Bejelentés



Pótor Imre dr. habil. honlapja
Mindig tedd meg, amit meg tudsz tenni. Ez teszi értékessé az életedet. Köszöntöm honlapomon!

MENÜ










MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
MODERN FILOLÓGIAI INTÉZET
ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI TANSZÉK



 


Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító
szakirányú továbbképzési szak



SZAKDOLGOZAT




PÓTOR IMRE


Miskolc, 2011.

I. Fordítás németről magyarra



KONRAD WEIß
ZWANZIG JAHRE DANACH
- ESSAY -

Aus Politik und Zeitgeschichte 30-31/2010. S. 3-5.
http://www.bpb.de/publikationen/8NZKAC,0,Zwanzig_Jahre_danach_Essay.html


Konzulens:
PHD KEGYESNÉ DR. SZEKERES ERIKA
egyetemi docens


Készítette:
PÓTOR IMRE
TGSZ hallgató

2011.


 
Miskolci Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS      

Név: Pótor Imre
   
                       
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat):

Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító szakirányú továbbképzés
      
Szak: fordító
                          Szakirány: német
      
Illetékes tanszék: Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
      
A szakdolgozat címe:
Konrad Weiβ: Zwanzig Jahre danach – Essay –
Aus Politik und Zeitgeschichte APuZ 30-31/2010. 26. Juli 2010 S. 3-5.
      
Kidolgozandó kérdések:
1.    A kiválasztott szöveg fordítástechnikai szempontú elemzése.
2.    Német–magyar szójegyzék elkészítése.
3.    A szöveg lefordítása.
4.    A fordítás technikai és tartalmi nehézségeinek kommentálása.      
Konzulens neve, beosztása:

                  PhD Kegyesné Dr. Szekeres Erika
                                egyetemi docens
      
A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:

Miskolc, 2010. október 15.      
      



      ……………………………
              hallgató aláírása


    A témát elfogadtam.


    p. h.       ……………………………
        intézetigazgató aláírása
      
Miskolci Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Konzultációs lap       

Hallgató neve: Pótor Imre
   
                 Neptun kód:       
Szakdolgozat címe:         
Konrad Weiβ: Zwanzig Jahre danach – Essay –
Aus Politik und Zeitgeschichte
APuZ 30-31/2010. 26. Juli 2010 S. 3-5.
Konzulens neve:
             PhD Kegyesné Dr. Szekeres Erika
                        egyetemi docens
           
Konzultáció időpontja
2011. február 12.    Konzulens aláírása      
Konzultáció időpontja
2011. február 19.    Konzulens aláírása      
Konzultáció időpontja
2011. február 26.    Konzulens aláírása
      
Konzultáció időpontja
2011. március 5.    Konzulens aláírása
      
Konzultáció időpontja
2011. március 14.    Konzulens aláírása
      
Konzultáció időpontja
2011. március 19.    Konzulens aláírása
      
Konzultáció időpontja
2011. március 26.    Konzulens aláírása
     
 
Dátum: Miskolc, 2011. április 5.    A szakdolgozat beadható:


…………………………..
Konzulens aláírása
     
 








EREDETISÉGI  NYILATKOZAT

Alulírott: Pótor Imre
Neptun kód:

a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy
Konrad Weiβ: Zwanzig Jahre danach – Essay –
Aus Politik und Zeitgeschichte
APuZ 30-31/2010. 26. Juli 2010 S. 3-5.

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
·    szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
·    tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
·    más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.
Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a bolszakd@uni-miskolc.hu címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc, 2011. év április hó 10. nap

                                                                                                                                                              
                                                                                                     .…………………………………………..                                                                                                                        
                                                                                                                            hallgató
Tartalom
1. A szöveg bemutatása………………………………………………………………..7.
    1.1. Bevezetés…………………………………………………………………...7.
    1.2. A kötet célja………………………………………………………………...7.
    1.3. Célközönség………………………………………………………………...7.
1.4. A szöveg…………………………………………………………………....7.
1.5. A szerző bemutatása……………………………………………………..…8.
1.6. A szöveg nyelvészeti jellemzése…………………………………………...8.
1.7. Párhuzamos szövegek bemutatása………………………………………….9.
2. Szójegyzék………………………………………………………………………….11.
    2.1. Előzetes szójegyzék…………………………………………………….....11.
    2.2. Konkrét szójegyzék………………………………………………………..13.
3. Fogalmak magyarázata……………………………………………………………16.
4. Eredeti szöveg……………………………………………………………………...20.
5. A fordítás…………………………………………………………………………...25.
6. Fordítói kommentár……………………………………………………………….30.
    6.1. Kommentár………………………………………………………………..30.
    6.2. Fordítói kommentár………………………………………………….……33.
7. Párhuzamos szövegek……………………………………………………………...39.
    7.1. Párhuzamos szövegek magyar nyelven…...………………………………39.
    7.2. Párhuzamos szövegek német nyelven…………………………………..…43.
8. Összegzés…………………………………………………………………………...47.
9. Forrásművek……………………………………………………………………….48.
10. Szótárok, kézikönyvek…………………………………………………………....49.
11.  Függelék………………………………………………………………………..…50.        1. A SZÖVEG BEMUTATÁSA

1.1. Bevezetés
Előzetes megbeszéléseink szerint a Z-Press Kiadó szeretne egy olyan kötet kiadni, amely a német újraegyesítés célját, folyamatát, eredményét és következményét mutatja be. Ezt kívánja prezentálni a Miskolci Egyetem fordító szakos évfolyamainak a 20010/2011. évben végzős hallgatóinak csoportja

1.2. A kötet célja
Húsz év telt el a német újraegyesítés óta. Ezzel a témával kapcsolatban Németországban sok kiadványt jelentettek meg. Magyarországon is szeretnének erről magyar nyelven olvasni az emberek.

1.3. Célközönség
Széles a paletta: átlag embereknek és a történelem iránt érdeklődőknek készítettük kötetünket. Diákok és oktatók is érdeklődéssel forgathatják. Oktatói segédeszközként is használható a történelem oktatása folyamán.

1.4. A szöveg
A szöveg forrása az alábbi honlapon található:
http://www.bpb.de/publikationen/8NZKAC,0,Zwanzig_Jahre_danach_Essay.html, az Aus Po­li­tik und Zeit­ge­schichte folyóirat 30-31/2010, 2010. július 26-án kiadott  tematikus számában.
    A német újraegyesítéshez vezető utat és az azt követő két évtizedet ábrázolja ez a sorozat, melyből az első cikk ragadta meg különösen is a figyelmemet. A témával kapcsolatosan a szerző vissza- és előretekintése maradandó érvényű gondolatokkal segíti kortársait, ugyanakkor gondolkodni tanítja a jövő nemzedéket is.
    Abban a tematikus számban, amelyben az általam fordított cikk is található, a szerkesztői előszó sok hasznos információra hívta fel a figyelmemet. Ezekből emelek ki néhányat.
Húsz év telt el azóta, mióta öt szövetségi állam csatlakozott az alaptörvény érvényességi köréhez. Évtizedekig utópia maradt az alaptörvény előszavában megfogalmazott követelmény, hogy tudniillik szabad önrendelkezéssel kell megvalósítani Németország egységét és szabadságát. Majd pedig a német újraegyesítést követően is kívánalom maradt az ugyancsak az alaptörvényben megfogalmazott „egyenértékű életkörülmények megteremtésére” vonatkozó felszólítás. Egyrészt a politikai kultúrában, de sok polgár gondolkodásmódjában is tovább éltek a Kelet-Nyugat különbségek. Mára azonban az egymást követő nemzedékek nyomán lassan megszűnnek ezek az ellentétek. Fokozatosan elhalkulnak az „Ossi” és „Wessi” sablonok. Mindkét országrész társadalmi és kulturális felzárkóztatását segítik a nyugati fejlett társadalom és a demográfiai átalakulás következményeiből fakadó krízisek feldolgozásai, mint például az olyan kiadványok is, amelyet csoportunk készít.
Ebből a tematikus számból én a következő cikket fordítottam:
Konrad Weiß: Zwanzig Jahre danach – Essay –

1.5. A szerző bemutatása
KONRAD WEIß 1942-ben született. 1990-ig rendező volt Berlinben a DEFA Stúdió Dokumentumfilm Osztályán; 1989-ben a „Demokráciát Most” polgári mozgalom egyik alapítója és szóvivője, majd pedig a szabadon választott Népi Kamara és a Bundestag képviselője. 1995-től szabadúszó újságíró.
A szerző szívesen és készséggel válaszolt e-mailemre, cikkével kapcsolatos kérdéseimre. E-mailváltásunk a Függelékben olvasható.

1.6. A szöveg nyelvészeti jellemzése
A szerző politikai szövegében sajátságos terminológiát alkalmaz. Számomra főleg az okozott problémát, hogy a Wiedervereinigung kifejezést hogyan fordítsam. Mert amennyiben a két ország polgárai a politikai akarat végrehajtói, akkor újraegyesülést fordítok. De ha kívülállók, illetve körülmények is segítik ezt a folyamatot, akkor újraegyesítést kell fordítani. A szövegösszefüggés határozza meg, mikor melyik fordítási egységet kell alkalmazni.
Ezt a szót kikerestem egynyelvű szótárakban is és német-magyar nyelvű szótárokban is. A Kazinczy-féle szóhasítás elve alapján mindkét szó megvan a magyarban. Itt differenciálni kell.
A politikai pártok nevei jelentették számomra a központi terminológiai problémát. A pártokat és párttömörüléseket kifejező mozaikszavak, mint például a CDU, a SED, az NSZEP, a PDS, a LDPD, az NDPD. E mozaikszavak jelentését az alábbi szótárban kerestem, illetve találtam meg: Halász Előd – Földes Csaba – Uzonyi Pál: Német-magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1998. 
A politikai terminológia sorába tartoznak azok a demokratikus közösségek, a Demokráciát Most polgári mozgalom és a Kerekasztal, amelyekben Konrad Reiß politikai tevékenységet fejtett ki a német újraegyesítés folyamán.

1.7. Párhuzamos szövegek bemutatása
A párhuzamos korpusz összeállításának az volt a célja, hogy segítsen jobban megismerni és megérteni a szövegemben előforduló szavakat és kifejezéseket oly módon, ahogy azok más szerzők írásaiban is követhetők.

(1.) A „Die deutsche Wiedervereinigung” címû írás általános ismertetést közöl a folyamat történetérõl, kultúrájáról és politikai vetületérõl.
<http://www.tufts.edu/~bmartin/wieder.html (17>. 02. 2011)
„Obwohl die deutsche Wiedervereinigung ein aktuelles Thema ist, darf man die Geschichte nicht vergessen.”

(2.) SED-Staat: Volkskammer
http://www.hdg.de/lemo/html/DasGeteilteDeutschland/JahreDesAufbausInOstUndWest/SEDStaat/volkskammer.html  (17. 02. 2011). A fordításhoz ebből a forrásból a következő mondat játszik kulcsfontosságú szerepet:
„Die Abgeordneten werden nach einem vorher festgelegten Schlüssel auf die Parteien und Massenorganisationen verteilt. In der Volkskammer vertreten sind die Sozialistische Einheitspartei Deutschlands (SED), die Christlich Demokratische Union (CDU), die Liberal Demokratische Partei Deutschlands (LDPD), die National Demokratische Partei Deutschlands (NDPD), die Demokratische Bauernpartei Deutschlands (DBD), ferner Massenorga­nisa­tionen wie der Freie Deutsche Gewerkschaftsbund (FDGB), die Freie Deutsche Jugend (FDJ), der Kulturbund (KB), der Demokratische Frauenbund Deutschlands (DFD) und die Vereinigung der Verfolgten des Naziregimes (VVN). Über die von ihr beherrschten Massenorganisationen übt die SED den bestimmenden Einfluss aus.“

(3.) Borhi László: A német újraegyesítés a világpolitikában - a biztonság garanciája - Narancs XXII. évf. 40. szám (2010.10.07.) 
„Nyugati nyomásra törlik az alkotmányból az SED vezető szerepét, feloszlatják a párt milíciáját, a SED pedig nevéhez toldja a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) megnevezést. Elnöke a ma is aktív Gregor Gysi lesz.”

(4.) Richard Schröder: A német egyesítés tizedik évfordulóján.
<http://www.bedoe.de/tortenelem/ddr/rschroeder.htm  (2011. 02>. 17.)
„Richard Schröder, 57 éves, az NDK-ban evangélikus lelkész volt. 1991 óta a teológia professzora a berlini Humboldt Egyetemen, most az egyetem alelnöke. 1989-ben lépett be az NDK-ban akkor alakuló SPD-be, részt vett a Kerekasztal tárgyalásokon. Az első és egyben utolsó szabadon választott NDK-parlamentben az SPD frakció vezetője volt. Többször szóba került köztársasági elnökjelöltként.“

(5.) Egy elszólás repesztette meg a berlini falat -
http://www.origo.hu/nagyvilag/20091105-husz-eve-omlott-le-a-berlini-fal.html
(2011. 02. 17.)
„Günter Schabowski volt a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) központ bizottságának újsütetű nyilvánosságfelelőse.”

(6.) Wandel im Osten: Demokratie Jetzt
http:/www.hdg.de/lemo/html/DieDeutscheEinheit/WandelImOsten/demokratieJetzt.html
 „Mit dem "Aufruf zur Einmischung in eigener Sache" und den "Thesen für eine de­mok­ratische Umgestaltung der DDR" wird am 12. September 1989 die Bürgerbe­we­gung Demokratie Jetzt (DJ) gegründet.”

(7.) Klaus Schroeder: Die veränderte Republik. Deutschland nach der Wiederverei­ni­gung. Verlag Ernst Vögel, München/Stamsried 2006
<http://www.verlag-voegel.de/e-shop/out/oxbaseshop/html/0/images/wysiwigpro/Republik.pdf   (2011>. 02. 25.)
Die Schwierigkeiten des Vereinigungsprozesses und das Unbehagen an der Einheit können nicht angemessen erklärt werden, wenn die jahrzehntelange Teilung und das Leben in diametral entgegengesetzten Gesellschaftssystemen nicht berücksichtigt werden.
2. SZÓJEGYZÉK

2.1 ELŐZETES SZÓJEGYZÉK

A forrásnyelvi szöveg elolvasása után a párhuzamos korpuszokból emeltem ki azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek a témára vonatkozó szókincset tükrözik. Olyan kulcsszavakat soroltam fel, amelyek fordítása kihívást jelentett számomra. A témához kapcsolódó terminus technikusokat kerestem a teljesség igénye nélkül.

 

Német szavak és kifejezések
   
Magyar szavak és kifejezések      
e Akzeptanz, -en     elfogadókészség      
r Angleichungsprozess, -es, - e     kiegyenlítődési / összehangolódási folyamat      
beschleunigen h.    siettet, gyorsít      
e Binnendifferenzierung, -en     belföldi differenciálódás / megkülönböztetés / különbségtétel      
CDU = Christlich-Demokratische Union    CDU = Kereszténydemokrata Unió      
DBD = Demokratische Bauernpartei Deutsch­­lands     Német Demokratikus Parasztpárt
(NDK)      
diametral entgegengesetzt    homlokegyenest ellenkező      
die Bewertung des NS-Staates    a nemzeti szocialista állam értékelése      
die Entkoppelung von Staat    az államtól való leválás/lekapcsolódás      
FDJ = Freie Deutsche Jugend     Szabad Német Ifjúság (NDK)      
r Finanztransfer, -s, -     pénzügyi átalakulás      
flüchten in eine „Ost-Identität“ flüchten    „Kelet-identitásba” menekülni      
s Freiheitsstreben, -s     a szabadságra való törekvés, igyekezet      
e Freiheitstradition, -en     a szabadság hagyománya      
sie fühlen sich fremdbestimmt    úgy érzik magukat, mint akiket idegeneknek tekintenek      
r Gründungsaufruf, -es, -e     alapítási kiáltvány/felszólítás/szózat      
herbeisehen, (ie) a, e.    vmit/vkit odakíván, azt szeretné, hogy eljöjjön, elérkezzen      
konträre normative Bezüge    ellenkező normatív vonatkozások      
LDPD = Liberal Demokratische Partei Deutsch­­lands    LDPD = Németország Liberális Demokratikus Pártja      
mittelschichtsdominiert
    középréteget kielégítő      
NDPD = National Demokratische Partei Deutsch­lands     Német Nemzeti Demokratikus Párt      
neoliberale Kolonialisierungsstrategie    neoliberális gyarmatosító stratégia      
r Rechtsextremist, -en, -en     szélsőjobboldali személy      
e Ressource,-en     erőforrás, pénzforrás, segélyforrás, segélyeszköz      
SED = Sozialistische Einheitspartei Deutsch­lands    NSZEP =  Német Szocialista Egységpárt      
SED-Wissenschaftler    NSZEP tudósok      
e Sichtweise, -n    látásmód      
SPD = Sozialdemokratische Partei Deutsch­lands    SPD = Németország Szociáldemokrata Pártja (NDK)      
überlagern i/h.    rátelepedik, befed, beborít, megül      
e Umverteilung,-en     újraelosztás      
s Unbehagen, -s     kellemetlen, szorongó érzés      
e Vereinbarungsbilanz, -en     az egyesülés mérlege      
e Vereinigung, -en     egyesület, szövetség, unió, egyesülés, tröszt, egyezség, megegyezés       
r Vereinigungspfad, -es, -e     az egyesüléshez vezető út       
r Vereinigungsprozess, -es, -e     az egyesüléshez vezető folyamat      
Verharmlosung der SED-Diktatur    az NSZEP diktatúra ártalmatlan színben való feltüntetése      
s Vermögen, -s     vagyon, képesség      
e Verschleierung, -en     elkendőzés, elködösítés      
e Wiedervereinigung, -en     újraegyesítés, újraegyesülés, újbóli egybekelés/házasságkötés/összeköltözés     

2.2. KONKRÉT SZÓJEGYZÉK

Ebben a szójegyzékben azok a szavak, kifejezések szerepelnek, amelyek a forrásnyelvi szöveg elolvasásakor számomra ismeretlenek voltak, illetve a későbbiek folyamán különlegesnek ígérkeztek fordítási szempontból. Néhány szó és kifejezés jelentése ugyan általánosan ismert, de a szövegkörnyezethez illő magyar megfeleltetésük nem volt egyszerű feladat számomra. Néhány olyan szó és kifejezés is helyet kapott ebben a jegyzékben, amelyek az előzetes szójegyzékben is szerepelnek.

 

Német szavak és kifejezések
   
Magyar szavak és kifejezések      
alles für "seine" Untertanen zu regeln    minden tekintetben kormányozza „alattvalóit”       
am Rande einer lauten Menschenmenge    zajos embertömeg szélén       
aus dem Unrechtsstaat einen Rechtsstaat zu machen    jogállamot akartunk a jog nélküli államból      
aus der Ferne vom Reichstag her Bruch­stücke erst der Reden    a távolból a Reichstagban mondott beszédekből csak töredékek       
beliebig Grenzen zu setzen    önkényesen szabályokat alkotni      
das Neuland        újonnan meghódított föld / szűzföld      
das Rehabilitierungsgesetz der Volkskam­mer    a Népi Kamara rehabilitációs törvénye      
das wiedervereinigte Land    az újraegyesített ország / újraegyesült ország      
dem gleichen Gefühl der Einmaligkeit     az egyszeriség ugyanazon érzésével      
den Beitritt nach Artikel 23    a 23. cikkely szerinti csatlakozás      
der demokratische Prozess einer Verfassungsdebatte     az alkotmányos vita demokratikus folyamata       
der Einigungsprozess, -es, -e       egyesítési folyamat      
der Einigungsvertrag, -es, ~̈e›        az egyesítésről szóló szerződés, az egyesítési folyamatot szabályozó szerződés      
die Friedliche Revolution    Békés Forradalom      
der Gipfel wird bezwungen    meghódítjuk a csúcsot      
der konstitutionelle Weg    az alkotmányos út      
der Staat sich anmaßte    az állam megengedte magának      
die   Wiedervereinigung, -en       újraegyesítés, újraegyesülés, újbóli egybekelés/házasságkötés/összeköltözés      
die Ausschüsse Deutsche Einheit    Német Egység Bizottságok      
die Exkulpation, - en        bűnbocsánat      
die Legenden so lebhaft wuchern    a legendák olyan erősen burjánzanak      
die Transformation, - en         átalakulás, átalakítás      
die Volkskammer         Népi Kamara, a volt NDK parlamentje      
die Voraussetzungen schaffen    a feltételeket megteremteni      
die wesentlichen Nachbesserungsaufträge der Volkskammer    a Népi Kamara lényegesen módosított utasításai      
die wohl dem Bier schon zu reichlich zugesprochen hatten    de néhányan igen felöntöttek a garatra      
eine andere Facette dieser Geschichtsklitterung    ennek a történelemhamisításnak a másik szempontja      
      gefeit mn ign → feien         felvértezett → felvértezni
     gegen alles gefeit sein = minden ellen
     fel van vértezve;           
in der Verhandlungskommission zum Einigungsvertrag    az egységesítési folyamat menetét szabályozó szerződést előkészítő tárgyalási bizottságban      
mit der Eruption der Energien    az energiák felszabadulásával      
nur in Bruchstücken fortgelten sollte    csak részlegesen akarták érvényesíteni.      
Nutznießerin der DDR-Staatspartei    az NDK állampártjának haszonélvezője      
      PDS = Partei des Demokratischen
      Sozialismus          PDS =  Demokratikus Szocializmus
      Pártja      
sie abhängig und unmündig halten    függőségben és kiskorúságban tartani őket      
sie hat sich großenteils wirklich falsch zugetragen    nagyrészt valóban hamisan történik      
sie störten den Augenblick mit Grölen    hangoskodásukkal zavarták az ünnepélyes pillanatot      
sie gängeln    pórázon vezesse őket      
strahlen auf andere aus und ziehen viele in ihren Bann    másokat is áthat és  sokakat megigéz      
vom Deutschen Bun­destag    a Bundestag / német szövetségi gyűlés / képviselőház      
von einem Feuerwerk illuminiert wurde    tűzijáték világította meg       
der von uns präferierte Weg    az általunk előnyben részesített út      
      zur nachhaltigen Aneignung          tartós megszerzéséhez      
      zwangsweise "arisierten" Eigentums          erőszakkal „árjásított” tulajdon     

3. FOGALMAK MAGYARÁZATA

Dolgozatomnak ebbe a részébe azokat a kulcsfogalmakat gyűjtöttem össze, amelyek meghatározzák az általam fordított cikk tartalmát. Ezek a kulcsfogalmak nem ritkán többjelentésűek. Ennek megállapítása érdekében több szótárt vettem igénybe. Főleg a Wahrig- és Duden-féle egynyelvűeket, a kétnyelvűek közül pedig az Akadémiai Német–magyar szótárt. Fogalomtörténeti szempontból pedig azokra az interneten található párhuzamos szövegekre támaszkodtam, amelyek a német újraegyesítés kérdésével foglalkoznak.

e Einheit, -en:
= egységesítés, egységesülés. Az Akadémiai Német-magyar szótár több jelentését is felsorolja, így: egység, egységesség. Példaként említi: Einheit der Tat, jogi értelemben: a cselekmény egysége, cselekményegység; die deutsche Einheit a német egység / az (újra)egyesült Németország; politische und organisatorische Einheit politikai és szervezeti egység; Egységet jelent a szó mértékegység és katonai vonatkozásban is.
    Müller József szinonima szótára az Einheit szó sok rokon értelmű megfelelőjét közli. Ezek közül idézek: e Unteilbarkeit, e Verbundenheit, e Einheitlichkeit, e Unität, e Geschlos­sen­heit, e Zusammengehörigkeit.

e Bürgerbewegung, -en:
= polgári mozgalom. A Wahrig-féle szótár szerint a szó jelentése: polgári kezdeményezés; összefoglaló elnevezés az NDK-ban polgári jogért síkraszálló ellenzéki csoportokra.
A szó fogalmi magyarázata különböző kontextusokban másképpen definiálható. Egyrészt az NDK történetében a „fordulat” idején politikai csoportosulások szervezeti formája. A polgári mozgalmaknak tevékenységük gyakorlására vonatkozóan hasonló követeléseik voltak, mint a pártoknak. Politikai tevékenységük fontos aspektusa volt a parlamentben kifejtett munkájuk.
Másrészt fogalomtörténeti szempontból azokra az 1960-as években működő parlamenten kívül működő véleményformáló közösségekre is alkalmazták e fogalmakat, amelyek az akkori klasszikus reprezentáns demokrácia oldalán léptek fel. Ugyanakkor szervezeti vagy szociális munkára vonatkozóan a polgári mozgalom kifejezést több egyesülés vagy egy-egy város vagy régió polgári kezdeményezésének jellemzésére is alkalmazták.
Az NSZK-ra vonatkozóan pedig olyan szervezeteket értettek a polgári mozgalom kifejezés alatt, amelyek pártoktól függetlenül léptek fel politikai változtatás érdekében, pl. a szociálpolitika, az oktatással kapcsolatos körülmények és a személyekre vonatkozó adatgyűjtés megváltoztatása érdekében.
- Vö: http://de.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCrgerbewegung

Demokratie Jetzt:
= Demokráciát Most. A fogalom magyarázatára az interneten találtam rövid, de áttekintő ismertetést. A Demokráciát Most olyan polgári mozgalom volt, amelyiket az NDK-ban a fordulat idején alapítottak, amely aztán igen hatékony politikai véleményformáló közösségként működött. Hivatalosan 1989. szeptember 12-én alapították és 1991-ig működött, amikor is szövetségre lépett az Új Fórummal, a Békét Kezdeményezők és az Emberi Jogok szervezetekkel. Ugyanezen névvel működött 2002-2009-ig egy kezdeményezés Berlin-Charlotten­burg­ban. - Vö: http://de.wikipedia.org/wiki/Demokratie_Jetzt

Runder Tisch:
= Kerekasztal. A fogalmat gyakran olyan konferencia jelképes ülésrendjére alkalmazzák, amelyet azzal a céllal hívnak össze, hogy válságos helyzetben megoldást keressenek. A kifejezés utal a különböző szervezetek képviselőinek az egyenjogúságára, azaz hogy a konferencián nem érvényesülnek hierarchikus megkülönböztetések, nincs elnökség sem. A résztvevők olyan megoldásra törekszenek, amely mindegyiküknek elfogadható.
    Fogalomtörténetileg a kifejezés emlékeztet a középkori Angliára, az Artúr király udvarában található legendás asztalformára. Modern korunkban a Kerekasztal fogalom első alkalmazása Lengyelországban történt, ahol az 1989. február 6. és április 5. közötti időszakban a szocialista állam és az ellenzék képviselői ültek közös asztalhoz.
    Az NDK-ban a Kerekasztal-megbeszélés kezdeményezője a Demokratie Jetzt szervezet volt a békés forradalom következményeként. A résztvevők négyszögletű asztalnál tárgyaltak egymással. Először 1989. december 7-én találkoztak, és ezzel hatással voltak a Népi Kamara 1990 márciusában történt választására is. A Kerekasztal utolsó ülésére 1990. március 12-én került sor.
Az üléseken az állam és a polgári mozgalom hét közössége képviselői tárgyaltak egymással, melyeket az egyház hívott össze és az alkalmak is moderálásukkal történtek. A Kerekasztal leglényegesebb tárgyalási pontja a minisztérium titkosrendőrségének és utódjának a Nemzeti Biztonsági Hivatal feloszlatása volt.
Vö: http://de.wikipedia.org/wiki/Runder_Tisch

 e Transformation, -en:
= átalakulás, átalakítás. A Duden szótár szerint a késői latinból származó transformatio illetve a latin transformare szóból való. A Langenscheidt-féle szótár szerint: elektromos áram feszültséggé való átalakítása is jelenti.

e Volkskammer, -n:
= Népi Kamara. A Wahrig-féle szótár szerint: Az NDK alkotmányozó- és törvényhozó szervezete. A Duden szótár: az NDK parlamentje kifejezéssel fordítja. A szótárok többsége azonban így: Népi Kamara. Szövegemben én is ezt a formát alkalmazom.
    A Népi Kamara tehát az NDK parlamentje és névlegesen a legfelsőbb alkotmányozó szervezete. Ez választotta meg az NDK minisztertanács és 1960-tól az államtanács tagjait is. 1963-ig 400, később 500 képviselője volt, akik korábban megállapított kulcs szerint látták el a pártok és tömegszervezetek képviseletét. 
Vö: http://www.hdg.de/lemo/html/DasGeteilteDeutschland/JahreDesAufbausInOstUndWest/SEDStaat/volkskammer.html.

e Nationalhymne, -n:
= Nemzeti himnusz. Wahrig szerint: egy nép nemzeti tudatát kifejező hazafias, népszerű, ünnepélyes alkalmakkor elhangzó ének.
A német nemzeti himnusz 1991 óta August Heinrich Hoffmann von Fallersleben Német énekének kizárólag első három versszakából áll. Zenéje Joseph Haydn korábbi császárhimnuszából („Gott erhalte Franz, den Kaiser“) való.
Vö: http://de.wikipedia.org/wiki/Deutsche_Nationalhymne

r Gipfel, -s, -:
= csúcstalálkozó. A Szegedi Egyetem online német-magyar szótára a szó alábbi jelentéseit közli: csúcs, csúcstalálkozó, tetőpont, bérc, tető. Az Akadémiai Német–magyar szótár az előbbieken túli jelentéstartamokat is hangsúlyozza: orom, hegycsúcs, hegytető; facsúcs. Érdekes, hogy a szó osztrák jelentése: kifli. Szavunk sokféle jelentéséből számunkra a szövegösszefüggés alapján természetesen a csúcstalálkozó a megfelelő. A Müller-féle szinonimaszótár az alábbi jelentéseket közli még: csúcspont, fakorona, magasság.

Dritter Weg:
= Harmadik Út. A Prágai Tavaszt sok rendszerkritikus bizonyítéknak vélte arra vonatkozóan, hogy a kapitalizmus és kommunizmus között van egy „Harmadik Út”. A kifejezés alatt a szocialista gazdasági rendnek úgy a demokratikus beleszólási jog, mind pedig a jogállamiság elemeivel való kapcsolatát értették.  Mindenekelőtt a sztálinizmus által bekövetkezett helytelen irányú fejlődés korrigálását tartották szükségszerűnek. A harmadik út szószólói nem készítettek sem elméletet vagy módszert annak érdekében, hogy ezt a célt érvényesítsék.
Vö: http://www.hdg.de/lemo/html/DasGeteilteDeutschland/KontinuitaetUndWandel/EntwicklungenImOsten/dritterWeg.html
4. EREDETI SZÖVEG

ZWANZIG JAHRE DANACH

- ESSAY -
KONRAD WEIß

 
 
In der Nacht zum 3. Oktober 1990, als die Wiedervereinigung vollzogen wurde, stand ich am Rande einer lauten Menschenmenge auf dem Pariser Platz in Berlin. Ich hatte am Abend in Leipzig einen Vortrag gehalten und war dann, so schnell es mein alter Dacia hergab, nach Berlin gefahren: Ich wollte um Mitternacht am Brandenburger Tor sein. Mehr als ein Jahr lang hatte ich auf diesen Augenblick hingearbeitet: in der Bürgerbewegung Demokratie Jetzt, am Runden Tisch, in der Volkskammer. Auch wenn der Weg zur Einheit ein anderer war, als ich ihn mir gewünscht und vorgestellt hatte, auch wenn der Einigungsvertrag in vielen Punkten so problematisch war, dass ich ihn zuletzt in der Volkskammer abgelehnt hatte - das Ziel, die Wiedervereinigung, war auch meines gewesen. Und nun stand ich Unter den Linden, während aus der Ferne vom Reichstag her Bruchstücke erst der Reden, dann der Nationalhymne herüberklangen und das Brandenburger Tor von einem Feuerwerk illuminiert wurde.

          Ich betrachtete aufmerksam die Menschen um mich herum, die auf ganz verschiedene Weise an dem Ereignis teilhatten. Die einen still für sich und mit Tränen in den Augen. Andere versuchten ungeübt die neue Nationalhymne mitzusingen - so mancher, wie mir schien, sang mit den alten Worten. Andere waren fröhlich und ausgelassen. Nur wenige, die wohl dem Bier schon zu reichlich zugesprochen hatten, störten den Augenblick mit Grölen. Und ich fragte mich also: Wie wird das wiedervereinigte Land, dieses Neuland, wohl sein?

          Es muss uns nicht verwundern, hatte ich am Abend in Leipzig gesagt, was mit uns Deutschen geschieht. So verlaufen doch alle Abenteuer: Sie beginnen mit der Eruption der Energien, strahlen auf andere aus und ziehen viele in ihren Bann. Der Gipfel wird bezwungen, die Siege werden laut und glücklich gefeiert. Doch bald beginnt der mühsame Alltag, in dem die Liebe, die Abenteuer, die Revolutionen ersterben. Und je langsamer die Schritte werden, desto mehr klammern wir uns an die kostbaren Erinnerungen, verkünden und verteidigen unsere gewonnene Weisheit, ohne dass wir mit derselben Kühnheit an sie glaubten.

          Jetzt, zwanzig Jahre später, weiß ich: Ich habe Recht behalten, und ich habe mich geirrt. Für mich ist das Jahr zwischen Friedlicher Revolution und Wiedervereinigung noch immer ganz nah und lebendig und etwas ganz und gar Einmaliges. Aber ich bin auch demütiger geworden und weiß, dass Transformationen, auch wenn das früher nicht so hieß, in der Geschichte eher die Regel denn die Ausnahme sind. Die Zeitgenossen der Freiheitskriege oder der Märzrevolution werden ihre Revolutionen mit der gleichen Begeisterung, dem gleichen Gefühl der Einmaligkeit erlebt haben wie wir die unsere. Es gibt genug Zeugnisse dafür. Doch auch ihre Leidenschaft ist irgendwann erkaltet, auch ihre Ideen und Ideale haben manchmal zu anderem geführt, als sie gewollt hatten. Das mindert unser Erleben nicht, es ordnet es ein. "Es ist nicht wahr/daß Geschichte/gefälscht wird/Sie hat sich
 großenteils/wirklich/falsch/zugetragen/Ich kann das bezeugen:/Ich war dabei", heißt es in einem Gedicht von Erich Fried, das immer auf meinem Schreibtisch liegt. Und: "Doch leicht begreiflich/daß jetzt/die verschiedenen Seiten/verbesserte Fassungen/nachliefern/die das Geschehene/nicht/so sehr berichten/wie berichtigen wollen."[1]

          Davor, die Geschichte nicht berichten, sondern berichtigen zu wollen, sind weder Historiker noch Politiker gefeit, erst recht nicht Zeitzeugen. Aber dass in unserer rationalen Welt die Legenden so lebhaft wuchern und sich manche als schier unausrottbar erweisen würden, das habe ich mir damals in der Nacht vor dem Brandenburger Tor wirklich nicht träumen lassen.

          Zu diesen hartnäckigen Legenden gehört, die Bürgerbewegungen des Herbstes 1989 hätten einen "Dritten Weg" gewollt und seien allesamt Einheitsgegner gewesen. Nun hat es sicher unter uns Einheitsskeptiker gegeben; die gab es auch in der CDU und erst recht bei den Sozialdemokraten. Die große Mehrheit der Bürgerrechtler aber wollte die Einheit. Doch wir wollten sie auf dem zweiten Weg, den das Grundgesetz dafür vorgesehen hatte, dem konstitutionellen Weg nach Artikel 146. Die Mehrheit in beiden deutschen Parlamenten und die beiden Regierungen aber hatten sich für die administrative Variante entschieden, also den Beitritt nach Artikel 23. Beide Wege waren denkbar, beide waren legitim. Wir hatten gehofft, dass der von uns präferierte Weg den Ostdeutschen manche Verwerfung ersparen könnte. Und dass der demokratische Prozess einer Verfassungsdebatte zu mehr Mündigkeit und zur nachhaltigen Aneignung demokratischer Ideen und Werte führen würde. Tatsache ist jedenfalls, dass die Mehrheit der Deutschen im Osten wie im Westen es dann anders wollte als die Mütter und Väter der Friedlichen Revolution.

          Unser Ziel im Herbst 1989 war es gewesen, die Macht der Kommunisten zu brechen und die DDR zu demokratisieren. Aus dem Unrechtsstaat einen Rechtsstaat zu machen, in dem Freiheit herrscht und die Menschen- und Bürgerrechte respektiert werden: Dafür die Voraussetzungen zu schaffen, war unsere Aufgabe in den Bürgerbewegungen und am Runden Tisch. Daran haben wir bis zur Volkskammerwahl am 18. März 1990 unbeirrt gearbeitet. Mit dem Tag der ersten freien Wahl in der DDR hatten wir unser Ziel erreicht. Danach, so geht eine zweite Legende, hätten die Regierungen Kohl und de Maizière alles Weitere erledigt. Dass aber die Wiedervereinung von beiden Parlamenten, von der Volkskammer und vom Deutschen Bun­destag, aktiv gestaltet wurde, ist zu wenig bekannt und wird kaum gewürdigt. Es war eben kein bloßer administrativer Vorgang, sondern ein demokratischer Prozess. Es hat in beiden Parla­menten die Ausschüsse Deutsche Einheit gegeben, die federführend waren. Und beide Parla­men­te hatten ein gewaltiges Arbeitspensum zu leisten.

          Parlamentarier waren überdies Mitglied in der Verhandlungskommission zum Einigungs­vertrag; ich war es für das damals noch nicht konstituierte Land Bran­denburg. Das Ergebnis allerdings war für mich so unbefriedigend, dass ich den Einigungsvertrag in der Volkskammer abgelehnt habe. Einer meiner wesentlichen Kritikpunkte war, dass keine umfassende und abschließende Regelung für die Rückgabe des in der Zeit des Nationalsozialismus zwangs­wei­se "arisierten" Eigentums getroffen worden war. Und dass das Rehabilitierungsgesetz der Volkskammer für die Opfer des SED-Regimes im wiedervereinigten Land nur in Bruchstücken fortgelten sollte. Ein anderer lag darin, dass wesentliche Nachbesserungsaufträge der Volks­kammer, insbesondere zum Eigentumsrecht, zu sozialen Rechten und zur Neuordnung des Rundfunks, unberücksichtigt geblieben waren. "Ich will die Einheit Deutschlands", sagte ich damals im Plenum, "und ich habe engagiert dafür gearbeitet. Aber dieser Vertrag hat in seiner endgültigen Fassung so wesentliche Mängel, daß er in vielem den Bürgerinnen und Bürgern, denen ich Rechenschaft schuldig bin, schadet."[2]

          Die dritte und hartnäckigste der seit zwanzig Jahren wuchernden Legenden und zugleich die merkwürdigste aber lautet, die erst in PDS, dann in Linkspartei umbenannte SED sei die legitime Vertreterin ostdeutscher Interessen und die wahre Hüterin sozialer Gerechtigkeit. Das ist nun wirklich eine "verbesserte" Fassung der Geschichte, die schwer zu ertragen ist. Allerdings ist diese Legende kein Wildwuchs, wie viele naiv meinen, sondern das Ergebnis gezielter Agitation und Propaganda, jahrelang geschickt gestreut und unters Volk gebracht. Bereits in ihrem Programm aus dem Jahr 1993 behauptete die PDS unverfroren: "Die Ursprün­ge unserer Partei liegen im Aufbruch des Herbstes 1989 in der DDR"[3] - als hätte es nie eine SED gegeben, als sei die PDS nicht die politische und juristische Nachfolgerin und Nutz­nießerin der DDR-Staatspartei. Die Relativierung der eigenen totalitären Vergangenheit setzt sich fort und ist auch noch im jüngsten Programmentwurf der Linkspartei zu finden. Ich habe mich immer gefragt, warum so viele Ostdeutsche die Nachfolger einer Partei, deren Terror sie jahrzehntelang zu ertragen hatten, trotz der offensichtlichen Demagogie immer noch wählen. Und wie sie den gewissenlosen Kadern von gestern heute ein soziales Gewissen zubilligen können.

          Eine andere Facette dieser Geschichtsklitterung ist das schwindelerregende Tempo bei der Trans­formation der Blockparteien, also der kommunistischen CDU, der LDPD, der Bauernpartei, der NDPD, zu demokratischen Parteien. Ihre Exkulpation haben sie nur deshalb so billig bekommen, weil sie als Mehrheitsbeschaffer gebraucht wurden. Die Auseinander­setzung mit ihrer roten Vergangenheit haben sie bis heute nicht geleistet. Das hat zum Niedergang und Ansehensverlust der demokratischen Parteien im wiedervereinigten Deutschland beigetragen. Ich habe Elektriker gelernt, und weiß, dass auf der einen Seite eines Transformators nur das herauskommt, was auf der anderen, stärker oder schwächer, eingespeist worden ist. Und dass man die Transformation jederzeit umkehren kann. Au






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!