermelt peték a petevezetéken jutnak el a közös petevezetékbe, majd a rövid hüvelybe. És a külső ivarnyíláson át hagyják el a méhanya testét.

Az anya fullánkja segítségével ragasztja a lépsejt aljára a petét.

Az ivarszerv fontos része a magtarisznya, amelynek vezetéke a hüvelybe torkollik.

3 - 8 herével pározva mintegy 6 - 8 millió hímivarsejtet tárol kezdetben /a magtarisznyában, mert évekig él/.

Párzáskor a here ondója (spermája) az anya hüvelyébe - a petevezetéken a magtarisznyába vándorol. A magtarisznyát vékony vezeték köti össze a hüvellyel. Szelep zárja - nyitja. Az anya ösztönétől függ, hogy  munkás- vagy herepetét rak (A szakkönyvek szerint persze a sejt nagysága is meghatározó, hogy milyen pete jut bele, ha a heresejt nem nyomja meg a magtarisznyát, az anya meg nem termékenyített hímivarsejtet enged bele és abból here fejlődik).  A meg nem termékenyített sejtből here lesz /= szűznemzés/.

b./ A HERE

ivarszervének felépítése és működése

Hím ivarszerv, a potrohban található.

Részei. 2 db here, ondóvezeték, ondóhólyag, ondókilövellő, párzószerv.

A herék belseje ondócsövecskékből áll. Számuk 200 db körüli. Egy kilövellt ondótöltet 50 - 200 Millió spermiumot tartalmaz.

Párzáskor a hímvessző szorosan szorul a hüvelybe, a folyamat befejezése után azt képtelen kihúzni. A párzószerv kiszakad.  - A here elvérzik, elpusztul. Az anyából a párzószerv később kiesik. A párzás a levegőben történik. Ezt párzási jelvénynek nevezik, sok esetben látható.

A herék 8 - 10 km-t is repülnek, míg a gyülekezető helyre, a párzóhelyre érkeznek.

20./ A MÉHEK

EGYEDFEJLŐDÉSE

A méhcsalád egyedei teljes átalakulással fejlődnek.

A fejlődés útja: 1.= pete; 2./ lárva; 3./ báb; 4./ kifejlett rovar.

PETE: neve lehet lárva és álca is. A pete és az álca fejlődési ideje egyező /anyánál, hímnél és munkásméhnél is/. Eltérés csak a bábállapot idejében van.

Anya;     Munkásméh; Here;

Pete:           3 nap;    3 nap;           3 nap;

Álca:            6            6                   6

Báb:             7           12                 15

Összesen:   16 nap;  21 nap;         24 nap.

A pete, álca, báb összefoglaló neve = fiasítás.

A fiasítás lehet fedett és nyitott is. Érett, kelő és táblás is.

A pete az állati szervezet legnagyobb sejtje. /Tyúknál ez a tojás/. Legkisebb a hímivarsejt.

Az ősi ivarsejtekből lassú folyamatok során alakult ki a férfi és női ivarsejt.

A pete kialakulási folyamatát coo - genezisnek nevezik a tudósok.

A hím ivarsejtét spermo - genezisnek nevezik a tudósok.

1./ A PETÉBEN 3 nap alatt zajló átalakulási folyamat  az embrionális fejlődés.

2./ MÉHÁLCA: a kikelt, táplálkozásra képes embrió. Sok táplálékra van szüksége. Az álcának is van szikje (a tojásnak is van).

A petesejt osztódik, sejtcsoportokra különülnek. Nem barázdálódik!

Csíralemezek, szervkezdemények, szervek fejlődnek ki.

3 nap után kel ki a táplálkozásra képes álca.

Az álca: 2 - 2,6 mm hosszú, teste meggörbült, kifli alakú. Kaptárbontás csak (árnyákban) 10 - 20 Celsius fokos időben!

A két napos álca 7 mm hosszú. Félkörben helyezkedik el a sejt fenekén. Teste szelvényekre tagolódik. Kitines hámszövet borítja.

Rágó - szájszervvel és 2 db légzőnyílással rendelkezik.

1 db szövőmirigye is van.

Szervrendszere a tápcsatorna. A Malpighi-féle csövecskékkel salakkiválasztó.

Az álca csupán öt napig táplálkozik: először pempővel, majd virágporral, mézzel és vízzel. A fiatal méhek, a dajkaméhek etetik.

Fontos a víz biztosítása és a higiénia.

Egy álcát naponta 1300-szor táplálnak.

Az álca gyorsan növekszik. Vedlenie kell: 5 vedléssel végződő szakasza van álca állapotában. Utolsó vedlésére a 13.  napon kerül sor. A bőr, a bélsár a lépsejt fenekére kerül.  - Ezután a lépeket befedik. Az álca kiegyenesedik, majd begubódzik /lásd a szövőmirigy szerepét!/.

Az anya kettő, a here 5, a munkás 4 nap után bábbá alakul.

3./ BÁB: Jön a nyugalmi időszak. Amikor a test valamennyi szövetének, szervének teljes kialakulása megtörténik.

Megkezdődik az átalakulásai folyamat - azaz kialakul a méhegyed.

Kikelésnél a munkásméhek, a herék egyedül kelnek ki.

Az anyánál a kelést a munkásméhek segítik.

Minél több méh kelt a sejtből, annál több benne a bábing, kisebb lesz a belőle kikelő méh!


21./ A MÉHEK

TEVÉKENYSÉGEI

/1./ Belső munkák

Az idősebb méhek a kaptáron kívül tevékenykednek, a fiatalok otthonukon belül tevékenykednek.

Belső munkák:

1 - 4 nap: sejtek tisztogatása;

4 - 8: álcák etetése;

8 - 12: fiatalabb álcák etetése, dajkáló méhek végzik;

12 - 18: viasztermelés /már ki is repülnek/, nektár átvétel, feldolgozás, takarítás;

18-21: őrszolgálat.

21 nap után: gyűjtőmunka.

/2./ A méhcsalád létszámának változásai

A méhcsalád életét az év folyamán több szakaszra osztjuk.

I./ A telelőfürtben kezdődik (tavasszal áttelelt méhekről van szó).

Petézni kezd az anya /január vége - február eleje/.

II./ A méhcsalád kiterjedési szakasza /szaporodik/ (márciustól - májusig).

III./ A méhcsalád létszámának csökkenése. /főhordás után/.

IV./ A nyári méhlegelőkön ismét növekedés indul. /ha nem, serkentő etetés kell/.

V./ Csökkenés /augusztus elejétől október végéig/. Mert csökken a méhlegelő is. Kialakul a telelő népesség.  /Augusztus - szeptember közepéig telelő etetés!/

/3./ A peterakás feltételei

Virágporral bőségesen táplált, nagy petéző képességű anya kell hozzá. Elegendő népesség a gondozáshoz.

Bőséges, jő minőségű virágpor, méz, ivóvíz szükséges.

35 Celsius fok hőmérséklet.

Szükséges a betegségmentesség.

/4./ Tisztuló repülés

A méhek a kaptárban - normális körülmények között - nem ürítkeznek. Bélsáruk felhalmozódik. A téli hónapokban 10 fok körüli hőmérsékleten tisztuló kirepülést végeznek - január - február hóban.

A kaptár elejére fekete fóliát, szurkosvászon, szalmát, fűrészport jó tenni, mert ha a méh hóra száll, a teste megdermed és elpusztul.

/5./ A méhcsalád tavaszi kiterjeszkedése

A család népessége nő, a fészket bővíteni kell. Keléskor nem szabad sok keretet betenni /tűzdelni/,( mert lehűti a kaptárt, nincs annyi takaró lép, lehűti a családot). Március - április - május hónapokban.

Bővítés: almavirágzáskor és repcevirágzáskor főleg.

/6./ Anyakorlátozás

Akác virágzáskor: május 15 - 30. (Főleg a hó végén, de átnyúlhat júniusba is.) Akácvirágzást megelőz két héttel szükséges a mézhordáshoz elegendő keretet biztosítani, mézkamra kialakításával:

a./ keretet berakni;

b./ az anya petézése korlátozásával.

Hogy ne kelljen túl sok nyitott fiasítást gondozni, a népesség minél nagyobb létszámban vegyen részt a hordásban.

Fontos a rajzás megakadályozása /mert az elviszi a mézet és a népet is!/.

Hibák: 1./ ha túl  korán vagy később végezzük a korlátozást. (Mikor 2 cm-es az akácvirág,  vagy a birsalma virágzáshoz jó igazítani.)

2./ A koraival a család fejlődését akadályozzuk.

3./ a kései rajzáshoz vezet.

4./ a nagy mérvű korlátozás a család visszaesését eredményezi.

/7./ Nemzedékváltás

Április végén, május elején történik. Az áttelelő méhek elpusztulnak. A népesség csökken.

Hullatömeg található ilyenkor a kaptár előtt.

Fontos ilyenkor a jó meleg takarás!

/8./ Hereűzés

Tél folyamán a herék feleslegesek. Hiszen csak élelmet fogyasztanak.

Hereűzés az ősz közeledtének biztos jele.

Kiszorítják, nem engedik vissza a kaptárba, esetleg fullánkjukkal leölik (nem szakad bele, ha csak a hegyét szúrja bele!).

Augusztus elején kezdődik. De 10 - 20 napos eltérés van, ha jó a méhlegelő.

/9./ Tájolás

Télen előnyös a déli, nyáron a keleti irány.

Van előnye is, hátránya is.

Ha dombon van a méhes, jobb ha lefelé röptetjük.

/10./ Takarás

Mindenki másképpen végzi. Funérlemez, nylon, hungarocell - vagy még jobb a gyékénypárna.

A nedveset ki kell cserélni.

Ha a hungarocellhez jut - megrágja.

/11./  Telelő méhek

Fiasítás október végéig található. Egyre csökkenő mértékben.

A telelő méhek életkora hosszabb. Testében zsírszövet alakul ki a potrohban.

Ha az ősszel kelt méheket intenzív munkára kényszerítjük, akkor testükben zsírszövet nem alakul ki és tavasszal hamarabb elpusztulnak. (Pl. kései etetés.) Nem tudnak részt venni az új generáció felnevelésében.

Veszélyes: szeptember 10 után nagy mennyiségű cukorszörppel való etetés. Túlterheljük a méheket.

/12./ A méhek táncai

Az információ átadásának egyik lehetősége a méhek tánca.

Tánccal jelzik: a nektár, a virágpor lelőhelyek és a vízforrások helyét.

a./ Borbély - tánc

A méh helyben marad, potrohát rázza. Testét lábával igyekszik lekefélni. Veszélyes szennyeződésektől így akar megszabadulni. A másik méh eltávolítja róla a szennyeződést.

b./ Körtánc

A közeli gyűjtés helyét jelzi.

c./ Riszáló tánc

A távoli gyűjtés helyét jelzi. Nyolcasokat ír le. Potrohukat közben riszálják.

Tánc közben kóstolót is ad a többi méhnek.

/13./  A méhek viselkedése

MÉRGEZÉSKOR

Eldőlnek, nem tudnak felállni. Vergődnek, mozgásuk szaggatott és rendszertelen.

Le is bénulnak, szárnyuk kifordul. Nyelvüket előre nyújtják.

Az anya leáll a petézéssel. Táplálkozásuk hiányos lesz.

Az álcák kifordulnak a sejtből. - Nem takarják a fiasítást sem.

Halottaikat eleinte kihordják.

A családban az összhang megszűnik és a méhek a kaptár egyik sarkába húzódnak.

/14./ RAJZÁS

A méhcsalád szaporodásának folyamata. Új anyák nevelődnek, a család megoszlik.

A család egy része az öreg anyával elhagyja a kaptárt. A kaptárban egy fiatal anya marad a többi leölése után. /De ha nem ölik le mindet, tovább rajzik./ Ennek be kell pároznia.

Ma már a rajzás nem kívánatos jelenség.

A hajlam örökölhető. - A rajzós megjelöljük  és abból nem nevelünk.

a./ Rajzást kiválót okok

T1./  Hajlam;

T2./ Nincs hova petéznie az anyának /megszorul/, sok a fiatal méh és sok a fedett fiasítás

T3./ Sok a méz, bőséges a méhlegelő. /Ki kell pergetni!/.

A méheknek nincs munkájuk, nem tudnak hordani, kiülnek a kijáró elé („kotlanak”).  Anyabölcsőket építenek, amelyekbe az anya petét rak.

Ha csendes anyaváltás történik: 4 - 5 db bölcsőt húznak;

Ha rajzásra készülnek: 10 - 40 darabot is.

Az öreg anya fokozatosan lefogy, de erre szüksége is van, mert nem tudna repülni.

b./  Rajzási idő

Főleg június - de július is. Leginkább délelőtt 10 óra körül.

Rajzás előtt teleszívják magukat mézzel - 30 - 60 dkg is lehet az összes méz a raj nagyságától függően.

A rajzás előtti tétlenséget kotlásnak nevezzük.  A kotlás miatti hozamkiesés 10 kg is lehet.

Rajzáskor előfordulhat az anya elvesztése /pl. fecskék, gyúrgyalag/, így új anya nevelésére kényszerülünk. 1 - 1,5 hónap kiesés van ilyenkor. /Álanyássá válhat!/  - Ezért inkább mi adjunk új anyát a családnak. Legyen mindig pár tartalék anya!

Rajzáskor az elvitt méz fertőzött is lehet. Ezért az ismeretlen rajokat csak műlépet tartalmazó kaptárba tegyük, /Így a fertőzöttség megszűnhet, mert míg kiépítik a lépet, megeszik a hozott mézet!/

Éhrajzás: kevés az eleség.

Vészrajzás: erős szagú vegyszer is okozhatja /pl. ha túl adagolja valaki az atkaírtószert./

Hangyák, vöröshangyák: a kaptárt is tönkre teheti. A kaptár lábát be kell kenni gázolajjal!

c./ Raj befogása

Bármi jó, amivel lehet: doboz, kas, zsák, láda.

Az anya által kibocsátott feromonok a rajt összetartják.  Ha a kasba az anya belekerül, a raj behúzódik a kasba.

d./ Rajzás megelőzése

T1./ Kellő nagyságú kaptár. T2./ Anya korlátozása; T3./ Zsúfoltság enyhítése; T4./ Bővítés: léputcák száma növelése T5./ Fedett (azaz kelés előtt álló) fiasítás elvétele; T6./ Mézkészlet megcsapolása - „előpergetés”; T7./ Műlép beadása.

Ha rajzás megkezdődött, 5 - 6 naponként a bölcsőket le kell szedni. Le kell rombolni = „bölcsőzés”.

Drasztikus módszer az öreg anya szárnyának megcsonkítása. Hogy ne tudjon repülni.

A rajzást nem akadályozza meg a kijárónyílásra felhelyezett anyarács sem, mivel a lefogyott anya könnyen átmászik a rácsok között.

/15./ RABLÁS

A méhcsaládok megtámadják egymást.

Az erősebb legyőzi a gyengébbet. És a kaptárból elhordja az élelmet. Lehet hogy 1 - 2 családot rabolnak, de lehet a rablás általános is.

Van csendes vagy besurranó rablás.

a./ Károk

T1./ Elpusztulnak a méhek;

T2./ Elviszik a mézet;

T3./ Betegség terjedhet /hiszen idegen helyről is rabolnak/.

A rablás mindig a méhész hibájából kezdődik.

b./ Kiváltó okok

a./ Anyátlan; b./ gyenge család; c./ röpnyílása nagyra nyitott; d./ az etetést rossz napszakban végzik (elcsurog, az etető folyik) ; e./ a kaptár szakszerűtlen kibontása; f./ hosszú ideig való nyitva tartása; g./ a keretek szétszórása; h./ mézes keretek kint takaratlanul hagyása.

i./ Rablás történik, ha hordástalan időben a pergetés nem zárt helyen történik. j./ Lucskos keretek (pergetés után) visszaadása; k./ Ha a kaptár sérült, rosszul zár.

c./ A rablás

megszüntetése

T1./ Röpnyílás csökkentése;

T2./ Vízzel permetezés.

T3./ Füstölés;

T4./  Bűzös anyaggal átitatott ruha /ecet, gázolaj, petróleum/.

T5./ Végső esetben: pincébe kerül a kaptár.

Hogy melyik a rabló, azt belisztezéssel állapíthatjuk meg. Ahonnan jobban jár, ott a visszajárók belisztezik a röpnyílást.

/16./ A méhek

TEVÉKENYSÉGEI

/összefoglalás/

Kategóriák lehetnek: a kaptáron belül és kívül, stb...

Gyűjtés, etetés, építés, mézérlelés, virágpor raktározás, cukorszörp elhordás, virágpor pótlás, vízkeresés, legelő keresés.

Propolisz gyűjtés, megporzás, hőszabályozás, szellőztetés, takarítás.

Rablás, rajzás, párzás, tánc, udvarképzés (az anya körül).

Őrség, őrségváltás, kiközösítés (pl. a herét, idegen méhet/, tájolás, tájékozódás.

TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT


TARTALOMJEGYZÉK

1./ A MÉHÉSZET TÖRTÉNETE........................

2./ A  M É H E K

T E S T F E L É P Í T É S E..................................

3./  A KRAJNAI MÉH...........................................

4./ A MÉHEK KÜLTAKARÓJA ÉS TESTFELÉPÍTÉSE

5./ A  MÉH  TESTFELÉPÍTÉSE.......................

6./ LÁTÓSZERV...................................................

7./ SZÁJSZERVE.................................................

8./ SZAGLÁS  /a   csápok/..............................

9./ A MÉH KITINPÁNCÉLJA...........................

10./ A SZÁRNYA..................................................

11./   A méh LÁBAI............................................

12./  A MUNKÁSMÉH BELSŐ SZERVEI......

13./ A MÉH EMÉSZTŐCSATORNÁJA..........

14./  A méhek LÉGZÉSE.................................

15./ KERINGÉSI rendszer...........................

16./ A m é h  IDEGRENDSZERE

felépítése és működése.........................

17./ A méhek  MIRIGYRENDSZERE..........

 

 

 

18./ A FULLÁNK felépítése és működése            

19./ A MÉH SZAPORÍTÓSZERVE..................

20./ A MÉHEK EGYEDFEJLŐDÉSE..............

21./ A MÉHEK TEVÉKENYSÉGEI.................

 

TTTT

 

 

I. ANYANEVELÉS Rónay István (Fehérgyarmat, Polgármesteri Hiv. 2.000. 03. 15.) A család rajbölcsőt húz: rajzásra készül, váltásra készül vagy elveszett az anya. Azaz szükség van anyára. /a./ 3 nap után a bölcsőket el kell pusztítani. Amit ez után húznak, azt kell meghagy-ni. Ez a legegyszerűbb módszer. 20 óra után érzi a család az árvaságot. 24 óra után be kell nekik adni a petés lépet. Tehát: egy petés keretet be kell adni anyátlan családnak. 3 nap múlva el kell pusztítania bölcsőket. Amiket ez után építenek, azt kell meghagyni. Jó család lesz belőle. De ha így megy tovább is az anyanevelés, abból beltenyészet alakul ki. /b./ Van anyás dajkacsalád és van anyátlan dajkacsalád is. a./ Az anyanevelési módszeres lépései 1./ Dajka - család; 2./ Tenyész - család; 3./ Start család. Dajka család: ez neveli az anyát. A tenyész család: a legjobb tulajdonságú, hosszú szipókájú, sok mézet termelő csa-lád, szürke színűm krajnai jellegű. Start család: jó családot elviszem legszélre, egy üres kaptárt helyezek a helyére. Az üres kaptárba teszek nyílt fiasításos keretet. Ez a családot összetartja. Ott egy keret marad, a többi fiasításos kereteket szétosztom más családok között. Az anya fejlődési kora: 3 nap pete, 3 nap álca, ..... A fedett bölcsőt a Start család kapja. Anyanevelés: van egy tenyészkeret, zárkák, dugók, mártott bölcsők. Megmu-tatta, hogy kell az előre elkészített mesterséges bölcsőt gyufával megolvasztani, rá-ragasztani a bölcsőt az anyásító pálcával az anyásító dugóra, majd 5 - 6 másodperc után levenni a pálcát. /1/ Ebbe 1 napos petét tenni pempővel együtt. Ez fontos, mivel 20 órás állapo-tában a pete szervei kezdenek kifejlődni. Bent van 30 db bölcső a tenyészkeretben. /2/ Ezt a Start családba tesszük, de előbb kivesszük az előbb betett fiaslépet. Itt marad a tenyészkeret egészen a bölcsők befedéséig. Mind a harmincat elfogad-ják. /3./ Majd a dajkacsaládba helyezem. A dajkacsalád: összeállítás 24 NB keretesbe a két anyát 6-6 keretre a kaptár két szélére teszem, a dajka családot középre helyezem. A kijáratait lezárom, a mé-hek csak oldalról tudnak bejönni. Mézes, virágporos, 2 db zárt fiasítás közé teszem be a nyílt, friss keretet. Az a lényeg, hogy ott sok dajka legyen, a fiatalok java ott le-gyen. /4/ Lépcsíkos módszer. Két fias keret közé üres, morzsa színű lépet teszek be, az anya bepetézi, lépcsíkot lehet kivágni a keretből. A csíkot a keret fölé teszem, gumival összefogom. A felragasztott csíkban lévő peték közül egyet megha-gyok, kettőt „eldobok”. Majd a befedett bölcsőket elveszem, dugóra teszem, majd zárkába, jó keltető keretbe teszem. Még azon a napon felhasználni az anyákat, ha kikeltek. /5./ Tiszta műlép a tenyészkeret - egy nap alatt az anya azonnal bepetézi. Pe-tézett rá 10 - 20 db-ot, a legfrissebbeket kivágni, 1 marad, kettőt kidobok. b./ A JENTER-féle készlet A kis négyzet alakú nylon keretbe a kis dugókat bedugni. 2 napra betenni a sűrűbe, a méhek kipucolják teljesen. Ezzel a módszerrel lehet a legjobb anyákat nevelni. Majd kivenni a kis négyzetes tenyészkeretet, egyik oldalát vékonyan mézzel bekenni, pár órára visszatenni, majd üveglappal lezárni. Az anyát beletenni a tenyészkeretbe, lezárni, visszatenni oda a tenyészkeretet, ahol az előbb volt. Pár óra múlva az egé-szet bepetézte az anya. Beteszem a Startcsaládba a kis dugós egységeket, 3 napig várok. Majd ezt beteszem ismét a tenyészkeretbe, áthelyezem a Dajkacsaládba. 10 nap után kive-szem a bölcsőket, akkor beteszem anyazárkába a kis anyabölcsőket, majd a keltető családba teszem be. 16 napra kelnek ki az anyák. c./ Pároztatóba helyezés Az anyák kikeltek, zárkában vannak. A pároztatókat leteszem a földre, cukorlepényt teszek mindbe. Az anyanevelőnek 20 - 30 család csak bogarat ad. Kinyitja a kaptárt, egy nylon kendőt helyez le, az anyát megkeresi /!!!/, félre te-szi. Majd a keretről lerázni a fiatal bogarakat. A kijáró méhek visszarepülnek. Ezek a fiatal /5 napnál nem idősebb/ méheket egy nagyládába csúsztatom, le-rázom, pincébe teszem. 2 -3 óra múlva híg mézzel kenem be a rostaszövetet. Mind-egyik pároztatóba teszek egy - egy merítőkanál méhet és egy - egy anyát. 3 nap és 3 éjjel pincézem! Az anya és leányai összeszoknak. Majd a kertben, szélre, bokros helyen esti szürkületben kiviszem. Az anya 4 - 5 nap múlva párzik, a hatodik napon belül petézik. A párzás a levegőben történik, az anya keresi meg a gyülekező helyet. Több herével párosodik. A petevezető csatorna telik meg. A petét letolja, ha megtermékenyített - munkás lesz belőle. Ettől kezdve az anya eladható. Zárka: a dugóban van cukorlepény, ebből táplálkozik az anya szállítás alatt. GYAKORLATI TANÁCSOK a./ Atkával kapcsolatban: 1./ Hangyasavval. Hangyasavat tenni a kaptár egyik sarkába július ele-jén 6 napig, majd ismét feltölteni és megint ezt 6 napig bent hagyni, hogy elpárolog-jon. A heresejteket kivillázni! 1 liter hangyasav 30 családnak elég. Tömény! 2./ A Barkovics-féle atkaölő anyag: 500 g timol, 35 g mentol, 35 g kámfor, 35 ml ánizs olaj, 107 ml eükaliptusz olaj. Ezt összekeverni, majd 20 cm hosszú, 3 cm széles filceket nylra tenni, fólia hegesztővel összehegeszteni, középen így elvágható. 240 db filcet kapok így. A keretek tetejére lefelé helyezem. 3 - 4 hónapig hagyom bent. 1 családnak 1 csík kell. 3./ Csík készítése: 40 dkg salétromsót 1 liter vízbe keverni, ebbe fa-mentes rajzlapot tenni. csíkokra vágni. 4./ Meszesedés ellen: Dr. Orbán Gyula: Méhpatika. 1 l = 290Ft.  Pull József Vásárosnamény, Műv. Ház 2.000. március 25. A MÉHANYANEVELÉS 1./ A méhek örökléstana. - Az anya a munkásméh a megtermékenyített peté-ből fejlődik. Tulajdonságaikat a gének hordozzák és határozzák meg. 2./ Kromoszómák: a sejtmagból osztódással kialakuló tulajdonságokat hordo-zó részecskék. Alapanyaguk a DNS. Kromoszómák száma állandó. Anyáná és munkásnál: 32 db. a herénél 16 db. A megtermékenyített petéből 50 - 50%-ban örökíti meg az apa és az anya tulajdon-ságait. Ha a kromoszómák száma megváltozik, (pl. nemesítéskor), akkor a faj elvál-tozik. 3./ A méhtenyésztés célja: a legjobb termelő egyedek, családok elszaporítása, a rosszak kizárása. A termelési eredmények és a viselkedési tulajdonságok az utódok-ban való megjelenítés. 4./ Fajtiszta tenyésztés. Ugyanahhoz a fajtához tartozó egyedek párosítását jelenti. AS sdzabadban való párzással gyakorlatilag lehetetlen. Ma már a mi fajtánk sem tel-jesen tiszta. A mi viszonyaink között május végére legjobban elszaporodik a krajnai méh. 5./ Vérfrissítés. Ha a méhanyák ugyanahhoz a fajtához tartozó, de más tényészetből származó (pl. Dunántúlról hozott) méhanyák herék, anyák utódaival pá-roznak. 6./ Beltenyészet. Olyan egyedek párosítása, amelyek szoros rokonságban vannak egymással. Saját családból való anyák. Ez ritka. 7./ Keresztezés. Különböző fajtából származó anyák és herék párosítása. 8./ Rokontenyésztés. Az anya nőnemű ivadéka az anyától származó ivadék heréjé-vel párosodott. 9./ Kiválogatás (szelekció). A gyenge, rossz tulajdonságú méhcsaládok felszámolá-sa. 10./ Teljesítményvizsgálat. Az egyed értékelését jelenti - családokon belül. Az anya teljesítménye - a legtöbbet petéző a jó anya, a 85%-nál keveseb-bet életképességű fiasítást teljesítő anya nem jó (a veszteség tehát kb. 15%); Ha nem jó az anya, selejtezni kell. A méhcsaládok teljesítményénél legfontosabbak: a./ mézterelés; b./ ne legyen rajzóhajlamú; c./ ne legyen betegsélgre hajlamos (meszesedés, költésrotha-dás); d./ legyen szelíd (nem rúg, nem harap); e./ tisztogató hajlamú; Fajtjelleg alapján: szín, kubitális index; szipókája legyen hosszú, szár-nyak, kapcsok, horgok száma optimális legyen. 11./ A jó méhanya tulajdonságai. A méhészkedés eredményességét döntően meghatározza az anya petéző - képessége és ivadékai tulajdonsága. Csak a kiváló, sokat petéző anya hozhat létre népes családot. Az anya a méhcsalád egyetlen tökéletesen fejlett nőnemű tagja. Az anyatermék /feromonok/ nélkülözhetetlen szabnályozója a család életének: összetartó, szaporításban, fenntartó, stb. Az anyától függ a méhcsalád minősége (pl, a betegségekkel szembeni ellánmállás). Az anya nem dolgozik, nem is uralkodik. Az anya, a munkásálca és a here álca pempője különbözik. Ettől függ, hogy anya fejlődik-e ki belőle vagy más. A petésen nevelt /Jenter-féle módszer/ anyák - súlyosabbak, fejlettebb a petefészkük: Az álcából nevelttek súlya: 203,8 mg, a petéseké 224,2 mg. A petéből nevel-tek petecső száma: 315 db. Szebben jobban petézik a petéből nevelt anya. Az anya petefészke nagy, de viaszmirigye, viaszgyűjtője, garatmirigye nincs. Az anyát a munkásméhek szájról szájra etetik. Mézet maga is szívogat. AZ ANYANEVELÉS MÓDSZEREI a./ Természetes és b./ mesterséges módszerek vannak . a./ Természetes anyaváltás: rajzás és csendes anyaváltás (azaz 3 - 4évente maguk váltanak anyát). Bölcsők: melyik a jó, ha sokat, ha keveset húznak... Az őshonos krajnai nem maradt meg tisztán. b./ Mesterséges anyanevelés: A bölcsők beadása szerint az irányított anya-nevelés lehet: 1./ Természetes bölcsőben /egyik helyről levesszük, másik családba tesszük be a bölcsőt./; 2./ Egész lépes / szűz lép, anya bepetézte, ezt tesszük be a másik családba/. 3./ Visszametszett lép: az alját levágjuk, erre bölcsőt huzatunk. 4./ Lépszalagos: a lépből egy csíkot vág ki, a keret aljához illeszti, azt teszi be az anyátlan családnak, egymás mellettiekből egyet bent hagy, kettőt kidob, egyet bent hagy, kettőt kidob... 5./ Osztott: a lépszalagból elvagdalom a bölcsőket, bölcsőző dugóra ragasz-tom, majd így teszem be a dajkának. 6./ Mesterséges bölcső: - ez a mártott bölcsős módszer. Ebbe 1 napos petét teszek, („pete átültetés”) majd dugóstól felfűzöm a tenyészkeretre, így teszem be a dajkának. 7./ Álcás - petés módszer: gyufaszállal történik az átültetés. Pároztatók: levehető a teteje, 3 kiskeret van benne, ezek szétnyithatók, az anya így könnyen megkereshető. Pl. eléggé elterjedt a Gödöllői pároztató. A pá-roztatókat ősszel fel kell számolni, mert nem tudnak kitelelni benne a méhek. Pempő - termelés: álcázás során, majd a pempő kiszedése történik meg. Munkaigényes. 

 

II. MÉHEGÉSZSÉGÜGY Dr. Tamás Péter (Vásárosnamény, Műv. Ház. 2000. 01. 08. ) Tervezett előadások az előirányzott három nap folyamán: 1. méhbetegségek; 2. mérgezések; 3. méhkártevők. Első foglalkozás MÉHBETEGSÉGEK 1. Bevezetés A méh fertőző betegségeinek okozói: bakteriális, vírusos, gombák, egysejtűek. Az elváltozás helye szerint: a./ fiasításban tesz kárt (van fertőző és van nem fertőző/; b./ kifejlett méhek betegségei: /van fertőző és van nem fertőző/. Van: a./ bejelentési kötelezettség alá eső tartozó betegség és b./ nem bejelentendő (ez utóbbi jóval több). 2. A fiasítás betegségei 1./ Nyúlós költésrothadás: Észak-Amerikában írták le először; 2./ Európai költésrothadás; 3./ Költésmeszesedés; 4./ Költéskövesedés; 5./ Varroa atka. I. NYÚLÓS KÖLTÉSROTHADÁS a./ Kórokozó Lakteriális /”fenibacillus”/; csillós baktérium (amikor a csillókat elvesztik, összesúrlód-nak) ; spóraképző (nagyon ellenálló/. A spóra ellenálló: fertőtlenítőszernek; hőnek is. Miután kiszárad, pörkösödés indul meg. b./ Kórfejlődés Spóra váltja ki, ez a fiasításhoz kerül, a lárva emésztő csatornájába jut, ott kicsirázik, baktérium lesz belőle, aztán szaporodik. Ez mérgező, toxikus anyag. Az álcát elpusz-títja a baktérium. A sejt alján a meszes múmia marad. Majd megindul az álca maradványaiban a spórásodás. c./ Tünetek Milyen tünetei vannak? A nyúlós költésrothadásnak a gyanúját állapítjuk meg. Ha el-változás van a fiasításban akkor a legrosszabbra kell gondolni. Szólni kell a méh-egészségügyi felelősnek, állatorvosnak, mintavételt követően ezt el kell küldeni az ál-lategészségügyi intézetbe. Ott ők mondják majd meg hitelesen, hogy ez nyúlós köl-tésrothadás-e vagy más betegségről van-e szó. A tünetek a sejt szintjén mutatkozik először, majd sejtről sejtre, keretről keret-re, majd az egész családra kiterjed, majd pedig családról családra terjed. Minél korábbi stádiumban állapítjuk meg a gyanút, annál kevesebb a kár. Előbb szüntethető meg a baj. Stádiumok: a lezárt sejt fedele behorpadt, majd az álca elfolyósodik, az álca színe megváltozik (porcelán fehérből sötétedik előbb tejes kávé színű, majd sö-tét barna lesz). A maradvány a sejt alján aztán színét veszti, pörkössé válik. Ekkor már leg-alább 30 napos a folyamat. A betegség lassan terjed: sejtről sejtre, majd családról családra. A betegséget maguk a méhek is megérzik: a fedelezést kirágják, így aztán lyu-kak keletkeznek a fedelezés közepén. A betegség függ a család állapotától. Ha jó erőben vannak a családok, kitisz-títják a sejteket, de később már nem bírnak vele, a sejt alján marad az álca. Kis csa-lád nem tudja eléggé jól kitisztogatni a sejtet. Majd pedig hézagos lesz a fiasítás. Ugyanis takarítanak, hogy az anya petézhessen. Lehet gyorsan terjedő is a betegség: a./ pergetéskor gyorsan szétvisszük a betegséget; b./ Rabláskor erős családjaink a közelben levő beteg családoktól betegséget hoznak el. d./ Terjedése a./ A spóra eljut az álcához. b./ Kutatás, rablás ha tömegessé válik. Ügyeljünk arra, hogy állományunkban sose legyen kutatás. A szomszéd méhészet is okozhat gondot, ami miatt rablás alakulhat ki. c./ Letelepedésnél: vadon élő, kirajzott családok. 1999-ben is nagy rajzás volt. A ki-rajzott családok berendezkednek, majd megbetegednek, a család „elvérzik”. Erős családjaink pedig haza hozzák a nyúlós költésrothadást. Tavaly Tiszaszalka környé-kén volt nyúlós költésrothadás. Az ártérben fűzfában vadon élő családoknál kimutat-ták a nyúlós költésrothadást. e./ T e r j e d é s 1./ Először lassú, kezdetben nincs nagy gond. Majd aztán egyre több sejt fer-tőződik meg és végül összeroppan a család. Ott van a fiasítás maradványa is, a tö-meg meghalt. Mindig a fiasítást kell vizsgálni, mert ez a legfontosabb. 2./ Rajzással is terjed a betegség. Rajzás előtt tele szívják magukat mézzel, a spórákat is viszik magukkal nagy távolságra is. 3./ Műlépre kell rázni a rajt: így a hozott mézüket fogyasztják el először. Épít-tetni kell. A nyúlós költésrothadás a felnőtt méheket nem betegíti meg, csak a fiasí-tást. Az elváltozás csak az álcánál jelentkezik. Kis kárt legyőz a jó erőben lévő csa-lád. Általában nehéz megtudni, hogy honnan jön a baj. 4./ A mézzel való etetés is okozhatja a betegség terjedését. A fertőzött méz sok családhoz hozzákerülhet. Inkább mindig cukorsziruppal etessünk. 5./ Keretcserék is segítik a baj terjedését. Pergetéskor a családok más - más kereteket kapnak. 6./ Eltájolás: vándortanyán zsúfoltan vannak elhelyezve. 7./ Adás - vétel: - körültekintően kell eljárni. Csak állatorvosi vizsgálat és iga-zolás után lehet vásárolni. Eszközök adás - vétele. a./ Kaptár, pergető: csak fertőtlenítés után használható, kiégetés után lehet igénybe venni. Kipusztult méhészetből inkább semmit se vegyünk. b./ Kiépített lépek: ne vegyen meg senki. Mivel ezt nem lehet fertőtleníteni. Az öreg lép kórokozók feldúsulását segítheti elő. c./ Méhanya vásárlás: csak ellenőrzött helyről! d./ Műlép: ez is lehet spóraterjesztő. Csak engedélyezett helyről vásároljunk. Akkor járnak el helyesen a műlép üzemben, ha 112 Celsius fokon, 1 óráig forralják a viaszt. f./ Kórmeghatározás Mikor veszi észre a kórt a méhész? Rendszeresen vizsgálni kell a fiasítást is. Az anya mikor petézni kezd, akkor a fészek középső lépén középen kezdi munkáját, majd fokozatosan tele petézi kerettől keretig az előkészített lépeket. Akác előtt 10 ke-ret fiasítás is van. 1./ A vizsgálatunk helye: ahol kelőben vannak a méhek. Ott lehet maradvány: a fedelezés besüllyedt és a fedelezést kirágták. Gyufával vagy gallyal kell megvizsgálni. Ha baj van, ott van a betegség. Később a széli részeket kell figyel-ni, az elmaradt sejtek. 2./ Szaga is van a nyúlós költésrothadásnak: bűzös, enyv szagú. Ez már a kaptár felnyitásakor is érezhető. De nem ez a fő jellemző, ezért a fiasításon kell kezdeni. Időnként időt kell szánni a vizsgálatokra. 3./ Mintavétel: A méhész a betegség gyanúját állapítja meg. Az egész-ségügyi felelősnek kell szólnia. Mintát kell venni, majd a laborra kell bízni, hogy az eredményt megállapítsa. Mintaküldés: a./ A minta 10x10 cm-es lépminta családonként; b./ Csomagolás: mivel vannak a lépben élő álcák, ezek párája a mintán ma-radhat, ne legyen a csomagolás ragadós anyag (pl. hungarocell). Legjobb az újság-papír vagy csomagolópapír. Rá kell írni a minta számát, papírdobozba vagy ládába kell csomagolni. A labornak a csillókat mutatják ki: festik majd tenyésztik őket. g./ Gyógykezelés 1./ A gyógykezelés tilos! Magyarországon. Ha kezelnénk, csak elényúlna a be-tegség. 1 pörkben több millió spóra van. Antibiotikum ezzel szemben hatástalan. Jogszabály határozza meg, hogy mikor beteg a család. Ha tüneteket állapít meg a méhész, aztán a kórokozókat az intézet kimutatja. 2./ Jó tudni, hogy honnan jött és hova került a nyúlós költésrothadás. Hosszú lappangási idővel kell számolni, 6 - 60 napig. Kitől, mit, mikor vásárolt a méhész? Ki-nek adta kölcsön a pergetőt? A pergetőt kölcsönadás után fertőtlenítve kell üzemelni. Volt-e rajbefogása, merre vándorolt? h./ Felszámolás a./ El kell égetni: a kereteket, rostaszöveteket, etetőket, csak a kaptárdoboz maradhat meg. A használation kívüli kaptárokat is el kell égetni. Az eltett takarókat is el kell égetni. Semmi se maradjon meg, ami később fertőzhetne b./ A családok leölése, lefojtása, majd c./ a maradványok elégetése történik meg. Ha van biztos laborvizsgálati eredmény. Az egész állományt kell felszámolni, ki kell irtani, ha 10 családból 1 család fer-tőzött; ha 20 család alatt 50 % felett fertőzöttek; 20 és 50 család felett: csak a beteg vagy az egész méhészetet ki kell irtani. 100 család felett: minisztériumi hozzájárulás kell a kiirtáshoz. i/ Kártalanítás Felértékelés után történik, ha jogosult rá a méhész. Fel kell mérni: hány csa-ládja volt, tartozékokat is. A rossz kaptár is megsemmisítendő. Eszközanyagok sem-miféle sem maradhat meg. A méz csak hőkezelés után ipari használatra alkalmasak. A hőkezeléskor a spórák elpusztulnak. j./ Z á r l a t a./ Helyi zárlat: se ki, se be nem lehet sem méhészeti terméket, sem méheket hozni, vinni. b./ Községi zárlat: zárlatos helyről sem kijönni, sem oda menni nem lehet. Ha bent rekedt, ott is tartható, zárlat idején a családokat ott kell tartani. Letelepedni nem lehet ott, ahol nyúlós költésrothadás miatt zárlat van. Kivétel, ha van községi zárlat, de helyi nincs, a településen belüli helyre vihetők a méhek. Minden szállítás előtt ál-latorvosi vizsgálat és engedély kell. 60 napos megfigyelés következik, 2 hetente ál-talános vizsgálatra kerül sor. k./ Fertőtlenítés Anyagok, eszközök. 1./ Kaptárt: előbb spaklival jól átkaparni, majd a viaszmorzsákat összegyűjteni, ezt elégetni, 2./ a kaptár faanyagát pedig kiégetni gázlánggal őzbarnára. 3./ Fertőtlenítővel mosni: pergetőt, műanyag hordót, fedelező állványt, fedele-ző villát, kaptárvasat. Bármelyik lehet fertőzés terjesztő. Mézzel is lehet terjeszteni a betegséget, ezzel leginkább, sőt, tömegesen is! 4./ Kaptár helyét mésszel kell felszórni és beforgatni. 5./ Eszközök tárolási helyét is mésszel kell kimeszelni, fertőtleníteni. l. Bejelentési kötelezettség Méhegészségügyi felelősnek, állatorvosnak. Így gyorsan kimutatható a betegség vagy kizárható a fertőzés. m./ Tapasztalatok megyénk területéről Az utóbbi 1 - 5 évben ez a betegség fokozatosan terjedt, számuk emelkedett. 1998-ban: 26 méhészetben volt nyúlós költésrothadás; 1999-ben: 21 méhészetben volt. 1999-ben: 326 család kiirtása történt meg. 100-nál /10 méhész/ kártalanítás elutasí-tása történt. Mit vizsgálnak? 1./ Bejelentette-e a betegséget a méhész? 2./ Hogy végezte a munkáját /ellenőrizte a méhészetélt 3 hetente?/; 3./ Vezetett-e nyilvántartásokat? Felhasznált gyógyszerek: mikor, milyet, hol használ-ta. Van-e méhészeti kiskönyve? 4./ Mintaküldés történ? A kísérő iratot az állatorvos állította ki, a mintát a méhegész-ségügyi felelős veszi. 5./ Hogy teljesítette a vándoroltatási előírásokat? Volt-e állatorvosi igazolása, beje-lentette e letelepedést a településen, tett-e ki táblát (névvel, címmel) a letelepedés helyén? 6./ A problémás helyekről, fertőzött méhészetekről tájékoztatni kell közérdekből az ál-latorvost. 7./ Adás - vétel: vett-e beteg kiépített lépeket - hiszen ez a betegség melegágya. Fő-leg a fészek - kereteknél. II. EURÓPAI KÖLTÉSMESZESEDÉS 1./ Neve a./ „Enyhébb költésrothadás”; b./ „Európai költésrothadás” - mivel Európában írták le először. A világon mindenütt előfordul, ahol méhek vannak. Különbséget fejezi ki a nyúlós és az enyhébb költésrothadás között. A nyúlós: a fedett fiasítás betegsége, a sejtfedél behorpadt, lyukacsos. Európai: a nyílt fiasítás betegsége. Lefedés előtt jelentkezik tehát. Magyarországon: az 50-es évek elejétől, kevés mennyiségben. Jelentősége kisebb, mint a nyúlósnak. 2. Kórokozója Bakteriális eredetű. Több baktérium együttes kártételéről van szó. Ezeknek a baktériumoknak gyakran váltogatják az elnevezésüket. a./ melisocupos peuma /nehezen tenyészthető/; b./ bacillus alvei /spóratermelő, nem igen ellenálló/, bűzös szagú; c./ Screptocpus fekalis: savkeltő - savanyú szaga van. De nem ez az első a betegségre jellemzők között. Az álcába kerül, a beleibe jut, felszaporodik. Az álca elpusztul. A pusztulás a befedés előtt történik- Ez tehát a nyílt fiasítás betegsége. Elfolyósodik, majd később itt is pörkösödés alakul ki. 3. Tünetek a./ Sejt szinten: álca pusztulás, szín változás /fehérből elfolyósodás után - sárga, majd sötétbarna lesz/. A kórokozók magukban is, de több kórokozó egyszerre is ki-válthatja a betegséget. b./ Hézagos a fiasítás - mivel az elhalt fiasításokat kitakarítják a méhek. Egyszerre több álca pusztul el. 4. Mire kell a vizsgálat folyamán figyelni? a./ A fény a lép - vizsgálatkor a hátunk mögött legyen, hogy pontosan a vizsgált terü-letre essen a fény. b./ A sejt alján vizsgáljuk, nincsenek-e maradványok? Fölülről látunk jól bele a sej-tekbe. c./ P ö r k - nem tapadt-e a sejt falára? Amit tudnak, ezek közül is kitakarítanak a méhek. 5. Terjedése Ugyanaz, mint a nyúlósnál, lásd ott részletesen. Tehát: méz szerepe, rajbefogás, rab-lás, adás - vétel. 6. Bejelentési kötelezettség Igen ritkán fordul elő és nem is igen súlyos betegség. Könnyen összetéveszthető a nyúlós költésrothadással. 7. Intézkedés a./ Helyi zárlat elrendelése: - forgalom meggátolása: se méz, se eszköz, se ki, se be. Csak az az ember lehet jelen a betegségnél, akinek feltétlenül jelen kell lennie. Ta-nulni kell más kárán. b./ Községi zárlat: ha 3 - 4 méhészettől többen van fertőzés. c./ Kötelező gyógykezelés: Neotesol - cukorszörpben. Ez az úgynevezett kakasos por. Ezzel a betegség felszámolható. Ez az anya petézését is fokozza. Ha hézagos a fiasítás, de a család elég erős - lehet, hogy enyhe költésrothadással van dolgunk.

 

 

III. KÖLTÉSMESZESEDÉS 1./ Jellemzői A Top lista első három helyén található az atka és noséma kór mellett. Alattomos be-tegség. Lassan fejti ki hatását. A betegséget a század elején írták le. Manapság ez az egyik legfontosabb betegség. Kórokozó: gomba! = ascosfera apis. Spórás - így szaporodik. A spórák rendkívül ellenállók, életképesek. Nagy távolságra is elhurcolhatók. 2./ Kórmeghatározás Kétnemű gomba, hím és nőnemű alkotórészekből áll. Ez a szaporodásánál figyelhe-tő meg jól. Gombafonalai vannak, amik nőnek és szaporodnak. Fonalai vannak mindkét nemű gombának (fehér színű). Ha találkoznak - gomba termőtestek jönnek létre (szürke színű). A termőtestekben spóra ballonok vannak, amelyek a spórákat tartalmazzák. A spóra tehát hármas védelem alatt található, hármas burok védi, ezért olyan ellenálló. A kórmeghatározást nem kell laboratóriumban végezni. Könnyű a diagnoszti-zálás. A betegségre a múmiák jellemzők. Nincs is bejelentési kötelezettség, hiszen minden méhészetben jelen van ez a betegség. Laborba akkor küldünk anyagot, ha kövesedés gyanú lép fel. 3./ Kórfejlődés a./ A spóra a kezdeti folyamatban bekerül valahonnan; b./ Az álca belébe kerül; c./ kicsirázik; d./ gombafonalak nőnek; e./ átszövik az atka testét; f./ száradás, összehú-zódás - múmia lesz az álcából. 26 - 30 nap folyamán lesz az álcából múmia. Ezek fehér színűek kezdetben, aztán a gomba termőtestek kialakulásakor szürkévé vál-nak. g./ majd terjedni kezdenek. De ellenkező is lehet ez a folyamat, azaz az álca külsején is tud növekedni a gombafonal, azaz kívülről befelé szövi be az gombafonal az álcát. 4./ Kártétel A fiasítás elpusztul. Egyre több sejtben történik pusztulás, ami a fenék deszkán, ké-sőbb alsós kijáratú kaptároknál a kaptáron kívül is látható. Ha jó erőben van a csa-lád, aztán főképpen ha tisztogató hajlamúak, - akkor kihordják a múmiákat. Ha vi-szont gyenge a család, - múmia van mindenütt. A múmia: fehér vagy szürke színű. Hézagos a fiasítás. 5./ A kór terjesztése a./ Kutatás nyomán bekerülhet a spóra a családba. A családok egymást fertőzik így el. A méhek terjesztik így a bajt. A kutatást, rablást semmiképpen nem szabad meg-engedni. b./ A levegővel is terjedhet a spóra. c./ Méz is terjesztheti. Ha belekerül a spóra, életképes. Beteg méz etetésével beteg-séget terjeszthetünk. d./ A keretek cserélgetésével: télre kivesszük a kerteket, védett helyre tesszük. Más - más családhoz kerül vissza a keret. Ha a keret fertőzött, megfertőzzük vele a nem beteg családot is. e./ Antibiotikumok szerepe negatív! Ha Neotesolt használunk egyfolytában. Felborul a normális egyensúly: míg a baktériumok elpusztulnak, addig a spórák felfejlődnek. Körültekintően kell alkalmazni tehát a Neotesolt. 6./ Szermaradvány Mézben - viaszban marad belőle. Ezt a mézexportnál vizsgálják. Az EÚ /Európai Únió/ követelmények rendkívül szigorúak. Pl.: 1998-tól AMITRÁZ tartalmú szerek nem használhatók. FENOL tartalmú anyagok sem lehetnek a mézben. A várakozási időt is be kell tartani. 7./ Védekezés a./ Nincs is jól használható szer ellene. Embernél is nehéz a gomba ellen jól hatni. Pl. körömgomba. Nem helyes a humán gyógyászatban alkalmazott szereket felhasználni. Többet árthatunk vele. A kaptár-ban a szerek teljesen másként viselkednek, mint az emberben. b./ Egyéb tevékenységek. b/1./ Takarító hajlamú méhek szaporítása. Meg kell figyelni, hogyan viselkednek a méheink. Hogy hordják ki a múmiákat. Milyen a fiasítás gondozásuk. A jobban takarí-tók a múmiákat is jobban kihordják. Ugyanis, ha nem alakulhat ki a termőtest, nem is tud szaporodni. b/2. A kijáró nyílás helye. Alsó kijárós kaptároknál a méhek könnyen kitudják hordani a múmiákat. Míg felső kijárós kaptároknál a múmiák bent maradnak a kaptár alj-deszkáján és felhalmozódik a spóra mennyiség. b/3. Higiénia. b/3/1. Nagyon fontos szerepe van a tavaszi itatásnak. A gomba terjed, feldúsulhat a nyílt vízen. A kihordó méhek beleejtik a múmiákat a vízbe, az egészséges család méhei meg felveszik és beviszik a kaptárba. b/3/2. A kaptár tisztántartása. A kaptárt gyakran kell takarítani. Főleg tavasszal, ami-kor már rövid ujjú ingben kitakarítható az egész kaptár, a keretek is átforgathatók. De folyamatosan is végezni kell a kaptár takarítást. b/3/3. Eszközök fertőtlenítése. A fenék deszkák tisztítása. A tartalék fenékdeszkát lánggal megcsapatni, a fenékdeszkát levenni és a lánggal tisztítottat betenni. b/3/4. Virágpor és méz szerepe. Sok virágporos lépben marad meg a betegség. Mé-zet csak akkor adjunk a méheknek, ha előtte a mézet 60 Celsius fokon forraltuk. Ezen a hőmérsékleten pusztul el a spóra. b/3/5. Lépcsere - lépkészlet frissítése. 3 évente lecserélni az egészet, vagy évente az állomány lépkészletének egyharmadát ajánlatos lecserélni. Építtetni kell a mé-hekkel, új kiépített kereteket kapunk. b/3/6. Antibiotikumok használata, azaz kerülése. Ajánlatos a Fumerra lepényen kívül mást nem adni. IV. KÖVESEDÉS 1./ Jellemzői Gombás terjedésű. Nem igen találkozunk vele. Spórával szaporodik. Ellenálló ké-pessége igen nagy. A spórák 60 Celsius fokon 30 perc alatt elpusztulnak. Méz hőkezeléssel pusztíthatók el a spórák. A meszesedéshez hasonló. 2./ Kórfejlődés Spóra, gombafonal, álcát átszövi, álca elpusztul, beszárad, múmia lesz belőle. Héza-gos fiasítás alakul ki. a./ A múmiák zöldes - szürkék !! b./ Az álca teljesen alakját vesztette múmia lesz. c./ Laboratóriumi vizsgálat kell a kór megállapításához. 3./ Védekezés Nincs igazi védekezés ellene, csak a megelőzés. Nincs gyógyszer ellene. Higiénia szerepe nem eléggé hangsúlyozandó. Mézzel is terjed. 4./ Tüdőpenész gomba Embernél is gondot okozhat. Nagy körültekintés. Ajak és orr elé kendőt kell kötni. A gomba spóra komoly gondot okozhat. Nem kötelező bejelenteni. V. TÖMLŐS KÖLTÉSROTHADÁS 1. Jellemzői A század elején írták le. Ritkán fordul elő. Ez is a fiasítást támadja. A fedett fiasítás betegsége. V í r u s okozza. A vírus még a baktériumtól, gombától is erősebb. A vírus még fény-mikroszkóppal sem látható. A tenyésztése is nehezebb, mint az előzőké. Ellenálló képessége: a mézben nem marad meg, elpusztul benne 3 héten belül. De a virágporban megmarad. 2./ Kórfolyamat A vírus a fejlődési folyamatot gátolja. Az álca megmarad a bebábozódás előtti folya-matban. a./ Fokozott folyadék felhalmozódás figyelhető meg. b./ Kásás anyag keletkezik. Színe: sötétbarna árnyalat. c./ Pörkösödés. A pörk könnyen eltávolítható, a méhek kihordják. Külső réteg megmarad, ez gondola alakú pörk. A fedett fiasítás betegsége: besüllyed a sejtfedél + a méhek a fedelezést kirágják. Tavasszal, nyár elején lehet rá számítani. 3./ Védekezés Behatás nélkül, őszre megszűnik. Nincs nagy kártétel. A vírus ellen nehéz eredményesen fellépni. A vizsgálat is nehéz. Egyetemen végzik. 4./ Terjedése a./ A virágpor szerepe elsődleges. Ebben a telelés ideje alatt is megmarad a ví-rus. b./ A méhekben is megmaradhat. Terjeszthetik. Bekerül a garatjukba, ott marad meg. Nagy részük hamar nem táplál fiasítást, se virágport nem hord. VI. A VARROA ATKA 1./ Jellemzői A toplistán szerepel. Alattomos. Az indiai méhen lelték meg először. Hozzánk is elke-rült. Magyarországon először 1978-ban Pocsalyban a román határszélen okozott rendkívül nagy kárt. Váratlanul ért bennünket, nem volt rá elég jó gyógyszer. 2./ Kórokozó Nevei: „varroa jakobson”; „ázsiai nagy méhatka”. Testfelépítése: lapos testű, gesztenyebarna színű, 4 pár lába van. (A méhte-tűnek 3 pár lába van!), testfelépítése harántovális. Lábán korongok vannak: kapasz-kodó és tapadókorongok ezek. Lábujjvégeken légzőnyílások találhatók. Mi a nős-tényatkákat látjuk: ezek nagyobbak, több is van belőle. Kártételük: bántják a fiasítást és a kifejlett méheket is. Az álca vérét szívja; és a kifejlett méhet is szívja. A vérszívás által az atka a méhek fehérjekészletét csökkenti. 3./ KÓROKOZÁS a kifejlett atka a sejtbe kerül, majd a méhek lefedik a sejtet. Az atka az álca vérét szívja. Közben szaporodik, a folyamat során még több atka lesz. Petéket raknak le. Peteszám: 1 - 18-ig rak le petét egy - egy atka. Tavasszal kevés van, nyáron igen megszaporodnak. A SEJTBEN: van kifejlett atka és vannak kikelők, amelyek valamennyien szívogatják az álcát. Majd kifejlődnek a kis atkák is és amikor a méh kikerül a sejtből, ezek is ki-szabadulnak a sejtből. Minél jobban elszaporodnak, annál több a kár. Ha sok lesz belőle, a méheket úgy legyengítik, hogy ki se tudnak repülni. 4./ Klinikai tünetek Ami látszik. Alattomos. Évek folyamán a család kezelés nélkül elpusztul. A vizsgálat folyamán megállapítható a baj tünete. A baj látszik a fiasításban és a kifejlett méhe-ken is. Ha az atka látható, akkor már nagy számban vannak jelen. Be kell avatkozni. Rejtett életmódot folytat. A méh hasi oldalán, hasi szelvényén látható. a./ A fiasítás vizsgálata: álcában meglátható az atka. Sötétebb és világosabb színűek. b./ Kikelt méheknél: ha sok károkozó van: a méheknek kisebb lesz a teste, szár-nyuk összezsugorodik. Kaptár előtt a földön mászkálnak. Nagy színt fölött telelni sem tudnak rendesen. 1999-ben Sóstóhegyen október elején több család rajzásba kez-dett. Oka a sok atka volt. A nagyon atkával fertőzött családok tavasszal pusztulnak el. Próbafüstölés: figyelni kell a leesett atkák számát. Papírlapot kell tenni a ke-retek alá. Ha kezelés nélkül 10 db esik le naponként - ez közepes fertőzöttségre vall; ha 30 körül - az erős fertőzésről tanúskodik. Kórmeghatározás: a./ helyi vizsgálat végzése; b./ labor vizsgálat ( 30 %-os, ha 100 vizsgált méhből 30 darabon atkák találnak). 5./ T e r j e d é s Rablás ténye: ha a rablás kialakulhat, meg kell akadályozni, mert elviszik a be-tegséget. Rablás során nagy mértékű megbetegedés alakulhat ki. Normál esetben 4% atka cserél gazdát. Rablásnál ez 40% is lehet. Az atka rákapaszkodik a rabló méhre és családjánál fertőz. A legutolsó védekezés, - mikor még kijárnak. 6./ Védekezés a./ biológiai; b./ fizikai; c./ gyógyszeres a./ Biológiai Főleg a herefiasítást részesítik az atkák előnyben. Azért, mert fejlődési ideje hosz-szabb, ott jobban is tud szaporodni. Célunk ezért: a herefiasítás csökkentése. Minél gyakrabban. Ezt végezhetjük: a/1. építtető kerettel; a/2. aztán fedelező villával eltávolítás. c./ Vannak atkalehordó hajlamú méhek. Érdemes ezek közül szaporítani. Jóllehet mindennek van ellensége, megpróbálták az atkákat is ezzel a módszerrel pusztítani, hogy ellenségeiket felszaporítanák, de egyelőre ellenségeikként se baktériumot, sem vírust nem találtak. b./ Fizikai A hőhatás lehetne. De ez gyakorlatban kivitelezhetetlen. 48 Celsius fokon az atka el-pusztul. De a hőhatás 49 - 50 foktól a méheket is károsítja. c./ Gyógyszeres kezelés Ezt használjuk a leggyakrabban. c/1. PORZÓ szerek. Cukor + gyógyszerrel a méhekre szórják. Magyarorszá-gon ezt nem alkalmazzák, ilyen nincs forgalomban, de nem is javasolt. Mert a ható-anyag belekerül a mézbe, viaszba szermaradványként. c/2. PERMETEZŐ szerek. Vizes oldatba kell tenni a hatóanyagot és a mé-hekre fújni, permetezni. Magyarországon nincs ilyen. c/3. FÜSTÖLŐSZEREK. c/3/1. Folbex csík, varrens csík. c/3/2. Antivar. Kötöttségekkel használhatók: 1./ Csak ha valamennyi méh a kaptárban van; Este vagy hajnalban. Egy óra hosszá-ig a kaptárt le kell zárni. 2./ 10. C fok alatt nem használható. Ha a család összehúzódott, telelőfürtben van, a gázok nem jutnak el hozzájuk. 3./ Emberre is veszélyesek. Ha belélegezzük. Mérgező tünetek is jelentkezhetnek. Itatós papírt kell átitatni szerrel. 4./ Csak a kifejlett méheket ölik meg. 5./ Három naponta kell kezelni a családokat. Így minimális atka marad meg. c/4. PÁROLGÓ szerek. c/4/1. Hangyasav: nincs engedély a használatára. c/4/2. Oxálsav: emberre is nagyon veszélyes. Kesztyűben, száj és orrnyílások el-takarásával használható. A szerek hátránya: a./ Túl magas hőmérsékleten az embert is károsítja; b./ Oxi-dálódnak a keretdrót, rostaszövet. c/5. FELSZÍVÓDÓ szerek. c/5/1. Perizin. Bulgáriából származik. A Bayern cég is gyártja. Pozitív a használatában: mert 5 Celsius fokig használható, akkor is ha már nincs fia-sítás. Ha minden kifejlett atka a méheken van. A hatás 100%-os lehet. 1 hét után is-mételni kell a kezelést. Negatív a használatában: 6 hét a várakozási idő; csak őszi beteleléskor használható. Léputcánként fecskendővel vagy virágpermetezővel kell bevinni a szert. Gyorsan kell csinálni. Van méhelhalás is. c/6. KONTAKT szerek. Csíkok és árak különbözők. c/6/1. Apistan csík: támogatott szer. Fa vagy műanyag lapkán van a ható-anyag. c/6/2. B a y v a r o l : c/6/3. Apivar csík. c/6/4 F l u v a r o l. A 2 - 4: műanyag csíkok. c/6/5. Gabon PA. falapon van a szer. Ez impregnált hatóanyag. El kell olvasni minden esetben a használati utasítást. 7./ A SZEREK HASZNÁLA 1./ Rezisztencia alakulhat ki, ha kevesebb gyógyszert adunk a kelleténél. Mert akkor aztán azok az atkák szaporodnak el, amelyek a normál hatóanyagra sem pusztulnak el. 2./ Szermaradvánnyal lehet számolni, ha több gyógyszert adunk: Mennyi ideig maradjon a kaptárban? Bayvarol pl. 6 hétig. Ha előbb vesszük ki, nem hat eléggé. de hat hét után nem hat. Ha csökken a szertartalom, rezisztencia alakul ki. 3./ Falhasználhatósági idő: ha lejárt, nem használható tovább. Ne keverjük össze az időpontokat: felhasználási idő és meddig kell bent tartani. Ha lejárt: összegyűjteni, megsemmisíteni. Csak adott ideig bent tartani: Ha pl. csak 5 hétig hat, ne tartsuk bent 7 hétig, mert ez is rezisztencia kialakulását segíti elő. 4./ Atkapórba: bezsírozott fehér lappal. Így rajta marad az atka. Lehullott at-kák: 20 db a vízválasztó. Akkor a készítmény jól működik. De másik készítménnyel is kell próbát végezni. 8./ A KÉSZÍTMÉNYEKRŐL Jól meg kell választani. Egy évben is több fajtát alkalmazzunk. Akkor alkalmazzuk főleg, ha nincs vagy kevés a fiasítás. Szerek váltogatása, ha ne alakulhasson ki rezisztencia. Hatóanyag legyen más: Pl. a Bayvarol és a Gabon PA hatóanyaga ugyanaz. Más - más hatóanyag van a Perizinben, az Amitrázban. Füstölőszer az Antivar, (ez antivar tartalmú, de nem en-gedélyezett). Alkalmazni a biológiai védekezést is.  III. A MÉHLEGELŐ ÉS A MEGPORZÁS Pull József (Vásárosnamény, Műv. Ház. 2.000. 02.12. és 03. 11.) Első foglalkozás 1./ NÖVÉNYI TÖRZSEK 1. Baktériumok; 2. Moszatok; 3. Gombák; 4. Mohák; 5. Harasztok; 6. Nyitvatermők; 7. Zárvatermők. 2./ MÉHLEGELŐ Méhlegelőnek nevezzük a nektárt, édesharmatot, virágport és a propoliszt termelő növények összességét. Nem tartoznak a méhlegelő fogalomkörébe azok a növények, amelyek virág - felépí-tése olyan, hogy a nektárhoz nem férnek hozzá, virágporuk értéktelen. Kivétel az édesharmat. 3./ ÉDESHARMAT A növény levelének és más részeinek kiválasztott, cukros bevonata. Nem a levegőből csapódik ki, tehát nem harmat. Rovarok készítik növény a nedvéből. Szúró - szívó szárszervükkel a rovarok lefúrnak a nedvszállító edénybe, kiszippant-ják. Ennek egy részéből táplálkoznak, a többit átalakítják vagy kifecskendezik. Termelői: levéltetvek, bolhák, kabócák. A virágon kívüli nektármirigy is termelhet nektárt, mely kijuthat belőle /pl. levél/. Az édesharmat rossz téli eleség, kristályosodik, sok benne a száraz anyag. Ez a méh szervezetében felgyülemlik és ürítkeznie kell. A norvégoknál az édesharmat méz a legközkedveltebb és legdrágább méz. 4./ A VIRÁG RÉSZEI termő porzók sziromlevél csészelevél vacok kocsány A termő részei: bibe bibeszál magház A porzó része: porzó porzószál. Megporzás: a virágpor a bibére kerül. 5./ A NEKTÁRMIRIGY MŰKÖDÉSE A nektármirigy a növény felületén olyan sejtek halmaza, amelyek a növény belső szövetéből cukorban gazdag. 10 - 70 %-os váladékot választanak ki, és azt a mirigy nyílásán keresztül a szabadba továbbítják. A nektármirigy működése nem folyamatos, hol megindul, hol megáll. Környezeti té-nyező, hőmérséklet, nedvesség, szél, eső, páratartalom befolyásolja. Magyarorszá-gon legtöbb növény nektármirigyei 9 - 11 óra és 14 - 16 óra között aktív, azaz akkor termel legtöbbet. Ezen időszakon kívül nem termelnek nektárt. A nektármirigyek elhelyezkedése: /1./ Virágon belül; /2./ A virágon, de kívül, a virág hajtásán, levelén. 6./ A VIRÁGPOR A méhek számára nélkülözhetetlen táplálék, mert a fehérjét csak ebből tudják be-szerezni. A méhek friss virágport is fogyasztanak, de emésztésének hatásfoka igen alacsony. Jobb a lépek sejtjeiben oxigéntől elzárt, tejsavas erjedéssel tartósítva el-raktározott virágpor /sílózás, amit méhkenyérnek nevezünk/. a./ A virágpor összetétele Aminósavakat, fehérjét, zsírokat, olajokat, ásvánbyi anyagokat tartalmaz. /A kálium és foszfor fontos a kitinváz kialakulásához). A mélhcsaládok virágpor igénye igen nagy. Egy kg tömegű méh felneveléséhez (kb. 10 - 12E db) 3,5 kg virágpor szükséges. Ha kevés a virágpor, csökken a fiasitás. Elmarad a pempőtermelés. Előfordul, hogy felfalják az álcákat, a petéket (kannibálizmus). A fejlődés érdekében fontos a viágpor kora tavasszal és késő ősszel. A virágpor fehérje tartalma 7 - 30 % között vűáltozhat. Alacsony. fűfélék, fenyők, rozs, kukorica. Közepes: mogyoró, tölgy, juharok, hárs, akác . Magas: égerfa, repce, körte, facélia, gyermekláncfű. a./ Március elejétől május végéig (Ricsikában pl. vérheuklló fecskefű volt korábban). Az év során ebben az időszakban legnagyobb a virágpor fogysztás a fiasítás miatt. A korai virágport adó növények szerepe igen nagy (éger, mogyoró, fűzek). Legfonto-sabb korai virágport adó növények: mogyoró, fűz, kókusz, juharok, szyíl, gyermek-láncfű, repce. Kései: napraforgó, hóbogyó, vadrózsa, aranyvessző (vadon termő). Jelentősége: hogy a telelő méhek ezekről a növényekről tudnak virágport gyűjteni a megionduló fiasítás számára. A mi éghajlatunkon január 20 - március 15 között nem tudnak számottevő mennyisé-gű virágport gyűjteni. Az őszire vannak utalva. A telelő méhek számára ezért kell 2 db virágporral telt NB, vagy 4 db fél NB keret. Ha több, az jó. Virágpor termelésre nem alakalmas mindenféle méhlegeelő. A sárga színű virágport kedvelik a vegyessel szemben az emberek és méhek is. Legfontosabb virágpor termelést lehetővé tévő növények a virágzás sorrendjében: tölgy, repce, facélia, napraforgó, aranvessző. Az eredményes nektárgyűjtéshez tömegevirágzás szükséges (akác, repce, naprafor-gó). b./ Virágzási szakaszok 1./ Virágzás kezdete (1 - 5%-os); 2./ Elővirágzás (6-25%-os); 3./ Tömegvirágzás (50%-os); 4./ Utóvirágzás (25%-os); 5./ A virágzás vége (1 - 5%-os). Az optimális mehlegelőt az elő, a tömegviráfgzás és az utóvirágzás biztosítja- 7./ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK HATÁSA A NEKTÁRKÉPZŐDÉSRE /1./ Talaj Általában minden növény jobban méze a kötöttebb, jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdagabb talajokon. Kivétel az akác, a somkóró, a kígyószisz és a selyemkóró. A napraforgó, a repce a homoktalajokon egyáltalán nem mézel - nem érdemes ván-dorolni. /2/ Napfény A növények a napfény energiája segítségével széndioxidból és vízből /CO2 + O2/ szerves anyagokat, cukrokat állítanak elő. Ez az asszimiláció, ellentéte a disszimilá-ció. Az átalakítás a színtestekben történik. A nektárképződés a növényekben a napfényhez igazodik és a nap időtartamától, az-az a napfény tartalomtól függ. Tehát több a nektár a napsütéses napokon. (De 35 C fok felett nem.) Kivételesen a lomb nélküli növényeknél /akác!/ is lehet jelentős a nektárképződés. Pl. a virágokból álló akácfán. A somon és a sáfrányon. Ezek tartalék tápanyaggal rendelkeznek. 3./ Hőmérséklet A mérsékelten meleg nappal és az éjszaka kedvez a bőséges nektárképződéshez. A túl meleg és a túl hideg nem kedvező. 4./ Levegő nedvessége A nagy páratartalom a virág által termelt nektár felhígulását okozza. Eső után nem szabad azonnal pergetni. A túl híg nektárból csak igen nagy többletenergiával tudnak megfelelő mézet készíteni. Száraz forróság a nektár besűrűsödéséhez vezet. Tudnak a méhek jó minőségű mé-zet készíteni, de a hozam csökken. 5./ K ö d A nektárképződés szempontjából kedvezőtlen. Hideg időjárásra utal, nincs jó nektár-termelés. 6./ Szél A gyenge szellő nem zavarja a méheket. Nem árt a virágoknak sem. A túl erős, forró szél a virágokat kiszárítja, letördeli, megperzselődik és nem fog újra nektározni. A nagyon erős, hideg szél a virágok megfázását okozhatja. (Meg is fagyhat az akác.) 7./ Virág - szerkezet A méhek szipókájukat 6,5 - 7,2 mm hosszúra tudják kiölteni, így a hosszú, csöves, zárt virágokban a nektár elérhetetlen. Kivétel a lucerna, melynek virágszerkezete olyan, hogy oldalról is képesek kiszívni a nektárt anélkül, hogy megtermékenyítenék. 8./ Távolság Fontos tényező, mert a mézhólyagban tárolt nektár csak 5 km-es távolságra biztosít elegendő energiát. Minél távolabb van a méhlegelő, annál kevesebb lesz a begyűjtött nektár. Tehát közelre kell elhelyezni a kaptárokat, pár száz méterre, illetve 1 - 1,5 km-es tá-volságra. Nem feltétlenül szükséges a napraforgó szélére, lehet és jobb is egy fasorba vagy erdősorba. Ott nincs olyan nagy meleg. A tűzű napon tartott méhcsaládok teljesítménye 1 - 5 %-al kisebb, de a kezelésük is nehéz. Délelőtt 10 óráig, délután 4 órától kezelhetők. 9./ Megporzás függése A vadméhektől függ a lucerna megporzása (részben). Nem függ a maghozam termése a paprika, bab, borsó, szója, mák esetében a mé-hek megporzásától. Ezeket a szél porozza be. 10./ Csak a méhek porozzák Uborka, dinnye, napraforgó, mustár, körte, alma. Az önbeporzás ezeknél elenyésző. 8./ LEGFONTOSABB MÉHELEGELŐK, NÖVÉNYEK 1./ Mogyoró Legkorábbi, bőséges virágport adó növényünk. Február végén, március elején virág-zik. Fehérje tartalmuk közepes. Egylaki: egy növényen van a porzó és a termő virág is. A hím ivarú virágát barkának nevezzük. Már ősszel kifejlődik, ezért virágzik ki kara tavasszal. Nektárt nem termel, mert még hideg van. 2./ Szilfa Lombosodás előtt virágzik márciusban. Nyírkos, szikes talajokat szereti. Sok virágport ad. Több fajtája van: mezei, hegyi, édeslevelű. Érdemes kínai szilt telepíteni, mert augusztusban és szeptemberben nyílik. Telelő vi-rágport ad. 3./ Égerek A legelső virágok között nyílnak a tél elmúltával. Ontják a virágport. Virágai egylakiak. Egyivarúak. A porzó - barka. 4./ Fűzek A fehérfűznek van méhészeti jelentősége. Tömegvirágzást biztosít. Bő virágport és nektárt ad, ha nincs olyan hideg. Márciusban - áprilisban nyílik. Jó idő esetén hasznos fűzre vándorolni. Gyarapodás naponta, ha jó az idő: 0,4 - 3 kg is lehet. De gyakori a 3 - 7 kg is. Kétlaki, azaz külön növényen van a porzós és külön növényen van a termős virág. A fűz gyorsan nő. Nyár elején veszedelmes - édesharmatot termel. A téli eleségnél ez hasmenést okoz. 5./ Mandula Balaton - Felvidéken van főleg a déli fekvésű lejtőkön. Önmegporzó. Március és áprilisban virágzik 10 - 12 napig. Nektárja 15 - 30 %-os cukortartalmú. 6./ Som Erdőszéleken, kertekben található. A méhek szívesen járják. 20 - 25 %-os cukortartalmú a nektárja (ha nincs hideg). Bő virágpora van, magas fehérje tartalmú. Február és márciusban virágzik. 7./ Nyárfa Március második felében virágzik. Kétlaki, barkája van. Bő virágport ad. Kövér rü-gyeiről sok propoliszt gyűjtenek. Mézharmat is képződik a levelein. 8./ Kajszi barack Rovar megporzású. Március végétől április közepéig virágzik. Virágpora kevés, de ér-tékes nektárt ad. Főleg a Duna - Tisza közén termelik. 9./ Kökény Erdőszélek, útszélek, mezsgyék, rekettyések cserjéje. Százezrével virít a sok fehér virág- Március második felétől - április elejéig virágzik. 30 - 35%-os a nektár cukortartalma. Kiváló méhlegelő! A méhek szyívesebben hordják a virágporát, a napi fogyasztást biztosítja. 10./ Piros árvacsalán Március végétől - április elejéig virágzik. Már +6 C fokban is termel nektárt. Gyűjthet róla. 30 - 60 %-os a nektár cukortartalma. Virágpora is értékes. Őszi másodvirágzása áldás - virágpora miatt. Hosszú párta csöve miatt nehézkesen gyűjtenek róla. Egy virág 0,2 - 0,6 mg nektárt termel. 11./ Juhar Április elejétől - május közepéig virágzik. Sok virágport, kevés nektárt ad. Sok fájtája van: zöld, kicsi, mezei, ezüst juhar. Kétlaki, kevés nektárt ad. A korai juhar komoly mennyiségű édesharmatot képez, mert a levéltetvek igen ked-velik. 12./ Nyírfák Csak virágport ad, leveleiről propoliszt gyűjtenek. Édesharmata kevés. Áprilisban nyílik. 13./ Tölgy Nektárt nem termel. Áprilistól virágzik. Ricsikában van sok belőle. Növényi eredetű édesharmatot nagy tömegben, a levelek felületén nagy cseppekben van. Van 10 kg-os hordás is belőle. 14./ Szilva Április - májusban virágzik. Virágport és nektárt is ad. Tömeges Szatmárban. Perme-tezni csak fehérbimbós állapotban, sziromhulláskor és utána (lenne) szabad. 15./ Meggy Április végétől virágzik. 8 - 10 napig virít. 20 - 65 %-os cukortartalmú a nektárja. Ide-gen megporzású. Virágpora fontos a főhordásra készülő családnak. 16./ Cseresznye Április közepétől május közepéig virágzik. Fontos a méhek számára, mert ilyenkor már a méz és virágpor fogyasztás magas. Sok a fiasítás. 17./ Őszibarack Április első felétől virít. 1 virága 4 - 5 napig nektároz - 2,5 - 3 mg 20 - 50 %-os cukor-tartalmú a nektár. Méze sötét. 18./ Alma Vonzza a méhet. Április második felétől május első felében virágzik. Nagy szerepe van az akác előtti felkészítésben. Virágport és nektárt is ad. A lehűlés, erős szél a méhek munkáját korlátozza. A termőbibe korábban érik be, mint a porzó, csak idegen virágporról tud megtermékenyülni, amit a méh tud elvé-gezni. Ezért fontos a méhek megporzó munkája. 1 - 3 kg tömeggyarapodás várható. Hektáronként 4 - 5 család telepíthető. Homokta-lajon nincs jelentős nektárképződés. 25 - 50 %-os a cukortartalom a nektárban. Permezetésre figyelni kell. 19./ Körte Nem jelentős, nincsenek nagy, összefüggő körtéseink. Virágpora hatékony, rikító. Nektárja nem vonzzó. 20./ Köszméte Áprilisban virágzik. 8 - 12 C fokon termel nektárt. 20 - 40 %-os cukortartalmú a nek-tárja. A tavaszi fejlődést segíti. Hektáronként 30 - 60 dkgot ad családonként. 21./ Ribizli Virágzási idő: április. 20 - 50 %-os a nektár cukortartalma. Jelentős a fekete ribizke. Rókaszagú a méze. 22. Repce A fűz után az első komoly tavaszi méhlegelőnk, amelyre érdemes vándorolni. Virágzása alatt a méhek rendkívül agresszívak. Így a kezelést le kell szorítani. A lete-lepedési szabályokat be kell tartani: utak, távolság, röptetési irány. Embert, lót is megtámadnak. Május végéig jó legelő. Virágpora fehérjében gazdag. Áruvirágpor: ebből lehet leszedni, nagy mennyiségben virágzik 3 - 4 hétig. A virágok egymás után, folyamatosan nyílnak. 2 - 3 napig nyílik egy - egy virág. 1,2 - 2,2 mg a termése egy - egy virágnak. 30 - 35 %-os a cukortartalom. Amikor a méh leszívja a nektárt, 40 - 50 perc múlva ismét termel nektárt a virág. Hektáronként 50 - 90 kg várható. A gyarapodás 5 kg. Hektáronként 3 család elegendő. Méze: gyordan kristályosodik, ha ez belekerül az akácmézbe, mindet kristályossá teszi. Ezt az akácmézet kell először eladni Ennek a méznek alacsony az ára. A vi-rágzása összeér az akácéval. Szennyezi az akácmézet. Kerülni kell az akáclegelő kiválasztásánál a repcetábla közelségét. Az akácmézben található virágporok közül a keresztesvirágú virágporok (repce is) aránya nem haladhatja meg a 7%-ot. Ettől több már csak vegyesméz lehete. Az első pergetésű akác vegyesméz lehet. Akkor lesz jó a második pergetés, igazi akácméz. Nektárja jól hordható, hozzáférhető. Rablásra hajlamosak ilyenkor a méhek. Az erősek rajzásba kezdenek. Repcére közepes erősségű családokkal szabad vándorolni, mert az erős megszorul. Minden más legelőt elhagynak a repcéért. Még 4 - 5 km távolságra is elmegy a rep-céért. Időnként sok a pusztulás, mert nincs annyi erejük a hideg és a szél hatására, hogy a kijáróra szálljanak. A kaptár elé kell tenni kátránypapírt. Ez a nap erejét magába szív-ja. Repcén a méhek igen jól építenek. Nem ritka 3 - 6 műlép kiépítése sem. A repce önmegporzó növény, a méhész nem kap díjat. 1 hektárra 4 - 6 családdal ér-demes lepakolni. 23. / Vadgeszténye („bokréta fa”) Május közepén virágzik. Virágja és nektárja is jó. Méze: sárga, ikrásodó. Szaporint tartalmaz, itatás hiányában mérgezi az álcákat. 24./ Eperfa Utak mentén található. Bő virágport ad. Érett termését szívogatják a méhek. Ez ká-ros, mert hasmenést okoz és erjeszti a mézet. 25./ Szamóca Virágpora és nektárja a méhek kedvence. 4 -5 hétig virít. Veszélye, hogy permezetik és sok elhullik. 26./ Galagonya Cserje, azaz kisebb fa. Nektárja cukortartalma 40 - 60%-os. Szeszélyes mézelő. A mézet kristályosítja. 27./ Bíborhere A vetési időtől a napsütéses órák számától nyílik, április végétől. Kaszáláskor sok el-pusztul. 28./ Akác Méze halványsárga, majdnem víztiszta vagy aranysárga. Évek múlva kristályosodik, ha tiszta. Fő nektárforrásunk. Pillangós virágú. Május második felétől - júniusban virágzik. Virága része: csészék, vitorla, evező. 8 - 14 napig virít. Sok fajtája van: fehér, korai, késői, stb. Az ágrügyek fakadása után 5 hétre fehérbimbós, rá 5 - 8 napra kinyílik. Hőigényes, 16 - 22 C fok meleg kell, hogy kinyíljon, 20 - 15 C fokon bőségesen nek-tároz. Ha hűvösebb vanm tovább virágzik. Melegebb időben hamari az elvirágzás (30 fok felett leég, barna szinűek a viorágai). A nektár cukortartalma 30 - 65 %. Egy jó fa 7 - 8 kg nektárt termel. 1 hektárra 6 - 10 család, homokos talajon több családot is elbír. A hordás 40 - 60 dkg/nap kezdődik, majd 1 -2 kg. Ha tömeges virágzás van: 10 - 15/nap, majd 2 - 3 kg és vége. 5 évből egy kiváló. Területe Magyarországon 300E hektár! Ezt kb. 1Millió méhcsaládot tudna eltartani. ma Magyarországon kb. 600E méhcsalád van. A minőségi akácméz termeléséhez 8 - 10 érlelési nap kell. Fontos, hogy a víztarta-lom 19% alá csökkenjen. Ennél magasabb már csak másod vagy harmadosztályú. Ha nagyon híg a méz, csak újra etetés után lehet megfelelő minőségűre sűríteni. 29./ Nagylevelű hárs Virága illatos, kiváló tea van belőle. Júniusban az akác után virít. 675%-os a nektárja cukortartalma. (Az ezüst hárs nem jó mézelő. Legjobb a kislevelű hárs mézelése.) Sok méh elpusztul rajta. Édesharmata mérgező hatású. Így a nektárral keveredik, ez okozza mérgezést. Éjféltől 6 óráig termelnek nektárt. Korán reggeltől járják a méhek. 30./ Málna Nektárja értékes, méze halványsárga, gyengén kristályosodik. A mézelő cserjék kö-zül ez a legjelentősebb. 31./ Szöszös bükköny Legtöbbször rozs közé, keverten vetik. Május - júniusban virágzik. Pillangós virágú. Takarmány és gyomnövény is. Magját érdemes megszedni és elszórni. Tömegvirág-zást adó növény. Májustól augusztusig virágzik a vadon élő. 32./ Szelíd gesztenye Kétféle virágja van: porzós és termős. Egylaki. Bőséges virágport ad. Júniusban nyílnak a virágai. Méze később kristályosodik. Levelein előfordul édesharmat. 33./ Gyermekláncfű /pitypang/ Virága 100 - 200 apró csövecskékből alakult virágzat. Virágzási idő: április - május. Nektárt és sok virágport ad. Járják is a méhek. A méz gyorsan kristályosodik. Kora délután a virágzat összecsukódik. Eső ellen is így vé-dekezik. 30 - 35 %-os a cukortartalma. Permetezés - almások alatt ! 34./ Somkóró Fehér és sárga virága van. Júniustól - szeptemberig virágzik. Két éves növény, a leg-jobb mézelő. Egy éves változata is van. USÁ-ban a parlagon hagyott területeket kötelező ezzel bevetni. Rostjából papírt készítenek. Pillangós virágú. nitrogén gyűjtő, talajjavító (vele a trágyázás is megoldott). Takar-mány is. 36%-os cukortartalma van a nektárjának. Kiválóan mézel. 35./ Ezüstfa (olajfűz) Tévesen hívják ojalfának. Levele a fűzre, termése az olajfa bogyójára hasonlít. Bódí-tó illatú, ezüstös, sárga színű. /Besenyődön Rebike tanító néniéknél volt ilyen fa a kerítés mellett!) Az akác után nyílik. Bő virágport ad. 15 - 30 %-os cukortartalma van a nektárjának. Méze világos - sárga, illatos, zamatos. Hasznos méhlegelő. 36./ Tarlóvirág /tisztesfű/ Egy éves gyomnövény. Június végétől és júliusban nyílik. Régen naponta 5 - 10 kg-os eredményt adott kaptáronként. Méze világos. Régen ez volt a legjobb mézelő nö-vény. Méze jó ízű, világos, nem kristályosodik. Érdemes lenne a magját a tarlóba vet-ni. 55%-os a cukortartalma a nektárjának. 37./ Selyemkóró /vaddohány/ Jó mézelő gyomnövény. Cukorértéke az akác kétszerese! Július - augusztusban vi-rágzik. Segíti a téli előkészítést. USA-ban 25 kg-os termést érnek el családonként. De vetik is. napi 6 - 8 kg is lehet a családonkénti napi gyarapodás. Virágai gömbalakúak, ernyősek, húsvörösek. Méhfogó, ugyanis a virágokban fogó-testek vannak, sokszor a méh a virágon pusztul el, mert a lába beleakad a fogótest-be. - Béklyó! 38./ Lucerna Pillangós virágú, 33 - 65 %-os a nektár cukortartalma. Méze kellemes ízű. Júliustól szeptemberig virágzik. Méhfogó, - megfogja a méhet, elkábítja. Oldalról tudja a méh kiszedni belőle a nek-tárt. 39./ Facélia (mézontófű) Magjáért és zöld takarmánynak vetik. Kiváló nyári tömegvirágzást adó, ha vetik. A méhészek vetik. Erősen szőrözött, egyéves növény. Akác után ez a legjobb mézelő növényünk. Július - augusztusban virágzik, vetési idejétől függően. Vetési idő után 6 hétre virág-zik. A talajban nem válogat, csaknem két hónapig ad kiváló méhlegelőt. 28%-os a cukortartalom a nektárjában. A méhek reggeltől estig látogatják. 40./ Japán akác Sok van településünkön, jól mézel, július második felétől és augusztusban is virágzik. 41./ Sóska borgulya Május végén virágzik. Virágport és nektárt is ad. Olyan a méze íze, mint a kerti sós-kának. 42./ Levendula A levendula ilatszerek alapanyaga. Méze illatos, gyógyjellegű. 43./ Kakukkfű 50 - 55%-os, méze illatos, drogos gyógyhatású. Vesére különösen is jó hatással van. 44./ Bálványfa Június végén nyílik, 30 - 80%-os, méze zamatos, virágpora kedvelt. 45./ Baltacim Méze elsőrendű, nem kristályosodik. 46./ Vadszőlő Kerítésre felfutó, július - augusztusban virágzik. 47./ Szarvaskerep Júliusban - augusztusban virágzik 3 héten át. Vámosatyában sok van belőle. Sárga virága van, virágjáért szeretik a méhek, takarmánynövény is. Vizes talajt kedveli. Kevés nektárt ad. 48./ Dohány Rózsaszín, hosszúcsövű virága van, lándzsás levelei vannak. Július - augusztusban virágzik. Méze kesernyés ízű. Jó telelő méz. 49./ Napraforgó Virágzási ideje: júúlius - augusztus. Idegen megporzású. Viráűgzata: fészkes és egy fészek 9 - 10 napig virágzik. 1 tányáron 450 - 900 virág van.Hektáronként 30 - 50 kg mézet adhat. 40 - 50 %-os a nektár cukortartalma. Szeszélyes mézelő, sok méh elpusztul rajta keresgélés közben. Főleg az idősebbek. Sok a ragasztóanyag, ez a méh testére tapad és míg a szőrzetét kefélgeti, leszedik róla a ragacsot, sok szőrszál eltörök, lekopik. A kopasz méh nem tud virágport gyűj-teni. A virág is pusztítja a méhet, de csak a gyűjtőket. Fiatal méhekkel kell napraforgóra vándorolni. Sok méz3t ad, telelő élelemnek nem jó önmagában. Pótlásnak jó. Jól mézelő napraforgó fajták: korai: CITOSZÓ 4; BLUMIX; Igen jó mézelők: a VIKI; U74E; Közepes: a BARBARA. Nagy az anyaveszteség, ezért gondoskodni kell tartalékról. Építtetni csak mértékkel lehet, de igen jó lépeket építenek ki. Szép, jobb, erősebb. Egyszerre csak egy műlépet adjunk be nekik napraforgón. Ha befedik, ne pergessük ki, tavaszig eláll. 50./ Aranyvessző Magas, kis növény, mezőn terem, sötétsárgás dús virágzata van. Virágzik: július - szeptember. Szeszélyes mézelő. 51./ Tök Sok virágot ad. 52./ Uborka Egész nap virít, szeszélyesen mézel, de sajnos hetente 3-szor permetezik! 53./ Mák Virágzik: júliusban. Nektárja nincs, de virágpora van, nem értékes. 54./ Vöröshagyma A méhek kényszeredetten járják. Sok káliumot tartalmaz a méze. Riasztó (!?) 55./ Szeder 45 - 55 %-os cukortartalom. Virágport, nektárt ad. Vásárosnaményban nagy táblák vannak, mindig járják fehér virágait. 56./ Fehér mustár Virágázik: júliusban, pergetni lehet róla, ha táblában van. Bő virágport és nektárt is ad. 50 - 60%-os a nektár cukortartalma. 57./ Édeskömény Virágzik: júliusban 3 - 4 hétig. Méze illatos és zamatos. 8./ MÉHLEGELŐ JAVÍTÁSA 1./ A szaporítás lehet: a./ ivaros /magról - juhar és akác/; b./ ivartalan: dugvá-nyozás (fűz); gyökér (akác); c./ oltás; d./ szemzés. 2./ A megtermékenyítés folyamata: a hím és a nőivarú virág egyesül. 3./ A méhek megporzó tevékenysége: a méh virághű, rendszeresen a megszo-kott virágra jár, ahová szokott. 4./ Gyűjtőutak száma: 5 - 10 forduló. A virágport gyűjtők nektárt sohasem szál-lítanak. A pollencsomók tömege: 15 - 20 mg. 5./ A viráglátogatást befolyásolja: a virág színe, alakja, szerkezete. Legjob-ban szeretik a narancssárga színű virágokat. Az élénk színű virágokat kedvelik: ró-zsaszín, lila és a sokszínű. 

 

 

IV./ MÉHTERMÉKEK ISMERETE

Dr. Szalay László

(Fehérgyarmat, PolgMestHiv. 2000. 01. 15. )

1. BEVEZETÉS

a./ ELTERJEDT VÉLEMÉNYEK ...

A MÉHEKRŐL

Elterjedt egyik vélemény, hogy „a méhek mézet gyűjtenek és szúrnak”.

Csokonai szerint: a rózsa szép virágszál, mézet is ad a méh, A méh fullánkja megszúr. Lilla is szép és általa kín gyötör.

Vörösmarty szerint: a méz jelzője: „mézkedvelő”. Olykor megszúr, mint a rózsa tövise az embert. Melyik szúrja meg a másikat, a rózsa vagy a méh? Melyik kap több mérget egymástól: a csalán vagy a méh?

A POSZMÉH - egy megtermékenyített anya telel át csak. Ő épít, ő gyűjt, takarít, táplál. Mindezt egyedül. A poszméh anyák nagyok tavasszal, majd a kikeltek előbb kicsinyek, majd nyárra ezek is megnőnek. Segítnek anyjuknak. A poszméh anyák alkonyatkor kijönnek a kaptárból táplálkozni. Nektárral, virágporral táplálkoznak.

A MI MÉHÜNK: gyűjt és raktároz is. Felhalmozza kincseit.

b./ A MÉZRŐL...

Az ókori görögök: a méhek a harmatot gyűjtik össze az égből, azért olyan édes a mézük. Később rájöttek, hogy a méz és a növények között kapcsolat van. A görög gondolkodók a propoliszt is ismerték.

A Védák könyve szerint (indiai szent könyv) - a méz gyógyszer. Jó a gyógyításra. Egyik fajta méz egyik, másik fajta méz másik féle betegséget gyógyít. Ez már valódi és helytálló megfigyelésre vall.

c./ A VIRÁGPORRÓL..

Elterjedt vélemény, hogy ez virágból való. Sokan úgy vélekednek, hogy mézet gyűjt a méh. A méh nem mézet, hanem nektárt gyűjt. Az átalakító munkát a méh végzi. Pl. van úgynevezett rózsaméz. De eléggé nem ismert, hogy a rózsának nincs nektárja. A méhek csak a virágporát gyűjtik, ezek közül is csak a szimpla virágú rózsának van virágpora.

Fontos tudni, hogy nem minden növénynek van nektárja. De vannak virágportermelők, mint pl. a rózsa, pipacs.

Nem mindegyik virágról gyűjt virágport és nektárt is. Pl. a körte virágjáról 80%-ban virágport, 20%-ban nektárt gyűjt.

A kijáró népességnek kb. 90%-a nektárt, 10%-a virágport gyűjt.

A méh fajsúlya szerint értékeli a virágport. A körte virágpora igen értékes az ember számára is. Egyik méhész idegösszeomlást kapott - csak a körte virágpor segített rajta.

szabad aminosavakat tartalmaz, építő, roboráló anyagokat ad. Fontos, hogyne csak mézet termeljünk.

d./ ALLERGIA

Van aki érzékeny a méh szúrásra, a propoliszra. De lehet allergia nem csak a méztől, hanem a macskaszőrtől, fémekre, hígítókra, parlagfűre. 3 - 4 éves korban alakul ki az immunrendszer. A városi élet zárt környezet. Akinek nem alakult ki az immunrendszere, az a szabadban nem lesz ellenálló különböző hatásokra.

e./ MÉHSZÚRÁS

Ez nem a rosszindulat megnyilvánulása. A féltve őrzött kincsüket védik. A méhek a mérget nem az ember ellen alakították ki. 64 Millió évvel ezelőtt, a Jura korban éltek már méhek. Akkor még kevés virágos növény volt. de voltak fenyőfélék. Erről édesharmatot gyűjtöttek. Co-evolució, együtt fejlődés történt a virágok és méhek viszonylatában. Vannak a méheknek nyíló virágok.

A méhméreg: a kígyóméreghez hasonlít anyagfelépítését illetően. Lúgos és savas faktorból áll. A méhnek két méreghólyagja van. A két anyag a fullánkcsatornában egyesül.

Nem gonoszak a méhek, de a rovarok ellen alakult ki a fullánkjuk.

A mi méhünk felhalmozza kincseit. Minden vetélytárs szeretné ezt megszerezni. Védekező reflex ez. Az értékét megvédi. Hiszen az egész család léte ettől függ. Csalogatja a mézkészlet a rablókat, de a méhek megvédik tulajdonukat.

A Dél-Amerikai méhek egy része fullánktalan, de ezek meg harapnak. Harap a here is. Az sem kellemes. Van védelmező mechanizmusuk. Védik a tartalékot. Nálunk a rossz idő a hideg, náluk a száraz évszakra kell tartalékolni. Az egész család védelmét biztosítják. Teleléskor a méhek jó része sajnos elpusztul. Szalay doktornak Gödöllőn volt méhészete, szelektől egy nem használt tyúkól védte a kaptárokat. Mégis kb. 20%-os volt a pusztulás. A fürtből leesett az amelyik megdermedt, amelyik nem tudott bebújni a fészekbe. Veszteség mindig van.

Ha le vannak kötve munkával a méhek, akkor nem szurkálnak.

2./ MÉHTERMÉKEK

a./ Ne legyünk egyoldalúak!

Nem jó csak almát, csak gabonát termelni. Jobb, ha több féle terméket állítunk elő.

a/1. Persze van, aki csak virágport termel. Széles eladói köre van. Nevezetességek levelét is közli, akiknek tőle vettek virágport.

a/2. Van aki csak a méhméreg termelésre állt rá. A kaptár kijáróra felszerelt anyagra, elektrosokkot ad a méheinek.

a./3 Van aki csak méhpempőt termel. Pl. Syhajda Jenő erre állt rá. Leköti az egész állomány erejét. Veszik, értékes.

Mi alkalmazkodjunk környezetünkhöz.

b./ A MÉZ

A Kudlik Júlia féle „Juli suliban” 8-szor szólt a mézről Szalay dr. a TV-ben.

b/1. Kristályosodás.

A méz nem cukrosodik, hanem kristályosodik. Ez egyszerűen halmazállapot - változás. Előbb - utóbb a méz megszilárdul. De nem cukrosodik. A fajtamézek tulajdonsága a kristályosodás. Ennek mértéke függ az összetételértől és a tartási körülményektől.

b/2 Cukrok a mézben.

20-tól több cukor van a mézben: répacukor, izocukor, stb... Mono, triho, de sok összetett cukor is van benne. Pl. a nyírfában télen nincsen cukor, de van benne keményítő. Ez nem fagy meg, Tavasszal viszonyt cukros lé folyik belőle. A növény nap közben cukrot termel. Éjszaka a növényt ezt a háncsszövetbe irányítja.

A répacukor édesebb, mint a szőlőcukor. A gyümölcscukor édesebb, mint a répacukor.

b/3 A nektár

cukros folyadék. Cukortartalmát a méhek megérzi. Tudják mérni, hogy hány százalékos benne a cukoroldat. Amelyik nagyon híg, arra nem szállnak rá. Facéliáért, repcéért kilométereket repülnek. Gazdaságos munkamegosztás folyik a méheknél. Ha növény nektárjában 97%-is a víz, akkor abból nem gyűjtenek.

Ha ugyanolyan virágzó növény van a közelükben, a közelebbit jobban látogatják.

A nektárt átalakítja a./ fizikailag: víz elpárologtatás; b./ kémiailag: enzimeket ad hozzá a szaharidokat egyszerű, azaz monoszaharidokká alakítják át.

Akácban 5 - 7 % répacukor van. 10% felett is előfordulhat, ha tömegesen omlik be a kaptárba az akácméz. Évente jön Szabolcsba. Eső után tele van a virág vízzel.

b/4. A méz TULAJDONSÁGAI:

b/4/1. Édes.

Fő alkotórésze a gyümölcscukor. Májba kerülve májvédő szerepe van. A cukorbetegek is fogyaszthatnak mézet. De pl. 2 - 3 zsemle terhére. Ezt, a mézet nem kell átalakítania a szervezetnek. Befektetett munka nincs, de haszna van. A méz így nem kristályosodik.

b/4/1. Gátló és serkentő szerepe van.

Inhibitor = gátló; aoxinok = serkentő hatás. A propoliszban mindkettő megvan. A tavaszi növényben serkentőt, az ősziből gátlót kapunk. Ekkor már nyugovóra készülnek.

n A balzsam készítés - növényekből gyűjthető. Nem jó, ha télen gyűjtik ki a propoliszt. Ilyenkor tömény az anyag. Túlérzékennyé teszi ez a munka a méhészt.

n Biológiai diverzitás: biológiai egyensúly, hiszen mindennek van ellensége. Van motor és van fék is. Mindennek van korlátozója is. Szalay gradobiológiából doktorált.

n A méz fertőtlenítő hatása.

Szerepe van a a./ HMF; b./ hidrogénperoxid; c./ és az ozmózisnak. Utóbbi - egyszerű cukoroldatnál jut szerephez, hogy az elálljon. Hogy ne támadja meg a gomba.

Pl. ha valaki szeme vérbe borul. Porított cukrot fújnak a szemébe, mert ez fertőtlenít is.

Vagy horzsolt, nagy felületű sebet folyékony mézzel kennek be. Fertőtlenít a méz és táplálja a sejteket. A sejtek regenerálódnak általa. Ha propolisszal kenünk be súlyos sebeket, a varr kevesebb lesz.

b/4/3. Dopping szer.

Engedélyezett doppingszer. Emeli az izom teljesítményét. A máj egyenletesen adagolja. A cukor lebomlik.

A Csomolungma megmászásakor Hillary és a társa az utolsó szakaszra a mászó - eszközökön kívül csak 2kg mézet vittek magukkal. Elég volt. Dopping: a teljesítmény előtt és után is. Szalay dr. egyszer vett életében mézet, mikor a Mátrában túráztak. Használt.

b/4/4. Aroma anyagok.

Sok jó íz van benne. Fontos a színük, de az íz fontosabb. A fajtajelleg az íz. Hormonszerű anyagokat is tartalmaz a méz. Hatása: hormonszerű előanyagok. Ásványi anyag is van benne.

T VÁZLATOK a MÉZRŐL T

1./ Hogyan lesz a méz ?

n A virágos növény nektárt termel.

n . A nektár asszimilációs termék.

n A nektár cukortartalmát a növények fotoszintézissel alakítják át.

6CO2 + 12H2O --- C2H2O6 + 6H2O2 + 6O2

n A nektárt a méhek begyűjtik, átalakítják mézzé.

n Az átalakítás fizikai /víz elpárologtatás/ és kémiai /enzimatikus/ folyamat.

n Az érett nektárt viaszfedél borítja.

l l l l

2./ A méz tulajdonságai

· É des : szénhidrátok

egyszerű : szőlőcukor (kristályosít),

gyümölcscukor

kettőscukor (répacukor),

hármas cukrok.

· I llatos: illóolajok (virágillat,

· S avas: szerves savak (glükózsav)

· Színes: színezőanyagok /minél sötétebb, annál aromásabb/

· Zamatos - aromaanyagok

3./ A méz élettani hatása

T Izomerősítő /egyszerű cukrok/…

T Lágyító /szénhidrátok/;

T Májvédő /gyümölcscukor/;

T Fertőtlenítő /hidrogénperoxid/, HMF;

TRegeneráló (hormonszerű anyagok);

T Emésztést javító /szerves savak/.

/HMF - ezzel mérik a méz korát; A méz nem okoz fogszuvasodást;

4. Mézfogyasztás

Európában / fő - 1999-ben

Magyarok: 40 dkg;

Osztrákok: 1,5Kg;

Dánok: 1Kg;

Németország: több mint 1 kg;

Spanyolok: 50dkg /Dél-Amerikából hozzák);

Svájc: 1,4kg;

5. Mikroelemek a mézben

Vas: 62%; Cin: 33%; 22% réz; lítium (e nélkül vesebaj van/.

c./ PROPOLISZ

C/1 A propolisz fizikája

Színe: sárgásbarna;

Szaga: balzsamos, ábrához hasonló;

Fajsúlya: 1,033 - 1,145;

Olvadáspontja: 81 - 83 Celsius fok;

Fluoreszcencia: 365mikron/m-en.

Propolisz = összefüggésben a viaszvárossal, ez a = „város előtti”. A város előtt állít gátat az ellenségnek, de fertőtlenítő szerepe is van. A leölt ellenséget bebalzsamozzák. Jó tüske kivételéhez: a genny propolisz hatására összeszárad. A propolisz nem a méhek ürüléke. Méhszurok nem egyenlő bélszurokkal. Főleg a feketenyárból van jó balzsam, de a tölgyből is.

Illata: ábrához hasonlít, addig jó, amíg az illóolaját el nem veszítette. Évente kétszer kell begyűjteni.

c/2. A propolisz kémiája

Flavonok; Flavonglükozid; Illóolajok; Kalkonok (epehajtók); Katehinek; Vitaminok: (b1, B2, C1;/; Aminosavak; Enzimek; Cserzőanyag; Festékek; Ásványi elemek /legtöbb a nyárfában van, sok cinket ad/;

Flavonok - flavonoidok: ez három benzolgyűrűből áll; Ionok kapcsolódása kapcsolódási pontok által történik.

Ez kis molekula. A szervezetben a hártyákban szívódik fel. Ez előny a prosztatánál. Hátránya: ha felszívódik, felhígul és elterjed az egész szervezetben; 21-től is több hatása van;

c/3 Hatása

Fertőtlenítés /baktériumokat, vírusokat öli/;

Fájdalomcsillapítás: /érzőreceptorokat blokkolja; pl. leforrázás után/;

Regenerálás: /a sejtek szaporodását elősegíti;

Antioxidáns: /a zsírok olvadását akadályozza/;

Antiulcerogén: /fekélyre jó, vérző gyomorfekélyre is/;

Vizelethajtó (fogyasztó hatása is van/;

Epehajtó /az epét a máj termeli, májfunkciót fokozza/;

Érprotektív: /az elöregedett szervezetben főleg a szem esetében az ereket úgy veszi körül, mint egy védőgyűrű/;

Immunrendszer serkentő: saját védekezési rendszer alakul ki, az anyatej védi a babyt, nagy baj, ha nem alakul ki a saját védelmi rendszer. Nem elegendő védelem nyomán a szervezet rezisztenssé válik, nem képes bizonyos elleneknek ellenállni.

Cicosztatikus: a sejtosztódást mederben tartja, a tumor nem nőhet tovább.

C/4. Felhasználása

Arcvíz; fogkrém; habfürdő; hajsampon; inhalálás; végbélkúp; reumatikúm; szájvíz; tabletta, hintőpor;

c/5 Propolisz tinktúra

Friss propolisz legyen, teljesen fel kell aprítani, a fagyasztott propoliszt hideg eszközzel kell aprítani, hogy minél apróbb legyen. Órákig tördelni kell. Így jobb a kioldási arány. Sötét falú üvegbe kell a propoliszt tölteni. 70%-os alkohol /etanol/-lal 5-szörösen kell oldani a propolisz súlyához képest. Ráönteni, összerázni. A feljövő morzsalékokat, törmelékeket le kell szűrni. Rendszeresen felrázni, szekrényben tartani 7 - 8 napig. Leönteni róla az alkoholt. Majd 3-szoros mennyiségű alkohollal oldás még 4 - 5 napig.

Kenőcs

A tinktúrát lepároljuk készülékkel. Lekvár sűrűségű. Ez 94-96%-ban propolisz. Oldani kell. Finomítani, lágyítani.

Felső légúti gyulladások kezelésére is kiváló, fertőzések ellen. Végbélbántalmakra is jó.

Oda visszük, ahol a hatást el akarjuk érni.

Allergia is van: a mi vidékünkön nyírfatípusú. Nem okoz fájdalmat. Hanem viszketegséget okoz. Pl. a felső szemhéj viszket, viszket az orr és száj közti rész, ez kipirosodik. Csalánkiütés bárhol kis pattanások formájában kialakulhat. 3 nap alatt elmúlik.

Minél töményebb a propolisz, annál erősebben hat. Ezért tudni kell, hogy mennyi az elég. Ha valaki túl sokat szed be belőle, kelletlenül hat.

TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT

II. BIOMÉHÉSZET

TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT

Amit előállítunk, azok egészségügyi termékek. Gyógyítani lehet vele. A szervezetet. De lehet, hogy jó adag mérget is adunk.

Legjobban van szennyezőanyag a viaszban, a mézben, a propoliszban, a de a virágpor már kint is szennyeződik.

Exogén eredetű szennyeződés: kívülről kapja a mérget a kaptáron.

Endogén: a méhész a kaptáron belül használja a mérget.

Bioméhészet: a nagyapáink nagyszülei idejében volt igazán. Magától nem lesz tiszta a méz. vannak a kaptáron belüli vegyszerek is, - persze. Brémában van egy nagy vegyszer kimutató laboratórium. Mindent kimutatat, amit méhleűzőként, antibiotikumként vagy atka ellen szermaradvány található. 1999. január 1: a felhasználható szerek felső határát közölték. Megfizetik, de igényük van a jóra.

a./ Méhlegelő javítása.

Távolság szennyező forrásoktól. A könyvében a megállapításokat megmagyarázza. (Nagyon jó kis könyv...!)

b./ Méhészeti technológia.

A méh és a méhész saját egészsége érdekében is. Vannak védekező eszközök is. Ezek szerves anyagok: oxálsav, tejsav, hangyasav. Van használhatóság és vannak veszélyek is.

Illóanyagok használata

Növényekből kivont anyagok (kakukkfű, gólyaorr). Nem idegen anyagok. Ezeket az illóolaj készítményeket a méhész maga készíti el. TIMOLT vesz a patikában, itatós papírra teszi, ezt teszi be a kaptár fenekére.

Lehet kakukkfüvet szedni, megszáradás után 70%-os alkohollal alkalmazni. Bepermetezni a kaptárba.

Természetesen kell védekezni a méhellenségekkel szemben, de nem mindegy hogyan.

Atka elleni védelemben:

Lehull az atka, nem tud tájékozódni. Használható: Varroacid lapka; Apilov laid (??). Ezek jól használhatók.

Gyomorvész ellen:

Nosema apisz ellen a Fumagillin antibiotikumot használjuk. De csak akkor, ha valóban szükséges. 4 - 5 évente van szükség az alkalmazására.

Költésmeszesedés ellen:

Ez rejtélyes kór. ZEO DRÁJJAL vagy ILLOSZORB-bal védekezzünk. Ezt a kaptár aljára kell szórni. A légtért szárazzá teszi. A gomba nem tud kifejlődni ebben a száraz levegőben. Ha meg az atka beleesik, nem tud kimászni belőle, ott marad.

Itatóba kell tenni:

ZÜMI BÜFÉ-t. Így az itató nem poshad el. Ásványi anyagokat is igényelnek a méhek. Trágyalére is járnak. Lehet sózni is a vizet. Kellenek vérkeringést segítők is. Kellenek mikroelemek is. Ez 9 - 10 évig használható. Lassan oldódik ki, ezért nem okozhat mérgezést.

3 - 4 nappal tovább élnek a méhek. Ezt be lehet szorozni 70ezerrel. Tovább tud gyűjteni.

Az itatót közel kell helyezni a kaptárhoz.

Termosztáttal a tavaszi itató vízhőmérsékletét szabályozni, mert a hideg víz után nem tud már repülni a méh.

Teherrel lefelé érkezzék e méh a kaptárhoz!

A kaptár félárnyékban legyen nyáron. Ezzel is fokozzuk méheink teljesítményét.

Dr. Szalay László indította el a bioméhészetet. Kevesebb mérget használjunk.

ZEOLIT kapható a gyógyszertárban? - Utána kell nézni

ETINA FUMIDA bogár - újabb méhellenség. Kis kaptárbogár. Dél - Amerikából terjed Északra. Lépfúró, kicsi mint az atka. A Nitidulédé családba tartozik. Jellegzetessége, hogy bunkós csápjai vannak. Színe sötét, majdnem fekete.

AKÁC ATKÁZÓMOLYOK: egyre több van. Akácvirágzást befolyásolja majd. A leveleket teszi tönkre és az akácrügyeket is. Ezért kevesebb virágrügy lesz majd, kevesebb virág is várható. Védekezés: alszisztinnel + demilennel rajzás idején.

A repcét és napraforgót virágzásban permetezni: engedélyezték!!! A napraforgó csak az 1 - 9 napban ad nektárt igazán, később már nem érdemes rajta maradni. A mérgezett méh a kaptár felé fejjel hal meg.

A jövőbe vetett irányt figyelembe kell venni!

TTT








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!