Bejelentés



Pótor Imre dr. habil. honlapja
Mindig tedd meg, amit meg tudsz tenni. Ez teszi értékessé az életedet. Köszöntöm honlapomon!

MENÜ










http://www.ejf.hu/pf/tarolo/szakdolgozati_temak_2004_2005.doc A SZAKDOLGOZAT RÉSZEI, TAGOLÁSA EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA PEDAGÓGIAI FAKULTÁS Szakdolgozati témák a 2004/2005. oktatási évre BAJA 2004. SZAKDOLGOZAT A nappali és a levelező tagozatos, valamint az újabb diplomás képzésben résztvevő hallgatónak a záróvizsgára bocsátás feltételeként szakdolgozatot kell készítenie. A témák meghirdetésének és választásának időpontját a tanév rendje szabályozza. A hallgató a választást követően félévenként a témavezető által meghatározott rendszerességgel köteles konzultálni. Ha ez a hallgató hibájából elmarad, az oktató a szakdolgozat patronálását elutasíthatja, az aláírást megtagadhatja. - A 3 éves képzésben résztvevők esetében a 3. félévben, - a 4 éves képzésben résztvevők esetében az 5. félévben kell a hallgatónak szakdolgozati témát választania az oktatóval történt egyeztetés alapján. - A másoddiplomás képzéseken résztvevők esetében a tanterv szerint kell szakdolgozati témát választani. A téma és/vagy a témavezető megváltoztatása kizárólag a fakultásigazgató engedélyével történhet bármely szakon. I. A szakdolgozat tudományos értekezés, a felsőfokú tanulmányok szerves része, amely önálló kutatáson és a szakirodalmi források önálló értékelésén alapul. Elkészítésével a jelöltnek bizonyítania kell, hogy a tanulmányi idő alatt elsajátított szakmai ismereteket önállóan is alkalmazni tudja, s képes azok szakszerű, írásbeli megfogalmazására is. II. A szakdolgozat részei, tagolása - A szakdolgozat címét úgy kell tömören megfogalmazni, hogy egyértelműen jelezze a tartalmat. A téma – szükség esetén – alcímmel pontosítható. - A bevezetés körülhatárolja a témát, tartalmazza a témaválasztás indoklását (aktualitás, hasznosíthatóság stb.), a megoldásra váró elméleti vagy gyakorlati kérdés, feladat megfogalmazását. - A tárgyalás a bevezetésben megfogalmazott problémára adható választ fejti ki részletesen, ajánlatos alcímekkel tagolni. - Más szerzők gondolatainak, eredményeinek átvétele minden esetben etikai és szerzői-jogi kérdés. A hivatkozás, idézés alkalmazásának a kutatásmódszertani előírásoknak megfelelően kell történnie. - A befejezés a hipotézisre, a problémafelvetésre adott válaszokat összegzi. Ha van mód rá, tegyen javaslatot további vizsgálatokra, kutatásokra vagy a feltárt törvényszerűségek, eredmények hasznosítására. - A szakdolgozat végén közölni kell az irodalomjegyzéket pontos, szakszerű leírással. - A dolgozathoz mellékletek is csatolhatók, amelyek táblázatokat, grafikonokat, fényképeket stb. tartalmazhatnak. - A tartalomjegyzék szerves része a dolgozatnak. Sorrendben tartalmazza a fejezetcímeket – beleértve az alcímeket is – a megfelelő lapszám feltüntetésével. - A dolgozat terjedelme minimum 30 gépelt (A/4-es) oldal. - A dolgozatot 2 példányban bekötve kell benyújtani a tanév oktatási rendjében meghatározott időpontig. Formai követelmények: A szakdolgozat kizárólag szövegszerkesztett formában nyújtható be: - 13/14-es betűnagyság - betűtípus: Times New Roman - 1,5-es sortávolság - bal margó behúzása: 3 – 3,5 cm - jobb margó behúzása: 2 – 2,5 cm - felső margó: 2,5 cm - alsó margó: 2,5 cm - számozott oldalak - a fejezetek és alfejezetek címei azonos címsorok alkalmazásával, a tartalomjegyzékben is III. A szakdolgozat értékelésének szempontjai Az alábbi értékelési szempontokat a dolgozat szerzője önkorrigálási útmutatóként is felhasználhatja: - A téma feldolgozásának eredetisége. - A dolgozat tudományos értéke. - A dolgozatban megfogalmazott hipotézis igazolása. - Eleget tesz-e a dolgozat az ellenőrizhetőség követelményeinek. - A következtetések és javaslatok egyértelműen következnek-e a közölt feltevésekből, problémákból és a feltárt, bemutatott vizsgálati anyagokból. - A közölt statisztikai adatok pontossága, a grafikonok helyessége. - A dolgozat szerkezeti felépítése, az egyes részek arányossága. - A dolgozat stílusa (az értekező műfaj sajátosságai), nyelvezete és a terminológia-használat helyessége. - A bibliográfiai hivatkozások pontossága, az idézetek helyes megjelölése, a források feltüntetése stb. - Elegendőek-e a mellékletek a dolgozat hitelének garantálásához. A konzulens tanár a fenti szempontokat figyelembe véve a dolgozatot szövegesen értékeli és osztályozza (betűvel és számmal egyaránt). Az értékelés 3 példányban készül. Az egyiket a tanulmányi osztály a jelöltnek – legkésőbb a záróvizsga előtt 2 héttel – megküldi. A szöveges értékelés tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyeket a jelöltnek a védés során feltétlenül meg kell válaszolnia. A hallgatók az adott szakra vonatkozó témák közül szabadon választhatnak, függetlenül attól, hogy a konzulens tanár tanítja-e a csoportot avagy sem. A levelező tagozatos hallgatók telefonon és e-mailben is egyeztethetnek témát a választott konzulens tanárral, és elegendő a decemberi konzultáción aláíratni a dokumentumot. (konzulens tanárok e-mail címe: vezetéknév.keresztnév@ejf.hu) Felhívjuk a figyelmet, hogy a 77/2002. (IV.13.) Kormányrendeletben foglalt képesítési követelményeknek megfelelően a két szakos bölcsész hallgatóknak (Informatikus könyvtáros – művelődésszervező) szakonként egy, azaz két db szakdolgozatot kell készíteniük! MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK Albertné dr. Herbszt Mária tanszékvezető, főiskolai tanár Tanító szak:  A tanító és/vagy a tanulók tanórai megnyilatkozásainak meghatározott szempontú elemzése  Az aktivizálás és a motiváció nyelvi kifejezőeszközei a tanítási órán  A tanári kérdések jellemzése, tipizálása  Egy szabadon választott tankönyv vagy tankönyvcsalád meghatározott szempontú elemzése (tudományos háttér, nyelvezet, instrukciók, feladattípusok stb.)  Bármely, a hallgató által javasolt téma, ha annak nyelvi/nyelvészeti/kommunikációs vonatkozása van Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  A hirdetések nyelvezete  Bármely tévéműsor (vetélkedő, showműsor, híradó stb.) szövegstruktúrája, sajátos nyelvhasználata  Események megjelenítése a minőségi és a bulvársajtóban (összehasonlító elemzés)  Sajtóelemzés (egy szabadon választott sajtótermék meghatározott időszakának elemzése, pl. híranyag, rovatoltság, címadás, nyelvhasználat stb.)  A befolyásolás nyelvi eszközei a médiában  Bármely, a hallgató által javasolt téma, ha annak nyelvi/nyelvészeti/kommunikációs vonatkozása van Besir Anna főiskolai docens Tanító szak:  Egy jelenleg alkalmazott anyanyelvtanítási program eszközrendszerének recenziója  A nyelvi szocializációs gondok kontextusa és kezelhetősége Valamennyi szak számára:  Paraszti írásos emlékek gyűjtése, elemzése (parasztmemoárok, gazdasági naplók stb.)  Nemzeti örökségünk és a jelenkor társadalmi kihívásai  Lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban  A hagyományőrzés spontán és tudatos formái jelen társadalmunkban  Az életrajzi módszer és az egyéniségkutatás napjaink néplélektani vizsgálataiban Dr. Tóth Sándor főiskolai docens Tanító szak:  Népmesei motívumok és hatásuk a gyermekekre  Egy szépirodalmi mű komplex elemzése  A mese és a mítosz kapcsolata (egy mű elemzésén keresztül)  A mítoszok és a mondavilág sajátosságai Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Olvasási szokások alakulása gyermekkortól felnőttkorig  A szépirodalom helye az olvasáskultúrában  Magyar szépirodalmi művek digitális feldolgozásai  A könyv szerepe a régi és modern kultúrában Kanizsai Mária főiskolai adjunktus Tanító és óvodapedagógus szak:  Beszédhibák felmérése és korrekciós lehetőségek az óvodáskorú gyermekeknél, vagy egy választott óvodai korcsoportnál  Beszédhibák felmérése és korrekciós lehetőségek a kisiskolás korban vagy egy választott osztályban  A magzatnyelvtől a kontextusos beszédig – az anyanyelvelsajátítás folyamata egyéni megfigyelés alapján  Az anyanyelvi nevelés eljárásai az óvodában  A mese és vers szerepe az óvodai anyanyelvi nevelésben  A mese és vers szerepe az alsó tagozatos anyanyelvi nevelésben  A mese és vers helye jeles napokon Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Alkotói portré a magyar irodalom köréből  Egy szabadon választott mű komplex elemzése a magyar irodalom köréből Dr. Medve Zoltán főiskolai adjunktus Tanító és óvodapedagógus szak:  Szövegalkotás/szövegértés és a gyermeki gondolkodás  A titokzatos nyelv Umberto Eco A Foucault-inga című regényében  J.L. Borges „nyelvi mágiája” (szabadon választott novellák, versek, esszék, tanulmányok alapján)  A nyelvi átvitel szintjei: szabadon választott irodalmi szöveg(ek) fordításának elemzése (angol/orosz nyelvekről – célnyelv: magyar)  Parti Nagy Lajos és a „rontott nyelv” Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Egy/A virtuális könyvtár lehetőségei  Az ötlettől a termékig (újság-/folyóirat-/könyvsorozat-tervezet megvalósításának elméleti és gyakorlati aspektusai)  A mai magyar sajtópiac  A mai magyar könyvkiadás  Karinthy Frigyes és a műfajok (elsősorban az Így írtok ti alapján) Szili Imola Mariann főiskolai tanársegéd Tanító szak:  Irodalom, illetve nyelvtan tankönyvek/tankönyvcsaládok elemzése (1-6. osztály)  A nyelvhasználat, a nyelvi illem köréből kutatások, felmérések  Alsó tagozatosok körében végzett anyanyelvi kutatások pl. nyelvhasználati készségek felmérése  Nyelvhasználati deficit autista/debilis/imbecillis gyermekeknél (egyéni megfigyelés alapján)  Bármely, a hallgató által javasolt téma, ha annak nyelvi vagy kommunikációs vonatkozása van Óvodapedagógus szak:  A nyelvhasználat, a nyelvi illem köréből kutatások, felmérések  Óvodás korúak körében végzett anyanyelvi kutatások pl. nyelvhasználati készségek felmérése  Nyelvhasználati deficit autista/debilis/imbecillis gyermekeknél (egyéni megfigyelés alapján) Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Régi és napjaink lapjainak összehasonlítása  Különböző lapok összehasonlítása a domináns műfajok szempontjából  Különböző lapok összehasonlítása műfaj- és címválasztást illetően  Bármely, a hallgató által javasolt téma, ha annak nyelvi vagy kommunikációs vonatkozása van Bordás Sándor főiskolai tanársegéd Tanító szak:  A népmesei motívumok továbbélése és változataik a mesékben  A mesehagyomány szerepe és megjelenése az irodalmi művekben (komplex szövegelemzés)  A mese eredete és kapcsolata más archaikus műfajokkal (egy mű elemzésén keresztül)  A kortárs magyar gyermekirodalom műfajai és jellemzőik Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  A reklámok nyelvezete (a megnyerés stíluseszközei)  A hír és előadásmódja az elektronikus sajtóban  A sikeres kommunikáció eszközei és használatuk (szöveg és/vagy szituációelemzés)  Kortárs irodalmi művek szövegstilisztikai elemzése  Az idézet- és utalásrendszer stilisztikai kérdései a modern költészetben NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK Dr. Sztanáné dr. Babits Edit tanszékvezető, főiskolai docens Valamennyi szak számára:  Adott irodalmi alkotások pedagógiai vonatkozásai  Tanulói életmóddal kapcsolatos vizsgálatok  Olvasási képességek fejlődésének vizsgálata Raicsné Dr. Horváth Anikó fakultásigazgató, főiskolai docens Tanító és óvodapedagógus szak:  Az átlagtól eltérő gyermekek fejlesztése. Az integrált nevelés lehetőségei  Cigány gyermekek nevelési-oktatási problémái  Gyógypedagógiai intézmények és a „normál” iskolák összehasonlítása  Az évismétlés okainak vizsgálata Valamennyi szak számára:  Pedagógusmunka az iskolán (óvodán) kívül (pl.: nevelőotthon, kollégium, gyermekvédelmi intézmény, Nevelési Tanácsadó, családsegítő központ stb.)  Cigánykutatás  Egyeztetés alapján egyéb témák feldolgozása Dr. Bayerle Alajos fakultásigazgató-helyettes, főiskolai docens Tanító és óvodapedagógus szak:  A német nemzetiségi iskolák története – egyéni megbeszélés alapján  Iskolatörténeti feldolgozás – egyéni megbeszélés alapján  Német neveléstörténeti gondolkodók, eszmék – egyéni választás alapján  Pedagógus-életmód vizsgálata  Az oktatás módszerének vizsgálata – egyéni megbeszélés alapján  Tanulási szokások vizsgálata 6-12 éves életkorban  A tanulás módszereinek vizsgálata  Pedagógus életutak – egyéni megbeszélés alapján Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Művelődési intézmények történeti feldolgozása – egyéni választás alapján  Könyv- lap- és folyóirat kiadó intézmény története  Kulturális alapítványok fejlődéstörténeti bemutatása Dr. Fátrai Klára főiskolai tanár Tanító és óvodapedagógus szak:  Az oktatás folyamatának vizsgálata  Tanítási-tanulási módszerek alkalmazása választott tantárgyi témában Valamennyi szak számára:  Egyéni egyeztetés alapján pedagógiai-didaktikai téma feldolgozása Kühn Mária főiskolai adjunktus Valamennyi szak számára:  Magatartási zavarok – szociális inadaptáció  Tanulási problémák és megoldási módjaik  Nehezen nevelhető gyermek típusai, okok, következmények  Kultúra és mentálhigiéné – szenvedélybetegségek  Sajátos nevelési igényű gyermekek az általános iskolában Hamvas Edina főiskolai tanársegéd Valamennyi szak számára:  Gyermekbántalmazás  Csoportdinamika az általános iskolai osztályokban  Az identitás alakulása serdülőkorban Babity Mária főiskolai tanársegéd Tanító és óvodapedagógus szak:  Gyermekbántalmazás és elhanyagolás  A pedagóguspálya sajátosságai – pszichológiai szempontból  Az apa-gyermek kapcsolat Valamennyi szak számára:  A serdülőkorú fiatalok életmódja  Társas kapcsolatok gyermek- és serdülőkorban NEMZETISÉGI ÉS IDEGENNYELVI TANSZÉK Manzné Jäger Mónika tanszékvezető, főiskolai docens Német nyelven:  Möglichkeiten der Sprachförderung im Spiel des Kindes  Projektorientierte Bearbeitung eines selbstgewählten Themas  Offene Lernformen - Werkstattarbeit  Suche nach ungarndeutschen Spuren in meinem Dorf und seiner Umgebung Ein Projekt  Kinderliteratur ungarndeutscher Autoren-Methodische Überlegungen zur Arbeit mit Kindern  Sprachgebrauch mehrsprachiger Kinder  Sprachstandsmessung der Kinder mit Deutsch als Fremdsprache  Kindgemäße Vermittlung von Nationalitäteninhalten (Kultur, Sitten u. Bräuche, Sprache der Ungarndeutschen) an ungarischen Bildungsinstituten Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Az egyéni kétnyelvűség tipológiai kérdései (saját lakóhelyen folytatott kutatás)  Többnyelvűség és identitás  Nyelvi kisebbségek — nyelvi emberi jogok és a kétnyelvű oktatás Magyarországon  Egy választott település kisebbségpolitikája és szervezetei 1989-től napjainkig  A kisebbségi médiák szerepe az identitás és a nyelv megőrzésében Dr. Steinerné dr. Molnár Judit főiskolai tanár Német nyelven:  A nyelvtan játékos tanítása (nyelvtani játékok)  A magyartól eltérő melléknévi vonzatok a németben  Vonzat és valencia  Korszerű szemantizációs eljárások alkalmazása a német nyelvi órán  Passzív szerkezetek tanítása a német nyelvi órán  A melléknév lexikai fokozása  Mondatrészek a németben és magyarban (összehasonlítás)  Nyelvtani típushibák a németben  Funkciós igék  Ösztöndíjas (osztrák/német) tanulmányok metodikai, lingvisztikai tanulsága Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Életpályák, életsorsok — családfakutatás  Nyelvtanulási stratégiák Glasenhardt János főiskolai adjunktus Német nyelven:  Flur- und Straßenbezeichnungen einer Siedlung/Landschaft  Ungarndeutsches Unterrichtswesen  Ungarndeutsches Handwerk und Volkskunst Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Nyelvi és kulturális kölcsönhatások szülőfalunkban  Oktatáspolitika a Horthy-korszakban Erdélyi Árpád főiskolai tanársegéd Német nyelven:  Lesen in der Erst- und Fremdsprache  Wortschatzerweiterung in der Fremdsprache  Projektarbeit  Fremdspracherwerb Valamennyi szak számára:  Bármely témakörben magyar vagy német nyelven előzetes egyeztetés alapján Manz Adél főiskolai docens Valamennyi szak számára:  Idegen nyelvi kommunikációs lehetőségek Magyarországon  Nyelvtanulás, nyelvhasználat napjainkban  A német nyelv és nyelvjárás használata napjainkban  Nyelvek (kisebbségi vagy idegen nyelv) használata a munkahelyen, a közéletben  Nyelvek (kisebbségi vagy idegen nyelv) használata a családban Emmert József főiskolai tanársegéd Német nyelven:  Kinderlieder, Reime und Spiele  Schwäbische Kinderreime, Kinderlieder und Volkslieder  Kinderjahre in der Zwischenkriegszeit  Kinderlieder, Reime, Spüche und Spiele der Ungarndeutschen  Die gesungene Volksmusik der Ungarndeutschen und die Möglichkeiten zur Traditionspflege  Sitten und Bräuche von der Geburt bis zur Beerdigung  Geschichte der ungarndeutschen Gesangkreise  Die Geschichte einer Gemeinde  Die Beerdigung bei den Ungarndeutschen  Bräuche und Volkslieder  Ungarndeutsche Hochzeitsbräuche  Winter und Vorfrühlingsbräuche  Möglichkeiten im Musikunterricht  Die Geschichte der Musikkapellen  Hochzeitsbräuche  Die Ungarndeutschen und ihre Volkstracht  Winterbräuche  Die Orff-Methodik und ihre Anwendungsmöglichkeiten im Unterricht  Ungarndeutscher Volkstanz  Jahresbräche Kindergarten  Namenmagyarisierung im 20. Jahrhundert  Die Rolle der Medien in der Persönlichkeitsentwicklung des Kindes Valamennyi szak számára:  Vegyes házasságok szülőfalumban és azok hatása a gyermekek nyelvtudására  A kitelepített németség egyéni és kollektív kapcsolata szülőfalujukkal  Új haza, új élet – Összehasonlító elemzés egy Magyarországra telepített felvidéki magyar és egy Németországba telepített német (sváb) család egzisztencia-teremtéséről  Nemzetiségi nyelvoktatás és annak hatása a továbbtanulásra 1960-tól napjainkig  A nemzetiségi német önkormányzatok helye és szerepe a helyi németség közéletének, és nemzetiségi tudatának alakításában  Egy kiemelkedő nemzetiségi személy közéleti vagy művészeti tevékenysége szülőfalumban Füstösné Schäffer Edina főiskolai tanársegéd Német nyelven:  Gedichte in den Lehrwerken in der Primarstufe  Das Phänomen Fehler im Unterricht DaF. Eine Fehleranalyse von schriftlich produzierten Schülertexten  Wortschatzarbeit in der Praxis Valamennyi szak számára:  Hogyan pletykálnak a nők és hogyan a férfiak?  A fecsegő nők és a szófukar férfiak  A megszólítási szokások generációs változásai Silke Cohrs német lektor Német nyelven:  Der abwechslungsreiche Einsatz von Liedern im Deutschunterricht  Waldorfpädagogik  Sachunterricht in Ungarn und Deutschland Dr. Gorjánácz Zsivkó főiskolai docens Horvát nyelven:  Narodni običaji i tradicionalna kultura Hrvata u Madarskoj  Strane riječi u hrvatskim govorima u Madarskoj  Nadimci hrvatskog govora mojega naselja  Hrvatski govor mojega naselja  Znamenita Ličnost narodnosnos naselja Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Nyelvek, kultúrák kölcsönhatása szülőhelyemen  Népszokások  Nevezetes személyiségek Dr. Kerek Józsefné főiskolai adjunktus Tanító (angol műveltségterület) szak:  Hagyományos és alternatív nyelvtanítási módszerek  Az anyanyelv helye és szerepe a nyelvórákon  A szókincstanítás, gyakorlása  Olvasás, szövegfeldolgozás az alsós nyelvi órákon (1-3., 4-6. oszt.)  A beszédkészség fejlesztés - utánzástól a kommunikációig Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Egy szabadon választott angol mű (irodalom, film, színdarab) elemzése Dr. Magocsa László főiskolai docens Tanító (angol műveltségterület) szak:  Az angol nyelvű gyermekmesék szerepe és jelentősége az általános iskolai angol nyelvoktatásban  Szájhagyomány útján terjedt angol nyelvű tündérmesék és azok variációi (esztétikai elemzés)  Angol nyelvű gyermekmesék gyűjtése, s az azokhoz kapcsolódó módszertani segédanyag elkészítése  A beszédcentrikus angol nyelvtanítás fontosabb elemei  Az angol nyelvtanulás pszichológiai törvényszerűségei  Az angol beszédszituációk a kreatív nyelvtanulási folyamatokban  Az életkori szakaszok és fejlődési fokozatok figyelembe vétele az angol nyelv-tanulás során  Shakespeare szonettjeinek stilisztikai elemei  Az angol nyelv oktatásának modern módszertani elemei  Az angol nyelvű pedagógiai szaklapok írásainak főbb irányvonalai (angol oktatás-tanítás vonatkozásában)  Az angol nyelvtanítás sikeresen alkalmazott módszerei az általános iskolákban Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Emberábrázolás Jack London műveiben (1-2 mű alapján)  Emberábrázolás Hemingway műveiben (1-2 mű alapján)  Emberábrázolás Jack London egy átfogó művében  Shakespeare szonettjeinek stilisztikai elemei  Shakespeare drámaírói tevékenysége  Shakespeare egy kiválasztott drámájának elemzése Pogány Csilla főiskolai adjunktus Angol nyelven:  Gothic Elements in Emily Bronté`s Wuthering Heights  Animal Farm. A Negative Utopia  Innocence and Sin in Hardy`s Tess of the D`Urbervilles  Robinson Crusoe as a Novel of the Age of Enlightenment Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  A nemek harcának angol-szász vonatkozásai Mótyán Éva főiskolai tanársegéd Tanító (angol műveltségterület) szak:  Amerikai irodalom – egy szabadon választott mű elemzése  Íráskészség fejlesztése a nyelvtanulásban  A nyelvtan játékos tanítása Valamennyi szak számára:  Amerikai irodalom – egy szabadon választott mű elemzése  Interkulturális kommunikáció  A férfi-női nyelvtanulás Dr. Regős Jánosné főiskolai adjunktus Valamennyi szak számára:  Olasz ünnepek, szokások  Olasz-magyar kapcsolatok a 19. század második felétől a II. világháborúig terjedő időszakban  Olasz-magyar kulturális kapcsolatok a 20. század második felétől napjainkig MŰVÉSZETI, TECHNIKAI, TESTI NEVELÉSI TANSZÉK Vizuális nevelés Klossy Irén tanszékvezető, főiskolai docens Tanító szak:  Tanulmányrajzok szerepe és lehetőségei az alsó tagozatos rajztanításban  Művészeti alkotások bemutatásának és elemzésének lehetőségei  A képzőművészeti ízlés alakítása az alsó tagozatban  Rajztanítás és esztétika  Ábrázolási technikák és feladatok a rajztanításban  Technikai eljárások az általános iskolában  Népművészet az iskolában Óvodapedagógus szak:  Az emberi alak ábrázolásának fejlődése az óvodáskorban  Technikai eljárások az óvodai vizuális nevelésben  Természeti anyagok felhasználása az óvodai vizuális nevelésben Óvodapedagógus és tanító szak:  Gyermekrajzok és képzőművészet  A vizuális nevelés új lehetőségei az általános iskolában  Témarajzok szerepe és lehetőségei az alsó tagozatos rajztanításban  Műalkotások bemutatásának és elemzésének lehetőségei az alsó tagozaton  A rajzfilm és a gyerekek  Gyermekrajzok az ábrázolás fejlődésének tükrében Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Egy adott közösség képzőművészeti ízlésének vizsgálata  Vizuális alkotótelepek szervezésének módszertana  Művészeti múzeumok, kiállítások és a közönség  Művészetszociológiai vizsgálatok egy intézmény kiállításain  Kiállítások szerepe a látáskultúrában  A tárlatot rendezi valaki…  A védjegyek, emblémák, reklámok, plakátok jelentősége napjainkban  „Szép” és „művészi” napjaink építészetében  A könyvek, lemezborítók (stb.) kommunikációja Valamennyi szak számára:  A szín, forma, térstruktúrák szerepe a műalkotások befogadásában  Népművészet és szemlélet  Hagyomány a népi építészetben  Lakóhelyem képzőművészeti értékei  Lakóhelyem népművészeti értékei Jászberényi Matild főiskolai adjunktus Óvodapedagógus és tanító szak:  Környezeti szemlélet a vizuális nevelésben  Iparművészeti eljárások a vizuális nevelésben Tanító szak:  Környezetkultúra témák az alsó tagozatos rajzoktatásban  Integrált művészetoktatási lehetőségek az alsó tagozaton Valamennyi szak számára:  Művészeti oktatás különféle szintjei Baján  Tehetséggondozó programok a képzőművészeti nevelésben Ének-zene Pethő Attila főiskolai adjunktus Tanító szak:  A számítógép felhasználása az ének-zene oktatásában  A kóruséneklés hatása a személyiségre és a zenei készségekre  Az alsó tagozatos korosztály zenei érdeklődésének vizsgálata  Az alsó tagozaton használható ének-zene tankönyvek összehasonlító vizsgálata Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  A hallgató lakóhelyén működő művészeti együttes (énekkar, népdalkör, táncegyüttes, fúvószenekar stb.) története  A zenei ízlésformálást szolgáló rendezvények, előadások a művelődési intézményekben, iskolában  A hallgató lakóhelyén élők művelődési szokásainak vizsgálata, különös tekintettel a zenei rendezvényekre Bakacsi Zita főiskolai adjunktus Óvodapedagógus szak:  Népszokások, néphagyományok ápolása az óvodai zenei nevelésben  A mozgásfejlesztés lehetőségei az óvodai zenei nevelésben  A család szerepe az óvodakorú gyerekek zenei fejlődésében  Az óvodai zenei nevelés szerepe az általános iskolai ének-zenei nevelés előkészítésében Tanító szak:  A zenehallgatás tartalmi kérdései az alsó tagozatos ének-zene oktatásban  A tanító által használt alsó tagozatos ének-zene tankönyvek kiválasztásának szempontjai Valamennyi szak számára:  Szülővárosom zenei élete  Népzenei hagyományok, hagyományápolás szülőfalumban  Különböző társadalmi csoportok zenei érdeklődésének vizsgálata  Zene és Internet Technika Szűcsné Horváth Anna főiskolai adjunktus Tanítói szak:  A koncentráció lehetősége az alsó tagozatban a technika és más tárgyak között  A technikai szemlélet fejlesztésének lehetőségei a technika tantárgyban (egy szabadon választott témakör keretein belül)  A játék és a munka szerepe az alsó tagozaton, munkára nevelés a technika tantárgy keretében  A tanult ismeretek alkalmazásának lehetőségei és eredményei az önálló modellalkotásban  Ötlettár készítése, gyűjtése 1-4. osztályban készíthető munkadarabok, modellek tervezéséhez  Modellalkotás szerepe az alsó tagozaton  Feladatok és lehetőségek az „Életvitel és gyakorlati ismeretek” műveltségterület feldolgozásában Óvodapedagógus szak:  Az óvodai munkafoglalkozások, szervezési és tevékenységi formái  Ötlettár készítése és gyűjtése a foglalkozások vezetéséhez  Az óvodai nevelés és a technika kapcsolata  A technikai folyamatok megismerési lehetőségei az óvodában Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Technikai jellegű foglalkozások szervezési és tartalmi kérdései  Technikai jellegű foglalkozások beépítésének lehetőségei, szabadidős központok programjai Patocskai Mária főiskolai adjunktus Tanító szak:  A projekt módszer alkalmazási lehetőségei a technika tantárgyon belül Testnevelés Kovács T. László főiskolai adjunktus Tanító és óvodapedagógus szak:  A lazaság (és hajlékonyság) fejlesztése az alsó tagozatban (a NAT figyelembevételével)  Feladatlap alkalmazásának lehetősége és szerepe a tananyag elsajátításában  Képességfejlesztés az iskolában – feladatlap alkalmazása  Az alsó tagozatos torna mozgásanyagának komplex oktatása  A tartásjavítás és a prevenció a testnevelésben  A rekreáció helye, szerepe az iskolában  A differenciálás, segítségadás a testnevelés órán  A főiskolai hallgatók fizikai teljesítménye – szabadidős tevékenységük összehasonlítása  A főiskolai hallgatók véleménye az általános iskolai oktatásról – a testnevelés célja és feladata körében Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  A rekreáció helye, fontossága a lakókörnyezetben  A főiskolai hallgatók fizikai teljesítménye – szabadidős tevékenységük összehasonlítása  Lakóhely és sporttradíció Éberné Zsembery Zsuzsanna főiskolai adjunktus Tanító és óvodapedagógus szak:  Az egészségnevelés alapfeltételeinek vizsgálata iskolákban  Egészségnevelés, szabadidőtevékenység, sport (egyénileg választott terület)  Sporttörténet  A testnevelő tanár feladata a helyes testtartás kialakításában  Mozgásszervi elváltozások általános iskolai tanulóknál (tanórán való részvételük vizsgálata, alkalmasságuk a tantervi anyag elsajátítására)  Sérülések a testnevelés- és sportfoglalkozásokon (ártalmak kialakulása, rehabilitáció)  Bács-Kiskun megyei tanulólányok (12-14) biológiai érése és testméreteinek változása  Versenysport a Dél-Alföldi Régióban  A tartási elváltozások megjelenési és formai vizsgálata az óvodás és kisiskolás korban Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Az iskolai szabadidő-tervező és a sport  Drogprevenció lehetőségei a művelődésszervező munkájában (konkrét programok)  Drog és ifjúság (felmérés)  Tánc (népi, modern, klasszikus), mint a szabadidő eltöltésének egyik formája  Művelődési házak sportszervezői feladatai (konkrét intézmények) Pump Gábor főiskolai adjunktus Tanító szak:  A labdás mozgásanyag jellemzése a NAT alapján  Speciális képességek fejlesztése a tantervi mozgásanyag oktatásán keresztül  Taktikai alapismeretek elsajátításának lehetőségei az iskolai játékok segítségével  A kosárlabda-technika elemeinek oktatása feladathelyzetek és gyakorlóhelyzetek segítségével Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Hagyományteremtés egy nemzetközi szintű kosárlabda-torna kapcsán  Rekreációs tevékenység kialakítása művelődési házak programjában Koch Tamás főiskolai tanársegéd Tanító és óvodapedagógus szak:  6-10 éves labdarúgók technikai felkészítése  Úszásoktatás gyerekeknek  Általános iskolai tanulók szabadidős sporttevékenységének vizsgálata  Utánpótláskorú labdarúgók kondícionális felkészítése  Sportsérülések és megelőzéseik Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Szabadidős sporttevékenység vizsgálata egy adott szempont alapján  Nemzetközi sportesemények szervezésének jelentősége Magyarországon Valamennyi szak számára:  Labdarúgás történeti áttekintése MATEMATIKA ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANSZÉK Témavezető: Dr. Kopasz Éva főiskolai docens Dr. Szilágyiné Szinger Ibolya főiskolai adjunktus Tanító szak:  A matematika tanításában rejlő nevelési lehetőségek az alsó tagozaton  Egy szabadon választott témakör feldolgozása az alsó tagozatos anyagból  A geometria fogalmainak alakulása az alsó tagozaton  A szöveges feladatok feldolgozásának problémái egy-egy osztály anyagában vagy egy-egy tantervi témakörben  A tanulók matematikai teljesítményének mérése  Egy munkaeszköz felhasználási lehetőségei valamelyik tantervi témakörben  Hogyan segítik a munkaeszközök a matematikai fogalmak alakulását egy-egy tantervi témakörben  Egy tantervi témakör kapcsolódása más témakörökkel  A matematika és az alsó tagozat más tárgyainak kapcsolódási lehetőségei  Egy-egy osztály tanításához megjelent alternatívan választható tankönyvek összehasonlítása  A rendszerező képesség fejlődése 6-10 éves korban  Egy-egy tantervi témakör játékos előkészítése az óvodai munkában  Az átlagostól eltérő gyerekek fejlesztése matematikából az első osztályban  Az anyanyelv szerepe a matematika fogalmainak elsajátításában  Példák, ellenpéldák szerepe a matematikatanításban  Szabadon választott téma, a témavezetővel egyeztetve Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  A Bolyai emlékév  Matematikatörténet – szabadon választott tudós élete Dr. Kopasz Éva főiskolai docens Óvodapedagógus szak:  A rendszerező képesség fejlődése az óvodás korban  Iskolakészültség vizsgálata matematikából  Egy-egy tantervi témakör játékos előkészítése az óvodai munkában  Matematika a játékokban  Szabadon választott téma, a témavezetővel egyeztetve KÖRNYEZETTECHNOLÓGIA TANSZÉK Környezetismeret - természetismeret Dr. Laki Ferenc főiskolai docens Tanító szak:  Az iskolai balesetek okai, gyakorisága, kivizsgálása, az esetek bemutatása, a megelőzés módszerei  A környezeti ártalmak hatása az alsó tagozatos gyerekek magatartására, fejlődésére és tanulására  Egy tájegység helytelen egészségügyi és táplálkozási szokásainak (babonák, kuruzslás stb.) felmérése  Bélfertőzések elleni küzdelem az iskoláskorú gyermekek és szüleik körében  Az iskolai gyermekélelmezés jelentősége és problémái  A számítástechnika, a matematika alkalmazása a környezetismeret tantárgyban  Milyen fizikai, illetve kémiai jellegű kísérleteket végezhetünk az alsós környezetismeret órán?  Tantárgyak szerinti koncentrációs lehetőségek a környezetismeretben  Hogyan segítik a biológiai és a földrajzi jellegű kísérletek az egyszerűbb jelenségek megértését?  A környezetismeret alternatív tanítása  Tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségek a környezetismeret anyagában  Az élő környezet és védelme (növények, állatok) és módszertani vonatkozásai  A földrajzi fogalmak és tanításuk a környezetismeret tantárgypedagógiában  A biológiai fogalmak és tanításuk a környezetismeret tantárgypedagógiában  Tantervkészítés természetismeretből a NAT szellemében  Környezetvédelem – környezetismereti nevelés aktuális feladata alsó tagozatban  Fenntartható fejlődés időszerű kérdései  Oksági összefüggések a természetben 6-10 éves korosztálynál Óvodapedagógus szak:  Bélfertőzések az óvodáskorú gyermekek életében  Az óvodai étkeztetés gyermekélelmezési problémái  Növény- és állatismeret az óvodában („barát és ellenség”)  Az évszakok és azok szerepe az óvodáskorú gyermekeknél  Fejlődési rendellenességek az óvodáskorban  Egészségkárosító tényezők az óvodáskorú gyermekeknél  Mese és valóság Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  Neves magyar biológusok itthon és a nagyvilágban (munkásságuk méltatása, népszerűsítése)  A környezet- és természetvédelem népszerűsítésének lehetőségei a közművelődésben Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Tanító szak:  A közlekedés-szervezés hatása a környezeti levegő minőségére  A „Halászlé-főző ünnepély” rendezvény környezeti hatásai  Hogyan készít fel a tanítóképzős természetismeret tantárgy az alsó tagozatban szükséges fizikai és kémiai ismeretekre?  Hogyan segítik a fizikai és a kémiai jellegű kísérletek az egyszerűbb jelenségek megértését? Kolláth Mária főiskolai docens Valamennyi szak számára:  A halgazdálkodás Magyarországon (a honfoglalástól napjainkig)  A sporthorgászat (mint szabadidős tevékenység) és a természetvédelem, környezetvédelem kapcsolata  Vízzel kapcsolatos társadalmi tevékenységek Magyarországon (eszközeik, munkafolyamatok, társadalmi réteg) Patocskai Mária főiskolai adjunktus Tanító és óvodapedagógus szak:  Egészségtani felmérések óvodában (iskolában vagy a kettőt összehasonlítva)  A szellemi környezetszennyezésről (tv, videó, számítógép hatásai)  Környezeti ártalmak hatása gyermekekre (felmérés)  „Földönjáró” természetismeret (egyszerű, játékos természetismereti gyakorlatok gyűjteménye)  Anatómiai ismeretek feldolgozása az alsó tagozatos általános iskolai könyvek tükrében Informatikus könyvtáros – művelődésszervező szak:  A magyar környezetvédelem története a kezdetektől napjainkig  A világ környezetvédelmének történetisége a környezetszennyezés hatásainak tükrében  A környezetvédelmi propaganda lehetőségei az általános művelődési központokban MŰVELŐDÉS ÉS TÁRSADALOMELMÉLETI TANSZÉK Dr.Majdán János CSc főigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Művelődésszervező szak:  Települések története  Művelődési egyesületek, szervezetek múltja  Kulturális és oktatási ágazatban dolgozott és jelentős tevékenységet végzett személyek életútjának elemzése  Az életmód változásának nyomonkövetése egy településen, egy kistérségben Dr. Molnár János ny. főiskolai docens Valamennyi szak számára:  Helytörténet, iskolatörténet Hajdú Miklós főiskolai adjunktus Valamennyi szak számára:  Hátrányos helyzetű gyerekek erkölcsi világképének vizsgálata  „Tudni, és tudva tenni.” Főiskolai hallgatók erkölcsi értékítéletének összehasonlító vizsgálata 1. és 3. évfolyamon  „Úri huncutság…?” A politika világa hallgatók gondolkodásában  „Egyenlőség és igazságosság” – elmélettörténet és napjaink felfogása  „Szervezeti vagy személyi hatalom?” (A helyi társadalom politikai viszonyainak elemzése)  Szellemi és erkölcsi mozgalmak a globalizálódó világban Maruzsa Zoltán főiskolai tanársegéd Művelődésszervező; Tanító szak:  Nemzetiségpolitika és oktatásügy Magyarországon a 20. században Művelődésszervező; Tanító; Óvodapedagógus szak:  Művelődés és oktatásügy a Horthy-rendszerben  Művelődés és oktatásügy a Kádár-rendszerben  Magyar külpolitika a 20. században Művelődésszervező szak:  Civil társadalom és determinánsai a XX. századi magyar történelemben Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Informatikus könyvtáros; Művelődésszervező szak:  Magyar történelem és politika a sajtó tükrében Valamennyi szak számára:  Helytörténet – a magyar történelem hatása településemre a 20. században Dr. Zorn Antal főiskolai docens, főtitkár Tanító és óvodapedagógus szak:  Névmagyarosítás szülőfalumban  A szovjet megszállással kapcsolatos halálesetek szülőfalumban 1944-45-ben  Kitelepített németek visszatelepítése szülőfalumba  Nemzetiségi klubok, egyesületek, alapítványok története szülőfalumban Némethné dr. Böhm Edit főiskolai tanár Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Művelődésszervező szak:  Egy település művészeti élete egy meghatározott korszakban  Művelődés és globalizáció  Egy település művelődési intézményrendszerének története Sifter József főiskolai adjunktus Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Informatikus könyvtáros; Művelődésszervező szak:  Kultúrák találkozása  Vegyes házasságok a kilencvenes években Magyarországon  A család szerepe az új évezredben  A közösségi művelődést is segítő intézményrendszer szerepe napjainkban  Életmódváltozások a falusi lakosság körében napjainkban  Női és férfi szerepek változása az ezredfordulón  Globalizáció hatása a kultúrára  Fogyasztói szokások (kiemelten a kulturális fogyasztói szokásokra)  Ifjúsági szubkultúrák napjainkban (városi vagy falusi fiatalok körében)  Közösségalakítás lehetőségei és alakításai Magyarországon  A marketing eszközrendszerének és módszertanának alkalmazása kulturális területen  A test szociológiája Gömzsik Anikó főiskolai adjunktus Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Művelődésszervező szak:  „Női vonalak…” A női szerepek ábrázolása a műfaji és a szerzői filmen  „Sorsrulett !”, sors, végzet, véletlen megjelenítése a játékfilmben  „Ablak vagy tükör?” Egy település élete a helyi médián keresztül  Megfigyelés mozgóképpel. A cinema veritétől a reality show-ig  A kulturális intézmények funkcióinak, finanszírozásának, közönségének változásai a rendszerváltozástól napjainkig  „A mozi alkonya?” A filmszínházak helyzete az ezredfordulón Brachinger Tamás főiskolai adjunktus Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Művelődésszervező szak:  Kulturális célú önkormányzati vagy nonprofit szervezetek tevékenységének vizsgálata egy település vagy kistérség közművelődési rendszerében  Egy nonprofit szervezet tevékenységének vizsgálata, létrehozásának okai és céljai (társadalmi-gazdasági környezetére gyakorolt hatása)  A helyi önkormányzatok kapcsolatai a civil szervezetekkel  A kistérségi szintű közművelődés jövőbeni lehetőségeinek vizsgálata, különös tekintettel az önkormányzatok és a piaci, illetve a nonprofit szervezetek együttműködésére Sári Szilvia főiskolai tanársegéd Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Művelődésszervező szak:  Határon átlépő kultúrák  Kisebbségek a határon innen és túl  A multikulturális Európa (történet vagy mai elemzés)  Egy kultúra bemutatása a multikulturális társadalomban  Globalizáció és lokális kultúrák  Képzési rendszerek vizsgálata (európai és magyarországi)  Az andragógia hatékonysága Magyarországon és Európában  Egy andragógiai intézmény vagy képzés bemutatása  Andragógiai pszichológia  Andragógiai célpiacelemzés  A hallgatói és a tanári attitűd vizsgálata az andragógiában  Andragógiai módszerek hatékonyságának vizsgálata Mihalik Laura főiskolai tanársegéd Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Informatikus könyvtáros szak:  Az Internet alkalmazási lehetőségei szaktudományonként  Könyvtári szolgáltatások lehetősége az Interneten  Virtuális könyvtár  Digitális archívumok, digitalizálás  A könyvtár társadalmi kapcsolatai  Könyvtárak szerepe az információs társadalomban  Országos szakkönyvtár, mint információs központ  Egy adott könyvtár szolgáltatási rendszerének elemzése  Szakmai célú szervezetek és szerveződések a hazai és nemzetközi könyvtárügyben  Multimédiák, interaktív oktató programok felhasználási lehetőségei a könyvtárakban, iskolai könyvtárakban  Az együttműködés, mint lehetőség, és mint szükségszerűség a hazai könyvtárügyben  A gyűjtőkör meghatározó tényezői kiválasztott könyvtár példáján  Egy adott könyvtár PR tevékenysége  HTML szerkesztés, könyvtári honlap  Virtuális kiállítás készítése Vass Csaba főiskolai tanársegéd Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Informatikus könyvtáros szak:  Tájékoztató segédeszközök hagyományos és elektronikus változatainak összehasonlító elemzése  A könyvtár pedagógiai funkciója, szerepe az oktatási-nevelési tevékenységben  Az iskolai könyvtárak jogi szabályozása. Útmutatók, irányelvek, tantervek  A könyvtár jövője – a jövő könyvtára Majorné Bodor Ilona könyvtárigazgató Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Informatikus könyvtáros szak:  Számítógépes katalógus-használati vizsgálat egy konkrét könyvtárban (OPAC-online)  Egy integrált könyvtári rendszer tartalmi, feltáró és visszakereső lehetőségei  Felmérés a szolgáltatások minőségéről egy konkrét könyvtárban Nagy Dezső óraadó Informatikus könyvtáros-művelődésszervező; Informatikus könyvtáros szak:  Egy könyvtár tevékenységének elemzése egy adott korszak függvényében  Egy könyvtártörténeti korszak bemutatása kisebb régiók (vár/megyék, járások, stb.) könyvtárügye  Az egyetemes vagy a magyar művelődéstörténet szempontjából jelentősnek tekinthető közgyűjtemény (könyvtár) története  Az információhordozó-, közvetítő eszközök fejlődésének egyes szakaszai. Egy konkrét médium fejlődéstörténete, tevékenységének elemzése Fontos tudnivalók a szakdolgozat íráshoz! http://www.behsci.sote.hu/szakdoli_inf.htm A Magatartástudományi Intézet általános t á j é k o z t a t ój a a szakdolgozatok készítéséhez (mindhárom kar hallgatói számára) Minden szakdolgozó hallgató számára ajánljuk elolvasni Umberto ECO: Hogyan írjunk szakdolgozatot? C. művét, amely az intézet könyvtárában több példányban megtalálható. A jelentkezés módja: Az ÁOK-s és GYOK-os hallgató a választott téma vezetőjével történt személyes megbeszélés után jelentkezik az intézeti tanulmányi titkárságon (NET XX.em. 2005-ös szoba), ahol kitölti a megfelelő adatlapot. A FOK-os hallgató a FOK Dékáni Hivatalban kap írásbeli engedélyt, amelyet a témavezetővel történő egyeztetés után lead az adminisztrációban. Általános követelmények: 1. Legalább 6 hónap szükséges a szakdolgozatíráshoz, amelynek elemei: a munka felmérése, a bibliográfia készítése, a dokumentumok rendszerezése, az önálló kutatási feladatok illetve a fordítások elvégzése, a szöveg megfogalmazása, ábrák stb. ekészítése és a dolgozat végső formába öntése. 2. Az intézet oktatói a szakdolgozó hallgatókkal való foglalkozást a tutor rendszerű képzés legmegfelelőbb formájának tartják. A munka folyamán rendszeres, de legalább háromszori konzultáció szükséges a hallgató és a témavezető között. A témavezető megadja az alapvető szakirodalmat és a szükséges segítséget, de a hallgató önálló kutató munkájára is szükség van mind az anyaggyűjtés, mind a feldolgozás folyamán (pl. az Országgyűlési Könyvtár téma szerint vállal idegen nyelvű és magyar társadalomtudományi irodalomkutatást, de a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárban hozzáférhető a számítógépes adatbázisLpl. a Medline). 3. Egyetemi belső előírás, hogy idegen nyelvű irodalom feldolgozása nélkül a dolgozat nem lehet jeles eredményű. Formai követelmények: 1. A dolgozat terjedelme legalább 30 oldal, oldalanként 25-30 sor és kb. 60 leütés (a szóköz is leütés). 2. Megfelelő margót kell hagyni a bekötéshez. 3. A dolgozat tartalmazzon tartalomjegyzéket, bevezetőt, végkövetkeztetéseket (összefoglalást) és pontos irodalomjegyzéket, valamint a képek, táblázatok jegyzékét. (A pontos irodalomjegyzék magában foglalja a könyv szerzőjét, címét, a kiadót, évszámot, oldalszámot; a folyóirat évfolyamát, számát, oldalszámát. Ugyanilyen fontos a korrekt szöveg-közi hivatkozás is - számmal - és nem csak az idézeteknél). 4. Hosszasan idézett dokumentum pl. jogszabály függelékben szerepeljen. 5. A dolgozatot a hallgató szabályosan bekötve, 2 példányban adja át a témavezetőnek 10 nappal a védést megelőzően, hogy a bírálók elkészíthessék az irásbeli véleményt. A leadás határideje minden karon más: az ÁOK-n január 15. (védés március végéig); a FOK-on március 1. (védés április 10-ig); a GYOK-on február 10. (védés március 1.). A szakdolgozat szóbeli védése 3 tagú bizottság előtt történik. A hallgató 2 kérdést kap a dolgozat témaköréből, amelyről ki kell fejtenie véleményét, illetve megvédenie álláspontját a vitában. A szakdolgozat és a szóbeli védés részeredményei adják meg a végső érdemjegyet. Az intézet könyvtára hétfő-csütörtök 9-16 óráig áll rendelkezésre (alap-irodalom, folyóirat-anyag, szakdolgozatok, stb.) http://www.jtkf.hu/html/szakdolgozat.html MEGHIRDETETT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK >>> Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez és értékeléséhez I. Általános tudnivalók A főiskola hallgatói a képzés 3-4. évében szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat elkészítése a záróvizsgára bocsátás feltétele, megvédése pedig a záróvizsga része. A szakdolgozat célja annak lemérése, hogy a hallgató mennyire képes főiskolai tanulmányai alapján és a konzultációkon nyert útmutatás segítségével bizonyos - a szakdolgozat címében megjelölt - problémák önálló megoldására, a tudományos munkához szükséges ismeretek és készségek gyakorlati alkalmazására. A szakdolgozati téma választása A választható témák összeállításáról a tanszékek gondoskodnak. A témának kapcsolódnia kell a hallgató jövendő professziójához. A témajegyzékeket a Tanulmányi Osztály minden év október 1-jéig megkapja és eljuttatja a Tudományos Bizottságnak. A hallgató önállóan (elsősorban már folyamatban lévő tevékenysége alapján) is megnevezhet témát, ha annak szakdolgozatként való feldolgozását a tanszék elfogadja, valamely oktatója a témavezetést vállalja, illetve a Tudományos Bizottság jóváhagyja. Ezeket a szakdolgozati témákat is október 1-jéig kell leadni a Tanulmányi Osztály részére. A Tudományos Bizottság a leadott szakdolgozati témákat október 15-ig elbírálja, és visszajuttatja a Tanulmányi Osztálynak. A Tanulmányi Osztály október 20-ig a témajegyzéket közzéteszi. A hallgató a választott témát az 5. félévben az erre a célra szolgáló nyomtatványon jelenti be a témát kiíró tanszék vezetőjének december 1-jéig, miután aláíratta a témavezetővel. A tanszékvezető a nyomtatványokat összegyűjti, ellenőrzi az oktatói terhelés és a választott témák egyenletes megoszlását, egyezteti és aláíratja azokat az illetékes szakvezetővel, majd leadja a Tanulmányi Osztálynak december 15-ig (ill. máj.15-ig). Amennyiben az ellenőrzés során valamilyen probléma merülne fel, azt az érintett oktatóval és hallgatóval a nyomtatványok leadása előtt tisztázza. A szakdolgozati témát a tanulmányi főigazgató-helyettes engedélyével különösen indokolt esetben lehet a 6. félév végéig megváltoztatni, s a kiírt témák közül újat választani. A témák elfogadása után a hallgató köteles 3 hónapon belül felkeresni témavezetőjét, előzetes megbeszélés, ill. eligazítás céljából. Ennek elmulasztása a téma elutasítását vonhatja maga után. Az eligazításon a hallgató konzultációs lapot kap, amelyet minden konzultáció után aláírat a témavezetővel. Ugyancsak a 6. félév végéig kell pontosítani és véglegesíteni a szakdolgozat címét a konzulenssel egyetértésben. (Majd leadni a tanszékre és a Tanulmányi Osztályra.) A képzés utolsó 3 félévében a leckekönyvbe fel kell venni a konzultáció tárgyat. A témavezető félévenként aláírásával a leckekönyvben is igazolja a konzultáción való részvételt. Az eligazítást követően a témavezetőnek min. 3-5 konzultációs lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak, akinek viszont legalább 3 alkalommal (félévenként egyszer) kötelező a konzultáción részt venni. Amennyiben a hallgató e kötelességét nem teljesíti, a szakdolgozata nem bírálható el. A konzultációkra a konzulenstől kapott előzetes szempontok szerint felkészülten kell a hallgatónak megjelennie, ennek hiánya esetén a konzulens megtagadhatja a dolgozat védésre bocsátásának a támogatását. II. Alaki követelmények A szakdolgozat beadásának határideje: április 15. (ill. nov.1.) . A szakdolgozat terjedelme 30-50 oldal, A 4-es méretű papíron, baloldalon 3, a többin 2,5 cm-es margóval, 1,5-es sortávolsággal gépelve, oldalanként 25 sor, soronként 60-n, illetve ennek megfelelően számítógéppel (12-es, Times Roman betűtípussal, sorkizárt formában) szerkesztve. A szakdolgozatot 2 példányban bekötve kell leadni. Elrendezése a következő: Borító (A melléklet) Üres oldal Belső oldal (B melléklet) Tartalomjegyzék A szakdolgozat szövege A felhasznált irodalom jegyzéke Mellékletek A dolgozathoz tartozó kisebb táblázatokat, ábrákat a folyamatos szöveg között a megfelelő helyre kell beiktatni, és azokra a szövegben is hivatkozni kell. Az ábrák száma és megnevezése az ábra alá is gépelhető. A nagy táblázatokat, illetve háttérinformációt tartalmazó táblázatokat, kérdőíveket stb. mellékletekben kell elhelyezni. A leadott szakdolgozatokhoz nem bekötve, de mellékelni kell a konzultációs lapot amelyen a konzulens aláírásával igazolja a konzultációkon való részvételeket, illetve a szakdolgozó munkájáról és a szakdolgozatáról kialakított rövid véleményét. (A konzultációs lap az opponens és a záróvizsgabizottság tájékoztatását szolgálja és a jegyzőkönyvhöz csatolandó.) III. A szakdolgozat bírálata, értékelése 1. A szakdolgozat elbírálásának szempontjai 1.1 Milyen színvonalon oldotta meg a hallgató a téma bemutatását (indokoltság, jelentőség, aktualitás, konkrét probléma és kérdés felvetése stb.) 1.2 Szakirodalmi tájékozottság és annak felhasználása (illesztése) a problémavizsgálathoz. Az ismertetésen túl vállalkozott-e a szakirodalmi és egyéb források önálló értékelésére, illetve a hozzájuk való viszonya kialakítására? 1.3 A kutatás és feldolgozás módszerbeli tudatossága [ módszer(ek) ismerete és alkalmazása] 1.4 A munka önállósága. - Önálló kutatás vagy szakirodalmi adatok, ismeretek új szintézise, illetve hogyan felel meg ezek követelményeinek? - Az elmélet és a gyakorlati tapasztalatok összefüggéseinek feltárása - Következtetések, lehetséges hasznosítások 1.5 A dolgozat belső formája - Logikája, szerkezeti felépítése, a részek arányai - A dolgozat stílusa (és nyelvi helyessége) - Források megjelölése 1.6 Összegző vélemény: - A hallgató milyen mértékben és színvonalon oldotta meg a témakör kidolgozását? 2. Opponensi bírálat a) A szakdolgozatot a témát kiíró tanszék vezetője által javasolt, a főigazgató által jóváhagyott opponens bírálja el, aki bírálatában érvényesíti a fenti szempontokat. Az opponens a védésen megválaszolandó kérdéseket (legalább kettőt) fogalmaz meg. (A válaszra a hallgató a védés előtt felkészülhet.) b) A dolgozat nem fogadható el, ha a hallgató a témaként megadott feladatot nem oldotta meg, vagy a dolgozatból a plagizálás bizonyítható. A szakdolgozat elfogadása nélkül a záróvizsga nem kezdhető meg. c) A szakdolgozat a konzulens támogató véleménye nélkül nem bocsátható védésre. A szakdolgozatokat ötfokozatú érdemjeggyel kell minősíteni. Az elégtelen dolgozat kijavításáról, átdolgozásáról, vagy új téma kiadásáról a téma szerint illetékes tanszékvezető dönt, aki az elégtelen szakdolgozat pótlásának formájáról és határidejéről is határoz. Amennyiben a szakdolgozat kijavítására, átdolgozására a szorgalmi időszak befejezéséig nem kerülhet sor, a hallgató a tanév végén nem bocsátható záróvizsgára (annak szóbeli részére). A szakdolgozat védése A szakdolgozatot a hallgató a záróvizsga keretében védi meg. Az ezzel összefüggő előírásokat a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat tartalmazza. IV. Tanácsok a szakdolgozat elkészítéséhez A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos munkát négy nagyobb fázisra célszerű tagolni: Általános tájékozódás Anyaggyűjtés Rendszerezés, feldolgozás Formába öntés A továbbiakban részletesen ismertetjük az egyes fázisokban adódó feladatokat. 1. Általános tájékozódás Fogalmi tisztázás a) Tankönyv, jegyzet, ajánlott irodalom lexikon, szaklexikon, szótár alapján meg kell ismerni a téma • tartalmát, • részleteit, • kapcsolatait. b) Terminológiai tájékozódás Kutatási terv készítése A szakdolgozat megfelelő elkészítése érdekében a követelmények és lehetőségek alapján tervet készítünk. Ebben a szakirodalmi tájékozódást, valamint a témával kapcsolatos megfigyelési és kísérleti lehetőségeket ütemezzük. A terv nem lehet aprólékos, mert a feldolgozás irányát, lendületét kell csupán szabályozni. Helyes, ha időbeosztás is készül. 2. Anyaggyűjtés • az irodalom tanulmányozása • az elkészített terv alapján kiválogatjuk a szükséges szakirodalmat • a felhasznált irodalomra vonatkozóan a következő adatokat kell feltüntetni: könyv esetén a szerző nevét, a mű címét, a kiadót, a kiadás helyét, évét, cikkeknél a szerző nevét, a cikk címét, a folyóirat címét, számát, oldalszámát. • a kiválasztott forrásanyag csoportosítása és tanulmányozása • előzetes áttekintés Igen fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagot átfussuk, és a könyvekben, cikkekben foglalt, valamint a témára vonatkozó leglényegesebb mondanivalóról rövid emlékeztető feljegyzést készítsünk, s közben lejegyezzük gondolatainkat, feltevéseinket (cédulázás). Mindezt a könyvek tartalomjegyzéke, név- és szakmutatója alapján oldhatjuk meg legeredményesebben. Miután ezen túl vagyunk, ekkor, és csakis ekkor érdemes elbeszélgetni a konzulens tanárral. Ennek során ellenőrizhetjük értékelésünk helyességét. Sor kerülhet a kutatási terv módosítására, véglegesítésére. Megtörténhetnek a szükséges korrekciók, kialakíthatjuk a további tennivaló konkrét rendjét. Ilyen előzmények után készíthetjük el a szakdolgozat nyers vázlatát. Már e vázlat esetében igen fontos, hogy ezt figyelmesen összehasonlítsuk a címmel: meg-felelt-e a címnek, nincs-e aránytalanság stb. • Részletes gyűjtő-, rendező-, előkészítő munka A szakdolgozat értéke szempontjából alapvetően fontos a témával kapcsolatos, hozzáférhető irodalom ismerete. Nagy jelentőségű ennek feldolgozása. Szükséges, hogy munka közben megfelelő feljegyzéseket készítsünk. Ez tartalmazza: -a mondanivaló lényegét saját kifejtésben, -a fontosnak vélt szó szerinti idézeteket, -a kapcsolatos egyéni gondolatokat, észrevételeket, esetleges problémákat, - pontos forrásmegjelölést (idézésnél az oldalszámot is!) • Saját tapasztalatok összegyűjtése A szakirodalom és saját előzetes tapasztalataink alapján megfogalmazhatjuk előzetes (munka-) hipotéziseinket. Ezek orientálják adatgyűjtésünket. Szakdolgozatunk akkor lesz igazán érdekes, ha saját gyakorlati tapasztalatainkat ötvözzük elméleti ismeretekkel. Meg kell tehát ismerkednünk a tudományos kutatás metodikájával. Ennek megfelelően végezzünk megfigyeléseket, kísérleteket, felméréseket, teljesítménypróbákat stb. Összegyűjtött empirikus tapasztalati anyagunk azonban akkor válik értékké, ha korszerű (matematikai, statisztikai) módszerekkel feldolgozzuk. 3. Rendszerezés, feldolgozás Már az anyag összegyűjtése során szinte észrevétlenül alakul a lényeges forma, kezdenek elhatárolódni a dolgozat fejezetei. Rendkívül fontos, hogy ezt a rendeződést korábbi vázlatunk alapján céltudatosan irányítsuk. Ez a biztosítéka annak, hogy az összegyűjtött anyaghalmazból végül is kialakul a jól szerkesztett, arányos, logikusan felépített dolgozat. Lényegében itt bontakozik ki legmagasabb szinten az alkotómunka. Témánk, problémáink, feltevéseink vonatkozásában vizsgáljuk meg gondosan minden anyagunkat. Itt már kiderült: sikerült-e szilárd elvi álláspontot kialakítani. Elég meggyőzően tudjuk-e igazolni, indokolni, elfogadtatni álláspontunkat. Ehhez nélkülözhetetlen tapasztalati anyagunk feldolgozása. Táblázatok, grafikonok, különböző számítások segítségével is alátámaszthatjuk állításaink helyességét. Az irodalom tanulmányozása során készített feljegyzéseink alapján utalásokat teszünk, vitatkozunk, ha szükséges, idézünk. Teljességgel megengedhetetlen azonban, hogy a felhasznált irodalomból kiírt szövegrészeket mechanikusan összeillesztgessük. Különösen helytelen, sőt erkölcstelen, ha mások írását idézőjel nélkül vesszük át, azt a látszatot keltve, mintha saját gondolatainkat közölnénk. Tegyük tehát idézőjelbe a szó szerint közölt részeket, és hivatkozzunk a szerzőre. Így áll össze végül is nagy vonalakban dolgozatunk. Természetesen ez még nem a végleges változat. Szükséges az ismételt átgondolás. Sor kerülhet egyes részek átdolgozására, a fölösleges részek elhagyására, esetleges pótlására, kiegészítésére. 4. Formába öntés A téma formába öntését, szerkezeti felépítését az alábbiak szerint oldhatjuk meg: • a téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye, esetleges korrajz, a téma rövid "életrajza", • a téma fontossága, problémafelvetés, a felvetések, a válaszra váró kérdések megfogalmazása, • az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése az irodalom és gyakorlati tapasztalatok alapján, • munkahipotézisek, • tapasztalati úton összegyűjtött anyagunkra, kutatásunk módszerére vonatkozó elvi tájékoztatás, • részletes, logikus, jól tagolt kifejtés, elemzés, értékelés, • feltevéseink előzetes hipotéziseink bizonyítása, illetve korrekciója, ellentétes állítások cáfolata, objektív tények, adatok, összefüggések alapján (Ne feledjük, az is eredmény, ha előzetes hipotéziseinket módosítani kell a kutatásunk alapján), • következtetések, további feladataink, tennivalóink, esetleges további kutatási irányok megjelölése. 5. A szakirodalom használatának feltüntetése 5.1 Általános kérdések a) A hivatkozás etikája A dolgozatban pontosan meg kell jelölni, honnan, kitől származik az információ. Hivatkozni kell az átvett ismeret lelőhelyére és a szerzőre minden esetben, ha adatot, következtetést, megállapítást vagy gondolatmenetet, ötletet vesz át a dolgozatíró valakitől. Csak a lexikonokban, tankönyvekben szereplő, közismert adatok lelőhelyének feltüntetése nem kötelező. b) A hivatkozás formája Magyarországon jelenleg a bibliográfiai hivatkozások formájára nézve a "Bibliográfiai hivatkozás MSZ ISO 690 szabvány" az irányadó. A szakdolgozat elkészítésekor hivatkozásként elegendő a hivatkozott mű azon bibliográfiai adatait feltüntetni, amelyek feltétlenül szükségesek az azonosításhoz (rövidített hivatkozás). A rövidített hivatkozás adatai minimális követelménynek tekintendők. A hivatkozás lehet: lapalji, vagy szövegvégi jegyzet, szöveg közbeni jegyzet. Ha a hivatkozások nem adják meg a dolgozat megírásához felhasznált teljes irodalmat, úgy célszerű külön általános irodalomjegyzéket készíteni. (A forráshelyek szövegközi megadására többféle technikai megoldás van gyakorlatban. Célszerű ezeket igényes tudományos munkákból megismerni.) c) Általános szabványok - A szerző nevét háromnál több szerző esetében nem kell feltüntetni. Ilyen esetben a szerkesztő nevét kell közölni. - Szerzős műveknél, ha a szerzők száma nem több háromnál, a hivatkozásban valamennyi szerző nevét fel kell tüntetni, a vezetéknevet (neveket) pedig tipográfiailag ki kell emelni. (csupa nagybetű, vastagbetű, aláhúzás stb.) A személynév rövidíthető. (pl.: Buda Béla helyett: Buda B.) Idegen nemzetiségű szerzők esetében a családi nevet célszerű előretenni (Pl.: Paul Müller helyett: Müller, Paul). - Az egyes szerzők nevének szétválasztása céljából gondolatjeleket kell alkalmazni. - A lapszám jelölése a következő módon történhet: pagina = p. oldal = old. lap = l. - A szöveg közé illesztett táblákat " t " rövidítéssel jelöljük: 128 p. 18 t. 128 old. 18 t. 128 l. 18 t. 5.2 A rövidített hivatkozás adatai és formája típusonként a) Önállóan megjelent mű egészére (könyvekre), vagy valamely részletére történő hivatkozás Adatok: a szerző vezetékneve és személyneve a mű címe a kiadás száma, minősítése a szerkesztő vezetékneve és személyneve kötetjelzés a megjelenés helye és éve a terjedelem: valamely önállóan megjelent mű részletére történő hivatkozás esetén (...laptól ...lapig). Önállóan megjelent mű egésze: BUDA Béla: Az empátia, a beleélés lélektana. 3. bőv., átd. kiad. Bp. 1985. vagy Buda Béla: Az empátia, a beleélés lélektana. 3. bőv., átd. kiad. Bp. 1985. Önállóan megjelent mű részlete: BUDA Béla: Az empátia, a beleélés lélektana. 3. bőv., átd. kiad. Bp. 1985. 91.p. BUDA Béla: Az empátia, a bele






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!