Bejelentés



Pótor Imre dr. habil. honlapja
Mindig tedd meg, amit meg tudsz tenni. Ez teszi értékessé az életedet. Köszöntöm honlapomon!

MENÜ










Tisztelt Polgármester Úr, Képviselők, Hölgyeim és Uraim! Hálás a szívem Isten iránt, mikor átveszem a Vásárosnaményért Emlékplakettet . A mai napon, áldozócsütörtökön a templomban Jézus Krisztus mennybemenetéért áldottuk szentháromság, örökkévaló Istenünket. Jézus Krisztus tökéletesen betöltötte Atyjától kapott küldetését. Földi útjának utolsó fázisa volt mennybemenetele. Azaz mennyei atyánk elfogadta Fia földi küldetés betöltését és maga mellé vette. Urunk távozása előtt ezt mondta övéinek: „Erőt kaptok, mikor eljön hozzátok a Szentlé-lek és tanúim, lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” /Acs 1,8./. Amikor átveszem a városért végzett tevékenységem elismeréseként az emlékplakettet, hiszem és vallom, ez a gesztus annak a közösségnek is szól, a Vásárosnaményi Refor-mátus Egyházközségnek, amelyben Feleségemmel lelkipásztorként Jézus Krisztustól kapott feladatként Isten országa tanúiként dolgozunk. Kívánjuk, hogy mind a gyülekezetnek, mind magunknak és családunknak a városért – lakóiért, fiataljaiért, az ifjúságért – a lelki munkában végzett tevékenységünk legyen Is-ten nagy neve dicsőségére, országa épülése javára, településünk hasznára. Vásárosnamény, 2004. május 20. /dr. Pótor Imre lelkész-tanár/ „A magyar nemzet jövője csak az egyház segítségével biztosítható...” SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZOBORAVATÁSAKOR Kedves Gyülekezet, Hölgyeim és Uraim! A keresztyén magyarság ebben az évben egyik legszebb jubileumához érkezett. 2.000-ben ünnepeljük Krisztus Urunk születésének kettőezredik és Szent István királyunk koronázásnak ezredik évfordulóját. Így e két esemény elválaszthatatlan egymástól. S örömmel szólok erről, amikor Vásárosnamény népe Isten iránti hálaadással és büszke örömmel veszi birtokba a Hősök Terén Országalapítónk szobrát. 1./ Szent István jelentősége abban áll, hogy - a hunok és az avarok uralma után meg tudta gyökereztetni a Kárpát-medencében, s messzire tekintően tudta megszervezni a magyar királyságot, a magyar államot, és a magyar nép megkeresztelkedését. Kialakította magyar földön az egyház életformáját és elvezette népét az európai keresztyén kultúra világába. A Géza Fejedelem által megkezdett úton haladva biztosította népünk fennmaradását és hazánkat az európai országok színvonalára emelte. Tevékenységével hozzájárult a társadalom átformálásához. Azért is tisztelettel hajtunk fejet Szent István királyunk szobra előtt, mert az ő történelmi tette biztosította létkérdésünk e kettős zálogát: nemzeti integritásunkat és európai identitásunkat. Az ellentétek kiegyenlítésével - sokszor kemény, de biztos kezű politikusként - politikai közmegyegyezést és vallási türelmet hozott létre. Első királyunk öröksége időszerű a mában is, mert a./ modern reálpolitikusként példaképünk; b./ a függetlenségi politika és társadalmi közmegegyezés államszervezői eszményének megtestesítőjeként is mint bátor vallási reformer - példakép; c./ nemzet- és egyházépítőként is eszményképünk, hiszen tudta, hogy a magyar nemzet jövője csak az egyház segítségével biztosítható; Szíves figyelmüket és türelmüket kérve ez utóbbiról szeretnék szólni röviden. 2./ Szent István egyházszervezőként a keresztyénségnek azt a formáját gyökereztette meg, amely korában a legmagasabb volt. Így a magyar nemzetet a nyugati egyházba és az európai műveltségbe kapcsolta bele. Elrendelte, hogy mindenki keresztelkedjék meg és ne kövessék tovább pogány vallásos szokásaikat. Minden tíz falunak közösen templomot kellett építenie és tizedet kellett fizetni az egyházi élet működtetésére. I. István törvényei között olvashatjuk: „ a papok pedig és az ispánok hagyják meg az össes falusi bírónak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem tűzőrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg és nyírják le.” Első királyunk nagy érdeme, hogy a koronát nem a német-római császártól, nem is a görög császártól kérte - nehogy hűbéri viszonyba kerüljön velük-, hanem a római pápától, aki nem jellentett elnyomó uralmat. A feudális és társadalmi rend ideológiai támasza lett az egyház. Az állam és egyház egymásra találása az ezredforduló idején a keresztyén királyságokban nem csupán realitásként, hanem igényként is jelentkezett. István király egyházszervező szolgálatában a feudális állam - egyház rendszere érvényesült, ezért hangzott a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel is, amely nyomán ténylegesen a keresztyén egyház terjedt Magyarországon. Az evangélium igéi aztán a magyarországi reformáció folyamán kerültek teljes mértékben a középpontba és terjedtek el az országban megtérésre, ébredésre, újjászületésre hívó üzenetükkel. A keresztyén hitre térés volt a biztosítéka annak, hogy a magyarság részese legyen a hit alapján a virágzó nyugati kultúra kincseinek és betagolódjék az európai népek közösségébe. 3./ Szent István királyunk fiához intézett INTELMEIBEN foglalta össze az igaz és jó uralkodó eszményképét. Úgy kell tekintenünk az Intelmeket, mint a keresztyén boldog uralkodó számára készített tükröt, amelyekkel a keresztyén hit követelményeinek megfelelően az uralkodónak rendelkeznie kell. Eszerint „boldognak mi azokat a fejedelmeket mondjuk, akik igazságosan uralkodnak, akik nem fennhéjáznak, miközben fellengző dicséret és alázatos hajlongás veszi körül őket; akik hatalmukat csak arra használják fel, hogy Isten tiszteletének terjesztésére azt az Ő fölségének rendelik alá; akik Istent félnek, szeretnek, tisztelnek, akik a megtortlásban késedelmesek, de könnyen megbocsátanak.” A keresztyén - azaz egyetemes - katolikus - hit megőrzéséről olvashatjuk: „Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztyén hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem keresztyénnek, sem az egyház fiának nem mondanak.” Az egyház védelmére így intette a király a fiát: „így hát, fiam, napról napra virágzó szorgalommal kell őrködnöd a szent egyházon, hogy inkább gyarapodjék, mintsem fogyatkozzék .... ezt tegyed, hogy koronád híresebb, életed boldogabb és hosszabb legyen.” Szíves figyelmüket megköszönve kívánom és kérem, Szent István király szobra töltse be településünkön Isten szíve szerinti küldetését Isten nagy neve dicsőségére, Vásárosnamény népe, kedves mindnyájunk javára. Vásárosnamény, 2.000. augusztus 20. /Dr. Pótor Imre/ Irodalom • Nyomárkay István: Ezer - kétezer. István király és a keresztyénség. Képes Kálvin Kalendárium. 2.000. 65. • Ottlyk Ernő: I. István király éve. Th Sz 1988. 152. • Fabiny Tibor: István király emlékezete. Th Sz. 1988. 257. • Szent István. In: Makk Ferenc, Magyar külpolitika. 896 - 1196. 36 - 56. Szeged, 1993. • Győrffy György: Államszervezés. In: Magyarország története. I. kötet. 1. rész. Akadémia Ki adó. Bp., 1987. 753. • István király intelmei.  A NEGYEDIK PARANCSOLAT “Isten követendő rendet teremtett a hat plusz egy napos beosztásban. Betartásához és eredményéhez példát ad a teremtéstörténetben. Így akarja ebben a harmóniában megáldani, eredményessé tenni a mi munkánkat és pihenésünket is.” A Tízparancsolatot Isten nem önmagáért, hanem az ember érdekében adta, hogy az ember ember legyen és maradjon. A Tízparancsolat igéi között a negyedik parancsolat körül van a legtöbb vita. Elég, ha a ‘Jézus és a szombat’, az ‘Újszövetség és a szombat’, a ‘szombat és vasárnap viszonya’ témákra utalunk. Az előadás során ezekre is választ keresünk. Isten segítségét, vezetését kérve az alábbi főbb kérdéskörökről szeretnék beszélni: I. A szombat szó jelentése; II. Szenteld meg!; III. Hat nap munka; IV. A szombat szociális vetületei; V. Jézus és a szombat; VI. Szombat és vasárnap. Bevezetésként arra figyeljünk, hogy a IV. parancsolat elején Isten kifejezetten felszólít arra, hogy emlékezzél meg a nyugalom napjáról, s hogy a parancsok sorában ez az egyik legfontosabb, Izráel egész létét, életmegnyilvánulását behatároló parancsolat. a./ Emlékezzél... A ZÁKAR héber szó alapjelentése: ‘hangosan gondolkozni’, vagyis egyszerre: ‘megnevezni’ és ‘rágondolni’. A szó akkád formája szerint: ‘kimondani’, ‘említeni’. “Akár Istennel, akár emberrel kapcsolatban használják ezt a szót, mindig mozgósít és új cselekvésre vezet /vö. 1Móz 8,1; 4Móz 15,49k): A ZÁKAR: valamire gondolni, úgy hogy valamit teszünk. Ez különösen világos a 2Móz 20,8-ban, ahol ezt olvassuk: „’Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.’ Az 5Móz 5,12-ben a ZÁKAR helyén a SÁMAR ige (megtartani) megfelelő alakja áll.” A megemlékezésre hogy Isten teremtményének egy napot készített, mint közös fellélegzés napját. Ez tehát kifejezetten a közösség napja, amikor is Isten a teremtményével való közösséget akarja gyakorolni. Istennel és egymással való tudatos és szoros közösségünk napja ez, amikor a menny előízében részesülünk. Emlékezünk tehát Istennel és testvéreinkkel közösségben (1.) teremtett voltunkra, (2.) a bűnből, kárhozatból való kiszabadított létünkre, (3.) hálát adunk a megtett útért és előre tekintünk a Krisztus által elkészített országra, ahol Istennel osztatlan, bűn nélküli közösségben örökké együtt leszünk. b./ A szombat Izráel legfontosabb törvénye Isten maga kérte népétől, hogy tartsák meg Izráel fiai a szombatot, tegyék a nyugalom napjává nemzedékről nemzedékre örök szövetségül. Örök jel ez Isten és Izráel fiai között... Legyen ez az Úrnak szentelt nap. Meg kell halnia annak, aki megszentségteleníti. (Vö. 2Móz 31,12-17). Így tudja meg Izráel, hogy az Úr a megszentelőjük. “Isten meg akarja népét szentelni, vagyis a szombat az, amely megérteti a teremtés titkát, feltárja értelmét és előre mutat a világ megváltására. A szombatot ünneplő érti, hogy miért teremtette Isten és érti, hogy milyen ígéret veszi körül a teremtést. Isten megszentel, azaz bevon saját létébe, saját művének legmélyebb értelmében.” A szombat tehát a teremtés ünnepe, amely ünnepbe bevonja népét is. A legfontosabb törvény így Isten és a nép közös ünnepére szólít fel. Ebben nagy evangélium az a lehetőség, hogy Isten készítette el a maga és népe közti közösséget. Isten létéhez hozzátartozik nem csupán a munka, de az ünnep és az öröm is. I./ A ‘szabbat’ és ‘nefes’ szó jelentése a./ Hetven évvel ezelőtt még egyenlőség jelet tettek a babiloni ‘sapattu’ és az ószövetségi “szabbat” közé. Azonban a feltárások nyomán radikális differenciálásra volt szükség. A sapattu: baljós tabunap. A szabbat jellemzője viszont az öröm, pihenőnap. Az Ószövetség minden más ünnep előtt ezt jelöli meg, melyhez szociális és kozmikus vonások is kapcsolódnak. b./ A szombat szóhoz csatlakozik közvetlenül a nefes = “fellélegzés”. Ez azt jelenti: „nagy megerőltetés után a lélegzetet kifújni, fellélegezni”. 2Móz 31,17 szerint “Legyen közöttem és Izráel fiai között örök jel ez /a szombat/, mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszűnt és megnyugodott /nefes/”, azaz `fellélegzett`. Éppen ezt kéri Isten szövetséges népétől is, a hozzátartozás tanúságtételeként. I/a. A szombat indoklása Közismert, hogy a szombatra vonatkozó parancsolat indoklása az Exodus 20-ban a teremtés történetére utal vissza. Arra, hogy Isten hat nap alatt alkotta az eget és a földet. Azaz Isten teremtő és alkotó munkájára hivatkozik a parancsolat. Jézus szerint is: “Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom” (Jn 5,16). De aztán “Isten is megnyugodott a hetedik napon, visszatekintve jól elvégzett munkájára.” A törvény megismétlésekor, az 5Móz-ben viszont az indoklás így hangzik: “És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Egyiptom földjén és kihozott téged onnan az Úr” /5Móz 5,14k/. A kettő között hangsúlybeli különbség van. Míg az Exodusban a szombat megtartására, megszentelésére kerül a hangsúly, hiszen a Teremtő is megnyugodott, addig a Deuteronómiumban “a hangsúly a parancsolat második felére esik inkább, /hogy tudniillik/ biztosítsd a nyugalomnapot fiadnak, lányodnak, szolgádnak és még a jövevényeknek is úgy, mint magadnak. ...Mert szabad vagy, azzal a mértékkel mérj másoknak is, mint önmagadnak.” A hetedik nap a pihenésre rendelt idő, a nyugalom napja, Isten ajándéka. “E nélkül a nap nélkül a munka újból szolgává tenné az embert. A szombat megtartása szükséges és lehetséges teremtett világunkban, ahol minden az ember életszükségleteit szolgálja. I/b. Szombat az Ótestamentumban A vonatkozó igehelyek Isten nyugalmával, majd pedig az ember, az állatvilág és a termőföld nyugalmával foglakoznak. Isten nyugalmáról először a Gen 2,1-4-ben olvashatunk. “Ha jól megfigyeljük a szöveget, azt olvassuk, hogy Isten a hetedik napon (és nem a hatodikon, mint a LXX mondja!) fejezte be a teremtés művét, ugyanaznap szűnt meg munkájától, melyet aztán megáldott és megszentelt.” Szombatról szó sincs a Sínai törvényadásig. Ez Isten kegyelmi tette, mellyel helyreállítja a szövetséget, melynek szerves része a szombat megszentelése. Ez Istennek az emberre vonatkozó totális igényét jelenti. Az az akarata, hogy Izráel így munkatársává váljon, mert munkáját és megnyugvását Isten a maga teremtő ritmusával hozza összefüggésbe. A Deuteronómium erősen hangsúlyozza a szabadítás szempontjait. A bűn miatt átok alatt görnyedő teremtettség szombaton ízelítőt kap Istentől az elveszített teremtési rendből. A szombat a teljes szabadításnak, Jahve napjának (a jóm Jahvénak) az előjele. Szoteriologikus - eschatologikus vonások párosulnak itt szociális tartalommal. “A törvény megismétlése egyenesen új indokát adja a szombatünneplésnek: ‘mert emlékezzél arra, hogy szolga voltál Egyiptom földjén és az Úr a te Istened onnan hozott ki téged. Ezért parancsolta, hogy a nyugodalomnapjának eleget tégy. 5Móz 5,15.” II./ Szenteld meg... A megszentelés azt jelenti, hogy azzal, hogy Istennek szentelem oda ezt a napot, azzal kifejezem, hogy önmagamat szentelem oda neki. S eközben történik meg nagy megajándékoztatásom is. A pihenés ideje a felüdülés idejévé is lesz számomra. “Felüdít az, hogy találkozom az Atyával, az Igével és a Szentlélekkel. E megszentelő találkozásban bűneimtől feloldozást nyerek és megigazulok. Így nem önigazolásom, hanem megigazulásom alkalma a megszentelt nyugalomnap.” Ugyanakkor az Úrral való találkozásban oldódnak fel életem belső feszültségei. Mert az Istennel való találkozás folyamán találkozom atyámfiaival is, feloldódnak a köztünk lévő feszültségek, leomlanak az elválasztó falak. A hetedik nap megszentelése életszabály, mely szellemileg megtapasztalható és biológiailag is indokolható. Farkas József szerint a szombat “megszentelése egyfelől abban áll, hogy kilazulok a görcsökből, másfelől meg olyan erőkkel töltődünk fel, amelyek lendületet adnak a következő hét munkáihoz. /Azaz/ ki kell szabadulni a munka rabszolgaságából; Kilazulni, kioldódni a pénznek az igézetéből; és ki kell lazulni az aggodalmaskodásból.” A szombat mondanivalója az, hogy szent az idő, szent a munka, és szent minden teremtmény. Ez a szövetség napja /Ex 20,12/; ez a pihenés napja /Gen 2,3/; hálaadás napja Isten szabadításáért /5Móz 5,15/; ez az öröm napja /Zsolt 92/. Ez a jele az Isten és Izráel közti szövetségnek. Ez az Istenhez tartozás jele. A szombat előre mutat, a jövőre. “Ebből következik, hogy Isten a szombatnapi ünneplésben a teremtésnek, (teremtett világának) ígéri a maga jelenlétét....Felséges lehetőség, ami a szombatban van: várni arra, hogy jön az Isten és megadja, amit ígért, ami nélkül a világ nem lehet teljes: ott lakik majd közöttük. A teremtmény az Isten nyugalmában jut el a saját maga nyugalmához, jelenlétében van létezésének az áldása, egész teremtett voltának az alapja.....Éppen ezért a szombathoz kapcsolódik a Messiás várása.” III./ Hat nap munka Isten gyermekeinek meg kell tanulnia élni mind a munkára rendelt napokkal, mind a nyugalom napjával. Izráel Egyiptomban rengeteget dolgozott, - másnak. Munkája rabszolgamunka volt, nem pedig szabad emberek felelős tevékenysége. A szövetségkötés nyomán meg kell tanulnia úgy munkálkodni, mint aki szabad, és felelősségvállalásából következik, hogy elkötelezett környezetéért. Isten népének meg kell értenie mind a hat nap, mind a hetedik nap titkát. ”’Hat napon át munkálkodjál, és végezd el minden dolgodat’, mert szabad vagy; tartsd meg és szenteld meg a nyugalom napját, mert ‘szolga voltál... és az Úr kihozott téged’” Csak akkor lehetsz boldog az otthonodban, a jólétedben, ha élsz azzal az ajándékkal, amit éppen e nap megszentelése közben ad neked az Isten.” Sajnos az ember sem dolgozni, sem pihenni nem tud Isten akarata, kedve szerint. Meg kell tanulnia jól dolgoznia, hogy aztán jól tudjon pihenni is. Amikor a Biblia állást foglal a munka mellett, állást foglal a henyélés, naplopás, dőzsölés, tékozlás ellen. A 2Thess 3,10-ben írja Pál a görög kikötőváros kényelmes, lusta népének: “Aki nem akar dolgozni, ne is egyen.” De nem csak a lustaság kísértése, hanem a munka kísértése is körülveszi az embert. Van démonizmusa a munkának, amikor a munka elnyeli az embert. “Az ember méltósága abban van, hogy tud dolgozni, és tudja letenni a munkát, és tud pihenni. Ahol ez a kettő nincs harmóniában, ott nincs emberi méltóság.” Isten hűséges népét mindig is a tisztességes, becsületes munka jellemezte. Pál írja az 1Thess 4,11-ben: “Tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, a magatok dolgát végezzétek és saját kezetekkel dolgozzatok!” A hívő ember nem lehet munkakerülő, ingyenélő, másokat megkárosító. A munka óv meg az unalomtól, nélkülözéstől és a bűnözéstől is. Sok bölcsességet rejt a régi magyar mondás: “Úgy dolgozz, mintha örökké élnél és úgy imádkozz, mintha holnap meghalnál!” Tompa Mihály református papköltő írja: “Munkásság az élet sója, A romlástól mely megójja. Csak az, aki nem hevert, Várhat áldást és sikert.” A Biblia tanít arról is, hogy a munka Isten szeretetében vagy ítéletében van. Isten áldása kell a munkához. Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot. Hogy a munka hat napon át áldás legyen, a hetediken is megfordul. A Debreceni Református Kollégium homlokzatán olvasható: ‘Ora et labora’, azaz ‘imádkozzál és dolgozzál’. “Ebben a kettős egységben lesz áldottá az ember, és ezért kell megtanulnunk pihenni a hetedik napon, hogy a következő hat napon igazán áldott legyen a munkánk.” A pihenést csak az érdemli meg, aki hat napon át dolgozott. A munka és pihenés ritmusa Isten teremtői munkájában rejlik, és parancsában gyökerezik. A teremtéstörténetben a Teremtő teremtményének a munkát adja alapvető feladatául, mely egzisztenciájának legfőbb meghatározója. “A hetedik napi munka betiltása annak a kísértésnek veszi elejét, hogy az ember csak a munka és a lét biztosítása felől értelmezze önmagát... Az ember hajlamos arra, hogy életét a szünet nélküli munka által biztosítsa és kvalifikálja. Ezt az igyekezetet töri le a szombat-napi parancs.” A nyugalom napja megtartása nélkül a munka rabszolgává tesz. Napjainkban jól szemlélhető, hogy mi lesz akkor, ha az ember a világot a szombat nélkül érti. “Mintha neki kellene munkájával megszerezni az élethez való jogot, az ember fontosabbnak tartja a munkáját, mint az Istennel való öröm-közösséget, az ünnepet.” IV./ A szombat szociális vetületei A negyedik parancsolat az Ószövetség szociális törvényének az alapja, és ezen alapszik minden ószövetségi szociális igazságot követelő prófécia is. Ez az alábbi szociális köröket érinti: család, társadalom emberiség. E több mint háromezer éves rendtartásban nem csupán az ember munkához és pihenéshez való joga szerepel, de Isten már akkor adott szociálpolitikai irányelveket. “Ilyen az ifjúságvédelem (egy zsarnok apának nem szabad gyermekeit robotoltatni a hetedik napon); a rabszolgák védelme (akkor, amikor a művelt népeknél még emberszámba sem vették őket); sőt van benne állatvédelmi törvény (a jószágot nem szabad végkimerülésig dolgoztatni).” A parancsolat második részében olvashatjuk: “Semmi munkát ne tégy azon se magad, se fiad, se leányod...” A családfőnek azzal a mértékkel kell mérnie családtagjainak is, mint önmagának. A vasárnap a család életében nagyon jelentős, mert ez a családformálás alkalma is. A szombatnapi törvény második szociális aspektusa a társadalomra vonatkozik. Gyakran észre sem vesszük, eszünkbe sem jut, hányan és hányan dolgoznak értünk. Hiszen egyeseknek áldozatot kell hozni, hogy mások megtarthassák a nyugalom napját. “E nélkül nem lenne fény, nem lenne közlekedés, ellátatlanok maradnának a betegek... Tudunk-e hálával gondolni azokra, akik értünk áldozatot hoznak? S tudunk-e mi is szívesen áldozatot hozni másokért? Hiszen a nyugalomnap megtörése bűn, de az áldozathozatal mindig a legigazibb megszentelés.” A negyedik parancsolat szociális üzenetének harmadik szelete az egész emberiségre vonatkozik. Az idegenre, más bőrszínűre, más nyelvűre, más hitű emberre is úgy gondoljunk, mint önmagunkra. Nem lehet igazán boldog, békés, nyugodt pihenésünk, míg a földön vannak felebarátaink, embertársaink, akiknek nincs joguk, nincs békességük, nem élhetnek emberhez méltó életet. Mit teszünk, mit vállalunk, mit akarunk annak érdekében tenni mi magunk közvetlen környezetünkben is, hogy minden embertársunk emberhez méltó életet éljen? “A szombati béke, béke Istennel, de ez a béke átfogja a testet is, nemcsak az egyes embert, hanem a családot, és a népet is, nemcsak az embereket, hanem az állatokat is.... Isten a természetre is gondolt, amikor békét alkotott, szombatot rendelt. Az ember elvesztette a természettel való békét, és ennek korunkban katasztrofális következményei vannak. A tenger és erdő pusztulása mutatja, hogy az ember nem ismeri a teremtést és benne a Teremtő célját, mert nem ismeri a Teremtővel való békét, és a mindenség szenved emiatt.” V./ Jézus és a szombat Jézus korában három fő mozzanata volt a szombat törvénynek. 1. Megtartása az igazi izráelitaság mértékének számított. 2. A szombatot meg kellett tartani. Ez szinte bilincs lett az emberek életén. 3. A nyugalom napja megtartása az önigazolás eszközévé lett. Nem azt akarták, hogy igazak legyenek, hanem, hogy igazaknak látszódjanak. Ezzel szemben Szabó Andor négy pontban foglalta össze Jézusnak a szombathoz való viszonyát. a./ Jézus a szombatot alárendelte az Ézs 61,1k-nak: “Az Úristen lelke van énrajtam...., hogy a szegényeknek örömöt mondjak,.... és a megkötözötteknek megoldást.” Ez az írás akkor teljesedett be, amikor Jézus kijelentette, hogy személyével és szolgálatával megkezdődött az “Úr kedves esztendeje” (Lk 4,21). b./ Jézus a szombat igazi értelmét a gyógyításokban, a kötelékek feloldásában látta (Lk 13,16). Szinte kizárólagos nála a szombat szociális értelmezése, azaz “a szombat lett az emberért” (Mk 2,27). c./ Jézus a szombat urának vallotta magát (Mk 2,28). d./ Jézus szerint nem lehet igazi fellélegzés, nyugalom, szombat addig, míg bűn, betegség, halál van. Egyik szombat napi gyógyítása után vallja: “Az én Atyám mindezidáig munkálkodik, én is munkálkodom” (Jn 5,17). “A ‘mindezidáig’ (heós arti) jelenti azonban azt is, hogy az üdvtörténet döntő fordulathoz érkezett, a szombat is, mint Isten ama munkálkodásának egy része elérte célját Jézus szolgálatában, halálában és feltámadásában. Isten nyugalma kezd helyreállni.” Amikor Jézus látszólag megtörte a szombatot, azzal arra figyelmeztette környezetét, hogy a szombat céljához ért, mert benne beteljesedett. Ő hozta el a megváltás örömét és a teremtés nyugalmát. Vagyis “a szombat célja, hogy az ember Istenben való nyugalmához, a megváltáshoz eljusson - betelt a szombat-nap ígérete felségesebben, mint az ember hitte volna. Itt van Isten királysága és az egész élet szombati ünnep lesz. Ez a szombat beteljesedése. Isten királyságának megérkezése a földre.” VI./ A ‘szombat - vasárnap’ kérdés Szombat helyére nem a vasárnap került, hanem Jézus Krisztus! Vasárnap támadt fel Jézus, amikor a teremtés teljes nyugalma elkezdődött. Ekkor egyetlen dolog lényeges: Jézust és Jézussal ünnepelni! A keresztyének között az első időkben a szombat-kérdés nem éleződött ki, mivel többségükben zsidó származásúak voltak, a templomi alkalmakon ugyanúgy részt vettek, mint a zsidók. Naponta összegyülekeztek, és hamar bekövetkezőnek várták Jézus Krisztus második visszajövetelét. Pál is többnyire szombaton ment a zsinagógákba, mert akkor érte el a zsidókat és akkor szólhatott hozzájuk. A Kol 2,16k-ban azonban határozottan állítja, hogy a szombat más dolgokkal együtt “árnyékai az eljövendőknek, de a valóság a Krisztusé.” Ahol pedig nem működött zsidókeresztyén csoport, ott Pál a hét első napját rendelte el egybegyülekezésre, tanításra, úrvacsorázásra (vö. Acs 20,7; 1Kor 16,2). A hét első napja általánossá tételében - Szabó Andor összefoglalása alapján - az alábbi tényezők játszottak közre: “1./ Jeruzsálem lerombolása, a zsidóság szellemi központjának megbénulása. 2./ A keresztyénség és a zsidóság közötti kapocsként álló zsidókeresztyénség megmerevedik, és lassan elveszti jelentőségét, majd elenyészik. 3./ A paruzia késik, így sürgősen rögzíteni kellett nemcsak a kánont, de az istentisztelettel kapcsolatos kérdéseket is, tehát 4./ kialakul az ősegyház liturgiája, istentisztelete. 5./ A Római Birodalomban mindenfelé terjedő keresztyénség tudatosan igyekszik elhatárolni magát attól a látszattól, hogy ők csupán a zsidóságnak egy szektája.” A szombat az ígéret, a várakozás, a vasárnap a beteljesülés kezdete. A vasárnap nem a szombat helyébe jött, hanem új ünnep, mely az új teremtés kezdetét, Jézus feltámadását jelzi. A szombat jelzi: vár ránk Isten országának mennyei nyugalma, vár ránk a mennyei szombat. A vasárnap megszentelésének szerves része a gyülekezet Jézus nevében történő együttléte, közössége az istentisztelet, ahová Jézus jelenlétét ígérte. Ám az Úr napja megrontása az egész hét elvesztését eredményezi. “A hetedik nap megszentelése közben megújul erőm a hat nap feladatai elvégzéséhez. Ha a hetedik napon odaállok Gondviselőm elé és elszámolok neki a hat napon végzett minden dolgomról, Őt nyerem meg társul és segítségül a következő hat nap feladataihoz.” A szombat és vasárnap is az ÚR napja. Isten ÚR voltának, uraságának megnyilvánulása. Vasárnap Jézus Krisztus feltámadásának napja. Kálvin szerint ekkor mindenestől meg kell nyugodni, hogy Isten munkálkodhassék bennünk. Belső nyugalom ez, melyben Isten a kormányzó hétről hétre az örök szombatig, ahová az idő torkollik. /Dr. Pótor Imre lelkész-tanár/ LAJOS TÓTH Das Leben des reformierten Sing-und Musiklehrers und seine pädagogische Tätigkeit „…sein tadellos reines Leben verbrachte er mit hingebungsvoller Arbeit, treuem und hingabefähigem Dienst der Kirche und Gemeinschaft…” Vor 130 Jahren ist Lajos Tóth, der Sing-und Musiklehrer geboren, der als Kantor und Musikmeister in der Reformierten Kirche Hajdúszoboszló den heimatlichen Gesangverein wiederbelebte, den instrumentalen Unterricht begründete, und später aber als Lehrer an dem Gymnasium und an der Theologischen Hochschule des Reformierten Kollegiums in Papa wirkte. Hunderte von Schülern hat er gelehrt. Dabei hat er alle seine Kinder als Lehrer und Theologen im Dienst unserer Kirche gestellt. Drei von seinen Kindern haben als Professoren das beste ihres Wissens unserem Volk gegeben: Lajos als theoretischer Physiker; Endre und Kálmán haben jahrzehntelang als Theologen der theologischen Generation und verstärkt im Dienst der Dreieinigkeit-Gottes und unserer Kirche gewirkt. 1./ Die Abstammung der Familie Tóth und Ausbildungen von Lajos Tóth a./ Die Familie Tóth hat ursprünglich in Zsadány gewohnt. Dort hat ein Ahn von ihn gelebt, der viel im Land reiste und auch bis Oberungarn kam. Da er ein fähiger Mann war, erlernte er die Sprache der Einheimischen. Nachdem er nach Hause kehrte, wurde seine Sprachkenntnis bekannt und so hat er has Wort „tót” (bedeutet Slowake) /Tóth/ als Name bekommen. B, Später ist die Familie nach Túrkeve gesiedelt, wo viele Familien mit dem Name Tóth lebten. Diese Familien trugen zur Unterscheidung irgendeinen Zusatznahmen. So bekam die aus Zsadvány umsiedelte Familie Tóth den Namen “Zsadányi Tóth”. Diesen Namen hat die Familie lange benutzt. Die von ihnen umgezogen sind haben diesen Zusatznamen natürlich nicht behalten. In den letzten Jahren hat man von Tóth Sándor dem Großvater von Lajos Tóth zweiundsechzig Abkömmlinge in Túrkeve registriert. C, Die Eltern Sándor Tóth und Eszter Nemes Kleinbesitzer, später Obsthändler. Mit Pferdewagen haben sie die umliegenden Markte befahren. Sie hatten vier Kinder: Imre und Károly wurden Gewerbetreibenden in Túrkeve, Lajos und Eszter, dessen Mann, András Matyi Windmühlen-Besitzer in Túrkeve gewesen war. Von väterlicher Seite waren zwar keine Pastoren und Lehrer unter den Abstammenden in gerader Linie, amtierte Balázs Nemes, Bruder von Eszter Nemes als Lehrer in Furta. Später ging er nach Kisújszállás. Da Lajos sein Neffe offenbar ein fähiges Kind gewesen war, nahm er ihn mit Einverständnis der Eltern zu sich und gab ihm Hilfe um in der Debrecener Reformierten Lehrerbildungsanstalt zu studieren. Wie viele andere Jugendliche, die jedoch in einer pädagogischen Umgebung aufwuchsen, legte auch er sein Diplom an der Lehrerbildungsanstalt ab. Der arme aber begabter und eifriger Junge hat unentgeltlich gelernt, Unterkunft, Essen, Kleider bekam er frei und übernahm Lehrlinge, sang bei Beerdigungen, so absolvierte er die Lehrerbildungsanstalt. D, Der am 26. November 1872, in Túrkeve geborene Lajos Tóth bat und bekam am 4. Juli 1891 ein Zeugnis von Károly Sz. Nagy dem Sing-und Musiklehrer als Qualitätsbeurteilung seiner Studien. Danach: „Die ganzen 4 Jahre lang machte er so gute Fortschritte im Violine-, Orgel-, Klavierspielen und Musik, dass er von mir die Note ausgezeichnet bekommen hat, aber er hat sie auch verdient, weil er nicht nur theoretisch, sondern auch praktisch ein ausgezeichneter, lobenswerter Organist im Bethaus der Hochschule gedient hat. Die Liebe seiner Mitschüler hat er erworben, so dass sie mit absoluter Zuversicht einzig und allein ihn als Chefdirigent der von ihnen gegründete Gesangsgruppe und Musicchor wählten. Als auserwählter Chefdirigent hat er mit Eifrigkeit und Hingabe gedient, bei Möglichkeiten zum Auftritt wurden sie immer anerkannt.„ Den theoretischen und praktischen Sing- und Musiklehrer, ausgezeichneten Organisten und auch für Klavierunterricht fähigen Schüler ...empfehle ich ihn für die Aufmerksamkeit und Beschützung sowohl der Einzeln, als auch der Kirchen.“ Vom Kollegium bekommene geistige Nahrung und festem Entschluss startete er sein kämpferisches, aber schön gewölbtes Leben. 1. In Hajdúszoboszló A. Dank seiner musikalischen Begabtheit wurde Lajos Tóth mit neunzehn Jahren als Hilfskantor neben den alten und kränklichen reformierten Singleiter in Hajdúszoboszló gewählt. Nach dem Eintrag im Kirchenratsprotokoll von 6. Juli 1891: „Der bisheriger Helfer vom Kantor, György Bakonyi ist von uns gegangen, und an seiner Stelle tretet Lajos Tóth Absolvent. Der worthabende Pastor stellte die Empfehlung von dem Musiklehrer vor, und später wenn der Hilfskantor angekommen ist auch sein Zeugnis.“ Aber im Kirchenratsprotokoll von der Sitzung am 19. Juli steht: „Der worthabender Pastor stellt die Zeugnisse vom Hilfskantor vor. Da die Zeugnisse eine ausgezeichnete Beurteilung bekommen haben, stand nichts mehr im Wege Lajos Tóth als Hilfskantor einzustellen.“ B. Er wohnte in einem kleinen Zimmer in der Schule und hatte gute Beziehungen zu den Lehrern und Schülern. Er musste alle kirchlichen Aufgaben absolvieren. Er gab den älteren Schülern in der Grundschule und in der sich damals verstärkende Bürgerschule Musikunterricht. „Dem Kantor wurde von dem Kirchenrat vorgeschrieben, außer den von den Lehrern beizubringende Kirchenliedern noch einundfünfzig Lieder zu lehren. Diese Lieder wurden wöchentlich während der kirchlichen Musikstunden unterrichtet.“ Mit der Hilfe des Funerators hat der Kantor die Kinder auserwählt, die bei Beerdingungen am Haus, auf der Strasse oder am Grab gesungen haben. Da im Oktober 1900 der Pastor Sandor Zsigmond unsere Kirchengemeinde verlassen hat, hat die Gemeinde den von seinen politischen Ansichten bekannten dr. Dezső Baltazár gewählt, der im gemeinschaftlichen und kulturellen Leben der Stadt bauende, radikale Grundsätze repräsentiert hat. C. Erst nachdem der Kantor der Gemeinde gestorben ist, 1901 konnte er in seine Dienstwohnung einziehen. Lajos Tóth war zehn Jahre lang Hilfskantor und bekam derzeit die hälfte des Lohns. Von diesem Zeitpunkt an bekam er volles Gehalt und konnte die 14 Katastraljoche Erde bearbeiten. „Auf Grund seiner Zuverlässigkeit und Ehre hat der Kirchenrat die Finanziellen ihm anvertraut. Er verwaltete etwa 400 Katastraljochen Acker, Wiesen und Zinsen von duzende Stiftungen und verwaltete die Kirchensteuer von mehr als viertausend Personen.“ Im Jahr 1904 hat sich der Kirchenrat in Hajdúszobolszló entschlossen an Stelle in der östlichen Galerie stehenden alten, kleinen, altmodische und unverbesserliche Orgel eine neue anfertigen zu lassen. Beispielgebend hat der Kantor der Gemeinde bei der Er- und Aufstellung der neuen Orgel geholfen, die von ihm zuerst am 2. September 1906 eingesetzt wurde. Derzeit feierte die Stadt das 300 Jubiläum der Besiedlung der Heiducken durch Fürst István Bocskai in Szoboszló. D. Lajos Tóth und Erzsébet Bíró haben am 1. November 1894 in Derecske geheiratet. Die Eltern der Braut Körösi Erzsébet und Antal Bíró, der zwischen 1874 und 1905 als reformierter Pastor in Derecske tätig war. Alle ihre Töchter – Gizella, Margit, Matild, Mária, Erzsébet – haben mit Pastoren oder Lehrer die Ehe geschlossen, von ihren beiden Söhnen ist Barna zeitig gestorben und Sándor war als Buchhalter tätig. Der Heiratsurkunde nach war Karsch Lolion Pfarrer von Derecske der Zeuge vom Breutigam Lajos Tóth, und György Szele reformierter Pastor von Tépe Zeuge von der Braut Erzsébet Bíró. Gotteswort wurde von László Soltész Pastor von Hajdúszoboszló gepredigt. Erzsébet Bíró ist in /19. Juni 1877/ Derescke geboren, mittelgroß, blond, blauäugig und sparsam. Mit unglaublichem Pflichtgefühl sorgte sie um ihre Familie und erzog ihre Kinder streng. E. Lajos Tóth „betrachtete außer seiner alltäglichen Arbeit die Pflege und Entwicklung der örtlichen Kultur von Musik als liebenswürdige Aufgabe.“1891, im Jahr seiner Wählung war er die Hauptperson bei der Gründung vom Stadtlichen Gesangsverein. Er war der erste Musikmeister vom Verein. Die Tätigkeit von Lajos Tóth spielte eine wichtige Rolle, sowohl im kulturellem als auch im öffentlichem Leben. Mit den Vorstellungen vom Gesangverein begann die Aufblühung der ungarischen mehrstimmigen Liedkultur. Seine Veranstaltungen wurden wichtige Ereignisse. „ Der Gesangverein – unter dessen Führer der Stadt - vertat starke gesellschaftliche Kräfte.“ Lajos Tóth ist ein anerkannter, berühmter und ehrwürdiger Mann geworden. Zum 10. Jubiläum wurde ein feierliches Konzert veranstaltet. „Es wurde deutlich, dass der Dirigent Lajos Tóth zum Erfolg vom Chor viel beigetragen hat. Damit seine Tätigkeit weiterhin benötigt wird, bekam er als Symbol einen neuen Dirigentenstab. Im Jahr 1903 hat der Stadtliche Gesangverein an einer in Temesvár veranstaltetem Liedwettbewerb teilgenommen, wo sie großen Erfolg erreichten. Für ihren Auftritt bekamen sie den Silberlauten Preis. Den Erfolg kommentierte „Független Hajdúság“ (Unabhängige Heiduckkei) von der Kossuth-Partei folgend: Die freie Auffassung vom Dirigenten ist nur unserem Gesangverein gelungen zu erfassen, dies führte unsere Gruppe zum Gewinnen dieses Preises. Er hat den guten Ruf, die Ehre der Stadt nicht nur behalten, es gelang ihn, dass der Verein unter den Gesangvereinen Anerkennung fand.“ Nach ihren Erfolg in Temesvár nahmen sie Verbindung mit dem berühmten Klavierkünstler, Komponisten und Dichter Graf Géza Zichy, der den Verein als Gast auf seinen Grundbesitz in Tetétlen einlädt. Als der Graf mit seiner Familie in 1904 in Szoboszló einen Besuch machte, bewegte der Zichy-Abend die ganze Stadt. Der Ruf des Sängerchors stieg an und sie wurden im ganzen Land bekannt. Der Leiter des Chors hatte entscheidende Verdienste. Die lokale Zeitschrift würdigte: „ Hier müssen wir den Namen von Lajos Tóth erwähnen, der mit unglaublicher Ausdauer den Gesangverein auf das gewünschte Niveau hält.“ F. Lajos Tóth hat nicht nur auf dem Gebiet des gemeinsamen Singens, sondern auch im musikalischen Leben der Stadt Grundsätze gebaut. Er spielte und unterrichtete mit den folgenden Instrumenten: Orgel, Klavier, Geige und Violine. Seitdem er in Szoboszló tätig war gründete er eine eigene Musikschule, wo jährlich fünfzehn bis zwanzig Kinder Geige- und Klavierspielen gelernt haben. Die Prüfungen am Ende des Schuljahres waren öffentlich, wo jeder Schüler einen Vortag halten konnte. Der Erfolg seiner 20 jährigen, fleißiger Arbeit war: Musikliebenden und auf Instrumente spielen fähigen Nachwuchs zu erziehen. Am 24 Juni 1911. veranstaltete er die Letzte Musikprüfung. „Noch zwischen den beiden Weltkriegen wurden die lokalen musikalische Personen von dem Lehrer ausgebildet, die in der Musikschule aufgewachsen sind.“ G. Mit der Gründung des Städtischen Musikorchesters vollbrachte er fundamentale Arbeit. In dem Musikorchester der als selbständiger Verein operierte bekamen hauptsächlich Lehrer und Beamte Platz. Von Anfang der 1900 Jahre war János Bor Direktor, Lehrer und Vorsitzende, Lajos Tóth war der Dirigent und Kassierer des Chores. „Das Musikorchester setzte sich (nach damaliger Bezeichnung) aus Primanten, Kontraten, Violincellisten, Bassgeiger, sowie Zimbelschlager zusammen. 16 bis 20 Personen wurden durch die Liebe der Musik zur gemeinsamen Arbeit bemüßigt.“ Die Arbeit des Orchesters war nicht so hochwertig wie die vom Gesangverein, aber „das Orchester ernährte sich zwischen den beiden Weltkriegen noch aus den Wurzeln, die sich während der Arbeit von Lajos Tóth sich in der Musikkultur von Szoboszló eindringten.“ Neben seiner verantwortungsvoller Arbeit und seiner wachsender Familie nahm er sich für seine eigene Bildung Zeit, so dass er im April 1905 an der Musikakademie in Kolozsvár (Klausenburg) ein Diplom als Musiklehrer verschaffte. So schaffte er es mit seinem Lehrer-, Kantor- und Musiklehrerdiplom sein berufliches Wissen auf ein hohes Niveau zu stellen. 2. In Pápa A. Lajos Tóth wurde anerkannt, geachtet und geliebt. Im Interesse seiner Kinder, hielt er es wichtig seine Sing- und Musiktätigkeit dort fortzusetzen wo auch Gymnasium und Hochschule funktionierten. Deshalb bewarb es sich um eine Stelle als Sing- und Musiklehrer am Mädchengymnasium Dóczi Madchenanstalt in Debrecen. Da sein Antrag abgewiesen wurde verfolgte er auch die Anzeigen anderer Institute. B. Nach einer Mitteilung vom 02. März 1911 von Zsolt Beöthy und Lajos Czike Verwaltern, erschienen im Transdanubieschem Protestanen Blatt die Lohnung von der angezeigter Position als Sing- und Musiklehrer im Reformierten Hauptgymnasium und Hochschule nach folgendem: a. 2000 Kronen im Grundgehalt, b. Wohnungsbeitrag in Höhe von 630 Kronen, c, 200 Kronen Fünften Jahr Alterszuschlag, d, für die Überstunden in Musik 60 Kronen pro Stunde, e, für die Beteiligung des Hochschulenchors an Beerdigungen den Chorleiter zuständigen Anteil. Pflichtstunden pro Woche: 24.“ János Faragó, Direktor vom Hauptgymnasium in Pápa, benachrichtigte Lajos Tóth in einem Brief geschrieben am 05. Mai 1911über folgendes: „ Die Reformierte Generalversammlung von Transdanubien hat sie von 7 Kandidaten als Sing- und Musiklehrer in die Reformierte Hochschule in Pápa gewählt. Wir sind davon überzeugt, dass sie sehr geehrter Kollege diese Stelle am besten ausfüllen werden. Es geht um mehr als 700 Jugendliche, die von einer unserer Kollegen eine Ausbildung in Musik bekommen, die mehr als einer 400 Jahre alten Geschichte entspricht. Bei der Auswahl der Kandidaten habe ich das Interesse des Institutes beachtet. Nach László Pataky wurde Lajos Tóth einstimmig der Nachfolger von Zoltán Gáty. Bis zur seiner Pensionierung im Jahr 1937 war er Sing- und Musiklehrer, Leiter der Schule, Musiklehrer von der Theologie im Hauptgymnasium von Pápa. C. Im Sommer 1911 zog die Familie Tóth nach Pápa. Als er Szoboszló verlassen hat schrieb er die Zeitschrift „Független Hajdúság“ (Unabhängige Heiduckheit) folgendes: „Den Verlust brauchen wir hier an dieser Stelle nicht zu schildern. Davon spricht seine 20 jährige Arbeit die er in treuem und hingabevollem Dienst der Kirche und Gemeinschaft verbrachte.“ D. Lajos Tóth begann seine Tätigkeit im Hauptgymnasium von Pápa im Schuljahr 19911/12. Die feierliche Schuljahreröffnung fand am 05. September in der reformierten Kirche statt. Nach dem Dienst des Religionsleiter , Lizentiat Károly Rácz zogen die Lehrer und Schüler in den Turnsaal der Schule. Hier hielt der Kurator dr. Zsolt Beöthy seine Jahreseröffnungsrede, und Lajos Tóth, der neu gewählte Sing- und Musiklehrer machte seine Antrittsvorlesung mit dem Titel „Die Methoden des Musikunterrichts in der Mittelschule.“ In dieser Vorlesung führte er seine fachlichen und methodischen Prinzipien. Nach dem Redakteur des Transdanubien Protestanten Blattes „auf Grund der Vorlesung machen wir uns Große Hoffnungen über die Tätigkeit von Lajos Tóth in Pápa.“ Er gestand, während des Musikunterrichts den Schülern Lieder und Singen beizubringen, um so das theoretische und technische Wissen anzueignen. Diese Botschaft ist für uns sehr wichtig, wo unsere musikalische Muttersprache in Gefahr ist. E. Die Lehrer benötigten auch das fachliche Gutachten des Sing- und Musiklehrers. Am 22. September 1927 gab der Vorsitzende an der Lehrerversammlung die 131. Konventschrift bekannt. Nach diesem Schreiben soll an der Ungarischen Königlichen Ferenc Liszt Hochschule für Musik ein kirchlicher Musikkurs angefangen werden. In diesem Thema bat der Konvent um die Meinung der Theologielehrern. Die Hochschule in Pápa bat um die Meinung von Lajos Tóth, die voll angenommen und an die Versammlung weitergeleitet wurde. Laut Protokoll des Professorenkollegiums vom 06 September 1929. „der Vorsitzende meldet, dass Lajos Tóth Musiklehrer, um eine Begutachtung vom Musikunterricht gebeten wurde.“ Leider keines der oben benannten Protokolle verewigten das Gutachten des Fachlehrers. F. In Pápa ist die Haupttätigkeit von Lajos Tóth, das Unterrichten im Gymnasium geworden, nebenbei leitete er und brachte den Chor auf hohem Niveau. Orchester, Instrumentenunterricht bedeutet die Fortsetzung derienigen, die in Hajdúszoboszló angefangen haben. Nebenbei lehrte er reformierte Musik an der theologischen Hauptschule in Pápa.“ Außer dem Chor führte er eine Streichkappelle die viel an feierlichen Veranstaltungen auftrat. Bei diesen Veranstaltungen nahmen seine Söhne Endre und Kálmán öfters teil. Sándor Vikár war sein ausgezeichneter Schüler, der nach der Musikakademie lange Zeit in Nyíregyháza Lehrer in der Lehrerbildungsschule war. Am 24. Oktober 1935 hielt die Hochschule ihre Jahreseröffnungsfeier, wobei man an Ferenc Liszt, den großen ungarischen Klavierkünstler erinnert hat. Die Rede hielt der Lehrer Lajos Tóth. Am 30. Mai 1923 verhandelte die Gemeinde der Transdanubien Reformierten Diözese den Antrag von Lajos Tóth den Musiklehrer des Hauptgymnasiums in dem er für die Angestellten und den anderen Lehrern um eine außerordentliche Unterstützung des Staates von der Gemeinde bat, aufgrund der abgelehnten Anforderung vom Staat. Die Generalversammlung hat beschlossen: „ den Antrag hinzunehmen und die Summe der Unterstützung an Lajos Tóth auszuzahlen.“ G. Während des Violine- und Musikunterrichtes ist Lajos Tóth unendlich geduldig gewesen. Kálmán Tóth erwähnt in seinen Schreiben mit dem Titel Emlékmorzsák „Erinnerungskrümeln“ über den Musik- und Gesangsunterricht in Kollegium, der die Jungend im Gymnasium weitgehend zusammengehalten hat. „Von den Kindern der Unterstufe wurde ein Kinderchor und von den Schülern der Oberstufe und Theologen wurde der „Kántus“ gegründet. Es gab auch eine Schulkapelle. Sie alle sind oft bei Feierlichkeiten aufgetreten. Die verantwortliche Person für diese Gruppen ist der Gesang- und Musiklehrer.“ Seine Schüler haben ihn auch sehr geliebt. Einer ihrer Enkeltochter, Gabriella Tóth, die in das Reformierte Gymnasium in Debrecen eine anerkannte und verehrte Lehrerin gewesen ist sagte folgendes: „Der beste Beweis ist dafür, wie die Schüler ihn genannt haben: Onkel Kóta (Kóta bácsi)“. Da er von der Tiefbene stammte, wurde das Wort „kotta“ das Note bedeutet als Kóta ausgesprochen. Diesen Spitznamen haben auch ihre Söhne geerbt.: Großer, kleiner und winziger Kóta. Sogar ihre Töchter haben den Nahmen „piskóták“ (Biskuit) bekommen.“ H. Lajos Tóth hatte eine harmonische und liebevolle Verbindung auch zu seinen Kindern. Sein Sohn Kálmán zitiert: „Ich denke an meinem Vater, der von allen als Onkel Kóta genannt wurde. Er hielt ungeheuer viel Unterricht. Vormittags hatte er Musikstunden in der Schule, nachmittags lehrte er Geigespielen und hielt Sing- und Musikstunden.“ I. Auch Endre Tóth der erst in Pápa später in Debrecen tätige Professor hatte mit seinem Vater eine liebevolle Verbindung. Mit Herz und Seele hat er sich als Kantus betätigt, er spielte oft die von seinem Vater geleitete Musikkapelle Geige. Ein gemeinsames Stück von Sohn und Vater „Arad táján“ (an der Gegend von Arad) wurde am 6 Oktober 1920 bei einer Schulfeierlichkeit in dem Turnsaal von dem Gesangschor der Hochschule mit Leitung von Lajos Tóth gespielt. Nach der Aufführung führte Endre Tóth Theologe ein Werk von A. Kozma mit dem Titel: A táltos álom vor. Nach dem Protokoll des Lehrkörpers lehrte Lajos Tóth im ersten Halbjahr des Schuljahres 1926/27 eine Stunde pro Woche kirchliche Musik und 2 Stunden pro Woche Musik den Studenten 1. bis 4 Jahrgang. So konnte Vater und Sohn bei einem Lehrkörper die Sache mit der Pastorbildung dienen. Endre Tóth empfiehl seinem Vater eines seiner größten Monografien, die von István Márton Mándi. „Einen treueren Mitarbeiter kann man kaum haben, wie er von Anfang meines Leben und bei dieser Arbeit gewesen ist. Viele Teile meiner kleinen Arbeit haben sich während des Gespräches mit ihm, bei meiner Bestrebendheit und seiner liebevollen Interesse entwickelt.“ J. Der Kantus und die Kapelle traten vorwiegend bei Schul- und Kirchlichen Feierlichkeiten auf, aber sie hatten auch eigene Programme. Zum Beispiel am 24 März 1928 im Turnsaal der Hochschule bei der Gedenkfeier von János Bihari wo Lajos Tóth eine Rede hielt und das Streichquartett der Hochschule – Endre Horváth, Dr. Endre Tóth, Dr. Dezső Kerecsényi, Lajos Tóth - führte das Werk „Requiem fia halálára (Requiem an dem Tod seines Sohnes) von János Bihari vor. Am 26 April hielt die Kapelle der Hochschule einen gut gelungenen ungarischen Volksliedabend mit der Leitung von Lajos Tóth, wo dr. Endre Tóth Theologielehrer seine Arbeit –Der Student aus Pápa und das ungarische Volkslied- vorlas.“ Am 20. Januar 1929 mit der Organisation von dem Reformierten Frauenverein in Pápa hielt Frau József Pongrácz über das Leben von A.G. Milton in dem Audimax einen Vortrag, was die Kunstwerke des Streichquartetts –Endre Horvath, dr. Endre Tóth und Lajos Tóth Lehrer und Istán uzsonyi Schüler von der 7. Klasse – mit großem Interesse folgten. K. Das Kollegiumsblatt schrieb am 13 September 1936 folgendes über den Lehrer der mehr als 45 Jahre ununterbrochen arbeitete: „Der Sing- und Musiklehrer bekam ab 1 September 1936 Urlaub und geht am 31. Dezember in den Ruhestand. Er wird von der Liebe und Achtung vieler seiner Schüler begleitet. Ein Reiches Segen des Allmächtigen wünschen wir ihn für die Pensionsjahre.“ Bei der Generalversammlung hat man sich an ihn erinnert. Der Direktionsrat meldete, dass Lajos Tóth Sing- und Musiklehrer am 1. Januar 1937 in Ruhestand ging. Die Diözese hat Lajos Tóth für sein 25 Jährigen ausgezeichneten Dienst warme Anerkennung ausgedrückt. Der Direktionsrat meldete die Anerkennung des Ministers für die ungarische Königliche Religion- und Unterrichtswesen von Herrn Lajos Tóth aus Anlass von seinem Pensionsgehen, für seine 45 jährige Diensttätigkeit als Sing- und Musiklehrer die er mit vorbildlichem Eifer ausgezeichnetes Resultat vollendete. Die Anerkennungsurkunde wurde von dr. Sándor Fedora, wie vom Generaldirektorat Ausgesandter am 18. Juni 1937 übergeben. L. Laut Frau dr. Enrde Tóth (einer seiner Schwiegertöchtern) ist Lajos Tóth „eines der besten Schwiegervater gewesen. Ein Mann mit Herz, ruhig, sanftmütig, der jedem geholfen hat, wo er nur konnte.“ Sein Sohn Kálmán erinnert sich so an seinem Vater: „Im Juni 1936, als er in Rente ging, leitete er bei der Schulabschlussfeier das letzte Mal den Kantus. Sein Gesicht war unendlich traurig als er den von sich verabschiedenden Kantus dirigierte: Unser Alma Mater leb-leb lange..!. Genau 80 Jahre wurde er gewesen – wenn er es erlebt hätte- als man die wichtigen Wörter von der Front des Kollegiums herrabschulgen: Dem Gott-Heimat-Wissenschaft“ M. Während den Kämpfen des zweiten Weltkrieges hielt er sich bei seiner Tochter in Soponya auf, wo er am 10. Dezember 1944 starb. Nach dem Protokoll des Professorenkollegiums: „Der Direktor /dr. Sándor Benedek/ berichtet, das Rentner Lajos Tóth Sing-und Musiklehrer, seine Tochter Frau Jenő Lányi und ihr Mann Jenő Lányi, reformierter Pastor in Soponya mit ihren kleinen Sohn, während des Krieges verstarben. Der Direktor schlgt vor zur Erinnerung im Protokoll des Professorenkollegiums den verstorbenen zu erwähnen, und ihr Herzlichtes Beileid der Familie auszusprechen.“ N. Lajos Tóth und Erzsébet Bíró haben ihre Kinder für Bibellesen, trauen Gottes und Achtung der Menschen erzogen, von den mehrere am Gipfel der wWissenschaft und Kultur gelangen. Sándor beendete die Grundschule in Hajdúszoboszló,er erwarb sein Diplom an der Lehrerbildungsanstalt in Pápa, und diente als Lehrer bis zu seiner Pensionierung. Aus Endre ist Kirchenhistoriker geworden. Als Theologenlehrer diente er in Pápa und später in Debrecen. Lajos hat nach der Grundschule im Gymnasium von dem Reformierten Kollegium in Pápa gelernt, Abitur gemacht, in Budapest als Eötvös Kellegist an der Universität Péter Pázmány Mathematik-Physik gelernt. Nach dem Erwerb seines Diploms wurde er Assistent am Lehrstuhl für Theoretische Physik der István Tisza Universität in Debrecen. Später wurde er Lehrstuhlleiter an der Medizinischer Universität. Ilona hat in Pápa, an der Reformierten Frauenerziehungsanstalt ihr Diplom als Lehrerin bekommen. Lange Zeit hat sie im Dorf Táp gelehrt, später ist sie mit ihrem Mann nach Rákoskeresztúr gezogen, und dort lehrte sie bis ihrer Pensionierung. Irma erwarb ihr Diplom als Lehrerin auch an der Frauenerziehungsanstalt. Sie wurde die Ehefrau von dem reformierten Pastor aus Soponya, Jenő Lányi. Auch Erzsébet wollte Lehrerin werden, aber ihr vorzeitiger Tod, hinderte sie um ihr Wissen zu nutzen. Kálmán lernte nach der Grundschule im Gymnasium des Kollegiums, er bereitete sich auf das musikalische Studium vor, dennoch wurde er Theologe. Er studierte zwei Jahre an der Universität in Utrecht, später wurde er Pastor von Zánka und Nyárád. Als Hilfslehrer arbeitete er an der noch funktionierende Theologische Akademie in Pápa. Nach Schließung dieser Schule wurde er als Theologischer Professor in Budapest gewählt. Die Kinder von den beiden Theologielehrern erzogen und lehrten in der Geistigkeit der väterlichen Erbschaft. Mit biblische und reformierte Theologie haben sie die Zukünftige Pastoren geholfen für unsere Kirche und Volk zu dienen. O. Am 31. Mai 1992 zum 120 Jubiläum der Geburt von Lajos Tóth Kantor-Lehrer, später Sing-und Musiklehrer hat man sich in der Reformierten Kirche in Hajdúszoboszló an einem Fest an ihn erinnert. Bei dem Fest hat Kálmán Tóth gepredigt für den Instrumentendienst war sein Enkel János Máté Professor verantwortlich mit der Hilfe seines Großvaters gebaute Orgel. Bei der Erinnerung nahmen fas alle der Familie teil. Aus der Familie Tóth wählten die folgenden Personen die Musikalische Bahn: Éva, die Tochter von seinem Sohn Kálmán Mitglied des Staats Konzertorchesters, der Sohn von seiner Tochter Ilona, János Máté Orgelkünstler, Sing- und Musikprofessor von der Universität Gáspár Károli für Glaubenswissenschaft. A VÁSÁROSNAMÉNYI REFORMÁTUS TEMPLOM TÖRTÉNETE Vásárosnamény a Tisza bal partján fekszik. Ez a táj és a Szatmár, Bihar és Szabolcs megyében elfoglalt tér Zoárd osztályré-sze lett. A község neve először egy 1214-ből való írásban tűnik fel, ahol is egy PÓSA nevű egyént erőszakos pénzlopással vádolnak. Majd a település neve egy 1333-ból való iratban kerül újra emlí-tésre, amikor is a pápai tizedek rovatában már lelkészi helyként tartják számon s egy bizonyos Péter nevű pap által négy garast kellett fizetnie a településnek, nevét akkor így írták: "NAMEN". Ez talán német eredetre vall? Annakidején a lelkészség a szatmári főesperességhez tartozott, de egy 1419-ből származó adománylevél alapján Bereg Vármegyéhez tartozik. A XIV. században már a Lónyay család birtokában volt Namény. 1418-ban Zsigmond király Lónyay Fe-renc fiának kiváltságot adott, hogy Naményban évi és heti vásáro-kat tarthasson. Ebben az időben a Lónyay családdal rokon Naményi család is itt lakott, ezt egy 1385-ből való felirat tanúsítja. 1419-ben a Lónyay család itt új adományokat kapott birtokul. 1. A XIII-XIV. században építettek egy kis templomot, amely ká-polnaként szolgált. Falait falfestmények díszítették, a boltozat zárókövén zászlósbárányt helyeztek el. A szentélyszög beboltozásá-nak már gótikus fejlődésvonalába eső változata a keresztboltozatos megoldás. Ilyen a márokpapi templom is a XIII. századból. 2. 1610-ben építették a második templomot. A református egyház-község Kálmáncsehi Sánta Márton reformátor idejében, 1540-ben ala-kult. Az egyházi élet kiépítésében és felvirágoztatásában nagy szerepet játszott a Lónyay család, melyhez tartozott Lónyay Anna (Kemény János erdélyi fejedelem felesége), Lónyay Menyhért, aki 1870-ben miniszterelnök volt. A család elhunyt tagjainak sírboltja van a templom alatt, ahol 14 halott pihen. A második templomból való egy gerendadarab "1610" felirattal és 1620-ból Lónyay Zsu-zsanna epitáfiuma, gótikus kőfaragvány, mely latin sírverset tar-talmaz. 3. 1798-ban építették a harmadik templomot. Ekkor 839 lelket számlált az egyházközség. A templomnak két harangja volt, kazettás mennyezettel díszítették a színes hajlékot. Ebben körülbelül 200 fő fért el. Kétszeri délelőtti istentisztelet tartásra volt szük-ség. A karzaton - mely többnyire tele volt - a fiúk foglaltak he-lyet. 1828-ban a templomhoz fatornyot építettek, ám ehelyett 1833-ban kőből-téglából új tornyot emeltek. 4. 1937-ben Kelemen Gyula esperes - lelkipásztor vezetésével építették a negyedik templomot, melybe beleépítették a./ a későgótikus zárókövet (a zászlós bárányt, ez fogta össze az 1610-es templom kőbordáit), b./ Lónyay Zsuzsanna epitáfiumát (sírfel-iratát), c./ az 1610-ből való gerendadarabot (mint ablakpárkány védőkorlátot). Elbeszélés szerint az előző templom faanyagából /karzat és mennyezet gerendáiból / készítették az erdélyi típusú szószéket és a két Mózes-széket. A jelenlegi famennyezet elkészí-tése előtt kőmennyezetet alakítottak ki, de mikor a roppant súly elkezdte szétfeszíteni a támpilléreket, ezt lebontva fára cserél-ték ki. A torony 38 m, a templom 18 m magas, 28 m hosszú és 17 m széles és 17 m. Ülőhely van a templomban 5oo, állóhely van 200. (A temp-lomtető 450 m2, a torony 35m2, a parókia 170m2, a volt gyülekezeti terem 95 m2.) Két kovácsoltvas csillárunk van 37, illetve 12 darab égővel. A templomban van 32 db hosszú pad és 6 db körszék és szószék két Mózes-székkel. Az úrasztalát 12 kopjafa veszi körül /Székely-földön sok helyen ilyen fejfák vannak, Kelemen Gyula lelkipásztor onnan származik. A Kelemen házaspár Vásárosnamény régi temetőjében nyugszik.) A templom alatt sírboltja van a Lónyay családnak. Az 1937-ben készült Angster-orgonánk (száma: 1152) 7 regiszteres, 17 változata, 720 sípja és elektromos fúvóberendezése van. Két manuálos (a felső manuálhoz nem tartoznak sípok). Bélyegzőnk - 1540 - évszáma a helybeli református egyházközség alapítására utal. Anyakönyveink 1781-ben kezdődtek. Két harangunk van: 510 és 320 kilogrammosok. Az 510 kg-os ha-rang anyaga öntvény. Felirata: "Az 1923-ban készült és 1978-ban megrepedt harangot nagyobbra, újra öntette a vásárosnaményi refor-mátus egyház Gombos Lajos harangöntő mesterrel Őrbottyánban, 1982-ben." A 320 kg-os harang anyaga is öntvény és 1842-ből való. Fel-irata: "A Vásárosnaményi Ecclésia öntette 1842-ben. Az élőket hí-vogatom, a holtakat megsiratom." Összeállította: Pótor Imre református lelkipásztor Vásárosnamény, 1988. Konfirmációi Áldó igék "Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy." Ézs 43,1 "Keressétek az Urat, amit megtalálható, hívjátok Őt segítségül, amig közel van. Ézs 55,6. "Így szól az Ur: engem keressetek és éltek" Ámosz 5,4 "Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságpt nyernek. Mt 5,7" "Boldogok a békességre igyekezők, mert ők Isten fiainak neveztetnek. Mt 5,7 "Boldogok akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják Mt 5,8 "Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennybe! Mt 6,21 "Ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. Mt6,21 "Aki vallást tesz énrólam az emberek előtt én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt Mt 10,32 "Ha valaki énutánnam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő ke-resztjét mindennap és kövessen engem. Luk 9,23 "Menjetek be a szoros kapun, mert szoros az a kapu és keskeny az az ut, amely az életre visz és kevesen vannak, akik megtalálják. Mt 7,23-24 AZ IGEHIRDETŐ BULLINGER HENRIK I. A felkészülés évei Bullinger Henrik 1504. július 18-án Bremgartenben született, ahol édesapja lelkipásztor és orgonista volt. Itt végezte elemi iskolai tanulmányait, a középiskolát pedig Emmerichben, ahol már bizonyára találkozott a devotio moderna gondolatvilágával is. 1519-től a kölni egyetemen folytatta tanulmányait, s megismerte az ókori klasszikusok, az egyházi atyák és a skolasztikusok műveit. Majd a Szentírást s Luther és Melanchton Loci-ját, a reformáció első nagyobb dogmatikai termését. Bullinger Kölnben a hét szabad művészetet tanulmányozza, majd magiszteri, teológiai, nyelvészeti, irodalomtörténeti, filozófiai tanulmányok után tudományos fokozatot szerzett. A Szentírás alapos tanulmányozása mellett Kempis Tamás: Krisztus követése című könyvét tartotta egyik legfon-tosabb olvasmányának. Latin és görög nyelvismerete lehetővé tette az ókori szerzők műveinek megismerését, de ez segítette exegetikai munkájában és az egyházatyák felfedezésében is. Bullinger Luther és Melanchton hatására döntött a reformáció mellett. 1523-tól a kappeli iskolában a szerzeteseket tanította latin nyelvre. Segítette őket teológiai képzésük-ben. "Az iskolát az Emmerich-féle új szellemben vezette, tudományos színvonalon, de azzal az újítással, hogy neki fogott az Újszövetség könyvei rendszeres magyarázásához. A kor szokásától eltérően németül tartotta az írásmagyarázatokat, hogy mindenki megérthesse az Élet Igéjét." Bibliamagyarázatai a kor aktuális kérdéseire is feleletet adtak. Pedagógiai tevékenysége nyomán a kolostor hamarosan feloszlott! Az egész kolostor elfogadta az igaz evangéliumot. A templomból kihordták a szobrokat és a képeket. Megszüntették a misét, és helyette refor-mátori istentiszteleteket tartottak. Bullinger első munkáit az exegetikai, történeti és dogmatikai jelleg határozta meg. "1523-ban ismerkedett meg Zwinglivel és csatlakozott teológiájához. Zwingli 1525-ben kérte Bullinger segítségét az anabaptistákkal való vitában." Ettől kezdve baráti kapcsolatban álltak egymással. A többi zürichi lelkésszel is testvéri közösségbe került. Közöttük szenteltette magát lelkésszé, és teljes odaadással velük együtt harcolt a svájci reformációért. Előbb 1528-tól Hausenben, majd pedig 1529-től szülővárosában lett lelkipásztor. Zwingli kérésére 1528-ban elkísérte mesterét a berni disputára. 1531 augusztusában Zwingli kétszer is tartózko-dott Bullinger bremgarteni házában, s ezekkel a szavakkal búcsúzott: "Kedves Henrikem! Isten őrizzen meg, és légy hűséges Jézus Krisztushoz és egyházához!" 1524-ben kötött házasságot egy megszűnt női kolostor utolsó lakójával, Adlischweiler Annával. Le-ánykérő levelében "megrendítő őszinteséggel mindent elmond magáról leendő hitvestársának, és nagy evangéli-umi világossággal jelenti ki előtte a házasság lényegét: hogy az az Isten szerzése, hogy az az Ő akarata szerint va-ló: egy férfinak egy nővel, egy életre szóló, szeretetben együtt élő közös szolgálata az Isten dicsőségére." - Há-zasságukból 11 gyermek született. A nekik írt levelekből egy szigorú, de gondoskodó, szeretetteljes és jó kedély-lyel megáldott édesapát lehet megismerni. Népes otthona ajtaja mindig nyitva állt a bajbajutottak és hitük miatt üldözöttek előtt. Bullinger Zwingli utódja lett a zürichi lelkipásztorkodásban. "Ő lett a megszilárdítója a zürichi refor-mációnak. Rendezte és továbbfejlesztette a reformáció szellemében megújult egyházi és iskolai életet." Zwingli halála után, 1531. december 9-én Bullingert választották meg a zürichi egyház lelkipásztorának, s ebben a minő-ségében szolgálta Isten anyaszentegyházát 1575. szeptember 17-én bekövetkezett haláláig. 12 évvel zürichi mun-kája elkezdése után egyik kortársa, Konrad Pellikan ezt írta róla: "Isten kegyelméből Zwingli helyére egy fiatal lelkészt, egy pompás embert, kegyes, becsületes, hűséges és odaadó, mással össze nem hasonlítható prédikátort fogadtunk, aki tanító szavai által itthon, és írásai által az egész keresztyénségben Isten minden adományával megajándékozott embernek bizonyult." Bullinger munkáját bölcsen, tisztán, erősen és jellemesen végezte. Miközben szoros együttműködésben a város vezetőivel jelentős tevékenységet fejtett ki Zürich lakosságáért, nagy elszántsággal vetette bele magát az egyházi munkákba: közismert volt az oktatásügy elősegítőjeként, lelkiismeretesen szorgalmazta a lelkészek tu-dományos átképzését, hűségesen látogatta a gyülekezet betegeit, a foglyokat, gondoskodott a szegényekről és a hitük miatt száműzöttek befogadásáról. Viszont elszánt harcot vívott az alkoholizmus, a szerencsejátékok, a vilá-gi hívságok terjesztőivel. A város arra kérte lelkészeit, hogy tartsák távol magukat a politikától. "Bullinger kolle-gáival együtt válaszolt a városnak: nem tudják előre megígérni, hogy a szószéken nem fognak politikai témákat szóba hozni. Nem törekednek világi uralomra, de meggyőződésük, hogy az egyház szerepéhez hozzátartozik az állam működéséről igei kritikát adni." Kijelentették, hogy az Ige tiszta hirdetésének szabadságát senki és semmi nem korlátozhatja. Megígérték, hogy nem elegyednek bele a világi kormányzat dolgaiba, és a megbékélést fogják munkálni, "de az egyház őrállói tisztét - azt, hogy bűnnek nevezze, ami bűn, s az Igével megítélje azt -, semmi-képpen nem engedik elvenni maguktól. A nagytanács végül is belement a lelkészek követelésébe. Bullinger ettől kezdve állott a német-svájci reformáció küzdelmeinek élén." Óriási méretű levelezést folytatott az akkori protestáns Európának minden nevesebb teológusával és fe-jedelmével. Személyes ismeretség és levelezés révén kapcsolatba került Lutherrel, Melanchtonnal, Bucerrel, Oekolompádiusszal, a francia Farerrel, Kálvinnal és Bézával, az angol, a lengyel és magyar reformáció vezetői-vel. "Ökumenikus szemhatárán szüntelenül ott volt a lengyel- és magyarországi, s az erdélyi reformáció gondja. Élénk kapcsolatban állott a magyarországi reformáció híveivel is. Ennek sok emléke maradt levelezésébe






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!