Bejelentés



Pótor Imre dr. habil. honlapja
Mindig tedd meg, amit meg tudsz tenni. Ez teszi értékessé az életedet. Köszöntöm honlapomon!

MENÜ










Összesítő a méhésztanfolyamról I. ANYANEVELÉS Rónay István (Fehérgyarmat, Polgármesteri Hiv. 2.000. 03. 15.) A család rajbölcsőt húz: rajzásra készül, váltásra készül vagy elveszett az anya. Azaz szükség van anyára. /a./ 3 nap után a bölcsőket el kell pusztítani. Amit ez után húznak, azt kell meghagy-ni. Ez a legegyszerűbb módszer. 20 óra után érzi a család az árvaságot. 24 óra után be kell nekik adni a petés lépet. Tehát: egy petés keretet be kell adni anyátlan családnak. 3 nap múlva el kell pusztítania bölcsőket. Amiket ez után építenek, azt kell meghagyni. Jó család lesz belőle. De ha így megy tovább is az anyanevelés, abból beltenyészet alakul ki. /b./ Van anyás dajkacsalád és van anyátlan dajkacsalád is. a./ Az anyanevelési módszeres lépései 1./ Dajka - család; 2./ Tenyész - család; 3./ Start család. Dajka család: ez neveli az anyát. A tenyész család: a legjobb tulajdonságú, hosszú szipókájú, sok mézet termelő csa-lád, szürke színűm krajnai jellegű. Start család: jó családot elviszem legszélre, egy üres kaptárt helyezek a helyére. Az üres kaptárba teszek nyílt fiasításos keretet. Ez a családot összetartja. Ott egy keret marad, a többi fiasításos kereteket szétosztom más családok között. Az anya fejlődési kora: 3 nap pete, 3 nap álca, ..... A fedett bölcsőt a Start család kapja. Anyanevelés: van egy tenyészkeret, zárkák, dugók, mártott bölcsők. Megmu-tatta, hogy kell az előre elkészített mesterséges bölcsőt gyufával megolvasztani, rá-ragasztani a bölcsőt az anyásító pálcával az anyásító dugóra, majd 5 - 6 másodperc után levenni a pálcát. /1/ Ebbe 1 napos petét tenni pempővel együtt. Ez fontos, mivel 20 órás állapo-tában a pete szervei kezdenek kifejlődni. Bent van 30 db bölcső a tenyészkeretben. /2/ Ezt a Start családba tesszük, de előbb kivesszük az előbb betett fiaslépet. Itt marad a tenyészkeret egészen a bölcsők befedéséig. Mind a harmincat elfogad-ják. /3./ Majd a dajkacsaládba helyezem. A dajkacsalád: összeállítás 24 NB keretesbe a két anyát 6-6 keretre a kaptár két szélére teszem, a dajka családot középre helyezem. A kijáratait lezárom, a mé-hek csak oldalról tudnak bejönni. Mézes, virágporos, 2 db zárt fiasítás közé teszem be a nyílt, friss keretet. Az a lényeg, hogy ott sok dajka legyen, a fiatalok java ott le-gyen. /4/ Lépcsíkos módszer. Két fias keret közé üres, morzsa színű lépet teszek be, az anya bepetézi, lépcsíkot lehet kivágni a keretből. A csíkot a keret fölé teszem, gumival összefogom. A felragasztott csíkban lévő peték közül egyet megha-gyok, kettőt „eldobok”. Majd a befedett bölcsőket elveszem, dugóra teszem, majd zárkába, jó keltető keretbe teszem. Még azon a napon felhasználni az anyákat, ha kikeltek. /5./ Tiszta műlép a tenyészkeret - egy nap alatt az anya azonnal bepetézi. Pe-tézett rá 10 - 20 db-ot, a legfrissebbeket kivágni, 1 marad, kettőt kidobok. b./ A JENTER-féle készlet A kis négyzet alakú nylon keretbe a kis dugókat bedugni. 2 napra betenni a sűrűbe, a méhek kipucolják teljesen. Ezzel a módszerrel lehet a legjobb anyákat nevelni. Majd kivenni a kis négyzetes tenyészkeretet, egyik oldalát vékonyan mézzel bekenni, pár órára visszatenni, majd üveglappal lezárni. Az anyát beletenni a tenyészkeretbe, lezárni, visszatenni oda a tenyészkeretet, ahol az előbb volt. Pár óra múlva az egé-szet bepetézte az anya. Beteszem a Startcsaládba a kis dugós egységeket, 3 napig várok. Majd ezt beteszem ismét a tenyészkeretbe, áthelyezem a Dajkacsaládba. 10 nap után kive-szem a bölcsőket, akkor beteszem anyazárkába a kis anyabölcsőket, majd a keltető családba teszem be. 16 napra kelnek ki az anyák. c./ Pároztatóba helyezés Az anyák kikeltek, zárkában vannak. A pároztatókat leteszem a földre, cukorlepényt teszek mindbe. Az anyanevelőnek 20 - 30 család csak bogarat ad. Kinyitja a kaptárt, egy nylon kendőt helyez le, az anyát megkeresi /!!!/, félre te-szi. Majd a keretről lerázni a fiatal bogarakat. A kijáró méhek visszarepülnek. Ezek a fiatal /5 napnál nem idősebb/ méheket egy nagyládába csúsztatom, le-rázom, pincébe teszem. 2 -3 óra múlva híg mézzel kenem be a rostaszövetet. Mind-egyik pároztatóba teszek egy - egy merítőkanál méhet és egy - egy anyát. 3 nap és 3 éjjel pincézem! Az anya és leányai összeszoknak. Majd a kertben, szélre, bokros helyen esti szürkületben kiviszem. Az anya 4 - 5 nap múlva párzik, a hatodik napon belül petézik. A párzás a levegőben történik, az anya keresi meg a gyülekező helyet. Több herével párosodik. A petevezető csatorna telik meg. A petét letolja, ha megtermékenyített - munkás lesz belőle. Ettől kezdve az anya eladható. Zárka: a dugóban van cukorlepény, ebből táplálkozik az anya szállítás alatt. GYAKORLATI TANÁCSOK a./ Atkával kapcsolatban: 1./ Hangyasavval. Hangyasavat tenni a kaptár egyik sarkába július ele-jén 6 napig, majd ismét feltölteni és megint ezt 6 napig bent hagyni, hogy elpárolog-jon. A heresejteket kivillázni! 1 liter hangyasav 30 családnak elég. Tömény! 2./ A Barkovics-féle atkaölő anyag: 500 g timol, 35 g mentol, 35 g kámfor, 35 ml ánizs olaj, 107 ml eükaliptusz olaj. Ezt összekeverni, majd 20 cm hosszú, 3 cm széles filceket nylra tenni, fólia hegesztővel összehegeszteni, középen így elvágható. 240 db filcet kapok így. A keretek tetejére lefelé helyezem. 3 - 4 hónapig hagyom bent. 1 családnak 1 csík kell. 3./ Csík készítése: 40 dkg salétromsót 1 liter vízbe keverni, ebbe fa-mentes rajzlapot tenni. csíkokra vágni. 4./ Meszesedés ellen: Dr. Orbán Gyula: Méhpatika. 1 l = 290Ft.  Pull József Vásárosnamény, Műv. Ház 2.000. március 25. A MÉHANYANEVELÉS 1./ A méhek örökléstana. - Az anya a munkásméh a megtermékenyített peté-ből fejlődik. Tulajdonságaikat a gének hordozzák és határozzák meg. 2./ Kromoszómák: a sejtmagból osztódással kialakuló tulajdonságokat hordo-zó részecskék. Alapanyaguk a DNS. Kromoszómák száma állandó. Anyáná és munkásnál: 32 db. a herénél 16 db. A megtermékenyített petéből 50 - 50%-ban örökíti meg az apa és az anya tulajdon-ságait. Ha a kromoszómák száma megváltozik, (pl. nemesítéskor), akkor a faj elvál-tozik. 3./ A méhtenyésztés célja: a legjobb termelő egyedek, családok elszaporítása, a rosszak kizárása. A termelési eredmények és a viselkedési tulajdonságok az utódok-ban való megjelenítés. 4./ Fajtiszta tenyésztés. Ugyanahhoz a fajtához tartozó egyedek párosítását jelenti. AS sdzabadban való párzással gyakorlatilag lehetetlen. Ma már a mi fajtánk sem tel-jesen tiszta. A mi viszonyaink között május végére legjobban elszaporodik a krajnai méh. 5./ Vérfrissítés. Ha a méhanyák ugyanahhoz a fajtához tartozó, de más tényészetből származó (pl. Dunántúlról hozott) méhanyák herék, anyák utódaival pá-roznak. 6./ Beltenyészet. Olyan egyedek párosítása, amelyek szoros rokonságban vannak egymással. Saját családból való anyák. Ez ritka. 7./ Keresztezés. Különböző fajtából származó anyák és herék párosítása. 8./ Rokontenyésztés. Az anya nőnemű ivadéka az anyától származó ivadék heréjé-vel párosodott. 9./ Kiválogatás (szelekció). A gyenge, rossz tulajdonságú méhcsaládok felszámolá-sa. 10./ Teljesítményvizsgálat. Az egyed értékelését jelenti - családokon belül. Az anya teljesítménye - a legtöbbet petéző a jó anya, a 85%-nál keveseb-bet életképességű fiasítást teljesítő anya nem jó (a veszteség tehát kb. 15%); Ha nem jó az anya, selejtezni kell. A méhcsaládok teljesítményénél legfontosabbak: a./ mézterelés; b./ ne legyen rajzóhajlamú; c./ ne legyen betegsélgre hajlamos (meszesedés, költésrotha-dás); d./ legyen szelíd (nem rúg, nem harap); e./ tisztogató hajlamú; Fajtjelleg alapján: szín, kubitális index; szipókája legyen hosszú, szár-nyak, kapcsok, horgok száma optimális legyen. 11./ A jó méhanya tulajdonságai. A méhészkedés eredményességét döntően meghatározza az anya petéző - képessége és ivadékai tulajdonsága. Csak a kiváló, sokat petéző anya hozhat létre népes családot. Az anya a méhcsalád egyetlen tökéletesen fejlett nőnemű tagja. Az anyatermék /feromonok/ nélkülözhetetlen szabnályozója a család életének: összetartó, szaporításban, fenntartó, stb. Az anyától függ a méhcsalád minősége (pl, a betegségekkel szembeni ellánmállás). Az anya nem dolgozik, nem is uralkodik. Az anya, a munkásálca és a here álca pempője különbözik. Ettől függ, hogy anya fejlődik-e ki belőle vagy más. A petésen nevelt /Jenter-féle módszer/ anyák - súlyosabbak, fejlettebb a petefészkük: Az álcából nevelttek súlya: 203,8 mg, a petéseké 224,2 mg. A petéből nevel-tek petecső száma: 315 db. Szebben jobban petézik a petéből nevelt anya. Az anya petefészke nagy, de viaszmirigye, viaszgyűjtője, garatmirigye nincs. Az anyát a munkásméhek szájról szájra etetik. Mézet maga is szívogat. AZ ANYANEVELÉS MÓDSZEREI a./ Természetes és b./ mesterséges módszerek vannak . a./ Természetes anyaváltás: rajzás és csendes anyaváltás (azaz 3 - 4évente maguk váltanak anyát). Bölcsők: melyik a jó, ha sokat, ha keveset húznak... Az őshonos krajnai nem maradt meg tisztán. b./ Mesterséges anyanevelés: A bölcsők beadása szerint az irányított anya-nevelés lehet: 1./ Természetes bölcsőben /egyik helyről levesszük, másik családba tesszük be a bölcsőt./; 2./ Egész lépes / szűz lép, anya bepetézte, ezt tesszük be a másik családba/. 3./ Visszametszett lép: az alját levágjuk, erre bölcsőt huzatunk. 4./ Lépszalagos: a lépből egy csíkot vág ki, a keret aljához illeszti, azt teszi be az anyátlan családnak, egymás mellettiekből egyet bent hagy, kettőt kidob, egyet bent hagy, kettőt kidob... 5./ Osztott: a lépszalagból elvagdalom a bölcsőket, bölcsőző dugóra ragasz-tom, majd így teszem be a dajkának. 6./ Mesterséges bölcső: - ez a mártott bölcsős módszer. Ebbe 1 napos petét teszek, („pete átültetés”) majd dugóstól felfűzöm a tenyészkeretre, így teszem be a dajkának. 7./ Álcás - petés módszer: gyufaszállal történik az átültetés. Pároztatók: levehető a teteje, 3 kiskeret van benne, ezek szétnyithatók, az anya így könnyen megkereshető. Pl. eléggé elterjedt a Gödöllői pároztató. A pá-roztatókat ősszel fel kell számolni, mert nem tudnak kitelelni benne a méhek. Pempő - termelés: álcázás során, majd a pempő kiszedése történik meg. Munkaigényes.  II. MÉHEGÉSZSÉGÜGY Dr. Tamás Péter (Vásárosnamény, Műv. Ház. 2000. 01. 08. ) Tervezett előadások az előirányzott három nap folyamán: 1. méhbetegségek; 2. mérgezések; 3. méhkártevők. Első foglalkozás MÉHBETEGSÉGEK 1. Bevezetés A méh fertőző betegségeinek okozói: bakteriális, vírusos, gombák, egysejtűek. Az elváltozás helye szerint: a./ fiasításban tesz kárt (van fertőző és van nem fertőző/; b./ kifejlett méhek betegségei: /van fertőző és van nem fertőző/. Van: a./ bejelentési kötelezettség alá eső tartozó betegség és b./ nem bejelentendő (ez utóbbi jóval több). 2. A fiasítás betegségei 1./ Nyúlós költésrothadás: Észak-Amerikában írták le először; 2./ Európai költésrothadás; 3./ Költésmeszesedés; 4./ Költéskövesedés; 5./ Varroa atka. I. NYÚLÓS KÖLTÉSROTHADÁS a./ Kórokozó Lakteriális /”fenibacillus”/; csillós baktérium (amikor a csillókat elvesztik, összesúrlód-nak) ; spóraképző (nagyon ellenálló/. A spóra ellenálló: fertőtlenítőszernek; hőnek is. Miután kiszárad, pörkösödés indul meg. b./ Kórfejlődés Spóra váltja ki, ez a fiasításhoz kerül, a lárva emésztő csatornájába jut, ott kicsirázik, baktérium lesz belőle, aztán szaporodik. Ez mérgező, toxikus anyag. Az álcát elpusz-títja a baktérium. A sejt alján a meszes múmia marad. Majd megindul az álca maradványaiban a spórásodás. c./ Tünetek Milyen tünetei vannak? A nyúlós költésrothadásnak a gyanúját állapítjuk meg. Ha el-változás van a fiasításban akkor a legrosszabbra kell gondolni. Szólni kell a méh-egészségügyi felelősnek, állatorvosnak, mintavételt követően ezt el kell küldeni az ál-lategészségügyi intézetbe. Ott ők mondják majd meg hitelesen, hogy ez nyúlós köl-tésrothadás-e vagy más betegségről van-e szó. A tünetek a sejt szintjén mutatkozik először, majd sejtről sejtre, keretről keret-re, majd az egész családra kiterjed, majd pedig családról családra terjed. Minél korábbi stádiumban állapítjuk meg a gyanút, annál kevesebb a kár. Előbb szüntethető meg a baj. Stádiumok: a lezárt sejt fedele behorpadt, majd az álca elfolyósodik, az álca színe megváltozik (porcelán fehérből sötétedik előbb tejes kávé színű, majd sö-tét barna lesz). A maradvány a sejt alján aztán színét veszti, pörkössé válik. Ekkor már leg-alább 30 napos a folyamat. A betegség lassan terjed: sejtről sejtre, majd családról családra. A betegséget maguk a méhek is megérzik: a fedelezést kirágják, így aztán lyu-kak keletkeznek a fedelezés közepén. A betegség függ a család állapotától. Ha jó erőben vannak a családok, kitisz-títják a sejteket, de később már nem bírnak vele, a sejt alján marad az álca. Kis csa-lád nem tudja eléggé jól kitisztogatni a sejtet. Majd pedig hézagos lesz a fiasítás. Ugyanis takarítanak, hogy az anya petézhessen. Lehet gyorsan terjedő is a betegség: a./ pergetéskor gyorsan szétvisszük a betegséget; b./ Rabláskor erős családjaink a közelben levő beteg családoktól betegséget hoznak el. d./ Terjedése a./ A spóra eljut az álcához. b./ Kutatás, rablás ha tömegessé válik. Ügyeljünk arra, hogy állományunkban sose legyen kutatás. A szomszéd méhészet is okozhat gondot, ami miatt rablás alakulhat ki. c./ Letelepedésnél: vadon élő, kirajzott családok. 1999-ben is nagy rajzás volt. A ki-rajzott családok berendezkednek, majd megbetegednek, a család „elvérzik”. Erős családjaink pedig haza hozzák a nyúlós költésrothadást. Tavaly Tiszaszalka környé-kén volt nyúlós költésrothadás. Az ártérben fűzfában vadon élő családoknál kimutat-ták a nyúlós költésrothadást. e./ T e r j e d é s 1./ Először lassú, kezdetben nincs nagy gond. Majd aztán egyre több sejt fer-tőződik meg és végül összeroppan a család. Ott van a fiasítás maradványa is, a tö-meg meghalt. Mindig a fiasítást kell vizsgálni, mert ez a legfontosabb. 2./ Rajzással is terjed a betegség. Rajzás előtt tele szívják magukat mézzel, a spórákat is viszik magukkal nagy távolságra is. 3./ Műlépre kell rázni a rajt: így a hozott mézüket fogyasztják el először. Épít-tetni kell. A nyúlós költésrothadás a felnőtt méheket nem betegíti meg, csak a fiasí-tást. Az elváltozás csak az álcánál jelentkezik. Kis kárt legyőz a jó erőben lévő csa-lád. Általában nehéz megtudni, hogy honnan jön a baj. 4./ A mézzel való etetés is okozhatja a betegség terjedését. A fertőzött méz sok családhoz hozzákerülhet. Inkább mindig cukorsziruppal etessünk. 5./ Keretcserék is segítik a baj terjedését. Pergetéskor a családok más - más kereteket kapnak. 6./ Eltájolás: vándortanyán zsúfoltan vannak elhelyezve. 7./ Adás - vétel: - körültekintően kell eljárni. Csak állatorvosi vizsgálat és iga-zolás után lehet vásárolni. Eszközök adás - vétele. a./ Kaptár, pergető: csak fertőtlenítés után használható, kiégetés után lehet igénybe venni. Kipusztult méhészetből inkább semmit se vegyünk. b./ Kiépített lépek: ne vegyen meg senki. Mivel ezt nem lehet fertőtleníteni. Az öreg lép kórokozók feldúsulását segítheti elő. c./ Méhanya vásárlás: csak ellenőrzött helyről! d./ Műlép: ez is lehet spóraterjesztő. Csak engedélyezett helyről vásároljunk. Akkor járnak el helyesen a műlép üzemben, ha 112 Celsius fokon, 1 óráig forralják a viaszt. f./ Kórmeghatározás Mikor veszi észre a kórt a méhész? Rendszeresen vizsgálni kell a fiasítást is. Az anya mikor petézni kezd, akkor a fészek középső lépén középen kezdi munkáját, majd fokozatosan tele petézi kerettől keretig az előkészített lépeket. Akác előtt 10 ke-ret fiasítás is van. 1./ A vizsgálatunk helye: ahol kelőben vannak a méhek. Ott lehet maradvány: a fedelezés besüllyedt és a fedelezést kirágták. Gyufával vagy gallyal kell megvizsgálni. Ha baj van, ott van a betegség. Később a széli részeket kell figyel-ni, az elmaradt sejtek. 2./ Szaga is van a nyúlós költésrothadásnak: bűzös, enyv szagú. Ez már a kaptár felnyitásakor is érezhető. De nem ez a fő jellemző, ezért a fiasításon kell kezdeni. Időnként időt kell szánni a vizsgálatokra. 3./ Mintavétel: A méhész a betegség gyanúját állapítja meg. Az egész-ségügyi felelősnek kell szólnia. Mintát kell venni, majd a laborra kell bízni, hogy az eredményt megállapítsa. Mintaküldés: a./ A minta 10x10 cm-es lépminta családonként; b./ Csomagolás: mivel vannak a lépben élő álcák, ezek párája a mintán ma-radhat, ne legyen a csomagolás ragadós anyag (pl. hungarocell). Legjobb az újság-papír vagy csomagolópapír. Rá kell írni a minta számát, papírdobozba vagy ládába kell csomagolni. A labornak a csillókat mutatják ki: festik majd tenyésztik őket. g./ Gyógykezelés 1./ A gyógykezelés tilos! Magyarországon. Ha kezelnénk, csak elényúlna a be-tegség. 1 pörkben több millió spóra van. Antibiotikum ezzel szemben hatástalan. Jogszabály határozza meg, hogy mikor beteg a család. Ha tüneteket állapít meg a méhész, aztán a kórokozókat az intézet kimutatja. 2./ Jó tudni, hogy honnan jött és hova került a nyúlós költésrothadás. Hosszú lappangási idővel kell számolni, 6 - 60 napig. Kitől, mit, mikor vásárolt a méhész? Ki-nek adta kölcsön a pergetőt? A pergetőt kölcsönadás után fertőtlenítve kell üzemelni. Volt-e rajbefogása, merre vándorolt? h./ Felszámolás a./ El kell égetni: a kereteket, rostaszöveteket, etetőket, csak a kaptárdoboz maradhat meg. A használation kívüli kaptárokat is el kell égetni. Az eltett takarókat is el kell égetni. Semmi se maradjon meg, ami később fertőzhetne b./ A családok leölése, lefojtása, majd c./ a maradványok elégetése történik meg. Ha van biztos laborvizsgálati eredmény. Az egész állományt kell felszámolni, ki kell irtani, ha 10 családból 1 család fer-tőzött; ha 20 család alatt 50 % felett fertőzöttek; 20 és 50 család felett: csak a beteg vagy az egész méhészetet ki kell irtani. 100 család felett: minisztériumi hozzájárulás kell a kiirtáshoz. i/ Kártalanítás Felértékelés után történik, ha jogosult rá a méhész. Fel kell mérni: hány csa-ládja volt, tartozékokat is. A rossz kaptár is megsemmisítendő. Eszközanyagok sem-miféle sem maradhat meg. A méz csak hőkezelés után ipari használatra alkalmasak. A hőkezeléskor a spórák elpusztulnak. j./ Z á r l a t a./ Helyi zárlat: se ki, se be nem lehet sem méhészeti terméket, sem méheket hozni, vinni. b./ Községi zárlat: zárlatos helyről sem kijönni, sem oda menni nem lehet. Ha bent rekedt, ott is tartható, zárlat idején a családokat ott kell tartani. Letelepedni nem lehet ott, ahol nyúlós költésrothadás miatt zárlat van. Kivétel, ha van községi zárlat, de helyi nincs, a településen belüli helyre vihetők a méhek. Minden szállítás előtt ál-latorvosi vizsgálat és engedély kell. 60 napos megfigyelés következik, 2 hetente ál-talános vizsgálatra kerül sor. k./ Fertőtlenítés Anyagok, eszközök. 1./ Kaptárt: előbb spaklival jól átkaparni, majd a viaszmorzsákat összegyűjteni, ezt elégetni, 2./ a kaptár faanyagát pedig kiégetni gázlánggal őzbarnára. 3./ Fertőtlenítővel mosni: pergetőt, műanyag hordót, fedelező állványt, fedele-ző villát, kaptárvasat. Bármelyik lehet fertőzés terjesztő. Mézzel is lehet terjeszteni a betegséget, ezzel leginkább, sőt, tömegesen is! 4./ Kaptár helyét mésszel kell felszórni és beforgatni. 5./ Eszközök tárolási helyét is mésszel kell kimeszelni, fertőtleníteni. l. Bejelentési kötelezettség Méhegészségügyi felelősnek, állatorvosnak. Így gyorsan kimutatható a betegség vagy kizárható a fertőzés. m./ Tapasztalatok megyénk területéről Az utóbbi 1 - 5 évben ez a betegség fokozatosan terjedt, számuk emelkedett. 1998-ban: 26 méhészetben volt nyúlós költésrothadás; 1999-ben: 21 méhészetben volt. 1999-ben: 326 család kiirtása történt meg. 100-nál /10 méhész/ kártalanítás elutasí-tása történt. Mit vizsgálnak? 1./ Bejelentette-e a betegséget a méhész? 2./ Hogy végezte a munkáját /ellenőrizte a méhészetélt 3 hetente?/; 3./ Vezetett-e nyilvántartásokat? Felhasznált gyógyszerek: mikor, milyet, hol használ-ta. Van-e méhészeti kiskönyve? 4./ Mintaküldés történ? A kísérő iratot az állatorvos állította ki, a mintát a méhegész-ségügyi felelős veszi. 5./ Hogy teljesítette a vándoroltatási előírásokat? Volt-e állatorvosi igazolása, beje-lentette e letelepedést a településen, tett-e ki táblát (névvel, címmel) a letelepedés helyén? 6./ A problémás helyekről, fertőzött méhészetekről tájékoztatni kell közérdekből az ál-latorvost. 7./ Adás - vétel: vett-e beteg kiépített lépeket - hiszen ez a betegség melegágya. Fő-leg a fészek - kereteknél. II. EURÓPAI KÖLTÉSMESZESEDÉS 1./ Neve a./ „Enyhébb költésrothadás”; b./ „Európai költésrothadás” - mivel Európában írták le először. A világon mindenütt előfordul, ahol méhek vannak. Különbséget fejezi ki a nyúlós és az enyhébb költésrothadás között. A nyúlós: a fedett fiasítás betegsége, a sejtfedél behorpadt, lyukacsos. Európai: a nyílt fiasítás betegsége. Lefedés előtt jelentkezik tehát. Magyarországon: az 50-es évek elejétől, kevés mennyiségben. Jelentősége kisebb, mint a nyúlósnak. 2. Kórokozója Bakteriális eredetű. Több baktérium együttes kártételéről van szó. Ezeknek a baktériumoknak gyakran váltogatják az elnevezésüket. a./ melisocupos peuma /nehezen tenyészthető/; b./ bacillus alvei /spóratermelő, nem igen ellenálló/, bűzös szagú; c./ Screptocpus fekalis: savkeltő - savanyú szaga van. De nem ez az első a betegségre jellemzők között. Az álcába kerül, a beleibe jut, felszaporodik. Az álca elpusztul. A pusztulás a befedés előtt történik- Ez tehát a nyílt fiasítás betegsége. Elfolyósodik, majd később itt is pörkösödés alakul ki. 3. Tünetek a./ Sejt szinten: álca pusztulás, szín változás /fehérből elfolyósodás után - sárga, majd sötétbarna lesz/. A kórokozók magukban is, de több kórokozó egyszerre is ki-válthatja a betegséget. b./ Hézagos a fiasítás - mivel az elhalt fiasításokat kitakarítják a méhek. Egyszerre több álca pusztul el. 4. Mire kell a vizsgálat folyamán figyelni? a./ A fény a lép - vizsgálatkor a hátunk mögött legyen, hogy pontosan a vizsgált terü-letre essen a fény. b./ A sejt alján vizsgáljuk, nincsenek-e maradványok? Fölülről látunk jól bele a sej-tekbe. c./ P ö r k - nem tapadt-e a sejt falára? Amit tudnak, ezek közül is kitakarítanak a méhek. 5. Terjedése Ugyanaz, mint a nyúlósnál, lásd ott részletesen. Tehát: méz szerepe, rajbefogás, rab-lás, adás - vétel. 6. Bejelentési kötelezettség Igen ritkán fordul elő és nem is igen súlyos betegség. Könnyen összetéveszthető a nyúlós költésrothadással. 7. Intézkedés a./ Helyi zárlat elrendelése: - forgalom meggátolása: se méz, se eszköz, se ki, se be. Csak az az ember lehet jelen a betegségnél, akinek feltétlenül jelen kell lennie. Ta-nulni kell más kárán. b./ Községi zárlat: ha 3 - 4 méhészettől többen van fertőzés. c./ Kötelező gyógykezelés: Neotesol - cukorszörpben. Ez az úgynevezett kakasos por. Ezzel a betegség felszámolható. Ez az anya petézését is fokozza. Ha hézagos a fiasítás, de a család elég erős - lehet, hogy enyhe költésrothadással van dolgunk. III. KÖLTÉSMESZESEDÉS 1./ Jellemzői A Top lista első három helyén található az atka és noséma kór mellett. Alattomos be-tegség. Lassan fejti ki hatását. A betegséget a század elején írták le. Manapság ez az egyik legfontosabb betegség. Kórokozó: gomba! = ascosfera apis. Spórás - így szaporodik. A spórák rendkívül ellenállók, életképesek. Nagy távolságra is elhurcolhatók. 2./ Kórmeghatározás Kétnemű gomba, hím és nőnemű alkotórészekből áll. Ez a szaporodásánál figyelhe-tő meg jól. Gombafonalai vannak, amik nőnek és szaporodnak. Fonalai vannak mindkét nemű gombának (fehér színű). Ha találkoznak - gomba termőtestek jönnek létre (szürke színű). A termőtestekben spóra ballonok vannak, amelyek a spórákat tartalmazzák. A spóra tehát hármas védelem alatt található, hármas burok védi, ezért olyan ellenálló. A kórmeghatározást nem kell laboratóriumban végezni. Könnyű a diagnoszti-zálás. A betegségre a múmiák jellemzők. Nincs is bejelentési kötelezettség, hiszen minden méhészetben jelen van ez a betegség. Laborba akkor küldünk anyagot, ha kövesedés gyanú lép fel. 3./ Kórfejlődés a./ A spóra a kezdeti folyamatban bekerül valahonnan; b./ Az álca belébe kerül; c./ kicsirázik; d./ gombafonalak nőnek; e./ átszövik az atka testét; f./ száradás, összehú-zódás - múmia lesz az álcából. 26 - 30 nap folyamán lesz az álcából múmia. Ezek fehér színűek kezdetben, aztán a gomba termőtestek kialakulásakor szürkévé vál-nak. g./ majd terjedni kezdenek. De ellenkező is lehet ez a folyamat, azaz az álca külsején is tud növekedni a gombafonal, azaz kívülről befelé szövi be az gombafonal az álcát. 4./ Kártétel A fiasítás elpusztul. Egyre több sejtben történik pusztulás, ami a fenék deszkán, ké-sőbb alsós kijáratú kaptároknál a kaptáron kívül is látható. Ha jó erőben van a csa-lád, aztán főképpen ha tisztogató hajlamúak, - akkor kihordják a múmiákat. Ha vi-szont gyenge a család, - múmia van mindenütt. A múmia: fehér vagy szürke színű. Hézagos a fiasítás. 5./ A kór terjesztése a./ Kutatás nyomán bekerülhet a spóra a családba. A családok egymást fertőzik így el. A méhek terjesztik így a bajt. A kutatást, rablást semmiképpen nem szabad meg-engedni. b./ A levegővel is terjedhet a spóra. c./ Méz is terjesztheti. Ha belekerül a spóra, életképes. Beteg méz etetésével beteg-séget terjeszthetünk. d./ A keretek cserélgetésével: télre kivesszük a kerteket, védett helyre tesszük. Más - más családhoz kerül vissza a keret. Ha a keret fertőzött, megfertőzzük vele a nem beteg családot is. e./ Antibiotikumok szerepe negatív! Ha Neotesolt használunk egyfolytában. Felborul a normális egyensúly: míg a baktériumok elpusztulnak, addig a spórák felfejlődnek. Körültekintően kell alkalmazni tehát a Neotesolt. 6./ Szermaradvány Mézben - viaszban marad belőle. Ezt a mézexportnál vizsgálják. Az EÚ /Európai Únió/ követelmények rendkívül szigorúak. Pl.: 1998-tól AMITRÁZ tartalmú szerek nem használhatók. FENOL tartalmú anyagok sem lehetnek a mézben. A várakozási időt is be kell tartani. 7./ Védekezés a./ Nincs is jól használható szer ellene. Embernél is nehéz a gomba ellen jól hatni. Pl. körömgomba. Nem helyes a humán gyógyászatban alkalmazott szereket felhasználni. Többet árthatunk vele. A kaptár-ban a szerek teljesen másként viselkednek, mint az emberben. b./ Egyéb tevékenységek. b/1./ Takarító hajlamú méhek szaporítása. Meg kell figyelni, hogyan viselkednek a méheink. Hogy hordják ki a múmiákat. Milyen a fiasítás gondozásuk. A jobban takarí-tók a múmiákat is jobban kihordják. Ugyanis, ha nem alakulhat ki a termőtest, nem is tud szaporodni. b/2. A kijáró nyílás helye. Alsó kijárós kaptároknál a méhek könnyen kitudják hordani a múmiákat. Míg felső kijárós kaptároknál a múmiák bent maradnak a kaptár alj-deszkáján és felhalmozódik a spóra mennyiség. b/3. Higiénia. b/3/1. Nagyon fontos szerepe van a tavaszi itatásnak. A gomba terjed, feldúsulhat a nyílt vízen. A kihordó méhek beleejtik a múmiákat a vízbe, az egészséges család méhei meg felveszik és beviszik a kaptárba. b/3/2. A kaptár tisztántartása. A kaptárt gyakran kell takarítani. Főleg tavasszal, ami-kor már rövid ujjú ingben kitakarítható az egész kaptár, a keretek is átforgathatók. De folyamatosan is végezni kell a kaptár takarítást. b/3/3. Eszközök fertőtlenítése. A fenék deszkák tisztítása. A tartalék fenékdeszkát lánggal megcsapatni, a fenékdeszkát levenni és a lánggal tisztítottat betenni. b/3/4. Virágpor és méz szerepe. Sok virágporos lépben marad meg a betegség. Mé-zet csak akkor adjunk a méheknek, ha előtte a mézet 60 Celsius fokon forraltuk. Ezen a hőmérsékleten pusztul el a spóra. b/3/5. Lépcsere - lépkészlet frissítése. 3 évente lecserélni az egészet, vagy évente az állomány lépkészletének egyharmadát ajánlatos lecserélni. Építtetni kell a mé-hekkel, új kiépített kereteket kapunk. b/3/6. Antibiotikumok használata, azaz kerülése. Ajánlatos a Fumerra lepényen kívül mást nem adni. IV. KÖVESEDÉS 1./ Jellemzői Gombás terjedésű. Nem igen találkozunk vele. Spórával szaporodik. Ellenálló ké-pessége igen nagy. A spórák 60 Celsius fokon 30 perc alatt elpusztulnak. Méz hőkezeléssel pusztíthatók el a spórák. A meszesedéshez hasonló. 2./ Kórfejlődés Spóra, gombafonal, álcát átszövi, álca elpusztul, beszárad, múmia lesz belőle. Héza-gos fiasítás alakul ki. a./ A múmiák zöldes - szürkék !! b./ Az álca teljesen alakját vesztette múmia lesz. c./ Laboratóriumi vizsgálat kell a kór megállapításához. 3./ Védekezés Nincs igazi védekezés ellene, csak a megelőzés. Nincs gyógyszer ellene. Higiénia szerepe nem eléggé hangsúlyozandó. Mézzel is terjed. 4./ Tüdőpenész gomba Embernél is gondot okozhat. Nagy körültekintés. Ajak és orr elé kendőt kell kötni. A gomba spóra komoly gondot okozhat. Nem kötelező bejelenteni. V. TÖMLŐS KÖLTÉSROTHADÁS 1. Jellemzői A század elején írták le. Ritkán fordul elő. Ez is a fiasítást támadja. A fedett fiasítás betegsége. V í r u s okozza. A vírus még a baktériumtól, gombától is erősebb. A vírus még fény-mikroszkóppal sem látható. A tenyésztése is nehezebb, mint az előzőké. Ellenálló képessége: a mézben nem marad meg, elpusztul benne 3 héten belül. De a virágporban megmarad. 2./ Kórfolyamat A vírus a fejlődési folyamatot gátolja. Az álca megmarad a bebábozódás előtti folya-matban. a./ Fokozott folyadék felhalmozódás figyelhető meg. b./ Kásás anyag keletkezik. Színe: sötétbarna árnyalat. c./ Pörkösödés. A pörk könnyen eltávolítható, a méhek kihordják. Külső réteg megmarad, ez gondola alakú pörk. A fedett fiasítás betegsége: besüllyed a sejtfedél + a méhek a fedelezést kirágják. Tavasszal, nyár elején lehet rá számítani. 3./ Védekezés Behatás nélkül, őszre megszűnik. Nincs nagy kártétel. A vírus ellen nehéz eredményesen fellépni. A vizsgálat is nehéz. Egyetemen végzik. 4./ Terjedése a./ A virágpor szerepe elsődleges. Ebben a telelés ideje alatt is megmarad a ví-rus. b./ A méhekben is megmaradhat. Terjeszthetik. Bekerül a garatjukba, ott marad meg. Nagy részük hamar nem táplál fiasítást, se virágport nem hord. VI. A VARROA ATKA 1./ Jellemzői A toplistán szerepel. Alattomos. Az indiai méhen lelték meg először. Hozzánk is elke-rült. Magyarországon először 1978-ban Pocsalyban a román határszélen okozott rendkívül nagy kárt. Váratlanul ért bennünket, nem volt rá elég jó gyógyszer. 2./ Kórokozó Nevei: „varroa jakobson”; „ázsiai nagy méhatka”. Testfelépítése: lapos testű, gesztenyebarna színű, 4 pár lába van. (A méhte-tűnek 3 pár lába van!), testfelépítése harántovális. Lábán korongok vannak: kapasz-kodó és tapadókorongok ezek. Lábujjvégeken légzőnyílások találhatók. Mi a nős-tényatkákat látjuk: ezek nagyobbak, több is van belőle. Kártételük: bántják a fiasítást és a kifejlett méheket is. Az álca vérét szívja; és a kifejlett méhet is szívja. A vérszívás által az atka a méhek fehérjekészletét csökkenti. 3./ KÓROKOZÁS a kifejlett atka a sejtbe kerül, majd a méhek lefedik a sejtet. Az atka az álca vérét szívja. Közben szaporodik, a folyamat során még több atka lesz. Petéket raknak le. Peteszám: 1 - 18-ig rak le petét egy - egy atka. Tavasszal kevés van, nyáron igen megszaporodnak. A SEJTBEN: van kifejlett atka és vannak kikelők, amelyek valamennyien szívogatják az álcát. Majd kifejlődnek a kis atkák is és amikor a méh kikerül a sejtből, ezek is ki-szabadulnak a sejtből. Minél jobban elszaporodnak, annál több a kár. Ha sok lesz belőle, a méheket úgy legyengítik, hogy ki se tudnak repülni. 4./ Klinikai tünetek Ami látszik. Alattomos. Évek folyamán a család kezelés nélkül elpusztul. A vizsgálat folyamán megállapítható a baj tünete. A baj látszik a fiasításban és a kifejlett méhe-ken is. Ha az atka látható, akkor már nagy számban vannak jelen. Be kell avatkozni. Rejtett életmódot folytat. A méh hasi oldalán, hasi szelvényén látható. a./ A fiasítás vizsgálata: álcában meglátható az atka. Sötétebb és világosabb színűek. b./ Kikelt méheknél: ha sok károkozó van: a méheknek kisebb lesz a teste, szár-nyuk összezsugorodik. Kaptár előtt a földön mászkálnak. Nagy színt fölött telelni sem tudnak rendesen. 1999-ben Sóstóhegyen október elején több család rajzásba kez-dett. Oka a sok atka volt. A nagyon atkával fertőzött családok tavasszal pusztulnak el. Próbafüstölés: figyelni kell a leesett atkák számát. Papírlapot kell tenni a ke-retek alá. Ha kezelés nélkül 10 db esik le naponként - ez közepes fertőzöttségre vall; ha 30 körül - az erős fertőzésről tanúskodik. Kórmeghatározás: a./ helyi vizsgálat végzése; b./ labor vizsgálat ( 30 %-os, ha 100 vizsgált méhből 30 darabon atkák találnak). 5./ T e r j e d é s Rablás ténye: ha a rablás kialakulhat, meg kell akadályozni, mert elviszik a be-tegséget. Rablás során nagy mértékű megbetegedés alakulhat ki. Normál esetben 4% atka cserél gazdát. Rablásnál ez 40% is lehet. Az atka rákapaszkodik a rabló méhre és családjánál fertőz. A legutolsó védekezés, - mikor még kijárnak. 6./ Védekezés a./ biológiai; b./ fizikai; c./ gyógyszeres a./ Biológiai Főleg a herefiasítást részesítik az atkák előnyben. Azért, mert fejlődési ideje hosz-szabb, ott jobban is tud szaporodni. Célunk ezért: a herefiasítás csökkentése. Minél gyakrabban. Ezt végezhetjük: a/1. építtető kerettel; a/2. aztán fedelező villával eltávolítás. c./ Vannak atkalehordó hajlamú méhek. Érdemes ezek közül szaporítani. Jóllehet mindennek van ellensége, megpróbálták az atkákat is ezzel a módszerrel pusztítani, hogy ellenségeiket felszaporítanák, de egyelőre ellenségeikként se baktériumot, sem vírust nem találtak. b./ Fizikai A hőhatás lehetne. De ez gyakorlatban kivitelezhetetlen. 48 Celsius fokon az atka el-pusztul. De a hőhatás 49 - 50 foktól a méheket is károsítja. c./ Gyógyszeres kezelés Ezt használjuk a leggyakrabban. c/1. PORZÓ szerek. Cukor + gyógyszerrel a méhekre szórják. Magyarorszá-gon ezt nem alkalmazzák, ilyen nincs forgalomban, de nem is javasolt. Mert a ható-anyag belekerül a mézbe, viaszba szermaradványként. c/2. PERMETEZŐ szerek. Vizes oldatba kell tenni a hatóanyagot és a mé-hekre fújni, permetezni. Magyarországon nincs ilyen. c/3. FÜSTÖLŐSZEREK. c/3/1. Folbex csík, varrens csík. c/3/2. Antivar. Kötöttségekkel használhatók: 1./ Csak ha valamennyi méh a kaptárban van; Este vagy hajnalban. Egy óra hosszá-ig a kaptárt le kell zárni. 2./ 10. C fok alatt nem használható. Ha a család összehúzódott, telelőfürtben van, a gázok nem jutnak el hozzájuk. 3./ Emberre is veszélyesek. Ha belélegezzük. Mérgező tünetek is jelentkezhetnek. Itatós papírt kell átitatni szerrel. 4./ Csak a kifejlett méheket ölik meg. 5./ Három naponta kell kezelni a családokat. Így minimális atka marad meg. c/4. PÁROLGÓ szerek. c/4/1. Hangyasav: nincs engedély a használatára. c/4/2. Oxálsav: emberre is nagyon veszélyes. Kesztyűben, száj és orrnyílások el-takarásával használható. A szerek hátránya: a./ Túl magas hőmérsékleten az embert is károsítja; b./ Oxi-dálódnak a keretdrót, rostaszövet. c/5. FELSZÍVÓDÓ szerek. c/5/1. Perizin. Bulgáriából származik. A Bayern cég is gyártja. Pozitív a használatában: mert 5 Celsius fokig használható, akkor is ha már nincs fia-sítás. Ha minden kifejlett atka a méheken van. A hatás 100%-os lehet. 1 hét után is-mételni kell a kezelést. Negatív a használatában: 6 hét a várakozási idő; csak őszi beteleléskor használható. Léputcánként fecskendővel vagy virágpermetezővel kell bevinni a szert. Gyorsan kell csinálni. Van méhelhalás is. c/6. KONTAKT szerek. Csíkok és árak különbözők. c/6/1. Apistan csík: támogatott szer. Fa vagy műanyag lapkán van a ható-anyag. c/6/2. B a y v a r o l : c/6/3. Apivar csík. c/6/4 F l u v a r o l. A 2 - 4: műanyag csíkok. c/6/5. Gabon PA. falapon van a szer. Ez impregnált hatóanyag. El kell olvasni minden esetben a használati utasítást. 7./ A SZEREK HASZNÁLA 1./ Rezisztencia alakulhat ki, ha kevesebb gyógyszert adunk a kelleténél. Mert akkor aztán azok az atkák szaporodnak el, amelyek a normál hatóanyagra sem pusztulnak el. 2./ Szermaradvánnyal lehet számolni, ha több gyógyszert adunk: Mennyi ideig maradjon a kaptárban? Bayvarol pl. 6 hétig. Ha előbb vesszük ki, nem hat eléggé. de hat hét után nem hat. Ha csökken a szertartalom, rezisztencia alakul ki. 3./ Falhasználhatósági idő: ha lejárt, nem használható tovább. Ne keverjük össze az időpontokat: felhasználási idő és meddig kell bent tartani. Ha lejárt: összegyűjteni, megsemmisíteni. Csak adott ideig bent tartani: Ha pl. csak 5 hétig hat, ne tartsuk bent 7 hétig, mert ez is rezisztencia kialakulását segíti elő. 4./ Atkapórba: bezsírozott fehér lappal. Így rajta marad az atka. Lehullott at-kák: 20 db a vízválasztó. Akkor a készítmény jól működik. De másik készítménnyel is kell próbát végezni. 8./ A KÉSZÍTMÉNYEKRŐL Jól meg kell választani. Egy évben is több fajtát alkalmazzunk. Akkor alkalmazzuk főleg, ha nincs vagy kevés a fiasítás. Szerek váltogatása, ha ne alakulhasson ki rezisztencia. Hatóanyag legyen más: Pl. a Bayvarol és a Gabon PA hatóanyaga ugyanaz. Más - más hatóanyag van a Perizinben, az Amitrázban. Füstölőszer az Antivar, (ez antivar tartalmú, de nem en-gedélyezett). Alkalmazni a biológiai védekezést is.  III. A MÉHLEGELŐ ÉS A MEGPORZÁS Pull József (Vásárosnamény, Műv. Ház. 2.000. 02.12. és 03. 11.) Első foglalkozás 1./ NÖVÉNYI TÖRZSEK 1. Baktériumok; 2. Moszatok; 3. Gombák; 4. Mohák; 5. Harasztok; 6. Nyitvatermők; 7. Zárvatermők. 2./ MÉHLEGELŐ Méhlegelőnek nevezzük a nektárt, édesharmatot, virágport és a propoliszt termelő növények összességét. Nem tartoznak a méhlegelő fogalomkörébe azok a növények, amelyek virág - felépí-tése olyan, hogy a nektárhoz nem férnek hozzá, virágporuk értéktelen. Kivétel az édesharmat. 3./ ÉDESHARMAT A növény levelének és más részeinek kiválasztott, cukros bevonata. Nem a levegőből csapódik ki, tehát nem harmat. Rovarok készítik növény a nedvéből. Szúró - szívó szárszervükkel a rovarok lefúrnak a nedvszállító edénybe, kiszippant-ják. Ennek egy részéből táplálkoznak, a többit átalakítják vagy kifecskendezik. Termelői: levéltetvek, bolhák, kabócák. A virágon kívüli nektármirigy is termelhet nektárt, mely kijuthat belőle /pl. levél/. Az édesharmat rossz téli eleség, kristályosodik, sok benne a száraz anyag. Ez a méh szervezetében felgyülemlik és ürítkeznie kell. A norvégoknál az édesharmat méz a legközkedveltebb és legdrágább méz. 4./ A VIRÁG RÉSZEI termő porzók sziromlevél csészelevél vacok kocsány A termő részei: bibe bibeszál magház A porzó része: porzó porzószál. Megporzás: a virágpor a bibére kerül. 5./ A NEKTÁRMIRIGY MŰKÖDÉSE A nektármirigy a növény felületén olyan sejtek halmaza, amelyek a növény belső szövetéből cukorban gazdag. 10 - 70 %-os váladékot választanak ki, és azt a mirigy nyílásán keresztül a szabadba továbbítják. A nektármirigy működése nem folyamatos, hol megindul, hol megáll. Környezeti té-nyező, hőmérséklet, nedvesség, szél, eső, páratartalom befolyásolja. Magyarorszá-gon legtöbb növény nektármirigyei 9 - 11 óra és 14 - 16 óra között aktív, azaz akkor termel legtöbbet. Ezen időszakon kívül nem termelnek nektárt. A nektármirigyek elhelyezkedése: /1./ Virágon belül; /2./ A virágon, de kívül, a virág hajtásán, levelén. 6./ A VIRÁGPOR A méhek számára nélkülözhetetlen táplálék, mert a fehérjét csak ebből tudják be-szerezni. A méhek friss virágport is fogyasztanak, de emésztésének hatásfoka igen alacsony. Jobb a lépek sejtjeiben oxigéntől elzárt, tejsavas erjedéssel tartósítva el-raktározott virágpor /sílózás, amit méhkenyérnek nevezünk/. a./ A virágpor összetétele Aminósavakat, fehérjét, zsírokat, olajokat, ásvánbyi anyagokat tartalmaz. /A kálium és foszfor fontos a kitinváz kialakulásához). A mélhcsaládok virágpor igénye igen nagy. Egy kg tömegű méh felneveléséhez (kb. 10 - 12E db) 3,5 kg virágpor szükséges. Ha kevés a virágpor, csökken a fiasitás. Elmarad a pempőtermelés. Előfordul, hogy felfalják az álcákat, a petéket (kannibálizmus). A fejlődés érdekében fontos a viágpor kora tavasszal és késő ősszel. A virágpor fehérje tartalma 7 - 30 % között vűáltozhat. Alacsony. fűfélék, fenyők, rozs, kukorica. Közepes: mogyoró, tölgy, juharok, hárs, akác . Magas: égerfa, repce, körte, facélia, gyermekláncfű. a./ Március elejétől május végéig (Ricsikában pl. vérheuklló fecskefű volt korábban). Az év során ebben az időszakban legnagyobb a virágpor fogysztás a fiasítás miatt. A korai virágport adó növények szerepe igen nagy (éger, mogyoró, fűzek). Legfonto-sabb korai virágport adó növények: mogyoró, fűz, kókusz, juharok, szyíl, gyermek-láncfű, repce. Kései: napraforgó, hóbogyó, vadrózsa, aranyvessző (vadon termő). Jelentősége: hogy a telelő méhek ezekről a növényekről tudnak virágport gyűjteni a megionduló fiasítás számára. A mi éghajlatunkon január 20 - március 15 között nem tudnak számottevő mennyisé-gű virágport gyűjteni. Az őszire vannak utalva. A telelő méhek számára ezért kell 2 db virágporral telt NB, vagy 4 db fél NB keret. Ha több, az jó. Virágpor termelésre nem alakalmas mindenféle méhlegeelő. A sárga színű virágport kedvelik a vegyessel szemben az emberek és méhek is. Legfontosabb virágpor termelést lehetővé tévő növények a virágzás sorrendjében: tölgy, repce, facélia, napraforgó, aranvessző. Az eredményes nektárgyűjtéshez tömegevirágzás szükséges (akác, repce, naprafor-gó). b./ Virágzási szakaszok 1./ Virágzás kezdete (1 - 5%-os); 2./ Elővirágzás (6-25%-os); 3./ Tömegvirágzás (50%-os); 4./ Utóvirágzás (25%-os); 5./ A virágzás vége (1 - 5%-os). Az optimális mehlegelőt az elő, a tömegviráfgzás és az utóvirágzás biztosítja- 7./ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK HATÁSA A NEKTÁRKÉPZŐDÉSRE /1./ Talaj Általában minden növény jobban méze a kötöttebb, jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdagabb talajokon. Kivétel az akác, a somkóró, a kígyószisz és a selyemkóró. A napraforgó, a repce a homoktalajokon egyáltalán nem mézel - nem érdemes ván-dorolni. /2/ Napfény A növények a napfény energiája segítségével széndioxidból és vízből /CO2 + O2/ szerves anyagokat, cukrokat állítanak elő. Ez az asszimiláció, ellentéte a disszimilá-ció. Az átalakítás a színtestekben történik. A nektárképződés a növényekben a napfényhez igazodik és a nap időtartamától, az-az a napfény tartalomtól függ. Tehát több a nektár a napsütéses napokon. (De 35 C fok felett nem.) Kivételesen a lomb nélküli növényeknél /akác!/ is lehet jelentős a nektárképződés. Pl. a virágokból álló akácfán. A somon és a sáfrányon. Ezek tartalék tápanyaggal rendelkeznek. 3./ Hőmérséklet A mérsékelten meleg nappal és az éjszaka kedvez a bőséges nektárképződéshez. A túl meleg és a túl hideg nem kedvező. 4./ Levegő nedvessége A nagy páratartalom a virág által termelt nektár felhígulását okozza. Eső után nem szabad azonnal pergetni. A túl híg nektárból csak igen nagy többletenergiával tudnak megfelelő mézet készíteni. Száraz forróság a nektár besűrűsödéséhez vezet. Tudnak a méhek jó minőségű mé-zet készíteni, de a hozam csökken. 5./ K ö d A nektárképződés szempontjából kedvezőtlen. Hideg időjárásra utal, nincs jó nektár-termelés. 6./ Szél A gyenge szellő nem zavarja a méheket. Nem árt a virágoknak sem. A túl erős, forró szél a virágokat kiszárítja, letördeli, megperzselődik és nem fog újra nektározni. A nagyon erős, hideg szél a virágok megfázását okozhatja. (Meg is fagyhat az akác.) 7./ Virág - szerkezet A méhek szipókájukat 6,5 - 7,2 mm hosszúra tudják kiölteni, így a hosszú, csöves, zárt virágokban a nektár elérhetetlen. Kivétel a lucerna, melynek virágszerkezete olyan, hogy oldalról is képesek kiszívni a nektárt anélkül, hogy megtermékenyítenék. 8./ Távolság Fontos tényező, mert a mézhólyagban tárolt nektár csak 5 km-es távolságra biztosít elegendő energiát. Minél távolabb van a méhlegelő, annál kevesebb lesz a begyűjtött nektár. Tehát közelre kell elhelyezni a kaptárokat, pár száz méterre, illetve 1 - 1,5 km-es tá-volságra. Nem feltétlenül szükséges a napraforgó szélére, lehet és jobb is egy fasorba vagy erdősorba. Ott nincs olyan nagy meleg. A tűzű napon tartott méhcsaládok teljesítménye 1 - 5 %-al kisebb, de a kezelésük is nehéz. Délelőtt 10 óráig, délután 4 órától kezelhetők. 9./ Megporzás függése A vadméhektől függ a lucerna megporzása (részben). Nem függ a maghozam termése a paprika, bab, borsó, szója, mák esetében a mé-hek megporzásától. Ezeket a szél porozza be. 10./ Csak a méhek porozzák Uborka, dinnye, napraforgó, mustár, körte, alma. Az önbeporzás ezeknél elenyésző. 8./ LEGFONTOSABB MÉHELEGELŐK, NÖVÉNYEK 1./ Mogyoró Legkorábbi, bőséges virágport adó növényünk. Február végén, március elején virág-zik. Fehérje tartalmuk közepes. Egylaki: egy növényen van a porzó és a termő virág is. A hím ivarú virágát barkának nevezzük. Már ősszel kifejlődik, ezért virágzik ki kara tavasszal. Nektárt nem termel, mert még hideg van. 2./ Szilfa Lombosodás előtt virágzik márciusban. Nyírkos, szikes talajokat szereti. Sok virágport ad. Több fajtája van: mezei, hegyi, édeslevelű. Érdemes kínai szilt telepíteni, mert augusztusban és szeptemberben nyílik. Telelő vi-rágport ad. 3./ Égerek A legelső virágok között nyílnak a tél elmúltával. Ontják a virágport. Virágai egylakiak. Egyivarúak. A porzó - barka. 4./ Fűzek A fehérfűznek van méhészeti jelentősége. Tömegvirágzást biztosít. Bő virágport és nektárt ad, ha nincs olyan hideg. Márciusban - áprilisban nyílik. Jó idő esetén hasznos fűzre vándorolni. Gyarapodás naponta, ha jó az idő: 0,4 - 3 kg is lehet. De gyakori a 3 - 7 kg is. Kétlaki, azaz külön növényen van a porzós és külön növényen van a termős virág. A fűz gyorsan nő. Nyár elején veszedelmes - édesharmatot termel. A téli eleségnél ez hasmenést okoz. 5./ Mandula Balaton - Felvidéken van főleg a déli fekvésű lejtőkön. Önmegporzó. Március és áprilisban virágzik 10 - 12 napig. Nektárja 15 - 30 %-os cukortartalmú. 6./ Som Erdőszéleken, kertekben található. A méhek szívesen járják. 20 - 25 %-os cukortartalmú a nektárja (ha nincs hideg). Bő virágpora van, magas fehérje tartalmú. Február és márciusban virágzik. 7./ Nyárfa Március második felében virágzik. Kétlaki, barkája van. Bő virágport ad. Kövér rü-gyeiről sok propoliszt gyűjtenek. Mézharmat is képződik a levelein. 8./ Kajszi barack Rovar megporzású. Március végétől április közepéig virágzik. Virágpora kevés, de ér-tékes nektárt ad. Főleg a Duna - Tisza közén termelik. 9./ Kökény Erdőszélek, útszélek, mezsgyék, rekettyések cserjéje. Százezrével virít a sok fehér virág- Március második felétől - április elejéig virágzik. 30 - 35%-os a nektár cukortartalma. Kiváló méhlegelő! A méhek szyívesebben hordják a virágporát, a napi fogyasztást biztosítja. 10./ Piros árvacsalán Március végétől - április elejéig virágzik. Már +6 C fokban is termel nektárt. Gyűjthet róla. 30 - 60 %-os a nektár cukortartalma. Virágpora is értékes. Őszi másodvirágzása áldás - virágpora miatt. Hosszú párta csöve miatt nehézkesen gyűjtenek róla. Egy virág 0,2 - 0,6 mg nektárt termel. 11./ Juhar Április elejétől - május közepéig virágzik. Sok virágport, kevés nektárt ad. Sok fájtája van: zöld, kicsi, mezei, ezüst juhar. Kétlaki, kevés nektárt ad. A korai juhar komoly mennyiségű édesharmatot képez, mert a levéltetvek igen ked-velik. 12./ Nyírfák Csak virágport ad, leveleiről propoliszt gyűjtenek. Édesharmata kevés. Áprilisban nyílik. 13./ Tölgy Nektárt nem termel. Áprilistól virágzik. Ricsikában van sok belőle. Növényi eredetű édesharmatot nagy tömegben, a levelek felületén nagy cseppekben van. Van 10 kg-os hordás is belőle. 14./ Szilva Április - májusban virágzik. Virágport és nektárt is ad. Tömeges Szatmárban. Perme-tezni csak fehérbimbós állapotban, sziromhulláskor és utána (lenne) szabad. 15./ Meggy Április végétől virágzik. 8 - 10 napig virít. 20 - 65 %-os cukortartalmú a nektárja. Ide-gen megporzású. Virágpora fontos a főhordásra készülő családnak. 16./ Cseresznye Április közepétől május közepéig virágzik. Fontos a méhek számára, mert ilyenkor már a méz és virágpor fogyasztás magas. Sok a fiasítás. 17./ Őszibarack Április első felétől virít. 1 virága 4 - 5 napig nektároz - 2,5 - 3 mg 20 - 50 %-os cukor-tartalmú a nektár. Méze sötét. 18./ Alma Vonzza a méhet. Április második felétől május első felében virágzik. Nagy szerepe van az akác előtti felkészítésben. Virágport és nektárt is ad. A lehűlés, erős szél a méhek munkáját korlátozza. A termőbibe korábban érik be, mint a porzó, csak idegen virágporról tud megtermékenyülni, amit a méh tud elvé-gezni. Ezért fontos a méhek megporzó munkája. 1 - 3 kg tömeggyarapodás várható. Hektáronként 4 - 5 család telepíthető. Homokta-lajon nincs jelentős nektárképződés. 25 - 50 %-os a cukortartalom a nektárban. Permezetésre figyelni kell. 19./ Körte Nem jelentős, nincsenek nagy, összefüggő körtéseink. Virágpora hatékony, rikító. Nektárja nem vonzzó. 20./ Köszméte Áprilisban virágzik. 8 - 12 C fokon termel nektárt. 20 - 40 %-os cukortartalmú a nek-tárja. A tavaszi fejlődést segíti. Hektáronként 30 - 60 dkgot ad családonként. 21./ Ribizli Virágzási idő: április. 20 - 50 %-os a nektár cukortartalma. Jelentős a fekete ribizke. Rókaszagú a méze. 22. Repce A fűz után az első komoly tavaszi méhlegelőnk, amelyre érdemes vándorolni. Virágzása alatt a méhek rendkívül agresszívak. Így a kezelést le kell szorítani. A lete-lepedési szabályokat be kell tartani: utak, távolság, röptetési irány. Embert, lót is megtámadnak. Május végéig jó legelő. Virágpora fehérjében gazdag. Áruvirágpor: ebből lehet leszedni, nagy mennyiségben virágzik 3 - 4 hétig. A virágok egymás után, folyamatosan nyílnak. 2 - 3 napig nyílik egy - egy virág. 1,2 - 2,2 mg a termése egy - egy virágnak. 30 - 35 %-os a cukortartalom. Amikor a méh leszívja a nektárt, 40 - 50 perc múlva ismét termel nektárt a virág. Hektáronként 50 - 90 kg várható. A gyarapodás 5 kg. Hektáronként 3 család elegendő. Méze: gyordan kristályosodik, ha ez belekerül az akácmézbe, mindet kristályossá teszi. Ezt az akácmézet kell először eladni Ennek a méznek alacsony az ára. A vi-rágzása összeér az akácéval. Szennyezi az akácmézet. Kerülni kell az akáclegelő kiválasztásánál a repcetábla közelségét. Az akácmézben található virágporok közül a keresztesvirágú virágporok (repce is) aránya nem haladhatja meg a 7%-ot. Ettől több már csak vegyesméz lehete. Az első pergetésű akác vegyesméz lehet. Akkor lesz jó a második pergetés, igazi akácméz. Nektárja jól hordható, hozzáférhető. Rablásra hajlamosak ilyenkor a méhek. Az erősek rajzásba kezdenek. Repcére közepes erősségű családokkal szabad vándorolni, mert az erős megszorul. Minden más legelőt elhagynak a repcéért. Még 4 - 5 km távolságra is elmegy a rep-céért. Időnként sok a pusztulás, mert nincs annyi erejük a hideg és a szél hatására, hogy a kijáróra szálljanak. A kaptár elé kell tenni kátránypapírt. Ez a nap erejét magába szív-ja. Repcén a méhek igen jól építenek. Nem ritka 3 - 6 műlép kiépítése sem. A repce önmegporzó növény, a méhész nem kap díjat. 1 hektárra 4 - 6 családdal ér-demes lepakolni. 23. / Vadgeszténye („bokréta fa”) Május közepén virágzik. Virágja és nektárja is jó. Méze: sárga, ikrásodó. Szaporint tartalmaz, itatás hiányában mérgezi az álcákat. 24./ Eperfa Utak mentén található. Bő virágport ad. Érett termését szívogatják a méhek. Ez ká-ros, mert hasmenést okoz és erjeszti a mézet. 25./ Szamóca Virágpora és nektárja a méhek kedvence. 4 -5 hétig virít. Veszélye, hogy permezetik és sok elhullik. 26./ Galagonya Cserje, azaz kisebb fa. Nektárja cukortartalma 40 - 60%-os. Szeszélyes mézelő. A mézet kristályosítja. 27./ Bíborhere A vetési időtől a napsütéses órák számától nyílik, április végétől. Kaszáláskor sok el-pusztul. 28./ Akác Méze halványsárga, majdnem víztiszta vagy aranysárga. Évek múlva kristályosodik, ha tiszta. Fő nektárforrásunk. Pillangós virágú. Május második felétől - júniusban virágzik. Virága része: csészék, vitorla, evező. 8 - 14 napig virít. Sok fajtája van: fehér, korai, késői, stb. Az ágrügyek fakadása után 5 hétre fehérbimbós, rá 5 - 8 napra kinyílik. Hőigényes, 16 - 22 C fok meleg kell, hogy kinyíljon, 20 - 15 C fokon bőségesen nek-tároz. Ha hűvösebb vanm tovább virágzik. Melegebb időben hamari az elvirágzás (30 fok felett leég, barna szinűek a viorágai). A nektár cukortartalma 30 - 65 %. Egy jó fa 7 - 8 kg nektárt termel. 1 hektárra 6 - 10 család, homokos talajon több családot is elbír. A hordás 40 - 60 dkg/nap kezdődik, majd 1 -2 kg. Ha tömeges virágzás van: 10 - 15/nap, majd 2 - 3 kg és vége. 5 évből egy kiváló. Területe Magyarországon 300E hektár! Ezt kb. 1Millió méhcsaládot tudna eltartani. ma Magyarországon kb. 600E méhcsalád van. A minőségi akácméz termeléséhez 8 - 10 érlelési nap kell. Fontos, hogy a víztarta-lom 19% alá csökkenjen. Ennél magasabb már csak másod vagy harmadosztályú. Ha nagyon híg a méz, csak újra etetés után lehet megfelelő minőségűre sűríteni. 29./ Nagylevelű hárs Virága illatos, kiváló tea van belőle. Júniusban az akác után virít. 675%-os a nektárja cukortartalma. (Az ezüst hárs nem jó mézelő. Legjobb a kislevelű hárs mézelése.) Sok méh elpusztul rajta. Édesharmata mérgező hatású. Így a nektárral keveredik, ez okozza mérgezést. Éjféltől 6 óráig termelnek nektárt. Korán reggeltől járják a méhek. 30./ Málna Nektárja értékes, méze halványsárga, gyengén kristályosodik. A mézelő cserjék kö-zül ez a legjelentősebb. 31./ Szöszös bükköny Legtöbbször rozs közé, keverten vetik. Május - júniusban virágzik. Pillangós virágú. Takarmány és gyomnövény is. Magját érdemes megszedni és elszórni. Tömegvirág-zást adó növény. Májustól augusztusig virágzik a vadon élő. 32./ Szelíd gesztenye Kétféle virágja van: porzós és termős. Egylaki. Bőséges virágport ad. Júniusban nyílnak a virágai. Méze később kristályosodik. Levelein előfordul édesharmat. 33./ Gyermekláncfű /pitypang/ Virága 100 - 200 apró csövecskékből alakult virágzat. Virágzási idő: április - május. Nektárt és sok virágport ad. Járják is a méhek. A méz gyorsan kristályosodik. Kora délután a virágzat összecsukódik. Eső ellen is így vé-dekezik. 30 - 35 %-os a cukortartalma. Permetezés - almások alatt ! 34./ Somkóró Fehér és sárga virága van. Júniustól - szeptemberig virágzik. Két éves növény, a leg-jobb mézelő. Egy éves változata is van. USÁ-ban a parlagon hagyott területeket kötelező ezzel bevetni. Rostjából papírt készítenek. Pillangós virágú. nitrogén gyűjtő, talajjavító (vele a trágyázás is megoldott). Takar-mány is. 36%-os cukortartalma van a nektárjának. Kiválóan mézel. 35./ Ezüstfa (olajfűz) Tévesen hívják ojalfának. Levele a fűzre, termése az olajfa bogyójára hasonlít. Bódí-tó illatú, ezüstös, sárga színű. /Besenyődön Rebike tanító néniéknél volt ilyen fa a kerítés mellett!) Az akác után nyílik. Bő virágport ad. 15 - 30 %-os cukortartalma van a nektárjának. Méze világos - sárga, illatos, zamatos. Hasznos méhlegelő. 36./ Tarlóvirág /tisztesfű/ Egy éves gyomnövény. Június végétől és júliusban nyílik. Régen naponta 5 - 10 kg-os eredményt adott kaptáronként. Méze világos. Régen ez volt a legjobb mézelő nö-vény. Méze jó ízű, világos, nem kristályosodik. Érdemes lenne a magját a tarlóba vet-ni. 55%-os a cukortartalma a nektárjának. 37./ Selyemkóró /vaddohány/ Jó mézelő gyomnövény. Cukorértéke az akác kétszerese! Július - augusztusban vi-rágzik. Segíti a téli előkészítést. USA-ban 25 kg-os termést érnek el családonként. De vetik is. napi 6 - 8 kg is lehet a családonkénti napi gyarapodás. Virágai gömbalakúak, ernyősek, húsvörösek. Méhfogó, ugyanis a virágokban fogó-testek vannak, sokszor a méh a virágon pusztul el, mert a lába beleakad a fogótest-be. - Béklyó! 38./ Lucerna Pillangós virágú, 33 - 65 %-os a nektár cukortartalma. Méze kellemes ízű. Júliustól szeptemberig virágzik. Méhfogó, - megfogja a méhet, elkábítja. Oldalról tudja a méh kiszedni belőle a nek-tárt. 39./ Facélia (mézontófű) Magjáért és zöld takarmánynak vetik. Kiváló nyári tömegvirágzást adó, ha vetik. A méhészek vetik. Erősen szőrözött, egyéves növény. Akác után ez a legjobb mézelő növényünk. Július - augusztusban virágzik, vetési idejétől függően. Vetési idő után 6 hétre virág-zik. A talajban nem válogat, csaknem két hónapig ad kiváló méhlegelőt. 28%-os a cukortartalom a nektárjában. A méhek reggeltől estig látogatják. 40./ Japán akác Sok van településünkön, jól mézel, július második felétől és augusztusban is virágzik. 41./ Sóska borgulya Május végén virágzik. Virágport és nektárt is ad. Olyan a méze íze, mint a kerti sós-kának. 42./ Levendula A levendula ilatszerek alapanyaga. Méze illatos, gyógyjellegű. 43./ Kakukkfű 50 - 55%-os, méze illatos, drogos gyógyhatású. Vesére különösen is jó hatással van. 44./ Bálványfa Június végén nyílik, 30 - 80%-os, méze zamatos, virágpora kedvelt. 45./ Baltacim Méze elsőrendű, nem kristályosodik. 46./ Vadszőlő Kerítésre felfutó, július - augusztusban virágzik. 47./ Szarvaskerep Júliusban - augusztusban virágzik 3 héten át. Vámosatyában sok van belőle. Sárga virága van, virágjáért szeretik a méhek, takarmánynövény is. Vizes talajt kedveli. Kevés nektárt ad. 48./ Dohány Rózsaszín, hosszúcsövű virága van, lándzsás levelei vannak. Július - augusztusban virágzik. Méze kesernyés ízű. Jó telelő méz. 49./ Napraforgó Virágzási ideje: júúlius - augusztus. Idegen megporzású. Viráűgzata: fészkes és egy fészek 9 - 10 napig virágzik. 1 tányáron 450 - 900 virág van.Hektáronként 30 - 50 kg mézet adhat. 40 - 50 %-os a nektár cukortartalma. Szeszélyes mézelő, sok méh elpusztul rajta keresgélés közben. Főleg az idősebbek. Sok a ragasztóanyag, ez a méh testére tapad és míg a szőrzetét kefélgeti, leszedik róla a ragacsot, sok szőrszál eltörök, lekopik. A kopasz méh nem tud virágport gyűj-teni. A virág is pusztítja a méhet, de csak a gyűjtőket. Fiatal méhekkel kell napraforgóra vándorolni. Sok méz3t ad, telelő élelemnek nem jó önmagában. Pótlásnak jó. Jól mézelő napraforgó fajták: korai: CITOSZÓ 4; BLUMIX; Igen jó mézelők: a VIKI; U74E; Közepes: a BARBARA. Nagy az anyaveszteség, ezért gondoskodni kell tartalékról. Építtetni csak mértékkel lehet, de igen jó lépeket építenek ki. Szép, jobb, erősebb. Egyszerre csak egy műlépet adjunk be nekik napraforgón. Ha befedik, ne pergessük ki, tavaszig eláll. 50./ Aranyvessző Magas, kis növény, mezőn terem, sötétsárgás dús virágzata van. Virágzik: július - szeptember. Szeszélyes mézelő. 51./ Tök Sok virágot ad. 52./ Uborka Egész nap virít, szeszélyesen mézel, de sajnos hetente 3-szor permetezik! 53./ Mák Virágzik: júliusban. Nektárja nincs, de virágpora van, nem értékes. 54./ Vöröshagyma A méhek kényszeredetten járják. Sok káliumot tartalmaz a méze. Riasztó (!?) 55./ Szeder 45 - 55 %-os cukortartalom. Virágport, nektárt ad. Vásárosnaményban nagy táblák vannak, mindig járják fehér virágait. 56./ Fehér mustár Virágázik: júliusban, pergetni lehet róla, ha táblában van. Bő virágport és nektárt is ad. 50 - 60%-os a nektár cukortartalma. 57./ Édeskömény Virágzik: júliusban 3 - 4 hétig. Méze illatos és zamatos. 8./ MÉHLEGELŐ JAVÍTÁSA 1./ A szaporítás lehet: a./ ivaros /magról - juhar és akác/; b./ ivartalan: dugvá-nyozás (fűz); gyökér (akác); c./ oltás; d./ szemzés. 2./ A megtermékenyítés folyamata: a hím és a nőivarú virág egyesül. 3./ A méhek megporzó tevékenysége: a méh virághű, rendszeresen a megszo-kott virágra jár, ahová szokott. 4./ Gyűjtőutak száma: 5 - 10 forduló. A virágport gyűjtők nektárt sohasem szál-lítanak. A pollencsomók tömege: 15 - 20 mg. 5./ A viráglátogatást befolyásolja: a virág színe, alakja, szerkezete. Legjob-ban szeretik a narancssárga színű virágokat. Az élénk színű virágokat kedvelik: ró-zsaszín, lila és a sokszínű.  IV. MÉHTERMÉKEK ISMERETE Dr. Szalay László (Fehérgyarmat, PolgMestHiv. 2000. 01. 15. ) 1. BEVEZETÉS a./ ELTERJEDT VÉLEMÉNYEK ... A MÉHEKRŐL Elterjedt egyik vélemény, hogy „a méhek mézet gyűjtenek és szúrnak”. Csokonai szerint: a rózsa szép virágszál, mézet is ad a méh, A méh fullánkja meg-szúr. Lilla is szép és általa kín gyötör. Vörösmarty szerint: a méz jelzője: „mézkedvelő”. Olykor megszúr, mint a rózsa tövise az embert. Melyik szúrja meg a másikat, a rózsa vagy a méh? Melyik kap több mér-get egymástól: a csalán vagy a méh? A POSZMÉH - egy megtermékenyített anya telel át csak. Ő épít, ő gyűjt, takarít, táplál. Mindezt egyedül. A poszméh anyák nagyok tavasszal, majd a kikeltek előbb kicsinyek, majd nyárra ezek is megnőnek. Segítnek anyjuknak. A poszméh anyák al-konyatkor kijönnek a kaptárból táplálkozni. Nektárral, virágporral táplálkoznak. A MI MÉHÜNK: gyűjt és raktároz is. Felhalmozza kincseit. b./ A MÉZRŐL... Az ókori görögök: a méhek a harmatot gyűjtik össze az égből, azért olyan édes a mézük. Később rájöttek, hogy a méz és a növények között kapcsolat van. A görög gondolkodók a propoliszt is ismerték. A Védák könyve szerint (indiai szent könyv) - a méz gyógyszer. Jó a gyógyításra. Egyik fajta méz egyik, másik fajta méz másik féle betegséget gyógyít. Ez már valódi és helytálló megfigyelésre vall. c./ A VIRÁGPORRÓL.. Elterjedt vélemény, hogy ez virágból való. Sokan úgy vélekednek, hogy mézet gyűjt a méh. A méh nem mézet, hanem nektárt gyűjt. Az átalakító munkát a méh végzi. Pl. van úgynevezett rózsaméz. De eléggé nem ismert, hogy a rózsának nincs nektárja. A méhek csak a virágporát gyűjtik, ezek közül is csak a szimpla virágú rózsának van vi-rágpora. Fontos tudni, hogy nem minden növénynek van nektárja. De vannak virágporterme-lők, mint pl. a rózsa, pipacs. Nem mindegyik virágról gyűjt virágport és nektárt is. Pl. a körte virágjáról 80%-ban virágport, 20%-ban nektárt gyűjt. A kijáró népességnek kb. 90%-a nektárt, 10%-a virágport gyűjt. A méh fajsúlya szerint értékeli a virágport. A körte virágpora igen értékes az ember számára is. Egyik méhész idegösszeomlást kapott - csak a körte virágpor segített rajta. szabad aminosavakat tartalmaz, építő, roboráló anyagokat ad. Fontos, hogyne csak mézet termeljünk. d./ ALLERGIA Van aki érzékeny a méh szúrásra, a propoliszra. De lehet allergia nem csak a méztől, hanem a macskaszőrtől, fémekre, hígítókra, parlagfűre. 3 - 4 éves korban alakul ki az immunrendszer. A városi élet zárt környezet. Akinek nem alakult ki az immunrend-szere, az a szabadban nem lesz ellenálló különböző hatásokra. e./ MÉHSZÚRÁS Ez nem a rosszindulat megnyilvánulása. A féltve őrzött kincsüket védik. A méhek a mérget nem az ember ellen alakították ki. 64 Millió évvel ezelőtt, a Jura korban éltek már méhek. Akkor még kevés virágos növény volt. de voltak fenyőfélék. Erről édesharmatot gyűjtöttek. Co-evolució, együtt fejlődés történt a virágok és méhek vi-szonylatában. Vannak a méheknek nyíló virágok. A méhméreg: a kígyóméreghez hasonlít anyagfelépítését illetően. Lúgos és sa-vas faktorból áll. A méhnek két méreghólyagja van. A két anyag a fullánkcsatornában egyesül. Nem gonoszak a méhek, de a rovarok ellen alakult ki a fullánkjuk. A mi méhünk felhalmozza kincseit. Minden vetélytárs szeretné ezt megszerezni. Védekező reflex ez. Az értékét megvédi. Hiszen az egész család léte ettől függ. Csalogatja a mézkészlet a rablókat, de a méhek megvédik tulajdonukat. A Dél-Amerikai méhek egy része fullánktalan, de ezek meg harapnak. Harap a here is. Az sem kellemes. Van védelmező mechanizmusuk. Védik a tartalékot. Nálunk a rossz idő a hideg, náluk a száraz évszakra kell tartalékolni. Az egész család védel-mét biztosítják. Teleléskor a méhek jó része sajnos elpusztul. Szalay doktornak Gö-döllőn volt méhészete, szelektől egy nem használt tyúkól védte a kaptárokat. Mégis kb. 20%-os volt a pusztulás. A fürtből leesett az amelyik megdermedt, amelyik nem tudott bebújni a fészekbe. Veszteség mindig van. Ha le vannak kötve munkával a méhek, akkor nem szurkálnak. 2./ MÉHTERMÉKEK a./ Ne legyünk egyoldalúak! Nem jó csak almát, csak gabonát termelni. Jobb, ha több féle terméket állítunk elő. a/1. Persze van, aki csak virágport termel. Széles eladói köre van. Nevezetességek levelét is közli, akiknek tőle vettek virágport. a/2. Van aki csak a méhméreg termelésre állt rá. A kaptár kijáróra felszerelt anyagra, elektrosokkot ad a méheinek. a./3 Van aki csak méhpempőt termel. Pl. Syhajda Jenő erre állt rá. Leköti az egész állomány erejét. Veszik, értékes. Mi alkalmazkodjunk környezetünkhöz. b./ A MÉZ A Kudlik Júlia féle „Juli suliban” 8-szor szólt a mézről Szalay dr. a TV-ben. b/1. Kristályosodás. A méz nem cukrosodik, hanem kristályosodik. Ez egyszerűen halmazál


Ingyen angol - csak most!



Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!