Bejelentés



Pótor Imre dr. habil. honlapja
Mindig tedd meg, amit meg tudsz tenni. Ez teszi értékessé az életedet. Köszöntöm honlapomon!

MENÜ










ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN t é t e l e k -------------------------------- l.tétel Miben különbözik a pszichológia a többi tudománytól? a./ A pszichológia természete /témái: test - lélek probléma, nézőpontok: biológiai, behaviorista, kognitív, pszichoanalitikus, fenomenológiai/. b./ A pszichológia módszerei, területei. A PSZICHOLÓGIA TÉMÁI Pszichológia: A viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása. KETTÉOSZTOTT AGY: "Anyacsavar" szó a jobb féltekébe. Bal kézzel kiválasztja a csavart: Nem tudja: 1. Milyen szó villant fel. 2. Mit csinált a bal keze. Miért: 1. Mert a szó értelmezése, beszédközpont a bal oldalon van, a szót pedig a jobb oldalra villantották. 2. A bal mozgást irányító központ a jobb oldalon. KONDÍCIONÁLT FÉLELEM: Hang, áram= Félelem. Hang= Félelem. GYEREKKORI AMNÉZIA: Életünk első három éve tele van élménnyel, és szinte semmire nem emlékszünk. ELHÍZÁS: Milyen tényezők viszik rá az embert arra, hogy túl sokat, vagy túl keveset egyen. AGRESSZIÓ: Nem csökken, hanem nő az agresszió a kifejezéssel. PSZICHOLÓGIA NÉZŐPONTJAI NÉZŐPONTOK GYÖKEREI Kr.e. 4-5 sz. Szókratész, Platón, Arisztotelesz: Lelki élet alapvető kérdései: Észlelés, tudat, választás problémái, KOGNITÍV NÉZŐPONTOK előzményei. Hippokratész, hogyan vezérli az agy a különböző szerveket, fiziológiai, BIOLÓGIAI NÉZŐPONT. XIX. sz. második fele: Tudományos pszichológia filozófiából és a fiziológiából. Tudat és viselkedés a tudományos vizsgálódás tárgyai lehetnek. Introspekció: Korai kognitív nézőpont módszere az önmegfigyelés, túl szubjektív. MODERN NÉZŐPONTOK BIOLÓGIAI: Viselkedést az agyban lejátszódó elektromos és vegyi eseményekhez kacsolja. Témák: Hasított agy: Hol vannak az agyban a különböző központok. Kondícionálás: Neuronok közötti kacsolatváltozás- agy által termelt anyagok változása. Gyerekkori amnézia: Hippokampusz szilárdítja meg az emléknyomokat, amely még nem fejlődött ki. Motiváció és érzelmek: Bizonyos agyterületek ingerlésével hízás és agresszió. BEHAVIORISTA: WATSON: A megfigyelhető (szóbeli beszámolóink /de más értékelése/ alapján is) viselkedésnek, és nem a belső működésnek a tanulmányozása. Szemben a 19szi introspekciós kognitív pszichológiával, ami szubjektív. Csak így lehet objektív tudomány a pszichológia. Viselkedést külső ingerek befolyásolják: Inger- válasz pszichológia, jutalmakkal és büntetésekkel fenntartva. Nem feltételeznek az inger és válasz között mentális folyamatokat. Témák: Kondícionált félelem, evés és agresszió bizonyos ingerek jelenlétében. KOGNITÍV: Mentális folyamatokkal foglalkozik: Észlelés, tudat, emlékezés, gondolkozás- döntéshozatal- problémamegoldás. Viselkedés (Inger- válasz reakció) mögött mentális folyamatok: Információk észlelés és emlékezés általi tudatos feldolgozása. Az ember következtet, tervez, dönt korábbi információk alapján, nyelvet használ. Témák: Tanulás mögött is mentális folyamat. egy hipotézis áll: "Ha fény, akkor áramütés". Agresszió: Hűlye, nem mindegy ki mondja, ismerős, vagy elmebeteg. PSZICHOANALÍTIKUS: Kognitív fogalamak (Tudat, észlelés, emlékezés)+ fiziológia (azon belül az ösztönök tana). A viselkedés mögött tudattalan, elfojtott gondoltok, bűnök, vágyak, félelmek, amik álruhában megjelennek a viselkedésben. Szülők, társadalom által tiltott késztetés, ami velünk született ösztönökből ered. Tiltásuk leszorítja őket a tudattalanba: Megjelenik: Álom, modorosság, nyelvbotlás, mentális betegségek, irodalom, művészet. Alapösztönök: Szexualitás, agresszió. Témák: Gykori amnézia: Első élmények traumatikusak, leszorítjuk a tudattalanba. Kövérség: Streszfressze. Agresszió: Drive. FENOMENOLÓGIAI: Szubjektív tapasztalásra alapoz, milyen véleménye van az egyénnek a világról és az eseményekről. Belső élmények és az egyéni élet leírásával törődnek. Elvetik a tud. pszich-t, mert az nem járul hozzá az emberi természet megértéséhez. Humanisztikus fenomenológia: Megkülönbözteti az embereket az állattól az önmegvalósítás, mint alapvető szükséglet. Inkább az irodalommal és a bölcsészettel rokon, mint tudomány. NÉZŐPONTOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK Redukcionizmus: Pszichológiai fogalmaknak biológiaiakra való redukálása, felveti a kérdést, a pszich. nemcsak vmi olyan, aminek addig van értelme, amíg a probléma biológai szinten meg nem oldódik. Két cáfolat: 1. Pszichológia megasabb, rendszerező szint: Emlékezetben a jelentést őrizzük meg, de ennek a biológiai szintje (agyi működés) más a szöveg olvasása, és hallgatása esetén. 2. Pszichológia irányt szab a biológiai kutatásnak. Nézőpontok akkor összeegyeztethetők, ha ugyanannak a jelenségnek különböző oldalaira figyelnek. Akkor versengők, amikor ugyanarra a jelenségre kínálnak különböző magyarázatot. A PSZICHOLÓGAI MÓDSZEREI Tudomány: Adatok 1. Torzítatlanok: Nem részesítenek egy hipotézist előnyben a másik rovására. 2. Objektív: Máskor, mások által is megismételhető. (fenomenológiai elveti a tud. módszert.) KISÉRLETEK: Független változó (mértéke független a kísérletben résztvevőtől) és függő változó (mértéke a független változótól függ) közötti kapcsolatokat vizsgálja: Ha minden más állandó, akkor ha X nő, Y is nő, vagy ha X nő, Y csökken. //Minél több agressziót lát a gyerek, annál agresszívebben viselkedik. Ha a marihuánaadag (Független változó) nő, a megjegyzett anyag (függő változó) csökken.// Kisérleti csoport: Feltétel jelenlétével: Kontrollcsoport: Feltétel hiányával tanulmányozunk. Többváltozós kísérletek: Több független és függő változó. Mérés: Változókhoz számokat rendelünk a pontos közlés érdekében. Statisztika: Nem egy személyen, hanem a személyek mintáján végezzük a kísérletet. Hogyan kell mintát választanunk az egyének sokaságából, és aztán hogyan kell a mintából következtetéseket levonni a sokaságra nézve. Átlag: Értékek összegének és elemszámának hányada. Statisztikailag szignifikáns: A kísérleti és kontrollcsoport eredményeinek átlaga közötti különbség. Ha a megfigyelt különbség ténylegesen a fügetlen változó hatásainak, és nem a véletlennek köszönhető. Statisztikai próbát alkalmazni az adatokra, hogy az eredmény megbízható. KORRELÁCIÓ: Egy befolyásunkon kívül eső változó (anorexia, tehát itt nem egészségeseket teszünk anorexiássá, hanem megvárjuk, míg az lesz) összekapcsolódik-e egy másik, minket érdeklő változóval (ízekre való érzékenység). Természetes helyzetekben megjelenő különbségeket vizsgál. Korrelációs együttható: Mekkora a kapcsolat a két változó között. R 0-1 között. Lehet + és -. 0,60= Erős. 0,20-0,60= Elméleti feltételezés. 0,20 alatt: Nincs kapcsolat. ///0,75= Első és második egyetemi év jegyei között. 0,50= Szülő és gyermek magassága között./// Teszt: Empátiateszt, vagy matekteszt: Egységes szituációba helyez olyan embereket, akik vmilyen tulajdonságaik tekintetében különbözőek. Teszteredmények szóródása (jó matekkészségteszt eredmény) korrelálhat egy másik változó szóródásával (jövőbeni matekjegyek, tehát haladó csoportba kell osztani.) Oksági kapcsolatként óvatosan értelmezhető csak a korreláció: Korreláció áll fenn az aszfalt puhasága és a gutaütések száma között, de nem az aszfaltból kipárolgó anyagok okozzák a gutaütést (hanem mindkettő oka a napsütés). MEGFIGYELÉS: Közvetlen megfigyelés: Természetes környezetükben, beszámolók saját vágyak torzításait ne tartalmazzák. Kérdőív: KINESY: Szexuális viselkedéssel kapcsolatban, mit tesznek az emberek, szemben azzal, amit a törvény, a vallás, a társadalom előír. Kipróbált kérdőív, képzett kérdezőbiztos, statisztikailag helyes csoportkiválasztás, módszeres adatelemzés. Esettanulmány: Probléma felléptekor a jelen viselkedésére magyarázatot adhat a múlt. Életrajz, mit csináltak a múltban. Torzíthatja és kihagyhatja a fontos eseményeket, de néha csak ez az út adott. PSZICHOLÓGIA TERÜLETEI SZAKTERÜLETEK BIOLÓGIAI P: Biológiai folyamatok és a viselkedés kapcsolata. KISÉRLETI P: Behaviorista, vagy kognitív. Hogyan reagálnak emberek érzékleti ingerekre, hogyan észlelnek, tanulnak, emlékeznek, éreznek. FEJLŐDÉS P: Hogyan fejlődik az ember, milyen tényezők befolyásolják. Bontható speciális életkorokra: Gyermek nyelvi fejlődése. SZOCIÁL P: Más személyekkel való kapcsolatok hogyan befolyásolják az attitűdöt. SZEMÉLYISÉG P: Egyének közötti különbség, besorolni csoportokba, teljesen egyedi tuljadonságok tanulmányozása. KLINIKAI P: Viselkedési érzelmi problémák kezelése pszichológiai elvekkel: Lelki betegségek, fiatalkori bűnözés, kábítószer, családi konfliktus. TANÁCSADÓ P: Pályaválasztási tanácsadás. ISKOLA P: Komoly érzelmi problémák kezdetei kisiskolás korban kereshetők: Gyermek fejlődésének, nevelésnek, klinikai pszichológiának ötvözete. Egyénileg foglalkoznak a gyermek érzelmi és tanulási problémáival. NEVELÉS P: Neveléslélektan: Tanulás és tanítás szakemberei, oktatási módszerek kidolgozása. SZERVEZET P: Adott állásra legmegfelelőbb ember kiválasztása, munkaköri betanítási programok, dolgozók hangulata motíválása. MUNKA P: Ergonómus. Emberek és gépek minél kielégítőbb kapcsolata. INTERDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉS Filozófia, biológia, nyelvészet, pedagógia is foglalkozik a pszichológia témáival. Együttműködés ezekkel. MEGISMERÉSTUDOMÁNY: Pszichológia azon területe mely kognitív folyamatokkal foglalkozik és átfedésben van a filozófiával és a számítátechnikával (mesterséges intelligencia), antropológiával, idegtudományokkal, nyelvészettel. Hogyan képződnek le az információk az elmében, mentális reprezentációk, és milyen számítások, komputációk szükséges ezek értékeléséhez. Emberi megismerőrendszer= COMP. Az emberi cselekvés is elemi alkotórészekre bontható az idegsejtek hardver és a mentális reprezentációk szintjén. Konnekcionizmus: Mentális reprezentációkat az idegsejtekhez és kapcsolataihoz hasonló fogalmakban írják le, egy egységes aktivációról és annak szétterjedéséről beszélve. EVOLÚCIÓS PSZICHOLÓGIA: Nem a kognitív mecnahizmusok tartalmával, hanem eredetével foglalkozik. A pszich. mechanizmusok a biológiai mechanizmusokhoz hasonlóan kiválasztódás útján jött létre, hogy az illető mechanizmus a túlélés szempontjából hasznosnak bizonyult-e. vagy sem. Témái: Fennmaradáshoz kacsolódnak, partnerválasztás, hogyan kezeljük agresszív érzéseinket, hogyan bánunk nálunk dominánsabb emberekkel. PLD. Édesség szeretete, elhízás: evolúció kiválasztotta a nélkülözés utáni túlzott evést, ma is jobban félünk a pókoktól, kígyóktól, sötétségtől, mint pld. az áramtól. 2. tétel Az érzékelés: környezeti ingerek felvétele /input/, és az információ elemi feldolgozása. Elegendő-e a fizikai érzékelés vonalán történő tájékozódás ahhoz, hogy a valósághoz helyesen viszonyuljunk? a./ az érzékelés közös jellemzői /érzékenység, abszolút küszöb, különbségi küszöb, Weber törvény, Fechner törvény, szenzoros kód/ b./ Látás /látórendszer, fényérzékelés, színlátás/, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékelés, testérzékelés ALAPFOGALMAK ÉRZÉKLETI MODALITÁSOK: Látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőr és testérzékelés. ABSZOLÚT KÜSZÖB: A legkisebb, még érezhető ingerintenzitás (erősség): Gyertyaláng éjszaka 50 km ig, egy teáskanál cukor 9 l. vízben. PLD. Halláskárosodottak magasabb abszolút küszöbbel rendelkeznek. KÜLÖNBSÉGI KÜSZÖB: Két inger megkülönböztetéséhez szükséges intenzitás különbsége. ÉÉK. Webber állandó: Minél erősebb a kezdő inger, annál nagyobb változás kell, hogy az illető észrevegye. Különbségi küszöbök nőnek az intenzitással. Fechner törvény: A fényintenzitás megkétszerezése, nem duplázza meg az észlelt fényerősséget. Az inger fizikai intenzitásának növekedésével az észlelt erősség először gyorsan nő, majd egyre lasabban. TRANSZDUKCIÓ: Fizikai energiát a receptorok (a benne lévő neuronok aktiválódása által) leforditják elektromos jelre, a gerincvelőn át az agy számára: Minden érzékleti modalitás különböző agyi fogadóterülettel rendelkezik. INTENZITÁS ÉS MINŐSÉG: Intenzitás (Nm, Hz.): Egységnyi idő alatt az idegimpulzusok 1. Gyakorisága (Számuk nő, vagy csökken, /hullámhossz- két amplitúdó közötti távolság változik/ de nagyságuk, amplitúdójuk nem változik, kezemet gyengén, vagy erősebben nyomják) 2. Szabályossága (idői mintázat, alacsony intenzitásnál az impulzusok közötti idő változik, míg magas intenzitásnál ez állandó). Minőség: 1. Érzékleti modalitások megkülönböztetése (látás- hallás): Agy a specifikus idegpályák, és az agy specifikus területei által különbözteti meg az érzékelti modalitásokat. 2. Érzékleti modalitásokon belüli megkülönböztetés (piros- zöld, édes- savanyú): Specifikus neuronok aktiválódása, ill. a neuronok mintázata (egyik az egyik ingerre jobban kisül, mint a másikra) LÁTÁS FÉNY: Az elektromágneses energia kis része látható, 400-700 nm közötti, a többire vakok vagyunk. LÁTÓRENDSZER: Kép kíalakítása: Szaruhártya, szivárványhártya, pupilla, lencse. Miópia, rövidlátás: Lencse nem tud eléggé lapossá válni a távoliak látásához. Hiperópia, távollátás: Lencse nem tud eléggé gömbölyűvé válni a közeliek látásához. Transzdukció: Retinán. Pálcikák: Éjszakai, szintelen látásra. Csapok: Nappali látásra. Fovea: Itt képződik a kép, sok receptorsejt, főleg csapok. Periféria: Kevés receptorsejt, főleg pálcika. Bipoláris sejtek. Ganglion sejtek hosszú axonjai a látóideg. Vakfolt: Ahol elhagyja a szemet a látóideg. FÉNYÉRZÉKELÉS: Egyetlen ganglionsejttel több pálcika van kapcsolatban, mint csap, így a pálcikákon alapuló látás érzékenyebb. Pálcikák az alcsonyabb hullámhosszakra (kék) érzékenyebbek, sötétedéskor a látás a pálcikák felé tolódik, ezért akkor mindent kékesnek látunk. Foveán több csap, periférián több pálcika: Hogy mi történik, az jobb a foveán, de hogy vmi történik, az jobb a periférián. Fényadaptáció: Mozi-jelenség: Pupilla kitágul. Szemünk akkor is mozog, amikor egy pontra nézünk, a kép mindig elmozdul a retinán, hogy a sejtek ne szokják meg az ingert, ha ez a mozgás megszünne, a látott világ hamarosan altünne. SZINÉRZÉKELÉS: SZIN FAJTÁI: Hullámhossz szinné lesz: Rövid hullámhossz: Kék 400-500. Közepes: Zöld , sárga, (500-600). Hosszú: Vörös (600-700) SZIN DIMENZIÓI: Szinorsó: Világosság: A fény észlelt intenzitása. Árnyalat: A fény észlelt minősége a szinnévvel jelezve. Telítettség: A telített szín fehér nélküli, míg a telítetlen fehérrel teli, fakó. Megkülönböztethető 150 szin (ÉÉK 2 nm), és mindnek sok világossága és telítettsége lehet, kb 7 milló szin, amelyből az angol 7500-t meg is tud nevezni. SZINKEVERÉS: Additív: Szemben végbemenő. Szubtraktív: Festékek keverése. A fenti három hullámhosszú fény kombinálásával bármely szin előállítható SZINLÁTÁSZAVAR: Genetikus eredetű, férfiaknál gyakoribb. Szintévesztők, dikromátok: Hullámhossz megkülönböztető képességük gyenge. Két szin keverésére képesek. Szinvakok, monokromátok: Hullámhossz megkülönbözettő képességük nincs. SZINLÁTÁSELMÉLETEK: Háromszínelmélet: A háromfajta hullámhosszra különböző erősséggel reagáló háromfajta receptorcsoportok vannak a retinán. A háromfajta receptorcsoport aktivitásának sajátos aránya vezet egy adott szín érzékeléséhez: Kék, zöld, vörös. Ellenszinelmélet: Kétféle színérzékeny egység van: Vörösre, vagy zöldre ill. Kékre vagy sárgára reagáló. Így vöröseszöld, ill. sárgáskék soha nem jöhet létre. Kétszintű szinelmélet: PLD. A kék- sárga ellenszinsejtet serkenti a rövid, de gátolja a közepes és hosszú receptor. Ha több a gátlás, mint a serkentés, a szin sárga lesz, ha több a serkentés, mint a gátlás, a szin kék lesz. HALLÁS: HANGHULLÁMOK: Hang: Tárgyak mozgásából, rezgéséből származik. Hang különbözik: Frekvenciájában: Másodpercenkénti hullámszám, rezgésszám, hangmagasság, HZ. Intenzitásában: Csúcsok és völgyek közötti nyomáskülönbség, hangerő, decibel, 10 db változás 10x-es növekedés, 20 db változás 100x-os. HALLÓRENDSZER: 1. Külső fül: Fülkagyló, fülcimpa. 2. Középfül: Dobhártya, és hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel, ovális ablak). 3. Belső fül: Csiga a vesztibuláris és dobcsatornával, benne folyadékkal, és az alaphártyával, rajta a szőrreceptorokkal. 4. Hallóideg, az agy felé Idegi impulzus: Ovális ablakra eső nyomás a csiga folyadékját érintve megremegteti az alaphártyát, elhajlítja a szőrsejteket. HANGERŐ ÉRZÉKELÉSE: Hangintenzitásában való különbség: Csúcsok és völgyek közötti nyomáskülönbség, decibel. Érzékenyebbek vagyunk a középső frekvenciák intenzitására, mert ezeket a külső és középső fül jobban erősíti. Halláskárosodások: 1. Vezetési károsodás: Középfül vezetési képessége gyenge. 2. Szenzoros-neurális károsodás: Szőrsejtek roncsolódtak. Fejünk hangárnyéka: Tudjuk honnan jön a hang, erősebben halljuk a jobbról érkező hangot a jobb fülben. HANGMAGASSÁG ÉRZÉKELÉSE: Hang frekvenciájában való különbség: Másodpercenkénti hullámszám, rezgésszám, HZ. Nő a frekvencia, nő a hangmagasság. 20-20000 HZ/S között, ÉÉK: 100 Hz- 1Hz, 10000 Hz- 100Hz. Az összes frekvenciának megfelelő hangot halljuk. Frekvenciaelmélet: Alaphártya rezgésének bizonyos számát az agy egy hangmagasságnak észleli (1000 Hz, 1000 kisülés= egy konkrét hangmagasság). Magas hangokkal adós. Időelmélet: Idegrostok maximálisan 1000 impulzust képesek szállítani, hogy érzékeljük az efelettieket: Neuronok egyik csoportja is 1000-t tüzel, meg időben elcsúsztatva a másik csoport is, ez összeadódik. Helyelmélet: Az alaphártya minden egyes pontjának rezgése egy bizonyos hangmagasság érzetét kelti. De 50Hz alatti hangmagasságnál az alaphártya minden része egyformán rezeg. Alacsony hangokkal adós. SZAGLÁS EVOLÚCIÓS JELENTŐSÉGE: Legközvetlenebb pályája van az agyhoz, és legközvetlenebbül érintkezik a környezettel. Halaknál a teljes agy szaglókéreg, kutyáknál egyharmad, embernél egyhuszad. (Kutyának 1 milliárd szagreceptora, embernek 10 millió) Feromon kibocsátása állatok fontos kommunikációs forrása: Molylepke szerelmi élete nem a látványtól függ, hanem kizárólag ettől, élő hangyán a halál szaga, akkor kiviszik a temetőbe. SZAGLÓRENDSZER: Zsírban oldódó molekulák, orrüreg, szaglóhámon lévő szaglórostok (szőrszerű), elektromos impulzus, szaglógumó= agy homloklebenyében. INTENZITÁS ÉS MINŐSÉG: 10000-40000 szag megkülönböztetése, amire nincs szótárunk. 1000 receptorfajta, különböző szagokra érzékenyen (receptorfajták szerepe), de egy-egy receptor nemcsak egy szagra lehet érzékeny (idegi aktivitásmintázat szerepe). ÍZLELÉS ÍZLELÉST BEFOLYÁSOLJÁK: Anyag, illata, genetikai örökség, múltbeli tapasztalat. ÍZLELŐRENDSZER: Nyálban oldódó anyagok, receptorok (nyelvi ízlelőbimbók, és száji receptorok, szőrszerű képződmények), idegi pályák, agyi terület. INTENZITÁS ÉS MINŐSÉG: Helytől függ: Édes (szacharóz), sós (nátrium-klorid), savanyú (sósav), keserű (kinin). Abszolút küszöb alacsony, különbségi küszöb magas (0,2): addigi fűszer 20%-val több betétele után érezhető az ételben a különbség. Minden íz leírható a négy alapízzel. Mindegyik rost mindegyik alapízre válaszol, de legerősebben csak az egyik hat rá PLD. Sósrost. BŐRÉRZÉKELÉS NYOMÁS: Fajtái: Paszív nyomás: Minket érintenek. Aktív nyomás: Mi érintünk. Állandó: Légnyomás, nem tudatosul. Alkalmi: Nyomáskülönbségen alapul. Kétpont-küszöb: Az a legisebb távolság, ahol két vékony pálcát még kettőnek érzünk (ujjakon legkisebb, lábikrán a legnagyobb). Intenzitás, minőség (érzékenység): Receptorok számától függ. Ajkak, orr, orca (nagylábujjon nem). HŐMÉRSÉKLET: Bőr alatti receptorok: Hideg (0,15C hülés érzékelhető) és melegreceptorok (0,4C melegedés érzékelhető). Mindkettő működik, forró. A hőérzékelés alkalmazkodik a hőmérséklet mérsékelt változásaihoz. FÁJDALOM: Fázisos és tónusos (tartós) fájdalom. Fájdalom intenzitása, minősége: Ingeren kívüli tényezők- kultúra, korábbi tapasztalatok, személyi attitűd, lélekre is tartozik. Kapuelmélet: Fájdalom útjának megállítása a gerincvelői kapu bezárásával az agynak adott mentális jelek által. A masszírozás, középagy területének ingerlése (patkányokat így műtöttek), akupunktura által is zárható a kapu. TESTÉRZÉKLETEK PROPRIOCEPCIÓ: Fejnek és végtagoknak a törzshöz viszonyított helyzetét, mozgását érzékeli. (Sötétben is tudjuk, hol a karunk) Receptorok izmokban, inakban, izületekben, bőrben. HELYZET ÉS TESTMOZGÁSOK ÉRZÉKELÉSE: Irány és mozgásérzékelés: Receptorok a belső fül vesztibuláris rendszerében. Egyenes irányú mozgás: Vesztibuláris tömlőben lévő szőrsejtek meghajlanak a test dölése, gyorsulása során. Forgómozgás: Receptorok a félkörös csatornákban lévő szőrsejtek. Szélsőséges ingerlés szédülést, hányingert okoz. A testérzékletek sok esetben nem teszik lehetővé az intenzitás és a minőség tudatosérzékelését. 3. tétel ÉSZLELÉS: AZ ÉRZÉKLETI INGEREK ÉSZLE-TEKBE SZERVEZŐDÉSE. Miért fontos, hogy az érzékleti ingerek stabil észleletekbe szerveződjenek? a./ Lokalizáció /távolságészlelés, mozgásészlelés/ Felismerés /vonalas detektorok, természeti tár- gyak felismerése: geonok/ b./ A figyelem /szelektív, korai és késői szűrés/. Perceptuális konstanciák /világosság- és színkonstancia; alak- és helykonstancia, nagyságkonstancia; illúziók/ Perceptuális fejlődés. LOKALIZÁCIÓ ELKÜLÖNÍTÉSE: Figura és háttér: Rubin váza. Csoportosítás: Közelség (proximitás), jó folytatás, hasonlóság, közös távolság és mozgás. TÁVOLSÁG ÉSZLELÉSE: Monokuláris jelzőmozzanatok: Relatív nagyság, relatív magasság, takarás, lineáris perspektíva. Mozgásparallaxis: Vonatból a meszebb lévő tárgy lasabban mozog. Binokuláris parallaxis: Szem retináján binokuláris diszparitás. A két szem távolsága miatt a tárgyakról különböző kép keletkezik mindkét szemben, ami mélységet ad. Sztereoszkóp. Tudattalan következtetés: Két tárgy közötti távolság felmérése tudattalan mentális számításon alapszik. Textúragrádiens: Talaj szemcséje a távolsággal sűrűbb lesz. MOZGÁS ÉSZLELÉSE: Sztroboszkópikus mozgás: Reklámok, mozifilmek. Indukált mozgás: Ha egy nagy tárgy, körbe vesz egy kicsit, a nagy elmozdulásával a kicsi tűnik mozgónak. (Hold a viharos felhők között) Valódi mozgás: A csap 1/5-e nagyságú elmozdulás észlelhető. Relatív mozgás: Tárgy mintázott háttér előtt mozdul el. Ekkor jobb az érzékelés. Abszolút mozgás: Tárgy semleges háttér előtt mozdul el, és csak a mozgó tárgyat látjuk. Látókéreg speciális sejtjei: mozgás fajtája (fej felé), iránya, sebessége (más-más sejtek). Szelektív adaptáció: Ugyanolyan ismétlődő mozgások iránt érzékenységünk csökken, de más fajtára felfigyelünk. Idegsejtek elfáradnak. Mozgási utóhatások: Vízesés után sziklára nézve. Mozgás és események észlelése: Mozgó és támadó kutya. Oksági észlelés (A lökte meg B-t) FELISMERÉS Alak elsődlegessége: Egy csészét felismerünk az alakjáról a nagysága, színe, felszine, iránya ellenére. KÉRGI VONÁSDETEKTOROK: Speciális sejtek: Egyszerű sejtek: Csak meghatározott irányú, és helyzetű vonásra (Pld. csak föggőlegesre). Komplex sejtek: Meghatározott irányú, de a receptív mezőben bárhol megjelenő élre reagálnak. Hyperkomplex sejtek: Meghatározott szögekre is érzékenyek. Vonások észlelésénél: A sok egyenes között is azonnal megtalálom a primitív vonású görbeséget. Vonások közötti viszony: "T" betű. Egész több, mint a részek összege. L betűk számával nő a T betű megtalálásának ideje, itt nincs primitív vonás. KONNEKCIONALISTA MODELL: Alulról felfelé: Vonások és betűk szintje: Betűk milyen vonásokat aktíválnak, és milyen vonásokat gátolnak. Felülről lefelé: Szavak, betűk, vonások szintje. A betü könnyebben értelmezhető egy szó részeként. TERMÉSZETES TÁRGYAK FELISMERÉSE: Geonok: Henger, kúp, hasáb, gúla. Annál jobban felismerehető egy tárgy, minél jobban kivehető az őt alkotó geonok formája, ill. minél több geont tartalmaz. Alulról felfelé: Kérgi vonásdetektorok, geonok, tárolt tárgyleírások összehasonlítása, tárgy felismerése. Felülről lefelé: Kontextus figyelembevétele. 1. Éjjelilámpa ágy mellett egy kisszekrényen. 2. Kati abban a könyvtárban, ahová egykor mindig szokott járni, vagy karácsony este a szülőfalumban. 3. Többértelmű ábráknál. (öreg nő, vagy fiatal) 4. Időbeli kontextushatás (torzult arc, vagy nő) 5. Térbeli kontextushatás (B). 6. Konyhai jelenet után a kenyér könnyebben felismerhető, mint a postaláda. 7. Ha éhes vagyok, a konyhában egy piros, gömbölyű tárgyat könnyen nézek paradicsomnak. 8. Fixáció: Szavakat könnyebben azonosítunk szövegben, mint ahogy betüket is szavakban. Szem különböző mondathelyeken fixál, bár nehéz szövegnél akár minden szóra is fixálhatunk. FIGYELEM SZEREPE: Szelektív figyelem: Sok ingerből kiválaszjuk a nekünk szükségeseket. Arc letapogatása: Szemmozgások követése, egymás utáni fixációk sorozata, legtöbb fixáció fontos ismertetőjegyeken, szem, orr, száj. Lehetetlen ábrák: Egyes fixált részleteik értelmesek, de egészében nem összeállíthatók. Szelektív hallás: Koktélparti jelenség. Tudat alatt követjük a háttérbeszélgetést is. Hol történik meg a szelekció? Jelentés megértése előtt (korai szelekció), vagy utána (késői szelekció). KÍSÉRLET: Egyik fülhallgatóra figyel: Teljesen üres volt a tank. Másik fülhallgatóra nem figyel: Tartály. Mondja másként: Nincs benzin. A személyek meghatározták a nem figyelt szó jelentését is. PERCEPTUÁLIS KONSTANCIÁK VILÁGOSSÁG ÉS SZIN: A tárgyak világossága és szine alig változik, noha különböző mennyiségű és színű fény vetül rájuk. Azért mert környezetével együtt szemléljük, de abból kiszakítva feket bársony fehér, vagy egy paradicsom is ezer színű. ALAK ÉS HELY: A retinára vetülő kép ellenére a tárgyak megőrzik alakjukat, és helyüket. PLD. Ajtó kinyitása. Szemünket mozgatva egy álló tárgy nem változtatja helyét. Pedig a letapogatás során a kép mozog a receptorsejeteken. Agy értesül, szemek 5 fokkal elfordultak, ezt kivonja a vizuális jelből. Vannak olyan agysejtek, amelyek csak akkor válaszolnak, ha a külső inger mozog. NAGYSÁG: Tárgyak viszonylag állandó nagyságúak távolságuk ellenére, egy érme nem látszik felének kétszer olyan messze. Nagy távolságánál nem igaz, repülőről kisebbek a házak. Emmert: Nagyság-távolság invarianciaelv. Észlelt kép nagysága a retinális kép nagyságával (közelben nagy, távolban kicsi) és az észlelt távolsággal együtt (közelben kicsi, távolban nagy) nő. A kettő tehát kioltja egymást: Egy ember távolodik tőlünk, retinális képe csökken, de észlelt távolsága nő. Illúziók: Ames szoba, ahol a távolság nem észlelhető, ezért a közelebbit nagyobbnak látjuk. PERCEPTUÁLIS FEJLŐDÉS Azt vizsgálja, hogy vajon veleszületett, vagy tanult az észlelési képesség? CSECSEMŐVIZSGÁLATOK: Ha velünk született, akkor már az élet első napján jelen kell legyen, ill. kell környezeti input, ami kifejleszti. Így egy éves korig végzik a vizsgálatokat. Csecsemő diszkriminációs képességeinek vizsgálata a nézéspreferencia (nézi-e valamelyik ingert többet) és kiváltott potenciálok (széles csíkokból álló mintákat nézte, keskenyeket nem) által. Csecsemő formaészlelése: 1. hónap: Mintalátás, nagyobb tárgyak körvonalai, részletek (arckifejezés) nélkül. Kontrasztmérés térbeli frekvencia változtatása által. (Jobb az alacsony térbeli frekvenciában= vonalak közti távolság nagy). 3. hónap: Arckifejezés észlelése, háromszög bemutatásánál letapogatja a csúcsokat, szereti a görbe vonalat. Mélységészlelés: 3 hónaposan jelenik meg, csak 6 hónaposan nyúlnak két tárgy közül a közelebbi felé. A mászásra képes gyermek mélységészlelése fejlett (vizuális szakadéknál) a gyermek nem hajlandó a mélységen át az anyjához menni, de a lapos részen elindul felé). Konstanciák: Kifejlődése hosszú időt vesz igénybe. SZABÁLYOZOTT INGERFELTÉTELEK: Ha a percepció tanult, akkor képtelenek vagyunk észlelni inger nélkül. Ingerlés hiánya: Az egyik szemüket letakarva nevelt állatok vakok lesznek letakart szemükre. Sötétben nevelt csimpánzok képesek voltak utána fényt érzékelni, de mintázatot nem, mert a látókéreg idegsejtjei sorvadásnak indultak. A felnőtt állatok nem vesztik el látásukat akkor sem, ha hosszú időre megfosztják ezektől az ingerektől. Ezek az élet korai szakaszának kritikus periódusára utalnak, amikor az ingerlés hiánya a velünk született észlelési képesség károsodását okozhatja. Korlátozott ingerlés: Ha ebben a kritikus szakaszban bizonyos ingerek hiányoznak, arra az ingerre, mind állat, mind ember érzéketlen lesz. Egyik macska a függőleges, másik a viszintes csíkra. Vajon degenerálódnak az érzéketlenné lett idegsejtek, vagy áthuzalozódnak az elérhető ingerekre? Észlelés és mozgás koordinációja: Azoknál az állatoknál, akik nem látják végtagjaikat, nem fejlődik ki normális koordináció, (látja az asztalt, de elvéti az azon lévő villát) ehhez önindította mozgásokra van szükségük (macskakörhinta) Tanulás szerepe az észlelésben: Könyebben ismerünk fel ismert, mint kevésbé ismert tárgyakat. ÖSSZF: Jelentős észlelési képességek születünk, de az ingerlés elengedhetetlenül fontos a születéskor már meglévő perceptuális képességek fenntartásához és fejlesztéséhez. De az észlelést a tanulás is befolyásolja, ami akkor feltűnő, amikor az észlelést a mozgással kell koordinálni. Könyebben ismerünk fel ismert, mint kevésbé ismert tárgyakat. 4. tétel TUDAT: az észleletek integrációja a cselekvés szervezés érdekében. Miért problematikus a tudat státusa a pszichológiában? a./ Tudat, tudattalan, tudatelőttes, tudatalatti. Megosztott tudat /disszociáció/, többszörös személyiség b./ Alvás és álom c./ Mesterségesen megváltoztatott tudatállapotok /pszichoaktív szerek, meditáció, hipnózis/ d./ Pszi-jelenség /extraszenzoros percepció/ ALAPFOGALMAK Behaviorizmus elvetette az introspekciót, mert szubjektív, lényeg a viselkedés mérhető, objektív megfigyelése (Pszich- tudomány), így a TUDAT VIZSGÁLATA KISZORULT. TUDAT: Bennünk (gondolat, érzelem, önmagunk) és körülöttünk (cselekedetek, környezet) zajló események: Folyamatos követés: Szelektív, változást, létfenntartást. Folyamatos kontroll: Cselekedeteink tervezése, elindítása, vezérlése. Cselekvés lehet nem tudatos is, de így is tudat-kontroll alatt van. TUDATALATTI: Koktélparti jelenség. TUDATELŐTTES: Nem tudatosan végzett, de a tudatba behívható emlékek, ismeretek (nyelvtudás), készségek (autóvezetés, cipőfűzés). TUDATTALAN: Freud. Tudat számára nem elérhető, elfojtott vágyak, melyek álruhában (elszólás) megjelennek, lelki betegségeket okoznak, gyógyításuk (pszichoanalízis) ezek behívása a tudatba. Freud ezek érzelmi oldalát hangsúlyozta, pedig ide tartozhatnak azok a mentális matematikai számítások, amelyekkel észlelés során megállapítjuk, melyik tárgy van közelebb. MEGOSZTOTT TUDAT Bizonyos gondolatok, cselekvések leválnak a tudatról, a tudaton, akaratlagos kontrollon kívülre kerülnek. Automatikus cselekedetek: Autóvezetés, zongorázás, pihenés közbeni álmodozás. Disszociáció: Külön személyiségek kialakulása, pld. trauma elleni védekezéssel, minden új traumára új személyiséggel, önhipnozis képessége. A három személyiség részben tudnak egymásról, és mindenki ismeri az alapszemélyiséget, de az nem tud róluk. A személyiség léte fiziológiai változásokkal is igazolható. ALVÁS ÉS ÁLOM ALVÁSI MINTÁK: 16-13-8-3 órák. Pacsirta, bagoly. Nappal éjszaka változása: Fiziológiai ritmus, (szív, vérnyomás, légzés, anyagcsere, vizelet) csúccsal és minimummal, vakoknál eltolódhat 25 órára. Jet lag (csak K-NY felé) ALVÁS RÉSZEI: NREM SZAKASZ: Üres agyban ellazult test. 1. Alfa hullám amplitúdója csökken, sebessége 8-10 Hz/S-ról csökken, majd megszűnik. 2. Alfa hullám amplitúdója hol nő, hol csökken, sebesség sűrűbb 12-16 Hz, alvási orsók megjelenése. 3-4. Delta hullámok megjelenése, ritka, sebesség 1-2 Hz, ilyenkor nehéz felébreszteni, de nevét hallva felébred. REM SZAKASZ: Szemmozgásos szakasz, ébrenlét egy fajtája, fiziológiai aktivitás (szem, izmok, szív, vérnyomás). Agy motoros funkciói működnek, de nincs híd a test felé. A test béna. Csecsemők alvásának 80 %-a REM alvás. ALVÁS SZAKASZAI: Egy óra alatt a 4. stádiumban vagyunk. Éjszaka első felében több a NREM szakasz, második felében a REM szakasz. Reggel felé két felébredés. ALVÁSZAVAROK: Ha ez nappali teljesítményükre kihat. Inszomnia: Alvás mennyiségével, minőségével való elégedetlenség. Narkolepszia: Ébrenlétben a REM szakasz betörése, összeesnek. Apnoé: Légzési akadály, agy nem küld légzésparancsot, oxigénhiány, felébredés. Minden embernél 1-2 szer felébredés. Betegeknél százszor is, felébredés nem tudatos, de nappal fáradtak. ÁLOM: Tudatmódosulás. NREM szakaszban logikus, míg a REM szakaszban logikátlan álmok. Mindenki álmodik, csak nem tudja előhívni, REM szakaszból felébresztve ez igazolható. Az álom ideje lehet egy pillanat, de az egy külső hangra, ébresztőóra, korábbi álmokat, gondolatokat idéz fel, ezért hosszúnak tűnik. Többnyire az álmok addig tartanak, ameddig a valóságban tartana egy esemény. Tudjuk, mikor álmodunk, mert személyek elfordították a kilincset (erre lettek tanítva), amikor álmodtak. Részben az álom tartalma is befolyásolható alvás előtti poszthipnotikus szuggesztióval, ill. előzetes koncentrációval: Piros szemüvegben piros álom, jó tulajdonságaikról álmodjanak. PSZICHOAKTÍV SZEREK A tudat mesterséges befolyásolása. FÜGGŐSÉG: Fizikai függőség: Tolerancia, elvonási tünetek. Pszichológiai függőség: Megtanulja, hogy ha feszült, marihuánát szív, még ha nem is függ tőle. DEPRESSZÁNSOK: Alkohol, altatók, nyugtatók. ALKOHOL: Véralkohol: 0,05-ig: Önbizalom, beszédes, szociábilisabb, serkentő. 0,10: Motoros funkciók károsodnak. Alkoholmérgezés. 0,20: Tehetetlenség. 0,40: Halál. Alkoholszint és az ivás mértéke nem egyenes arányú: Fűgg Nemtől, súlytól, ivás gyorsaságától, kortól, anyagcserétől, tapasztalatoktól. Kritikus kor: Középiskolások 31% nagy ivásról. Egyetemisták 45%-a, e korosztály nem egyetemistái csak 31%. Károk: Egészségkárosodás: Szív, máj, vérnyomás. Magzati alkoholszindróma. Autóbalesetek. Alkoholizmus: Megtartóztatás, kontroll hiánya. Stressz ellen még nagyobb stressz. 16-tól. Függőség, 40 évesen fordul szakemberhez, de tíz éve tart, nem egyszerre, hanem változóan inni. Delírium tremensz. OPIÁTOK: Ópium, heroin, morfium, metadon. Mák szárított levéből. Fájdalomcsillapítás is. HEROIN: Kielégülés élmény- jó közérzet, tiszta tudat- munkaképesség, tolerancia, elvonási tünetek izzadás hidegrázás fejfájás, AIDS, bűnözés. Meg nem kötött opiátreceptorok megkötése, szervezet saját opiátja- endorfinteremlés csökken, meg nem kötött opiátreceptorok száma nő. Agonista: Metadon- Örömérzet, de nincsenek káros hatások. Antagonista: Naltrexon: Leköti az opiátreceptort, heroin nem fér hozzá. STIMULÁNSOK: AMFETAMINOK (Speed). Felfokozott fiziológiai állapot, felpörgés, aktivitás, tevékenység, erő. Utána depresszió, szomorúság. Túladagolva: Szívritmuszavar, magas vérnyomás, idegesség, nyugtalanság. Hallucinációk. KOKAIN: Koka nevü növény szárított leveléből. Coca Cola. Freud gyógyszerként használta de betege meghalt, Nagyon addiktív, utána teljes levertség, fény és bogárhallucinációk: HALLUCINOGÉNEK: LSD, PCP. Akkusztikus, vizuális, tapintásbeli hallucinációk, (lehetnek szörnyűek is) nem tud különbséget tenni önmaga és a külvilág között. Kilép önmagából. Lebegés- erkély. CANABBIS SZÁRMAZÉKOK: MARIHUÁNA: Canabbis növény levele szára. Serkentés, álom. Autóvezetésnél gyorsan eltűnik a vérből, de hatása sokáig megvan. Emlékezetkieseés: Beszéd közben megállás, új információ átvitelének nehézsége a RM-ból a HM-ba. HASIS: Növény gyantálya. MEDITÁCIÓ Rituálékkal módosított tudatállapot, mely gondolkodás, érzelem, érzékelés, öntudat nélküli állapot, relaxáció lehet, külvilággal való kapcsolat nélkül. Fajtái: Jóga (India), Zen (Kína, japán), Megnyíló meditáció (Új felé fordulás: Megszabadulni gondolataink, érzelmeink sodrásától és a külvilág követeléseitől.) Koncentrált meditáció: Aktív koncentráció pld. egy vázára, nem a formájára, hanem magára a váza valóságára, kiemelve kontextusából. Módszer: Nyugodt testhelyzet, szem lehunyva, izmok ellazítása, légzés számolása, passzív attitűd, gyakorlás egyre kisebb eröltetés. Eredménye: Fiziológiai megnyugvás- arousol csökken, stressz csökken, önértékelés nő. Sportolók előre elgondolják a tevékenységet. Visszásságai: Szülőpótlék, agymosó tagdíjszedő szekták, üzlet. HIPNÓZIS ALAPOK: Tudat módosítása, 1. együttműködéssel (képzelet, szuggesztivitás, önhipnózis előhívása), 2. elfogadva a viselkedés kontrollját (utasításra, hangjára) 3. és a valóság torzítását (párbeszéd egy nem létezővel) Tulajdonképpen önhipnózis, a feltételek adottak, a hipnotizőr csak a feltételek előhívásában segít. Relaxáció is, de több is, hiperéber hipnotikus transz állapot, biciglizve hipnotizálva. Nem mindenki hipnotizálható, az emberek 10%-a abszolút nem, azok inkább, akiknak nagy a képzelőerejük. HIPNOTIKUS SZUGGESZTIÓK: MOZGÁSKONTROLL: Két kéz egymás felé, gipszes kéz, poszthipnotikus válasz (szemüveg levételére /jel/ ablak kinyitása). POSZTHIPNOTIKUS AMNÉZIA: Szabályozható, mire emlékeznek a hipnózisból. Nem mindenki egyformán érzékeny erre. Nincs összefüggésben az emlékezettel, mert a feloldás után mindenki jól emlékezik, az előhívást bénítja, nem a tárolást. Jelre oldható fel. ÉLETKORI REGRESSZIÓ: Felidézni a 10 születésnapot, mintha TV-n látná, nem befolyásolhatja, átéli, amerikai japán fiú. POZITÍV ÉS NEGATÍV HALLUCINÁCIÓK: + Vmit lát, ami nincs. - Vmit nem lát, amit kellene. Együtt: Vkit nem látni egy széken, de látni a szék egyébként nem látható részeit. Fájdalomcsillapítás. PSZI LÉNYEGE: 1. Fizikai világról, emberekről perceptuális inger nélkül tudomást venni. 2. Fizikai eseményeket lelkileg befolyásolni. FAJTÁI: 1. Extraszenzoros percepció: Érzékleti hatás nélkül válasz egy külső ingerre. 2. Telepátia: Gondolatátvitel: Milyen kártyára gondolt a másik 3. Clairvoyance: Vminek az észlelése inger nélkül: Mi van a borítékban. 4. Prekognítió: Észlelni vminek az eredményét előre: Hányast fog dobni. 5. Pszichokinézis: Befolyásolni vminek az eredményét. Ötöst fog dobni. GAMES SZOBA: VEVŐ: Homogén akkusztikus, vizuális mező, szigetelt szoba, rózsaszín fény, fehér hang a fülhallgatón (rádión nics meg az adás), ping-pong labada a szemen. ADÓ: Szintén egy ilyen szobában. CÉLTÁRGY: Vizuális pld. rajz, fénykép, videórészlet. ADÓ KONCENTRÁL A TÁRGYRA. VEVŐ ELMONDJA ASSZOCIÁCIÓIT. PRÓBA: Négy tárgyat (köztük a céltárgy) a vevőnek. Melyik mennyire egyezik az asszociációk tömegével. Győztes tárgy, amelyik a legtöbb pontot kapja. ERDEMÉNY: 38 % eltalálták, statisztikailag szignifikáns, véletlen lehetősége (25%-nál lenne) 1/egymilliomodhoz. BIZONYÍTÁSI ELLENVETÉSEK: 1. MEGISMÉTELHETŐSÉG: Jós megjósolja egy politikus meggyilkolását. Megálmodja, hogy ötöse lesz, nem megismételhető, nem ellenőrizhető. Csak akkor ha többen észlelik, és mások is megismételhetik. Szignifikáns adatok helyett metaanalízis. Minden vizsgálat egynek számít, és minden bevált vizsgálat erősíti a szabályt. A kisérletvezető személyén nagyban múlik a kísérlet sikere, nem helyettesíthető mással. Mennyire erős a hatás, és mennyi megfigyelést végeztek. Így adnak szignifikáns adatokat, lásd asszpirin, 3000 kísérlettel nem lett volna az. 2. ELLENŐRZÉS: Sokszor előfordulhat csalás, hibás előkészítés, szenzoros kiszivárgás, tárgy véletlenszerűségének nem megfelelő kiválasztása. 3. FIÓKPROBLÉMA: Megjósolt ötös a lottón, újsághír, és amikor nem jött be. Jósok fiókjóslatai. Megvalósult álmokra a megvalósulás figyelmeztet. 4. SZUBJEKTÍV, ANEKDOTÍKUS élményeken alapul, ami nem lehet a tud. tárgya. 5. RENDKÍVÜLISÉGE nagy, nagyobb bizonyítékot várnánk, mert ha igazak, át kell alakítani világnézetünket. Rendkívüliségben van különbség, telepátia tv, prekognítió- olyat nem ismerünk, hogy az információ időben visszafelé menne. Ha elfogadjuk, lehet, hogy a rendkívüliség megszünése lesz az ok (meteorok). 6. PSZICHOLÓGUSOK ellenvetései: Ő nézeteiket jobban érinti ez a rendkívüliség, jobban ismerik a más kísérletekkel kapcsolatos csalásokat, ismerik a népszerű pszichológia túlzásait. 5. t é t e l TANULÁS: a viselkedés állandósult megváltozása gyakorlás eredményeképpen. Miben segíti az embert kivételes tanulási képessége? a./ Habituáció, klasszikus kondicionálás /Pavlov, feltételes reflex, másodlagos kondicionálás, generalizáció, diszkrimináció/ b./ Operás kondicionálás /Effektus törvénye, Skinner: próba - szerencse tanulás, averzív tanulás/ c./ Komplex tanulás d./ Belátásos tanulás (Köhler: csimpánza) A TANULÁS FAJTÁI Habituáció (megszokott, következmények nélküli ingerek figyelmen kívül hagyása), Klasszikus kondícionálás (egy eseményt, egy másik követ), Operáns kondícionálás (egy élőlény által adott válasz /magatartás/ egyedi következménnyel jár), Komplex tanulás (Asszociációk kialakításán túl, problémamegoldási stratégia alkalmazása, mentális térkép készítése). KLASSZIKUS KONDÍCIONÁLÁS LÉNYEGE: Mindig veleszületett, testi, törvényszerű reakciót kondícionál. ÖSSZETEVŐI: 1. UCS, feltétlen inger: ÉTEL. (Törvényszerüen velünk született reakcióra késztet). 2. UCR, feltétlen válasz: NYÁL. (Velünk született reakció). 3. CS, feltételes inger: FÉNY. 4. CR, feltételes válasz: NYÁL. TANULÁS FOLYAMATA: 1. Próba: CS+UCS=UCR (fény-hús) együtt. 2. Megerősítés: CS+UCS (fény-hús) sokszor együtt. 3. Tanulási fázis: 4. Kioltás: Ha CR (nyál) nem erősítődik meg UCS-el (hússal). MÁSODLAGOS KONDÍCIONÁLÁS: 1. Fény+étel= Nyál. 2. Fény-Nyál. 3. Hang+Fény-Nyál. 4. Hang-Nyál. (1. CS+UCS=UCR. 2. CS-CR. 3. CS1+CS2-CR. 4. CS1-CR.) Hang egyedül is kiváltja a feltételes választ bár maga soha nem volt élelemmel társítva. GENERALIZÁCIÓ ÉS DISZKRIMINÁCIÓ: Generalizáció a hasonlóságra a diszkrimináció a különbségekre adott válasz. PLD. Aki egyszer megijedt egy HARAPÓS KUTYÁTÓL, az minden kutyától fél (Gen), később a félelmetes ingerek köre leszűkül azokra, akik fenyegetően viselkednek (Diszk). KONDÍCIONÁLT FÉLELEM: 1. Villámlás UCS = Félelem UCR. 2. Macska CS + Villámlás UCS = UCR Félelem. 3. CS Macska = CR Kondícionált félelem, macskától fél a villámlás helyett. 4. Gyakran macskákkal szembesíteni, villámlás nélkül, félelem megszűnik CS - UCS nélkül = CR megszűnik. Kioltás. Valaki fél a MACSKÁKTÓL, túlteheti magát, ha mindig macskákkal szembesítik. DROGTOLERANCIA: 1. MORFIUM UCS- Fájdalomcsill. UCR. 2. Injekció CS + Morfium UCS = Fájdalomcsill. UCR 3. Injekció CS- CR nem fájdalomcsillapítás, hanem fájdalom növekedés. Itt CR (fájdalom növekedés) UCR (fájdalom csökkenés) ellentéte. MI SZÜKSÉGES A KLASSZIKUS KONDÍCIO-NÁLÁS LÉTREJÖTTÉHEZ? 1. Párosítások gyakorisága: CS után gyakran UCS. 2. Kontiguitás: CS UCS között ne teljen el sok idő: Fény-kaja 0.5s. 3. Bejósolhatóság: CS megbízható bejósolója legyen UCS nek. CS után magasabb valószínűséggel jelenjen meg UCS, mint nélküle. Fény megbízható valószínűséggel előzze meg a kaját (RESCORLA). PLD. VIHARRAL időbeli kontiguitásban áll felhő, vagy fa, de csak ez nem megbizható, keresni kell olyan jelet, ami csak az előtt jelentkezik, és máskor nem. 4. Blokkolás: Előzőleg megtanult kapcsolat (fény CS - áramütés UCS) megakadályozhatja egy új asszociáció (fény CS1 + hang CS2 - áramütés UCS) kialakulását. Az egyik CS-hez történő kondícionálás lehetősége annál kisebb, minél nagyobb kondícionálás történt előzőleg a másikhoz. Az együtt megjelenő CS-ek versengenek egymásért. PLD. KICS: 1. Fény, áramütés, sokk. 2. Fény, hang, áramütés, sokk 3. Hang, nincs sokk. KOCS: 1. Kimaradt. 2. Van. 3. Hangra sokk. (KAMIN) BEJÓSOLHATÓSÁG ÉS ÉRZELMEK: CS megjelenése félelem, CS hiánya biztonságérzet, CS - UCS megjelenése következetlen, egyfolytában szorongás. PLD. GYERMEK ÉS AZ INJEKCIÓ. Ha tudjuk, mikor érzünk fájdalmat, csökken a szorongásunk. KLASSZIKUS KONDÍCIONÁLÁS MODELLJEI: Rescorla-Wagner modell: Annál gyorsabb a klasszikus kondícionálás, minél meglepőbb az UCS, ill. a CS és az UCS közötti kapcsolat, korábbról mennyire ismert (fény-étel előtte soha nem tapasztalva).. Versengés modell: Az együtt megjelenő CS-ek versengenek egymásért: Egy adott próbában jelenlévő összes CS befolyásolja a bejósolhatóságot (ketrec, szag, mozgás). Szabályalkotó és ellenőrző modell: Ha fény, akkor áramütés. Akkor alakul ki szabály, ha időbeli kontiguitás van, ha helyesek a jóslatok, vagy ha a régi szabályok már nem válnak be. BIOLÓGIAI KORLÁTOK: A tanulás törvényei a különböző fajoknál és a különböző helyzetekben nem azonos, mint a behavioristák hitték. Az állat tanulásának bele kell illeszkednie genetikailag meghatározott viselkedési tervrajzába, amely határt szab azoknak az asszociációknak, amit egy állat megtanulhat. PATKÁNY: Íz jobban jelzi a rosszullétet, mint az áramütést, a fény és hang viszont jobban jelzi az áramütést, mint a rosszulétet OPERÁNS KODÍCIONÁLÁS LÉNYEGE: Itt nem veleszületett testi reakciókról van szó (reflex), hanem magatartási formák megtanulásáról a következmények által. A magatartási forma spontán lép fel. A megismétlés valószínűsége ennek a magatartási formának a következményeitől függ. PLD. IDOMÍTÁS: Rávenni, csinálja a mutaványt, utána jutalom. Disznóitató. A megerősítés hiánya a választ itt is kioltja. EFFEKTUS (KÖVETKEZMÉNY) TÖRVÉNYE: Próba-szerencse viselkedés. Az élőlény véletlenül jön rá, hogy egy bizonyos magatartási forma pozitív effektekkel jár. A véletlenszerű cselekvések közül csak azokat választja ki, amelyeknek effektjei pozitívak. A legalkalmasabb válasz marad fenn. SKINNER KÍSÉRLETEI: 1. Alapkísérlet: Skinner-box, kiéheztetett állat egy kiválasztott magatartása (galamb ablaküveg pikkelés, patkány véletlenszerű pedálnyomás) étellel megerősítve. 2. Diszkriminációs kísérlet: Csak akkor megerősítés, ha egy diszkriminációs jel megjelenésekor lép fel a kiválasztott magatartási forma (fényre pikkeléskor kaja). GYERMEKNEVELÉS: HISZTÉRIÁS GYEREK leszoktatása, nem megyek oda hozzá. FORMÁLÁS: Hogyan vezetem rá az állatot, hogy megnyomja a csengőt, és azt megerősíthessem: Spontán magatartást megfigyelem, ezek közül a csengő megnyomásához szükségeseket megerősítem (irány, közelség). Azt a technikát, amelyek csak azokat a válaszokat erősítik meg, amelyek egyeznek a kísérletvezető elvárásaival, és a többit kilotja, formálásnak nevezzük. KODÍCIONÁLT MEGERŐSÍTŐK: Elsődleges megerősítők: Alapvető szükségleteket elégítenek ki. Másodlagos, kodícionált megerősítők: Elsődleges megerősítőkkel való következetes társítás. Nemcsak az étel, hanem minden, amit arra asszociálok, pénz, dícséret. MEGERŐSÍTÉS VISZONYLAGOSSÁGA: Nemcsak ingerek, hanem tevékenységek is funkcionálhatnak megerősítőként. Egy gyakran végzett tevékenység megerősíthet egy kevésbé gyakran végzett tevékenységet. PLD. Szeret labdázni, de nem szeret rajzolni. Ha rajzol, utána labdázhat. GENERALIZÁCIÓ ÉS DISZKRIMINÁCIÓ: Az élőlények generalizálják, amit tanultak, ez diszkrimnációs tréninggel korlátozható. PLD. GEN. KUTYA SIMOGATÁSA- dícséret, minden kutyát simogatni, DISZK: Csak akkor dícséret, ha a saját kutyát simogatja. DISZK INGER: Farokcsóválás. MEGERŐSÍTÉSI TERVEK: FOLYAMATOS MEGERŐSÍTÉS: Mindig megerősítés: Pikkelés mag. RÉSZLEGES MEGERŐSÍTÉS: ARÁNYTERVEK: Rögzített arányú. RA5= Minden ötödik pikkelés után erősítés. Válasszünet után öt pikkelés. Minél nagyobb az arány, annál gyakoribb (gyorsabb) a válasz, főként kis arányról növelve. Változó arányú. VA5= Rendszertelenül, átlagában 5 pikkelés után megerősítés. PLD. NYERŐGÉP. Nincsenek válasszünetek. Egyenletesen magas válaszgyakoriság. IDŐBELI TERVEK: Rögzített idejű. RI5= Minden öt perc után, az első pikkre mag. Válasszünetek. Időhatár végével intenzívebb pikk. Változó idejű. VI5= Rendszertelenül, átlagában 5 perc után megerősítés. Nincs válasszünet. Egyenletesen magas válaszgyakoriság. Összf: Aránytervek jobbak, mint időbeliek, változó jobb, mint rögzített. AVERZÍV KONDÍCIONÁLÁS: A megerősítők nemcsak pozitívak lehetnek, hanem negatívak, averzívak is, PLD. Áramütés, fájdalom. BÜNTETÉS: A választ averzív ingerrel gyengítjük. Hátrányai: Nem kínál más alternatívát, hatásai kevésbé bejósolhatók (pofont értelmezheti pozitívan, én vagyok a középpont), szituációt, helyet generalizálják (utálom az iskolát, matekot), személyhez való kapcsolat megromlik (utálom a tanárt), flusztrációt, agrresziót hív elő. Akkor szüntet meg hatásosan nem kívánt magatartást, ha a kívántat jutalmazzák. (Sára sír a boltba, nem pofon, hanem ha máskor nem sír, jutalom) MENEKÜLÉS ÉS ELKERÜLÉS: 1. Patkány egy kétfalu dobozban, egyik padló alatt lehet áram, másik alatt nem. 2. Hang, áram, sokk, már a hangra menekül (KK). 3. Véletlenül átjut a túloldalra, ahol nincs a padlóban áram (OK). 4. Először csak az áramra ugrik (menekülés). 5. Utána már a hangra is ugrik KK miatt (elkerülés) 6. Elvárást alakít ki (kognitív szint): Ki is kapcsolhatjuk a generátort, akkor is ugrik. PLD. LIFT rossz, nem szállunk be, pedig megjavították. MIKOR KONDÍCIONÁLÓDIK OPERNÁNSAN EGY VÁLASZ? 1. Kontiguitás: Ha a megerősítés közvetlenül követi a viselkedést. 2. Befolyásolhatóság: Ha az állatban tudatosodik, hogy a megerősítés az ő ellenőrzése alatt áll. KIS: KUTYÁK: 1. Egyik ki tudta kapcsolni az áramot, a másik nem. 2. Hangra áramütés, át kell ugrani a falon. Az egyik hamar megtanulta, a másik viszont lehetetlenné vált, mert azt tanulta meg, hogy nem tehet semmit. 3. Kontingenciatanulás: Mind a KK-ban, min az OK-ban az állat két esemény közötti kontingenciát (egybeesést) tanul meg. Befolyásolhatóság csak akkor áll fenn, ha észleli a válaszai és a megerősítések közötti kontingenciát. BIOLÓGIAI KORLÁTOK: 1. ÖSZTÖNÖS VISELKEDÉSKÉSZLET: Csirkék ragaszkodnak a kapirgáláshoz, az ösztönös viselkedéskészlet behatárolja, hogy mi tanulható meg. 2. VISELKEDÉSI TERVRAJZ: Jutalmazásos tanulás (étel-megerősítés) esetén a galambok gyorsabban tanulnak, ha a válasz (kiválasztott magatartás) egy gomb csipegetése. Meneküléses tanulás (áram kikapcsolás- megerősítés) esetén gyorsabban tanulnak, ha a megrősített válasz (kiválasztott magatartás) a szárnycsapkodás. OK a viselkedés tervrajzába kell illeszkedjen. KOMPLEX TANULÁS KOGNITÍV TÉRKÉPEK: KIS: Az a PATKÁNY, amelyik korábban már volt a labirintusban, előbb odaér a táplálékhoz. A patkány a 20. próba után eljut minden folyosóba az élelemért, anélkül, hogy ismét menne oda, ahol már volt, véletlenszerű folyósólátogatás, de mégis egy mentális belső struktúra. ABSZTRAKT FOGALMAK: KIS: CSIMPÁNZOK, egyik zseton alma, másik papír. Azonos zseton, különböző zseton (2 alma, alma és banán), ok (papírdarabok és olló) BALÁTÁSOS TANULÁS: KIS: KÖHLER CSIMPÁNZA: Kis bot, nagy bot, banán, ládák. ELŐZETES HIEDELMEK: Az ember előzetes hiedelmekkel rendelkezhet, amelyek befolyásolhatják, hogy mit tanul meg. Álasszociációk: Emiatt az emberek olyan kapcsolatokat is észlelnek, ami a valóságban nincs jelen. PLD: NAGY SZEM GYANAKVÁS, nagy száj gondoskodás. Hiedelemvezérelt tanulás: Amikor a kapcsolat valódi, az előzetes hidelemek a kapcsolat túlbecsüléséhez vezetnek. PLD: Egy személy minden helyzetben való BECSÜLETESSÉGE. Adatvezérelt tanulás: Az előzetes hiedelmek hiánya a kapcsolat erejének alábecsülést eredményezi. PLD. FÉRFIAK ÉS SÉTAPÁLCÁK magassága változott, megbecsülni a két magasság közötti viszonyt. KOMPLEX TANULÁS FÁZISAI: 1. Problémamegoldás (hirtelen) 2. Emlékezetbe tároljuk. 3. Újra előhívjuk. 4. Emlékezet, gondolkozás fontos a komplex tanuláshoz. = Nem próba-szerencse, mint az OK-nál. 6. t é t e l EMLÉKEZET: az elraktározott ismeretanyag és készség mozgósítása. Az emberi agy raktározási kapacitása miért olyan nagy? a./ Rövidtávú memória (kódolás, tárolás, memóriaterjedelem, előhívás) b./ hosszútávú memória /kódolás, tárolás, előhívás/ c./ implicit memória d./ az emlékezet fejlesztése, konstruktív emlékezet. EMLÉKEZET RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA (RM) KÓDOLÁS: Szelektív figyelem (pénztáros szeme). Akusztikus: Ismételgetés, akusztikusan hasonló, különböző. Vizuális: Gyermekekben. Akusztikus és vizuális buffer együtt egy központi végrehajtó hangolásával. Szemantikus: Jelentésen alapuló. TÁROLÁS: Memóriaterjedelem 5-9 között. Tömbösítés: Hosszú távú memóriában őrzőtt információkhoz kapcsolva, 1526, 1848, 1956. Felejtés: Kiszorítás által. Aktiváció: Minél több elem aktív, annál inkább egy elem aktivációja a felidézéshez szükséges szint alá süllyed. Kevesebb, ha a szó kimondása hoszabb időt vesz igénybe. Ismételgetés által új tételek kódolását megakadályozzuk ELŐHÍVÁS: Szeriális keresés= Előhívási idő egyenes arányban nő az információ mennyiségével, 40 ezred másodperc, elemek egyenként vizsgáltatnak meg. GONDOLKODÁS: Munkamemória, probléma egyes részeinek rögzítése, probléma szempontjából a hosszútávú memóriából előhívott információk tárolása, pld. 35x8, beszélgetés nyomon követése, szöveg olvasása, újnak régire történő vonatkoztatása. De nem vesz részt a nyelv megértésében: Amnéziások, memóriaterjedelem 1, mégis egész mondatokat meg tudnak érteni, a nyelv számára külön emlékezeti rendszerünk van. ÁTVITEL A HOSSZÚ MEMÓRIÁBA: Kettősmemória modell. RM. előszobája a HM-nak. Lehetőségek: ismételgetés, kiszorítás, elhalványodás, átmásolódás a HM-ba. Szabad felidézés kisérlete: 20-40 szó, elsők már a HM-ban, volt idő átmásolni, utolsók a RM-ban. Ismételgetés kritikája: 25 éven elolvasott imák mégsem vésődtek be. HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA (HM) KÓDOLÁS: A jelentés (szemantika) kódolása, (RM-nál az akusztikus kód) de egyéb kódok is használhatók. (Pld. verstanulásnál). Értelmes kapcsolatok kialakítása: Cérna Géza diót árul, ezért helypénzt fizet cisz. ELŐHÍVÁS: Felejtés oka nem az információ elvesztése, hanem inkább az ahhoz való hozzáférhetetlenség. Bizonyítékok erre: Könyvet megtalálni a könyvtárban, vizsgán nem jut eszünkbe, utána igen, hipnózisban gyermekkori emlékek felmerülése. Előhívási támpont: Állat, gyümölcs, bútor, fegyver. Felismerés és felidézés: Kövecses Oszkárral is találkoztál? Kikkel találkoztál? Interferencia= Ha különböző tételeket azonos támponttal kapcsolunk össze, Ede (megváltozott) telefonszáma, vagy (megváltozott) parkolóhely. Minél több tétel, egy támponthoz, annál nehezebb felidézni, felejtés fő oka. Előhívási modellek: Keresési és aktivációs folyamat: A Bankár, eltörte a palackot, beszélt a tömeghez, nem halasztotta el az utazást. Három pályán kell keresni. Ha több a pálya, még lasúbb, ill annál hosszabb ideig tart, amíg elegendő aktivációt ér el valamelyik. TÁROLÁS: Az információk egy része azonban bizonyosan elvész a tárolás során, nincs minden a memóriánkban (csak nem hozzáférhető), amit valaha tanultunk. Agykéreg alatti struktúrák: Hippokampusz, amygdala: Konszolidálja az új emléknyomokat, de az emléknyomok csak néhány hétig maradnak itt, az állandó hosszú távú tár az agykéregben van. KÓDOLÁS ÉS ELŐHÍVÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATOK: Hierarchikus szervezés: Egy nagy keresést kisebbek sorozatára bontsunk fel. Kontextus: hajdani iskolatársaink neveihez felidézni a hajdani iskolát. Állapotfüggő tanulás: Drogos emlék drogosan idézhető fel. FELEJTÉS ÉRZELMI TÉNYEZŐI: Az érzelmi tölétésű helyzeteken többet gondolkozunk, ismételgetjük, megszervezzük, mint a semlegeseket. Villanófényemlék: Élénk, állandó rögzítése azoknak a körülményeknek, amelyek között jelentős, érzelmi töltésű eseményt éltünk át: Challenger 1986, mikor, ki mondta, hogyan tudta meg, milyen ruhát viselt akkor. Ezek speciális emlékezeti mechanizmust kapcsolnak be. Vizsgán a negatív érzelmek (pánik) megakadályozzák az előhívást. Érzelmek kontextushatás révén is befolyásolják az emlékezést: Ha szomorú vagy az anyga megtanulása közben, a felidézés is szomorúan lesz hatékony. Freud: Elfojtási hipotézis= Előhívási zavarok végletes formája. IMPLICIT MEMÓRIA EXPLICIT MEMÓRIA: Az eddigiek, személyes esmények, múlt (időpont, hely) tudatos előhívása. Epizódikus: Személyes emlékek. (Amnéziásoknál ez károsul) Szemantikus: Agglegény= Nőtlen férfi. Két külön emlékezeti rendszer. IMPLICIT MEMÓRIA: Készségeinkben mutatkozik meg, és észlelési, mozgásos, vagy kognitív feladatbeli teljesítmény javulásában jelentkezik. Gyakorlással javul a nyelv szavainak felismerése, de beszéd közben nem kell a javuláshoz vezető gyakorlást tudatosan felidézni. EMLÉKEZÉS AMNÉZIÁBAN: Normális a szókincse, rendelkezik ismeretekkel, nem mutat intelligenciavesztést. Megőrződnek a motoros készségek, pld. cipőfűző megkötése, biciglizés, olvasás, pedig a folymatra nem emlékeznek, amelynek során ezt elérték. Különbözik a tényekre és készségekre vonatkozó emlékezet. Kivéve az anterográd (új információk elsajátitásának képtelensége) és retrográd (sérülés előtt történtek felidézésnek képtelensége) amnéziát. Előfeszítés= Menete: 1. Szavakból álló lista. 2. Listában szereplő és nem szereplő szavak kiegészítése. 3. Erdeti szavakat újak közé keverve kell felismerni az eredetieket. 2.-nál: Egészségesek: Több szót egészítenek ki az első listából, mert azok előfeszítik, serkentik a második szakasz kiegészítésit. Amnéziások is. Itt implicit emlékezet. 3.-nál: Feladat explicitté (memóriafeladat, tudatos előhívás) lesz, amnéziások kevesebbre emlékeznek. EGÉSZSÉGESEK IMPLICIT MEMÓRIÁJA: Explicit és implicit emlékek külön tárolódnak. EMLÉKEZETI RENDSZEREK KRITIKÁJA: 20-25 emlékezeti rendszer megkülönböztetése. Inkább: Egyazon emlékezeti táron működő különböző előhívási folyamatok jelzései. Ez kézenfekvő, ha szavakról van szó, de ha explicite tények felismeréséről, vagy implicite észlelési és mozgásos készségekről, akkor jobb a fiókos emlékezeti rendszer. Tehát tudni, hogyan (implicit, készségek ismerete), vagy tudni, mit (explicit, tények) EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE TÖMBÖSÍTÉS: 80 számjegyűre növelte futási időkbe kódolva, betüknél nem működött. KÉPZELET ÉS KÓDOLÁS: Mnemotechnikai rendszerek= Helyek módszere. Kulcsmódszer nyelvtanulásnál, körtn=függöny (körtékkel ékesítve). FELDOLGOZÁS ÉS KÓDOLÁS: Minél mélyebb feldolgozás, kapcsolatok kialakítása a tételek között, kérdések kialakítása. KONTEXTUS ÉS ELŐHÍVÁS: Felidézni a kontextust (pld. iskolai terem), amelyben a tanulás megtörtént. SZERVEZÉS: Összefüggéstelen szavak listáját egy történetbe szervezték. Ennek a fejezetnek a saját hierarchikus fává szervezése. ELŐHÍVÁS GYAKORLÁSA: Explicite: Elovasás után kérdésekkel gyakorolni a felidézést, és újra elolvasni a nehezebben felidézhetőket. Implicite: Teniszezés mentális gyakorlása, fizikai gyakorlással vegyítve. PQRST MÓDSZER: Előzetes áttekintés, kérdés, olvasás, felmondás, ellenőrzés= Anyag feldolgozása, megszervezése, előhívásának gyakorlása. KONSTRUKTÍV EMLÉKEZET FELÜLRŐL LEFELÉ: Alulról felfelé irányuló folyamat csak a bemenő információt dolgozza fel. Míg a felülről lefelé irányuló folyamat (konstruktív) más ismereteket is bevon a feladatba: Misi eltörte a palackot a kocsmában (kocsma= palack boros és nem tejes). EGYSZERŰ KÖVETKEZTETÉS: Egy mondat, vagy a jelenet hallása, látása közben következtetünk, amit azokkal együtt tárolunk, és sokszor a következtetés befolyásolja a ténylegeset, torzítja. Milyen gyorsan mentek az autók, mikor karambolóztak. ill koccantak, láttak-e ott üvegeket? Szemtanúknak feltett kérdések fontossága! SZTEREOTÍPIÁK: Emberek egész csoportjára vonatkozó személyiségjegyek összesége. Tipikus olasz, eltakarhat más információt, tisztán konstruált emlék lehet, vele találkozva meg sem ismerem. BK hölgy semleges élete (leszbikus, vagy férjes nő sztereotípiája befolyásolja, hogy életéből mire emlékszem) SÉMÁK: Emberek, tárgyak, események, helyzetek egy osztályának mentális reprezentációja. Szeretotípia az ember osztályának sémája. Séma: Kutya, asztal, hogyan kell étteremben enni, autót vezetni. Minket érő információt gyorsan megszűrjük, megszervezzük, feldolgozzuk, csak a különbséget memorizáljuk. 7. tétel GONDOLKODÁS ÉS NYELV Miért nem tudnak az állatok megtanulni beszélni? a./ Fogalomalkotás, kategóriaképzés b./ Következtetés c./ Nyelv és kommunikáció d./ a nyelv fejlődése e./ Képzeleti gondolkodás, problémamegoldás FOGALMAK ALAPFOGALMAK: Propozícionális gondolkodás: Amit lelki fülünkkel hallunk. Képzeleti, vizuális gondolkodás: Lelki szemünkkel látjuk. Propozíció= Kijelentés. FOGALMAK FUNKCIÓI: A világot kezelhető egységekre osztja Egy fogalom= Azon dologok, amelyek nagyjából egyformák. Lehetővé teszik a közvetlenül nem észlelt információk előrejelzését, kerek, piros-alma, ehető, magja van. Kategorizáció: Tárgyak fogalomhoz rendelése. PROTOTÍPUSOK: Fogalomhoz tulajdonságok tartoznak. Az egyik tulajdonságcsoport tartalmazza a fogalom prototípusát, a fogalom legjobb példányának leírását. A másik tulajdonságcsoport tartalmazza a fogalom magját, azokat a tulajdonságokat, amelyek meghatározóak a fogalomra nézve. A klasszikus fogalmaknál a mag alapján kategorizáljuk a fogalom példányait. Az életlen fogalmaknál a prototípusra alapozunk, mivel a magtulajdonságok (madaraknál a gének) nem láthatók. Tipikusság: Minél több prototípikus tulajdonsággal rendelkezik egy példány, madár-e a rigó, vagy a csirke? FOGALMI HIERARCHIA: A fogalmakról tulajdonságaik mellett azt is tudjuk, milyen viszonyban vannak egymással: Halmaz, részhalmaz. Állat, madár, fecske. Alapszint a madár, vagy a hal. Itt a legtöbb megkülönböztetés értékű tulajdonság. Az állat kevés tulajdonsággal rendelkezik (élőlény), a fecske és a rigó pedig kevés megkülönböztető tulajdonsággal bír. Egy fogalom és egy tulajdonság közti kapcsolat megállapításának ideje a hierarchikus távolságtól függ: Élőlény-e a madár, élőlény-e a rigó? FOGALOMELSAJÁTÍTÁS: A fogalmak prototípusának (egyéni tapasztalat) és magjának (okatatás) tanulása: Azt kell megtanulni, hogy a mag a tagsági viszony jobb mutatója. Ez 10 éves korra alakul ki. PLD: Tolvaj. Tanulás tapasztalatból: 1. Példánystratégia. PLD. Bútor= Szék, asztal. A lámpa mennyire hasonlít a bútor fogalmánál tárolt példányokra. 2. Hipotézis-ellenőrzés: A fogalom ismert példányainak közös tulajdonságai lesznek az új tárgy vizsgálatakor a kritériumok. 3. Felülről lefelé irányuló stratégiák: Az eddigi kettő alulról feleflé irányult, és nem kapott benne szerepet az ember előzetes tudása, míg ebben igen. PLD. Gyermekrajzok: Kreatív-nem kreatívnál zseb, falu-városnál erszény. FOGALMAK KOMBINÁCIÓJA: Fogalmakat kijelentéssé kombináljuk. Propozíció= Személy, vagy tárgy + leírást tartalmazó fogalom összekpcsolása. PLD. Verának gyönyörű szeme van. Alany= vera. Állítmány= Gyönyörű szeme van. Kijelentéseket összekpacsoljuk: Mellérendelve, egyiket másik részévé téve. PLD. Anna a fözeléket szereti, Ernő a pizzát. Egonnak tetszik a kék lepedő. KÖVETKEZTETÉS Gondolatmenetünk szervezett: 1. Emlékezeti asszociációk. 2. Érvelés, következtetés. DEDUKTÍV KÖVETKEZTETÉS Logikai szabályok: Az érvelés következménye nem lehet hamis, ha a premisszák igazak. PLD. Ha esik, viszek esernyőt, (ha viszek esernyőt, elveszítem), esik, tehát viszek esernyőt, (tehát elveszítem az esernyőt.). Itt a kijelentéseket a szabályok logikai formája befolyásolja. De a következtetésekre a kijelentések tartalma is hat, nevezetesen... Pragmatikus szabályok: De nem mindig használunk logikai szabályokat, hanem olyanokat, amelyek kevésbé elvontak, és jobban illeszkednek a mindennapi élethez. PLD. Engedélyszabály: 18 év alatt tilos szeszes italt inni. Heurisztikákat is használunk a szabályok mellett: Olyan gyors eljárások, amelyek könnyen alkalmazhatók, gyakran, de nem szükségszerűen helyes válaszhoz vezetnek. PLD. Specifikus tény előhívása, hogy 16 év alatt ellenőrizhető, mit iszik az illető. Mentális modell előhívása: PLD. Elképzelik, hogy néz ki egy 16 éves, sörrel a kezében. INDUKTÍV KÖVETKEZTETÉS Valószínűtlen, hogy a következtetés hamis, ha a premisszák igazak. Valószínüség (és nem bizonyság) elmélet. Gyakoriság szabálya: Annak valószínűsége, hogy valami egy osztály tagja, annál nagyobb, minél több tagja van az osztálynak. PLD. Marci könyvelő, egy olyan klub tagja, ahol a tagok 80%-a könyvelő. Konjunkciós modell: Egy kijelentés valószínűsége nem lehet kisebb, mint e kijelentés más kijelentéssel vett együttes valószínüsége. A gyakoriság és a konjunkciós (racionális) szabályok helyett inkább heurisztikákat alkalmazunk. 1. Hasonlósági heurisztika: Sok közös ismert tulajdonságokkal rendelkező dolog, valószínűleg közös ismeretlen tulajdonságokkal is rendelkezik. PLD. Minden rigó csontjai szezámcsontok, ezért minden madár csontjai szezámcsontok. 2. Oksági heurisztika: Egy helyzet valószínüségét a helyzetben szereplő oksági kapcsolatok erősségére alapozzuk. Nagy számok törvénye: Valószínűség erősödik a bizonyítékok mennyiségével. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ NYELVI SZINTEK: A nyelv különböző szinteken szerveződött (hangok, szavak, mondatok segítségével hozza kapcsolatba a GONDOLATOT és a BESZÉDET) és produktív (meglévő egységeket nagyobb egységekbe kombináljuk a következő szinten). Produkció: Gondolatból indulunk ki lefordítása mondatra, majd olyan hangok kibocsátása, melyek a mondatot kifejezik, tehát beszélünk. Felső szinttől az alsóig: GONDOLAT, mentálisan lefordítva mondatban szereplő szószerkezetekre-szavakra, kiejtve fonémákká alakítjuk, BESZÉD. Megértés: A beszédből, szavakat alkotó hangokból indulunk ki, szavakhoz jelentést rendelünk, és mondattá kapcsoljuk össze, míg eljutunk a kijelentéshez gondolathoz. Alulról felfel






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!